„Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” 

1848–49 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben

címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum multidiszciplináris konferenciát szervez 

2019. november 13–14-én

A konferencia címéül választott idézet, Utassy József  biblikus hangvételű verssora a hatalom kisajátító eljárásaival szemben haragosan és vádlón  idézi meg, hívja vissza sírjából harmadnapon feltámadott messiásként a költőt. Ez a kép Petőfit nem a forradalmi triász tagjaként ábrázolja – egy egész generáció életérzését sűríti magába.

1848–49 története, hagyománya fölé minden korszak felrajzolta a maga egyedi, semmi másra nem hasonlító fényű glóriáját, vagy megfogalmazta a bánat, a pusztulás, a nemzethalál vízióját, ahogyan azt legutóbb Kárpáti György Mór Guerilla című filmje tette. Ez az a történelmi esemény, amelyről a magyarul beszélők a legtöbbször hallanak életük első két évtizedében, elsősorban formális, szabályozott keretek között, kötelező jelleggel a közoktatásban és hivatalos ünnepélyeken. Személyes képünket a forradalomról és a szabadságharcról azonban sokkal inkább az a közeg alakítja, amelyben szocializálódunk, eszmélkedünk: itt dől el, hogy Kossuth vagy Görgey, hogy Petőfi lánglelkű forradalmár volt vagy vakmerő hazárdőr…

1848–49 eseménysora A TÖRTÉNELEMről szóló mintázataink, véleményünk formálódásának alapanyaga. Ezért (is) érdekes megvizsgálnunk, szétszálaznunk a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött narratívákat. Hogyan alakult át újra meg újra az 1848-as forradalom és szabadságharc elbeszélése, jelentése az idők során? Mikor gyűjtötték össze, tették nyilvánossá a harcmezőről visszatérő önkéntes honvédek (civilben írók, festők, színészek) visszaemlékezéseit? A harctéri küzdelmeknek milyen képi lenyomata született a katonafestők keze nyomán, s ezek sokszorosított változatai hogyan befolyásolták a közösségek ízlését? Milyen eltérések látszanak a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban? Többek között ilyen kérdések mentén kezdeményezzük a közös gondolkodást, és várjuk az előadásokat az alábbi témákban:

Közösségi emlékezet, hagyomány (1848–49 emlékezete a populáris műfajokban)   A forradalom és szabadságharc képe retorikus szövegekben
Magánünnepek (Privát használatra készült vagy fiókban maradt képzőművészeti és irodalmi művek 1848–49-ről) ​ Petőfi halála (Ikonográfiai mintázatok)   Hogyan ünnepel a 21. század? (Forradalom és szabadságharc a digitális térben)
Ünnepélyek és tüntetések a márciusi forradalom jegyében: 1899 / 1923 / 1948 / 1973   „Mindnyájunknak el kell menni” (Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc színházi emlékezete)
Színe és visszája (1848–49 a magyar filmvásznon)   Eredet, emlékezet, elbeszélés (1848–49 magántörténelme: naplók, levelek, iratok)    Klasszikusok kicsit másként (Kultusz és pedagógia)