Takács Zsuzsa

1938. november 23-án született Budapesten Takács József (1910–1984) és Rupp Irén (1913–1994) második leánygyermekeként. Nővére, Takács Mária (1936), öccse, Takács József (1946–2012) italianista, művészettörténész.

Édesapja Kassán született, majd 17 éves korától a pesti piarista gimnáziumban tanult tovább. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karát végezte el. Jogász, gyámügyi szakember. Édesanyja, Rupp Irén bajor származású budai család leszármazottja, korán árvaságra jutott, rokonok neveltél fel.

Takács József 1944-ben Szolnok polgármestere lett. Az anya két lánygyermekével 1943-ben a Kassa melletti Jászóra költözött, majd 1944-ben ismét Budapestre, ahol már az édesapa is a családdal maradt, miután Szolnokról visszatért a fővárosba. A német katonák a háború utolsó hónapjaiban megszállták a városházát, s az ott tartózkodó, magas beosztású tisztviselőket, köztük Takács Józsefet távozásra szólították fel. Ekkor a család a szervita rendház óvóhelyén talált menedéket. 1945-ben, az óvóhelyen töltött másfél hónap után édesanyja őt és nővérét háztartási alkalmazottuk béresgazda szüleihez vitte vidékre, Jakabszállásra, hogy jobb életkörülmények között vészeljék át a háború utáni nehéz hónapokat. A háború után édesapjának jelentkeznie kellett szolgálati helyén, Szolnokon, ahol a népbíróság felmentette, elismerve a zsidó lakossággal szemben tanúsított emberséges viselkedését, s a németekkel szemben a város érdekeit védelmező bátor kiállását. Ezt követően az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa. 1956. október 24-től a forradalmi Tanács elnöke lesz, majd a forradalom leverése után elveszíti állását, s három hónapot rendelkezési állományban tölt. 1957. március elején a karhatalom elhurcolja, öt napra vizsgálati fogságba helyezi, míg végül vádemelés nélkül hazaengedi. Az Országgyűlési Könyvtár könyvtárosa lesz, élete utolsó éveiben a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának jogi tanácsadója.

Takács Zsuzsa először az angolkisasszonyok bejárós diákja, majd a budapesti Sacré Cœur leánynevelő Intézetben (Mikszáth tér, ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara) bejáró, utóbb bentlakó tanuló. Az iskolát 1948-ban államosítják, ezt követően Takács Zsuzsa a Deák téren állami általános iskolában tanul tovább. Gimnáziumi tanulmányait a Veres Pálné Gimnáziumban végzi, itt érettségizik 1957-ben.

Az Orvostudományi Egyetemre jelentkezik, ahová x-es (értelmiségi) származása miatt, helyhiányra hivatkozva nem veszik fel. Ekkor, 1957–58-ban párhuzamosan a Színművészeti Főiskola dramaturgia szakán és az ELTE Bölcsészkar olasz szakán vendéghallgató, majd 1958-ban felveszik az ELTE bölcsészkarára, olasz és magyar szakokra, továbbá engedéllyel a spanyol szakot is elkezdheti. Egy év után ugyancsak engedéllyel már vizsgázik is spanyolból, s az alapszigorlatot mindhárom tantárgyból leteszi. Később leadja a magyar szakot. 1963-ban szerez spanyol–olasz szakos tanári oklevelet. Egyetemistaként műfordítás szemináriumra jár Kardos Lászlóhoz, itt Petrarcát fordít. Műfordításai a Kardos Tibor által szerkesztett Petrarca-kötetben napvilágot is látnak. Egyetemi évei alatt több műfordítás antológia fordítói munkáiban vesz részt.

1962-ben házasságot köt Lengyel Péter íróval. Gyermekeik: Lengyel Anna (1969) és Lengyel Zsuzsa (1971). 1963–64-ben férjével együtt a havannai egyetemen dolgozik mint magyar anyanyelvi lektor.

1964-től publikál folyóiratokban. Első közreadott versei az Élet és Irodalom, a Jelenkor és az Új Írás c. folyóiratokban jelennek meg, illetve az Alföldnek, majd az induló Holminak lesz rendszeres szerzője.

1964-től a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanít spanyol nyelvet, diplomáciatörténetet és társadalmi ismereteket társadalomtudomány-szakos és tanárképzős hallgatóknak.

Az Új írás c. folyóirat 1969-ben fiatal költőket mutatott be, köztük Takács Zsuzsát. A következő számban ismert írókat, költőket kérdeztek, kit tartanak tehetségnek a fiatalok között. Juhász Ferenc és Rónay György is megemlítette Takács Zsuzsát. ^[1] A Költők egymást közt (1969) ^[2] antológiában pedig Pilinszky János méltatta verseit. Ezek hatására láthatott napvilágot a Némajáték c. kötet 1970-ben, mely ekkor már évek óta a Szépirodalmi kiadóban várta a megjelenést.

1973-ban Lengyel Péter elköltözik otthonról, de a későbbiekben rendszeresen látogatja a családot. 1980-ban elválnak.

Takács Zsuzsa 1983 őszén ismerkedik meg Kertész Imrével Szigligeten. Ettől kezdődően mély szerelem született közöttük, amelynek irodalmi dokumentumai az ekkor született versekben (pl. az Eltékozolt esélyem, vagy a Viszonyok könnye c. kötet költeményeiben) és Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. regényében is nyomon követhetők^{^[3]}. Szerelmük 8 éven át tart, barátságuk kisebb-nagyobb intenzitással folytatódik, csaknem Kertész Imre élete végéig.

Első novellája az Új Írásban jelenik meg a hetvenes évek végén, de ezt követően is rendszeresen publikál prózát. Kötetben első alkalommal A bűnök számbavétele c. könyvében jelentkezik novellákkal, amelyeket további elbeszélésekkel kiegészítve 1998-ban jelentet meg ismét A megtévesztő külsejű vendég címmel. Harmadik prózakötete, A sóbálvány – az Élet és Irodalom felkérésére írt tárcanovellák gyűjteménye – 2017-ben jelenik meg. Esszéket felkérésre folyamatosan ír.

Olasz, spanyol, angol, katalán, örmény nyelvből fordít. Munkáiért műfordítói díjjal jutalmazzák. Keresztes Szent János-műfordításkötete 1981-tól készül, részleteit az Újhold Évkönyvben, a Vigiliában, a Nagyvilágban publikálja. A teljes szöveg 1988-ban jelenik meg első alkalommal. Nemes Nagy Ágnes támogatására műfordítói munkájához Soros-ösztöndíjat kap. A fordítás kiegészítve, javítva 1992-ben jelenik meg másodszor Keresztes Szent János versei és prózája címmel, majd 1998-ban az újabb kiadás már a magyarázatokat is tartalmazza. Műfordításáért a Magyar Írószövetség műfordítói szakosztályának hatáskörébe tartozó legmagasabb szakmai elismeréssel, a Forintos Díjjal jutalmazzák.

1990–2001-ben spanyol–portugál nyelvi tanszékvezető docens. Doktori disszertációjának témája Nagy László Lorca-fordítása. 1995-ben PhD fokozatot szerez spanyol filológiából.

1989–91-ben az Írószövetség elnökségi tagja (elnök: Göncz Árpád). A falurombolás ellen fellépő írást fogalmaznak, amely megjelenik az országos lapokban. 2004-ben megszünteti írószövetségi tagságát, ekkor lép be a Szépírók Társaságába.

2001-ben munkahelyén felmond, mert a közgazdasági egyetem nyelvi tanszékét megszűnés fenyegeti. Ez később be is következett. Jelentős változásokkal jár együtt ez az időszak: nyugdíjba vonul, köteteinek gondozása átkerül a Magvető Kiadóhoz. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a P.E.N. Klub, a Szépírók Társasága és 2007 óta a Széchenyi Irodalmi Akadémia, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

[1] A mindenség szerelmese : Juhász Ferenc 90. Összeáll. Juhász Anna, Juhász Eszter, Juhász Ferencné, Helikon, 2018, 391.

[2] Költők egymás közt. Szépirodalmi, Bp. 1969. 375–376.

[3] Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai. Ford. Marczisovszky Anna, Magvető, 2019.

Takács Zsuzsa poétikája

Takács Zsuzsa költészete legelső kötetétől, az 1970-es megjelenésű Némajátéktól kezdve fokozatosan alakította ki lírai beszédmódját, verseinek poétikájára a hangsúlyváltások mellett elsősorban a folytonosság nyomta rá bélyegét. Életművének szerkezetére jellemző, hogy egy-egy vers a következő kötetek egyikében egy újabb ciklus vagy akár a teljes kötet meghatározó darabjává válik. Így volt ez feltűnően a Tiltott nyelv (2013) esetében, amelynek mottóverse, a címadó költemény eredetileg az Üdvözlégy, utazás! című kötet (2004) részeként jelent meg, de érvényes legutóbb megjelent, régi és új verseket egyaránt tartalmazó kötete, A Vak Remény (2018) címadó versére is, amely ugyanott az Egy rossz hídon ciklus darabjaként szerepelt.

Költői pályája szabadversekkel indult, melyeket expresszionista töltésű monológokká, máskor szonettekhez hasonló szerkezetekben építkező költészetté formált. A négyszer három soros költemények a Viszonyok könnye c. kötettől (1992) kezdődően jelentkeznek. A test imádása – India c. kötetében (2010) Kalkuttai Teréz fiktív monológjai úgyszintén ebben a versformában adnak hírt a hit megrendülését követő mélypont tartós hiányállapotáról, ezáltal pedig formailag is összetartozást mutatnak fel a szerelem viszontagságait jelenetező versekkel.

Műveire nagy hatást gyakoroltak dramaturgiai tanulmányai: a színpadi jelenet, a filmjelenet számtalan formában felbukkan költeményei között. Ugyancsak elementárisan szólalnak meg a szülés és a születés kiszolgáltatott pillanatai, anya és gyermeke harmonikus, ám egyúttal ellentmondásokkal is terhelt kapcsolata – ezeket később a Sötét és fény kora c. gyűjteményes kötet (1989) első ciklusában új versekkel kiegészítve foglalta össze. A távolabbról idegenséget, az egzisztenciális kiszolgáltatottság tapasztalatát megszólaltató költészeti hang azonban itt nem hallgatott el, újabb gondolati-tematikus közegben folytonosan megújuló kifejezést talált.

Takács Zsuzsa a búcsúzás költője: verseiben az emlékezés, a szeretett személy tragikus elvesztése ugyanolyan markáns kifejezési formát nyer, mint a szerelem feszült intenzitása vagy a szerelmes elvesztés véget érni nem tudó története. Az emlékezés tér-ideje jellemzően csak felsejlik, ami már önmagában is a monológokra irányítja a figyelmet. Végletekig sűrített narráció és világos dikció egyidejűsége jellemzi e költészetet: sokszor álomképszerűen megrajzolt személyek irányában, elmosódó körvonalú térben, véletlenszerűnek tűnő körülmények között szólal meg a letisztult kijelentés. E költészet önmagát és a világban való létezését elsősorban a nyelv bizonyosságán belül határozza meg. A rendkívül széles spektrumon mozgatott nyelv egyszerre „utolsó ékszerünk” és „tiltott nyelv”; lehetőség a belső beszéd kihangosítására, „kétségbeesésünk” megosztására, ugyanakkor a felelősség súlyát hordozó és könnyen az élet ellen forduló eszköz.

Költészetének tragikumát a humor és az önirónia éles váltásai oldják – ez a kettősség prózai munkáinak már elkülöníthetetlen mozzanataként jelentkezik. A környezeti világ abszurditása, az emberi fájdalom és nélkülözés ábrázolása a beszélőt (versben és prózában egyaránt) önmaga és önnön reakcióinak groteszk láttatása felé tereli.

Filozófiai és művészeti inspirációi lírai monológokban öltenek testet: test és lélek megosztottságát kimondó, nemritkán a keresztény spirituális hagyományra is visszatekintő szövegekben – abban a költészeti világban, amelynek jellegzetes hangja folyamatosan a remény életesélyeit mérlegeli.

Fontosabb díjak, elismerések:

1984 – Graves-díj

1988 – József Attila-díj

1990 – Déry Tibor-díj

1993 – Forintos-díj

1997 – a Spanyol Királyság érdemkeresztje (polgári tagozat)

1997 – Weöres Sándor-díj (Soros Alapítvány)

1998 – Radnóti-díj

1998 – Szinnyei Júlia-emlékdíj

1998 – Weöres Sándor-díj

2003 – a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja

2004 – Alföld-díj

2004 – Édes Anyanyelvünk Pályázat I. helyezés

2006 – Aranyvackor-díj

2007 – Kossuth-díj

2014 – Artisjus Irodalmi Díj

2018 – Hévíz Irodalmi Díj

2019 – Artisjus Irodalmi Nagydíj

2019 – Aegon Művészeti Díj

2019 – Szépirodalmi Figyelő-díj

2022 – Az Év Ifjúsági Írója

2023 – Szinva Irodalmi Díj

Az életrajzot Szalagyi Csilla írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Némajáték. Versek. Bp. 1970. Szépirodalmi, 112 p.

A búcsúzás részletei. Versek. Bp. 1976. Szépirodalmi, 67 p.

Tükörfolyosó. Versek. Bp. 1983. Szépirodalmi, 88 p.

Eltékozolt esélyem. Versek. Bp. 1986. Szépirodalmi, 114 p.

Rejtjeles tábori lap. Gyerekversek. Bp. 1987. Móra, 53 p.

Sötét és fény kora. Válogatott versek. Bp. 1988. Magvető, 170 p.

Viszonyok könnye. Versek. Pécs. 1992. Jelenkor, 127 p.

Tárgyak könnye. Versek. Pécs. 1994. Jelenkor, 87 p.

Utószó. Új és válogatott versek. Pécs. 1996. Jelenkor, 162 p.

A bűnök számbavétele. Próza és vers. Pécs. 1998. Jelenkor, 118 p.

A letakart óra. Versek. Bp. 2001. Magvető, 52 p.

Üdvözlégy, utazás! Versek. Bp. 2004. Magvető, 80 p.

A megtévesztő külsejű vendég. Önéletrajzaim. Prózák. Bp. 2007. Magvető, 223 p.

Jaj a győztesnek! Esszék. Bp. 2008. Vigilia, 250 p. (Vigilia/Esszék.)

A test imádása. India. Bp. 2010. Magvető, 160 p.

Tiltott nyelv. Versek. Bp. 2013. Magvető, 91 p.

A sóbálvány. Tárcanovellák. Bp. 2017. Magvető, 88 p.

A Vak Remény. Összegyűjtött versek. Bp. 2018. Magvető, 608 p.

Spirálfüzet. Versek. (Ill.: Turi Lilla.) Budapest. 2021. Magvető, 80 p.

Periodikumokban, antológiákban, alkalmi kiadványokban megjelent művek

Első ének. Szerk. Mezei András. Móra. (Kozmosz Könyvek.) 1968.

Költők egymás közt. Szerk. Domokos Mátyás. Szépirodalmi. 1969

Varázslók és varázslatok. Kormos István: Fehér mágia. Élet és Irodalom, 1974. aug. 17. 11. p.

Éles és tiszta nyár. Új Írás, 1976/9. 56–60. p

Halálközelben. Hajnal Anna: Alkonyfény. Új Írás, 1979/4. 107–108. p.

Az ablakon túl a félelem betűi. Peter Handkéről. Új Írás, 1980/7. 98–101. p.

E fordításban én őt sirattam. Nagy László Lorca-fordítása. Új Írás, 1980/9. 87–93. p.

Az elvont megszólaltatása. Federico García Lorca posztumusz színdarabja. Új Írás, 1981/10. 97–101. p.

Nagy László Lorca-fordításainak poétikai megközelítése. Filológiai Közlöny, 1982/2–3. 224–244. p.

Megváltástan. Nemes Nagy Ágnes: Között. Új Írás, 1982/5. 108–110. p.

A szenvedélyes, a szabálytalan, a végletes. Arany Jánosról. Új Írás, 1982/10. 121–122. p.

Az anyag lelke. Csukás István: Mintha átvágnánk Tahitin. Új Írás, 1982/12. 124–125. p.

Jancsi és Juliska. Műhely (Győr), 1999. „Gyermek” különszám, 39–40. p.

"Nekem már mindent szabad vagy mégsem?" =A csend történései. Szakralitás, Biblia a mai magyar irodalomban és művészetben, szerk. Hafner Zoltán, Vigilia, 2015, 170-173. p.

Találkozások = A mindenség szerelmese: Juhász Ferenc 90. Összeáll. Juhász Anna, Juhász Eszter, Juhász Ferencné, Helikon, 2018, 389-391. p.

Interjúk, nyilatkozatok

Sötét és fény kora. (Pályám emlékezete.) Új Írás, 1990/12. 118–128. p.

Ez csaknem olyan, mint amikor egy orvos önmagán kísérletezik. (Curriculum vitae.) Kortárs, 1994/12. 122–128. p.

Lehet, hogy egy régebbi Budapesten szeretnék élni. Kérdező: Varga Lajos Márton. = V. L. M.: Írók Budapestje. Bp. 1996.

Isten és művészet. Válaszok Szűcs Terézia kérdéseire. Kis Tükör (Kolozsvár), 2003. dec. 11–13. p.

Reményről és reménytelenségről, a szív hidegségéről. T. Zs.-val Lucie Szymanowska beszélget. Pannonhalmi Szemle, 2004/4. 85–94. p.

Ha láttál, tudod, hogyan élek. Ménesi Gábor beszélgetése T. Zs.-val. Jelenkor online, http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=392

Beszélgetések terme. Beszélgetőtárs: Miklya-Luzsányi Mónika. Vigilia, 2008. szept. 691–698. p.

Egy idő után tizenkétsoros álmaim voltak. T. Zs.-val Györe Gabriella beszélgetett. Beszélő, 2008. nov–dec.

„Némi reményt kifejezni”. T. Zs.-val Bedecs László beszélget. Parnasszus, 2009. Tavasz. 7–16. p.

Győrffy Ákos: Nem megnevezhető, ki teszi ezt velünk. Interjú Takács Zsuzsával. prae.hu, 2009. dec. 11.

Varga Zoltán Tamás: A hit sötét éjszakája. litera.hu, 2014. dec. 10.

Verstörténetek, A Vigilia beszélgetése Takács Zsuzsával (Szalagyi Csilla), Vigilia, 2018/4., 287-293. p.

Takács Zsuzsa: A távollévő Isten mellett, (Jánossy Lajos) http://www.litera.hu/hirek/takacsz-zsuzsa-megadom-magam-a-nalam-nagyobb-eronek

„Ha nem tudok többé írni, nem akarok élni sem” Winkler Nóra beszélgetése Takács Zsuzsával, WMN, 2019. július 7. https://wmn.hu/kult/51040-ha-nem-tudok-tobbe-irni-nem-akarok-elni-sem---winkler-nora-beszelgetese-takacs-zsuzsa-iro-koltovel

A csend tapasztalatai. Takács Zsuzsával beszélget Bazsányi Sándor. Pannonhalmi Szemle, 2020/1, 58-63.

Az örök jelen. Takács Zsuzsával Áfra János beszélget. Alföld, 2021/10. 41-49.

A bibliográfiát összeállította Bodor Béla, kiegészítette Halmai Tamás és Szalagyi Csilla.

Szakirodalom

Önálló kötet

Halmai Tamás: Takács Zsuzsa. Monográfia. Bp. 2010. Balassi, 196 p.

Szalagyi Csilla: Takács Zsuzsa költészete. Monográfia. 2022. Budapest., L’Harmattan, 264 p.

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, köszöntők

Juhász Ferenc, Rónay György: [Az Új Írás körkérdése pályakezdésről, pályakezdőkről]. Új Írás, 1969/7. 63–65., 72–73. p.

Vadas József: Two young hungarian poets / Deux Jeunes poetes hongrois. Takács Zsuzsa és Petri György. Arion 5, Bp. 1972. Corvina, 97–101. p.

Baán Tibor: „A szenvedélyes arc a keretből kihajol”. Takács Zsuzsa költészetéről. Mozgó Világ, 1988/4. 125–127. p.

Baán Tibor: A szenvedélyes én. Takács Zsuzsa költészetéről. Újhold Évkönyv, 1991/1. 184–191. p.

Bárdos László: A találkozás lényegisége. Takács Zsuzsa verseiről. Vigilia, 1993/5. 375–378. p.

Szív Ernő [Darvasi László]: Ötvenhárom ceruzarajz. Takács Zsuzsa. Élet és Irodalom, 1995. márc. 10. 6. p.

Báthori Csaba: Titkok és rettegések. Kalligram, 1998. jan–febr. 20–26. p.

Csűrös Miklós: „Folyamatos belső beszéd”. = Cs. M.: Intarzia. Tanulmányok az újabb magyar irodalom köréből. Pomáz. 2000. Kráter Műhely Egyesület, 241–245. p.

Szűcs Terézia: Van későbbi idő? Bevezetés Takács Zsuzsa költészetének olvasásába. Műhely, 2002/5. 62–64. p.

Halmai Tamás: Mielőtt kihűlne a Nap. Takács Zsuzsáról. Terasz, 2007. máj. 1. (Rejtőzködő mesterek IV.) http://www.terasz.hu//terasz.php?id=irodalom&page=cikk&cikk_id=10979

Bodor Béla: „…másféle látásról van szó”. Élet és Irodalom, 2008. nov. 28.

Szabó T. Anna: A születés napja. Beszélő, 2008. nov–dec.

Vörös István: Szekrény a Holdban. Beszélő, 2008. nov–dec.

Hegyi Gábor: A sokkérdésű szfinx. Takács Zsuzsa lírájáról. Beszélő, 2008. nov–dec.

Bodor Béla: „Fénylik nekik az elsötétített éjszaka…”. Nyílt és belső terek Takács Zsuzsa képi világában. Parnasszus, 2009. Tavasz. 17–22. p.

Vasadi Péter: „alig tekintve széjjel…”. Parnasszus, 2009. Tavasz. 23–24. p.

Halmai Tamás: „Köszönetünk és kétségbeesésünk”, Közelítés Takács Zsuzsa költészetéhez, Parnasszus, 2009/ tavasz, 25-33.p. = kötetben: H.T.: Takács Zsuzsa, Balassi, 2010, 9-20.p.Vörös István: Két Takács-szonett. Parnasszus, 2009. Tavasz. 34. p.

Kölüs Lajos: Takács Zsuzsa a JAK-táborban. Parnasszus, 2009. Tavasz. 46–48. p.

Halmai Tamás: Az álom körvonaltalan tárgyai : Takács Zsuzsa költészete a hatvanas-hetvenes években, Jelenkor, 2009. (52. évf.) 9. sz. 943-952. p. = H.T.: Takács Zsuzsa, Balassi, 2010, 23-38.p. www.jelenkor.net/archivum/cikk/1783/az-alom-korvonaltalan-targyai

Szalagyi Csilla: Folytonosság a lírai beszédben: Pilinszky János költészetének irodalmi recepciója Takács Zsuzsánál, Irodalomismeret, 2011/3. 37-47. p. http://epa.oszk.hu/03200/03258/00004/pdf/EPA03258_irodalomismeret_2011_03_037-047.pdf

Krusovszky Dénes: Az emlékezet közös többszörösei : Takács Zsuzsa novelláiról, Beszélő 16. évf. 5. sz. (2011. máj.), 81-83. p. http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-emlekezet-kozos-tobbszorosei = K.D.: Kíméletlen szentimentalizmus : esszék, kritikák , L'Harmattan, [2014]. 57-61. p.

Tompa Zsófia: Arccal szemközt állani : Gondolatok Beney Zsuzsa Tél és Takács Zsuzsa Nyár című versfüzérének dialógusáról, Vigilia, 2011. (76. évf.) 7. sz. 501. p.

Hernádi Mária: A kegyelem órája : Vörösmarty Mihály: A vén cigány, Takács Zsuzsa: Végtelen órán, In.: A vén cigány : a Székesfehérvárott és Kápolnásnyéken 2011. április 20-22-e között rendezett A vén cigány-konferencia szerkesztett és bővített anyaga / alkotó szerk. Fűzfa Balázs. - Szombathely : Savaria Univ. Press, 2012. 278-285. p.

Reményi József Tamás: Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv : Artisjus Irodalmi Díj költészet kategóriában (laudáció), Élet és irodalom 58. évf. 17. sz. (2014. ápr. 25.), 10. p. http://www.es.hu/cikk/2014-04-25//artisjus-irodalmi-dijak.html

Kelemen Lajos: Egy szenzibilis realista : néhány megjegyzés Takács Zsuzsa Tiltott nyelv című kötete ürügyén, In.: Búvópatak, 13. évf. 5. sz. (2014. máj.), 14-15. p.

Szénási Zoltán: A könnyek tárgya: Tárgyiasság és poétika Takács Zsuzsa három kötetében, Alföld, 2013/7. 39-45. p. = Sz. Z.: Örökkék ég alatt : tanulmányok, Savaria Univ. Press Szombathely, 2016, 136-144. p.

Szalagyi Csilla: Testek maszkjai mögött: megtestesülések Takács Zsuzsa A test imádása, India című kötetében = Test-konceptusok és test-reprezentációk az irodalomban és a kultúrában / szerk. Boros Oszkár [et al.],Gondolat, Budapest. 2014. 232-239.p.

Halmai Tamás: A földi határok : Takács Zsuzsa: Madarak beszélgetése = H. T.: Az anyagtalan morfológiája : esszék, kritikák / Halmai Tamás, Kronosz, Pécs 2014. 56-57. p.

Szalagyi Csilla: "Nincs kijárat”: nyitott és zárt terek geometriája Takács Zsuzsa és Pilinszky János költészetében, kötetben: Térérzékelések, térértelmezések / [szerk. Ádám Anikó, Radvánszky Anikó]. – Budapest, Kijárat, 2015. 254-264.p.

Szénási Zoltán: Az ünnep ideje. Vörösmarty, Babits és Takács Zsuzsa egy-egy verséről, Vigilia, 2015/4.262-268. p. = Sz.Z.: Örökkék ég alatt : tanulmányok, Savaria Univ. Press, Szombathely 2016. 51-59. p.

Szalagyi Csilla: „Nemsokára már tréfált vele Brahms”. Takács Zsuzsa zeneleírásai, Vigilia, 2017/7. 508–517. p. http://epa.oszk.hu/02900/02970/00923/pdf/EPA02970_vigilia_2017_07_508-517.pdf

Egy idegen erdő mélyén: Takács Zsuzsa hetvenéves / [riporter] Papp Sándor Zsigmond, Népszabadság 66. évf. 273/2. sz. (2008. nov. 22.), 10. p.

Nagy találkozások. Takács Zsuzsával beszélget Szőnyeg-Szegvári Eszter és Szénási Zoltán, Új Forrás, 2012/ 3. 6-16.p.

Takács Zsuzsa: A katarzis gyógyít. Nagyvizit Takács Zsuzsánál 1. Jánossy Lajos, Keresztury Tibor, 2012. november 1. http://www.litera.hu/hirek/en-nem-akarom-megismerni-onmagamat

Takács Zsuzsa: Ma is versmonológokat álmodom. Nagyvizit Takács Zsuzsánál 2., Jánossy Lajos, Keresztury Tibor, 2012. november 5. http://www.litera.hu/hirek/en-nem-akarom-megismerni-onmagamat-2

Keresztury Tibor: Nyugtalanító és finom. Takács Zsuzsa születésnapjára. 2013. november 25. http://www.litera.hu/hirek/nyugtalanito-es-finom

Ayhan Gökhan: Az utolsó szó jogán kellene írni : beszélgetés Takács Zsuzsa költővel, Népszabadság 71. évf. 183. sz. (2013. aug. 7.), p. 16.

Urfi Péter: „Ne legyen hazugság benne” – Takács Zsuzsa költő, Magyar Narancs, 2014/10. (03. 06.) http://magyarnarancs.hu/konyv/ne-legyen-hazugsag-benne-89067

Ayhan Gökhan: „A vers számomra vallomástétel” – Interjú Takács Zsuzsával. 2017. március 3. https://nullahategy.hu/a-vers-szamomra-vallomastetel-interju-takacs-zsuzsaval/

Takács Zsuzsa: Ha mindent tudnék magamról, biztosan nem írnék többet. A Litera beszélgetése Takács Zsuzsával, http://www.litera.hu/hirek/takacs-zsuzsa-ha-mindent-tudnek-magamrol-biztosan-nem-irnek-tobbet

Csepregi Evelyn: Rokonságban Pilinszkyvel, 2018. 06. 13. http://nepszava.hu/cikk/1162067-rokonsagban-pilinszkyvel

Szabó T. Anna és Takács Zsuzsa - Ilyen volt a Margó ötödik napja! http://konyves.blog.hu/2018/06/11/szabo_t_anna_takacs_zsuzsa

Modor Bálint: Életrajz-változatok Takács Zsuzsára, (2018. november 25.) http://www.litera.hu/hirek/eletrajz-valtozatok-takacs-zsuzsara

Szepesi Dóra: Életrajz-változatok Takács Zsuzsára – vers és próza vele és róla (2018. november 28.) http://www.barkaonline.hu/helyszini-tudositasok/6514-eletrajz-valtozatok-takacs-zsuzsara

Zöllner Júlia Anna: Adytól a hallgatásig, prae.hu (2018. 12. 01.) https://www.prae.hu/article/10718-adytol-a-hallgatasig/

Tandori Dezső: Palackposta Takács Zsuzsának, Tiszatáj, 2018/ 11, 3.

Jánossy Lajos: Ami személyes és ami szent, Litera, 2018. november. 23. https://litera.hu/irodalom/publicisztika/janossy-lajos-ami-szemelyes-es-ami-szent-takacs-zsuzsa-80.html

Nagy Gabriella: Közös katarzisunk, http://www.litera.hu/hirek/nagy-gabriella-kozos-katarzisunk-takacs-zsuzsa-80

Schein Gábor: Irtózat és gyönyör : a 80 éves Takács Zsuzsa köszöntése, Élet és irodalom 62. évf. 47. sz. (2018. nov. 23.), 5. p.

Csilla Szalagyi: Vertraut und fremd in der Musik. Musikalische Ekphrasis in der Dichtung von Zsuzsa Takács, (ford.: Mártonffy Marcell) = Identität, Migration und Interkulturalität in den Literaturen Mitteleuropas, szerk.: Marcell Mártonffy / Karl Vajda, 209-239.

Szalagyi Csilla: Takács Zsuzsa emlékezés-gyakorlatai, Tiszatáj, 2018/1, Diákmelléklet.

Kulcsár-Szabó Zoltán, Takács Zsuzsa Aegon-díjas (laudáció), Élet és Irodalom, 63. évf. 15. sz. (2019. ápr. 12.) 5.

Jánossy Lajos, Regényes, álombeli életrajzok, Müpa Magazin, XIV. évfolyam 4. szám, 2019/ augusztus – október, 52-53.

Kiss Orsi, Takács Zsuzsa nem menekült el a Vak Remény hívásától, Könyvesblog, 2019. április 09. https://konyves.blog.hu/2019/04/09/takacs_zsuzsa_nem_menekult_el_a_vak_remeny_hivasatol

Rácz Anna, Takács Zsuzsa elmesélte, hogyan válnak költeménnyé az álmai, Librarius, 2019. 06. https://librarius.hu/2019/06/04/takacs-zsuzsa-elmeselte-hogyan-valnak-koltemennye-az-almai/

Az egyes kötetekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

Némajáték

Domokos Mátyás: Bemutatjuk Takács Zsuzsát. Könyvtájékoztató, 1970/11. 8–9. p.

gl. : Némajáték. Takács Zsuzsa versei. Magyar Nemzet, 1971. febr. 28. 13. p.

F. R. [Falus Róbert]: „Költők egymás közt”. Népszabadság, 1971. márc. 19. 7. p.

B. Gy. [Bessenyei György]: Néma játék. Takács Zsuzsa verseskötetéről. Népszava, 1971. júl. 17. 8. p.

Demény Ottó: Takács Zsuzsa: Némajáték. Magyar Hírlap Melléklet, 1971. márc. 13. 4. p.

Székely Magda: A szabadvers új hullámában. Élet és Irodalom, 1971. 12. 11. p.

Pomogáts Béla: T. Zs.: Némajáték. Kritika, 1971/5. 55–57. p.

Veress Miklós: Varázsolás és ellenvarázslat. 3 költő. Tiszatáj, 1971/6. 560–563. p.

Kulin Ferenc: T. Zs.: Némajáték. Kortárs, 1971/7. 1160–1161. p.

Alföldy Jenő: Költőavatás. 3 költő. Új Írás, 1971/7. 120–123. p.

Tamás Attila: Kilenc elsőkötetes lírikusról. Tiszatáj, 1971/8. 746–753. p.

Simon Zoárd: Költők indulása. Több elsőkötetesről. Életünk, 1972/1. 89–91. p.

Halmai Tamás: Az álom körvonaltalan tárgyai: Takács Zsuzsa költészete a hatvanas-hetvenes években, Jelenkor, 2009/ 9. sz. 943-952. p., kötetben: H. T.: Takács Zsuzsa, Balassi, 2010, 23-29.p.
http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/1783/az-alom-korvonaltalan-targyai

Szalagyi Csilla: Gyöngéd figyelem játéka, Új forrás 2017/5, 29-38.p.

A búcsúzás részletei

F. R. (Falus Róbert): Könyvszemle. Mai költészetünk. Népszabadság, 1977. jan. 25.

– boross – : T. Zs.: A búcsúzás részletei. Kritika, 1977/2. 24. p.

Fábri Péter: A búcsúzás részletei. Takács Zsuzsa versei. Új Tükör, 1977/7. 40. p.

Lengyel Balázs: Második kötetes költők. 3 költő. Élet és Irodalom, 1977/13. 11. p.

Kabdebó Lóránt: Versek között. Három költőnő [Várkonyi Anikó, Gutai Magda, T. Zs.]. Magyar Hírlap, 1977. május 22. 10. p.

Pomogáts Béla: Harmincasok. 5 költő. Új Írás, 1978/7. 89–91 p.

Szalagyi Csilla, Teremtéstörténet és színpadi jelenet imperatívuszai: Takács Zsuzsa: A búcsúzás részletei , Kortárs 62. évf. 7-8. sz. (2018. júl.-aug.), 147-159.

Tükörfolyosó

Szederkényi Ervin: Létezés-technikai zavaraink versben és prózában. Dunántúli Napló, 1983. ápr. 23. 9. p.

Budai Katalin: A költő videója. Élet és Irodalom, 1983/30. 11. p.

Pomogáts Béla: Tükörfolyosó. Takács Zsuzsa versei elé. Új Tükör, 1983. aug. 7.

Barta Erzsébet: Takács Zsuzsa: Tükörfolyosó. Alföld, 1983/9. 75–76. p.

Ferenczi László: New Volumes of Poetry. The New Hungarian Quarterly, 1983/92. 175. p.

Csűrös Miklós: Tükörfolyosó. Takács Zsuzsa verseskötetéről. Jelenkor, 1984/3. 258–260 p.

Tandori Dezső: „…De hiszen felnőtt! hát vígasztalan…”. Új Írás, 1984/6. 118–120. p.

Albert Zsuzsa: Tükörfolyosó. (Une galerie des glaces). Poésies de Zsuzsa Takács. The Hungarian P.E.N., 1986/27. 110–111. p.

Szalagyi Csilla, Tükörképjátékok, Pannonhalmi Szemle, 2018/4, 80-93.

Eltékozolt esélyem

Harkai Vass Éva: Eltékozolt esélyek könyve. Híd, 1987/4. 552–554. p.

Jánosi Zoltán: Takács Zsuzsa: Eltékozolt esélyem. Alföld, 1987/5. 79–81. p.

– t.or [Tóth Sándor]: Takács Zsuzsa: Eltékozolt esélyem. Új Ember, 1987/28. 6. p.

Rónay László: Eltékozolt esélyem. Jelenkor, 1987/7–8. 758–760. p.

Lengyel Balázs: Women’s Fates. The New Hungarian Quarterly, 1987/108. 166–169. p.

Tandori Dezső: „e fájdalomtól már-már”. Új Írás, 1988/2. 124–126. p.

Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. Életünk, 1988/4. 468–470. p.

Simor András: Takács Zsuzsa: Eltékozolt esélyem. Kritika, 1988/4. 42. p.

Lengyel Balázs: Takács Zsuzsa: Eltékozolt esélyem. = Visszatérés. Pécs. 1990. Jelenkor, 81–83. p.

Rejtjeles tábori lap

Sötét és fény kora. Válogatott és új versek

Rapai Ágnes: Beavatás. Könyvvilág, 1989/5. 38. p.

Szitányi György: Takács Zsuzsa: Sötét és fény kora. Magyar Nemzet, 1989. jún. 6. 6. p.

Kartal Zsuzsa: A világ szerelmese. Élet és Irodalom, 1989/30. 10. p.

Pécsi Györgyi: Sötét és fény kora. Népszava, 1989. aug. 26. 8. p.

Szitányi György: Sötét és fény kora. Igen, 1989/6–7. 62. p.

B. Juhász Erzsébet: Eltékozolt esély? Napjaink, 1990/4. 35–36. p.

Vasadi Péter: Kétértelműség a jelekben. Jelenkor, 1990/5. 475–479. p.

Lengyel Balázs: Takács Zsuzsa: Sötét és fény kora. = Visszatérés. Pécs. 1990. Jelenkor, 93–96. p.

Halmai Tamás: „…egyetlen szerelem minden”. Takács Zsuzsa Sötét és fény kora című kötetének újraolvasása, Vigilia, 2009/ 8. 590-595. p.
http://epa.oszk.hu/02900/02970/00828/pdf/EPA02970_vigilia_2009_08_590-595.pdf Kötetben: H. T.: Takács Zsuzsa, Balassi, 2010, 55-63. p.

Viszonyok könnye

Papp Ágnes Klára: Ex libris. Takács Zsuzsa: Viszonyok könnye. Élet és Irodalom, 1992/20. 25. p.

Ferencz Győző: Pokol és ima. Kortárs, 1992. júl. 7. 97–101. p.

Schein Gábor: Takács Zsuzsa: Viszonyok könyve (sic!). Vigilia, 1992/10. 799. p.

Tamás Ferenc: Napló és összerakós játék. Magyar Napló, 1992/26. 42–43. p.

Dobozi Eszter: Az árnyalatok poézise. Alföld, 1993/1. 75–77. p.

Keresztury Tibor: A fénykor búcsúztatása. Jelenkor, 1993/2. 167–168. p.

Vasy Géza: Versekhez közelítve IV. Takács Zsuzsa: Viszonyok könyve. (sic!) Forrás, 1993/3. 84–85. p.

Báthori Csaba: Rítus és szabadság. Holmi, 1993/8. 1134–1136. p.

Báthori Csaba: Takács Zsuzsa világa. 1. Titkok és rettegések. 2. Rítus és szabadság : Takács Zsuzsa: Viszonyok könnye. 3. Én, egy, százezer = B. Cs.: Játék a sötéttel : esszék, Budapest : Napkút K., 2007. - 1. [r.], 2. köt. p. 36-48., 2. [r.], 2. köt. p. 49-55., 3. [r.], 2. köt. 55-58. p.

Tárgyak könnye

Schein Gábor: Takács Zsuzsa Tárgyak könnye című kötetéről. Műhely, 1994/6. 65–66. p.

Legeza Ilona: Takács Zsuzsa Tárgyak könnye. = http://cgi.t-online.hu/ilegeza/sendpage.cgi?rec=li2122

Vörös István: Tárgyak könnye, Viszonyok könnye. Tanító, 1997. febr.

Utószó

Vörös István: Te, ő, én. Élet és Irodalom, 1996/22. (máj. 31.) 14. p.

Báthori Csaba: Haláltér. Műhely (Győr), 1996/5. 51–52. p.

Payer Imre: Takács Zsuzsa: Utószó. Vigilia, 1996/11. 876–877. p.

Tamás Ferenc: „...edzés a végső egyedüllétre...” Jelenkor, 1997/2. 194–200. p.

Villányi László: Életszomj. Pannonhalmi Szemle, 1997/3. 132–136. p.

Mesterházi Mónika: Valaki néz egy ablakból. Holmi, 1997/8. 1156–1161. p.

Tóth Csaba: A grammatikai szerepek hálójában. Alföld, 1998/5. 102–105. p.

Báthori Csaba: Haláltér. = B. Cs.: A nyíl és a húr. Pozsony. 2005. Kalligram, 372–381. p.

A bűnök számbavétele

Bán Zoltán András: A boldogtalan bűntudat. Élet és Irodalom, 1998. jún. 5.

Orbán Gábor: A bűnök számbavétele. Új Ember, 1998. szept. 20.

Rónay László: Takács Zsuzsa: A bűnök számbavétele. Kritika, 1999/1. 37. p.

Schein Gábor: Meghívó. Alföld, 1999/4. 89–94. p.

Bedecs László: Bűn, bűntudat, emlékezet. Jelenkor, 1999/6.

Egri Zsolt: Valami változott. Műhely (Győr), 1999/4. 86–87. p.

Keresztury Tibor: Az álom anyagszerűsége. = K. T.: Kételyek kora. Bp. 2002. Magvető, 117–118. p.

A letakart óra

Ferencz Győző: Idővetületek. Népszabadság, 2001. május 12. 31. p.

Bodor Béla: A múlás-jelenség. Élet és Irodalom, 2001/24. (jún. 15.) 25. p.

Schein Gábor: Asztalbontás. Holmi, 2001/12. 1689–1691. p.

Lator László: Ki írja, hogy csinálja? Jelenkor, 2002/11. 1195–1197. p. http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/265/ki-irja-hogy-csinalja = Szabad szemmel : esszék, Budapest : Európa, 2016. 163-169. p.Major Anita: Takács Zsuzsa: A letakart óra. Vigilia, 2002/11. 879. p.

V. Gilbert Edit: Takács Zsuzsa: A letakart óra. Kritika, 2004/9. 31. p.

Üdvözlégy, utazás!

Reményi József Tamás: A megmaradt készség. Népszabadság, 2004. szept. 11.

Báthori Csaba: Én, egy, százezer. Magyar Narancs, 2004/41. (okt. 7. 37. p.

Dérczy Péter: A bátor szív. Élet és Irodalom, 2004/44. (okt. 29.) 24. p.

Ambrus Judit: Ex libris. Takács Zsuzsa: Üdvözlégy, utazás! Élet és Irodalom, 2004/48. 23. p.

Borbély Szilárd: Ex libris. Takács Zsuzsa: Üdvözlégy, utazás! Élet és Irodalom, 2004/50. (dec. 10.) 23. p.

Tóth Ákos: De fato. Új Forrás, 2005/4. 38–45. p.

Bodor Béla: Beszédgyakorlat tiltott nyelven. Holmi, 2005/10. 1299–1303. p.

Rácz Péter: Szorongató és fenséges. Jelenkor, 2005/10. 985–988. p.

Zsille Gábor: Sötét nap, fényes csillag. Magyar Napló, 2005/11. 39–40. p.

Baán Tibor: „A távozás tere”. Műhely (Győr), 2006/2. 73–74. p. = Baán Tibor: „A távozás tere", "A megismerés kalandja" c. fejezet részeként, In: Nagylátószög : művek, utak, irányok,Hét Krajcár, Budapest , 2010. 116-123. p.

Acsai Roland: „A Kármel hegyére vezető út”. Litera, 2005. márc. 25.

Halmai Tamás: Gazdagság és hűség. Takács Zsuzsa Üdvözlégy, utazás! című verséről, Vigilia, 2006/10. 773-776. p. http://epa.oszk.hu/02900/02970/00794/pdf/EPA02970_vigilia_2006_10_773-776.pdf = H. T.: Takács Zsuzsa, Balassi, 2010, 106-122. p.

Máthé Andrea: Tartókötélen - avagy Út a lélek éjszakájában (Az "Akarsz-e játszani" c. fejezet részeként) = M. A.: A könyv csábítása : tanulmányok, esszék, kritikák, L'Harmattan, Budapest 2009. - 223-225. p.

Szűcs Teri: A válasz reményében, Parnasszus 15. évf. 1. sz. (2009. Tavasz), 42-45. p.

Bányai János: Későmodern poétika : Takács Zsuzsa: Üdvözlégy, utazás = B.J.: Költő(k), könyv(ek), vers(ek) : könyv és kritika IV., Forum, Újvidék 2010. 232-235. p.

A megtévesztő külsejű vendég

Reményi József Tamás: Kivilágított. Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég. Népszabadság, 2007. május 26. = R.J.T.: Zsurnál : újságos kritikák, : Kortárs, Budapest, 2007. 101-103. p.

N. N.: Klasszikusok, félklasszikusok és kortársak. Heti Válasz, 2007/22. (máj. 31.)

Miklya Anna: Takács Zsuzsa férfi is meg nő is. Könyvesblog http://konyves.blog.hu/2007/05/31/takacs_zsuzsa_ferfi_is_meg_no_is

Bodor Béla: Próza feltétlenül és feltételekkel, Litera, 2007. június 2. https://litera.hu/magazin/kritika/proza-feltetlenul-es-feltetelekkel.html

László Emese: Egy másik kezdés. Élet és Irodalom, 2007/24. (jún. 15.)

Budavári Csilla: Önéletrajz vagy amit akartok. Prae, 2007. szept. http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=762

Kolozsi Orsolya: A világ mutatványossátrának kakasülőjén. HÍD (Újvidék), 2007. szept.

Ménesi Gábor: Nem akartam otthon lenni. Irodalmi Jelen (Arad), 2007. szept.

Eszéki Erzsébet: Könyvek a karácsonyfa alá. Világgazdaság, 2007. dec. 14.

Szegő János: Megtévesztő vendég-szövegek. Beszélő, 2008. márc. http://beszelo.c3.hu/cikkek/megteveszto-vendeg-szovegek

Érfalvy Lívia: Az önazonosság problémája. Vigilia, 2008/4.

Demeter Zsuzsa: Hány novella egy élet? Jelenkor, 2008/7–8. 891. p.

Eisemann György: Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég. (Önéletrajzaim). Műhely (Győr), 2008. (31. évf.) 4. sz. 66-67. p.

Halmai Tamás: Vállra hajtott fej, Új Forrás, 2009/ 4 56-59.p. http://epa.oszk.hu/00000/00016/00144/090414.htm = H. T.: Takács Zsuzsa, Balassi, 2010, 140-143. p.

V. Gilbert Edit: Lidércek ha találkoznak, avagy mit kezdjünk a feldolgozhatatlannak? Parnasszus, 2009. Tavasz (XV. évf. 1. szám),35-41.

Szalagyi Csilla: Száműzetés a boldogok közé. Tiszatáj, 2022/4, 77-84.

Jaj a győztesnek!

Takács Ferenc: Szembenézés. Népszabadság, 2008. dec. 13.

Luchmann Zsuzsanna: Válaszkeresések. Az esszé mint az (ön)megértés alakzata. Jelenkor, 2009/9.

Eisemann György: Takács Zsuzsa: Jaj a győztesnek! Műhely (Győr), 2009/4. 66-67. p. http://epa.oszk.hu/02900/02978/00022/pdf/EPA02978_muhely_2009_04_66-78.pdf

Máthé Andrea: Egy írástudó szétágazó ösvényein. Parnasszus, 2009. Tavasz. 15. évf. 1. sz. 49-50.p.

Bodor Béla: Dolgaink Istennel: Takács Zsuzsa: Jaj a győztesnek!
Holmi, 2010. (22. évf.) 1. sz. 109-114. old. http://epa.oszk.hu/01000/01050/00073/pdf/holmi_22_01_2010_109-139.pdf

A test imádása. India

Szűcs Teri: A testért - Takács Zsuzsa: A test imádása: India; Borbély Szilárd: A Testhez, Beszélő, 2010/ 9-12., 142-145. p.

Halmai Tamás: A test imádása, Új Forrás, 2010/5, 70-77.p. http://epa.oszk.hu/00000/00016/00155/100515.htm Kötetben: H. T.: Takács Zsuzsa, Balassi, 2010, 123-131. p.

Ayhan Gökhán: Testnyelv, magas fokon, Népszabadság 68. évf. 159/2. (2010. júl. 10-11.), 18. p.

Pécsi Györgyi: Test és Lélek, tükörben, maszkban – Takács Zsuzsa: A test imádása. India (kritika), Kortárs, 2010. /11., 105-109. p. http://epa.oszk.hu/00300/00381/00153/EPA00381_kortars_2010_11_3298.html = P. Gy.: Írások és olvasások, M. Nyugat Kvk., Vasszilvágy, 2011. 54-60.p.

Borbély Szilárd: Verstest megszólító módban, 2010/ 28. (július 16.) 21.p. http://www.es.hu/cikk/2010-07-18/borbely-szilard/verstest-megszolito-modban.html kötetben: B. Sz.: Hungaricum-e a magyar líra? Esszék, kritikák, Parnasszus könyvek, Magasles, IX., 113-115. p.

Ughy Szabina: Uralkodó test, Magyar nemzet 73. évf. 309. sz. (2010. nov. 13.), 35. p.

Bazsányi Sándor: Ex libris, 2010/ 47. (november 26.) 19. p. http://www.es.hu/cikk/2010-11-28/bazsanyi-sandor/ex-libris.html

Szűcs Teri: Ez mind mi leszünk egykor, Jelenkor, 2010./ 12. 1372-1376. p. http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2132/ez-mind-mind-mi-leszunk-egykor

Bán Zoltán András: Ex libris, 2011/ 4. (január 28.) 19. p. http://www.es.hu/cikk/2011-01-30/ban-zoltan-andras/ex-libris.html

Németh Zoltán: A létezéstől elkápráztatott nyelv, Tanítvány, 2011/1, 73-76.p. http://veritasnova.hu/index.php/kritika/61-kritika1 Kötetben: N.Z.: Itinerárium,: Media Nova N : Nap K., Dunaszerdahely , 2015. 139-144.p.

Varga Mátyás: Hányféle boldogság? Pannonhalmi Szemle, 2011. / 1. 101.p.

Komálovics Zoltán: A hozzátartozás poétikája, Műhely, 2011. (34. évf.) 2. sz. 63-66. p. http://epa.oszk.hu/02900/02978/00031/pdf/EPA02978_muhely_2011_02_64-80.pdf#page=2

Krusovszky Dénes: "Hazafelé tart a testem" Műút, 2011./ 23. sz. 62-65. p. http://epa.oszk.hu/02300/02381/00023/pdf/EPA02381_Muut_2011_023_062-065.pdf = K.D.: Kíméletlen szentimentalizmus : esszék, kritikák, L'Harmattan, [2014]. 40-46. p.

Jánossy Lajos: Távolról közelre, 2011. június 25. http://www.litera.hu/hirek/tavolrol_kozelre

Kirilla Teréz: A test szerelme Éretted - a végtelenségért. Takács Zsuzsa : A test imádása - India című kötetének egy lehetséges olvasata, Vigilia, 2011./ 12. 954. p. http://www.vigilia.hu/system/files/cikk_pdf/2011/12/kritika_kirilla_terez.pdf

Fekete J. József: Lélek képzelgése, test : Takács Zsuzsa: A test imádása, Nagyítás 2. évf. 30. sz. (2010. júl. 28.), p. 13. = F.J.: Ami átjön : magyar olvasókönyv, Szabadka : Életjel, 2011.225-226. p.

Tiltott nyelv

Bedecs László: Ex libris, 2014/15. (április 11.) 19.p. http://www.es.hu/cikk/2014-04-11/bedecs-laszlo/ex-libris.html

L. Varga Péter: Ex libris, 2013/ 35. (augusztus 30.), 19.p. http://www.es.hu/cikk/2013-08-30/l-varga-peter/ex-libris.html

Ayhan Gökhán: Ahol a beszéd elakad, Népszabadság 71. évf. 144. sz. (2013. jún. 22-23.), p. 15.

Türjei Zoltán: Szirom helyett tövissel, Magyar napló, 2015/5. 61-62.p. http://magyarnaplo.hu/wp-content/uploads/2015/09/MN_2015_05.pdf

Szutorisz Szabolcs Bence: Az emlékezés kontinuitása, Tiszatáj, 2015/8. 123-126. p. http://epa.oszk.hu/00700/00713/00287/pdf/EPA00713_tiszataj_2015-08_123-126.pdf

Bedecs László: Mondd a nehezen mondhatót. Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv, 2014/3. 345-349. p. http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2929/mondd-a-nehezen-mondhatot

Csuday Csaba: Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv, Kortárs, 2014/5. http://epa.oszk.hu/00300/00381/00192/EPA00381_kortars_2014_05_24123.htm = Cs. Cs.: Fantasztikum, mágia, valóság : írások a hispán és a magyar irodalomról, Nap K., Budapest, 2014. 244-251. p.

Lengyel Imre Zsolt: Sütkérezni és kétségbeesni, Magyar narancs, 26. évf. /10. (2014. márc. 6.), 31. p.

Lovas Anett Csilla "Élhettünk volna úgy, mintha éltünk volna", Alföld, 2014/12. 109-111. p. http://kulter.hu/alfold/2014/alfold_201412.pdf

Szűcs Teri: Az éretlenség alázata, Műhely, 2014./3. 69‒70. p. http://epa.oszk.hu/02900/02978/00047/pdf/EPA02978_muhely_2014_03_69-78.pdf

Pór Péter: "Ő másképpen számol" és "másképpen" "szólal" "meg", Műút, 2013/42. 58-65. p. http://epa.oszk.hu/02300/02381/00042/pdf/EPA02381_muut_2013_42.pdf

Balajthy Ágnes: A vakhit Braille-írása, Műút, 2013/ 42. 65-68. p. http://epa.oszk.hu/02300/02381/00042/pdf/EPA02381_muut_2013_42.pdf

Tarján Tamás: De nem = T.T.: Éltesse megírt istene : írások költőkről, Cédrus Műv. Alapítvány, Napkút K., Budapest, 2017. 118-120. p.

Rácz Péter: "de mindenki szeret", Élet és irodalom 57. évf. 23. sz. (2013. jún. 7.), 19. p. http://www.es.hu/cikk/2013-06-07/racz-peter/8222de-mindenki-szeret8221.html

P. Simon Attila: Emlékezés egy pöttyös zománcosbögrére, Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv, http://www.jelenkor.net/visszhang/224/emlekezes-egy-pottyos-zomancosbogrere

Várkonyi Borbála: A költészet stigmái. Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv, Vigilia, 2013/12. 958-960. p. http://epa.oszk.hu/02900/02970/00880/pdf/EPA02970_vigilia_2013_12_958-960.pdf

Szalagyi Csilla: A tragikus és a romantikus, Új Forrás, 2013/10. 25-32. p. http://ujforras.hu/a-tragikus-es-a-romantikus-takacs-zsuzsa-tiltott-nyelv/

Fekete J. József: A költészet stigmái : Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv, Székelyföld 17. évf. 10. sz. (2013. okt.), 159-161. p. http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MjA3Mg==

A sóbálvány

Visy Beatrix: Hogy hívták Lót feleségét? 2017/ 18. (május 5.) 18. p. http://www.es.hu/cikk/2017-05-05/visy-beatrix/hogy-hivtak-lot-feleseget.html

Ficsor Benedek: A fény felé törekedni : mesterek, gyász, versek tiltott nyelven: új Takács Zsuzsa-kötet, Magyar nemzet 76. évf. 193. sz. (2013. júl. 17.), 15. p.

Csepregi Evelyn: Megáll, visszanéz : fikcióból és mindennapi tapasztalatokból épül fel Takács Zsuzsa tárcakötete, Népszava 144. évf. 195. sz. (2017. aug. 22.), p. 12.

Halmi Annamária: Kapaszkodni minden fogantyúba, Takács Zsuzsa: A sóbálvány, Új Forrás, 2017/7, 85-88.p.

Bedecs László: Hajnali fél négy, Alföld, 2017/10. 117-121.p.

Szalagyi Csilla: Álmából ébredve. Takács Zsuzsa: A sóbálvány, Vigilia, 2017./10. 787-790.p.

Bucsi-Kovács Anikó: Elveszve a labirintusban (Takács Zsuzsa: A sóbálvány) Műhely, 2018. (42. évf.) 3. sz. p.71-72.

A Vak Remény. Összegyűjtött és új versek

Németh Gábor: Túlélettan halandóknak (Az ÉS könyve augusztusban), Élet és Irodalom, 2018. 08.17. p 21.

Forgách András: Kozmikus vadregény, Takács Zsuzsa: A vak remény, 2018.09.30.

http://revizoronline.com/hu/cikk/7476/takacs-zsuzsa-a-vak-remeny/

Kustos Júlia, Vakulástól látásig, Art 7 Művészeti portál, 2018. október 30. https://art7.hu/irodalom/takacs-zsuzsa-a-vak-remeny

Vörös István, Takács Zsuzsa: A Vak Remény, Vigilia 83. évf. 12. sz. (2018. dec.), 959-960.

Visy Beatrix: Egyetemes reménytan, Alföld, 2019/1. 112-118. p. http://alfoldonline.hu/2019/06/egyetemes-remenytan/

Szénási Zoltán, A költészet vigasza vigasztalanságok idején – Takács Zsuzsa: A Vak Remény. Összegyűjtött és új versek, Jelenkor, 2019. (62.) 3. sz. 340-345. p.

Pataky Adrienn, „Megszólalni és kimondani, milyen” (Takács Zsuzsa: A Vak Remény), Műhely, 2019. (43. évf.) 3. sz. 67-70. p.

Vajda Mihály, Vakremény, 2019. május 23. https://dunszt.sk/2019/05/23/vakremeny/

Kemsei István: A Vak Remény. Kortárs, 2019/ 4, 81-84.

Szűcs Teri, Költészet sötét és fény korában ( Takács Zsuzsa, A Vak Remény), Pannonhalmi Szemle, 27. évf. 2019/2. 107-113. p.

Kulcsár-Szabó Zoltán: A későbbi személy. Műút, 2020/2, 67-70.

Spirálfüzet

Krusovszky Dénes: Nem Mari, hanem Kati. Magyar Narancs, 2022. febr. 3. 36-37.

Ungvári Sára: Örök életre születő kamaszlány. litera.hu, 2022. márc. 11.

A műfordításokról

Rónai Zoltán: Szerelemnek égő lángja. Keresztes Szent János költeményei magyarul. Katolikus Szemle (Róma), 1988/4.

Beney Zsuzsa: Elmúlt évem könyve. Élet és Irodalom, 1989. jan. 6.

Szabó Ferenc: Láng az őszutóban. http://www.ppek.hu/k155.htm

A szakirodalmat összeállította Bodor Béla és Szalagyi Csilla.

Pimmédia

Üdvözlégy utazás!

Túlzás

Szép este hát! ma megmártózom

Takács Zsuzsa további művei a Pimmédián

Fotók

Várady Szabolcs, Takács Zsuzsa és Bertók László (2008, DIA)

A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.