Kiadványok

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum
  2. Kiadványok

Halkan szitál a tört fény

Kosztolányi Dezső összes fényképe
Összeállította, szerkesztette, utószó: Kovács Ida. Előszó Fráter Zoltán. Design, tipográfia: Fákó Árpád

Nagy László bibliográfia

Összeáll.: Maróti István, Pesti Ernő, Reguli Ernő.Petőfi Irodalmi Múzeum, 1995. 115. p., ill.

Déry Tibor: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek 1958.

Irodalmi Múzeum sorozat. Függelék. Válogatás Déry Tibor írásaiból, kiadatlan beszédeiből 1954–1956.Előszó, jegyz., sajtó alá rend.: Botka Ferenc.Képeket vál.: Kovács Ida. Fotó:Bókay László Múzsák (1989). 184 p. ill.

Semmi mozdulat most

Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások
Szerkesztette és az utószót írta: Debreceni Boglárka
Bevezető tanulmány: Fábri Anna
PIM, 2010.
Kötetünkben egybegyűjtöttük Mikszáth Kálmán összes ismert fényképét. Ezúttal a fényképfelvételek mellett az író életében készült festményekkel, grafikákkal, szobrokkal is kibővítettük az ábrázolások körét. Válogatásunk meghatározó szempontja az eredetiség volt.

Déry Tibor: Három asszony

Levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával. Déry Archívum 11. Sajtó alá rend.: Botka Ferenc. Petőfi Irodalmi Múzeum, 1995. [4], CXCVI l. ill.

„Egy ember, akit még eddig nem ismertünk”

A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. [I.]
Könyvtára.
Összeállította: Birck Edit, Kómár Éva, Mészáros Tibor, Németh Zsuzsa, Varga Katalin. Névmutató Nagy Csaba. Szerkesztette: E. Csorba Csilla. A könyvet tervezte: Lengyel János. Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006. 1879 p., ill.

Az irodalom ünnepei

Kultusztörténeti tanulmányok. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Borítóterv: T. Nagy GyörgyPetőfi Irodalmi Múzeum, 2000. 321 p.

Déry Tibor: Lia

Korai elbeszélések 1915–1920. Déry Archívum 1.. Sajtó alá rend., (előszó): Botka Ferenc Petőfi Irodalmi Múzeum, 1996. 212 p.

Arany János és családja relikviái

A katalógust összeállította Ratzky Rita és Thuróczy Gergely
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 95 p. ill.
,,Arany János szüleinek ízléséről nem sokat tudunk. Minden bizonnyal a költő gyermekkorából származik az a tulajdonsága, hogy az egyszerű tárgyakat és ruhadarabokat szerette. Ha valami díszesebb holmival ajándékozták meg, zavarba jött, szerénykedett. Hosszabb időbe került, míg el tudta fogadni, míg szívesen használta.

Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”.  Babits útján az antikvitástól napjainkig

A címlapon Scheiber Hugó: Babits Mihály arcképe
Fotó: Dobóczi Zsolt
A kötetben összegyűjtött tanulmányok – melyeket a szerző kutatói pályája utóbbi másfél évtizedének terméséből válogatott ki – Babits életművének sajátosságait elemzik. Költészetének alkotói módszerén belül rávilágítanak az időben és stílusban egymástól gyakran távol eső, mégis hálószerűen összefonódó rájátszások jelentőségére.