Rába György

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Rába György (Budapest, 1924. június 13. – Budapest, 2011. január 29.)

Kossuth- és Széchenyi-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

*

1924. június 13-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1948-ban magyar–francia szakos diplomát szerez. 1949 és 1957 között középiskolai tanár Budapesten. 1957-től 1961-ig az MTA Irodalomtudományi Intézet világirodalmi osztályának francia előadója, 1961 és 1982 között ugyanott a XX. századi magyar irodalmi osztály munkatársa, később főmunkatársa. 1970-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1983-ban az irodalomtudomány doktora tudományos fokozatot szerzi meg.

 

Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar P. E. N. Clubnak, a Modern Filológiai Társaságnak (1983 és 1987 között alelnöke).

Első versei a Nyugatban és a Magyar Csillagban jelentek meg. Szemlélettágító műhelyként emlékezett vissza a Vigiliára, az Életre, a Franklin Könyvkiadóra, a Hungária Könyvkiadóra. 1946-ban az Újhold című folyóirat egyik alapítója és társszerkesztője. A folyóirat megszűnése (1948) után költőként hosszú ideig hallgatást fogad. Megalapozza műfordítói és tudományos, esszéista életművét. Korai verseskötetei (Az Úr vadászata, 1943; Búvár, 1947) után csak 1961-ben jelentkezik a megújult szemléletre valló Nyílttenger című kötettel; ezt újabb hosszú szünet után követi 1969-ben a Férfihangra.

Alkotókedve a nyolcvanas, és még inkább a kilencvenes években föltámad, élete utolsó három évtizedében két-három évenként, olykor évenként követték egymást verseskötetei.

Irodalomtörténeti érdeklődésének középpontjában a Nyugat és az avantgárd irodalom, valamint a magyar és a világirodalom párhuzamainak kérdésköre állt. Az 1990-es évek közepe óta elbeszéléseket is írt.

Hosszú betegség után, 2011. január 29-én hunyt el Budapesten.

 

1982-ben Próbaidő – Új és válogatott versek című kötetében így összegezte ars poeticáját, „vallomását a költészetről”: „…a líra azzal érdemli meg nevét, hogy indulatot közvetít: ezért egyszeri és drámai megnyilatkozás is. – A költészet mindig a személyes és az egyetemes kölcsönhatásából születik meg.”

 

Fontosabb díjak, elismerések:

1967 – az Istituto Italiano di Budapest aranyérme

1982 – a Mikes Kelemen Kör díja (Hollandia)

1983 – József Attila-díj

1984 – a Munka Érdemrend arany fokozata

1987 – Bölöni-díj

1988 – Füst Milán-jutalom

1988 – a Francia Akadémiai Pálmák lovagi fokozata

1989 – Kosztolányi-díj

1993 – Széchenyi-díj

1994 – Illyés Gyula-díj

1995 – Pro Literatura-díj

1996 – Déry Tibor-jutalom

2002 – Eötvös Koszorú kitüntetés

2002 – Budapest XIII. kerületének díszpolgára

2008 – Kossuth-díj

2009 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

 

Az életrajzot Csűrös Miklós írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Az Úr vadászata. Versek. Bp. [1943.] Hungária.

Búvár. Versek. Bp. [1947.] Hungária.

Nyílttenger. Versek és műfordítások. Bp. 1961. Magvető.

A szép hűtlenek. Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád versfordításai. Bp. 1969. Akadémiai.

Férfihangra. Versek. Bp. 1969. Magvető.

Szabó Lőrinc. Bp. 1972. Akadémiai.

Lobbanások. Versek. Bp. 1973. Magvető.

Rovások. Versek. Bp. 1980. Magvető.

Babits Mihály költészete 1903–1920. Bp. 1981. Szépirodalmi.

Próbaidő. Versek. Bp. 1982. Szépirodalmi.

Babits Mihály. Bp. 1983. Gondolat.

A beszéd folytatása. Versek. Békéscsaba. 1984. Békéscsabai Megyei Könyvtár.

Csönd-herceg és a nikkel-szamovár. Bp. 1986. Szépirodalmi.

A valóság vendége. Versek. Bp. 1987. Szépirodalmi.

Kézrátétel. Versek. Bp. 1992. Szépirodalmi.

Kopogtatás a szemhatáron. Versek. Bp. 1993. Orpheusz Könyvek.

Közbeszólás. Versek. Bp. 1994. Liget Műhely Alapítvány. (Liget Könyvek.)

Ráismerések. Versek. Bp. 1996. Balassi.

Ráismerések. Versek. Bp. 1996. Az író kiadása. [Kereskedelmi forgalomba nem került.]

A vonakodó Cethal. Új és válogatott versek. Bp. 1998. Nagyvilág.

Remények és csalódások. Elbeszélések. Bp. 2000. Orpheusz.

A jelenlét furfangjai. Új versek 1997–2000. Bp. 2001. Liget Műhely Alapítvány.

Sárkányeregetés. Versek. Bp. 2003. Liget Műhely Alapítvány.

Földlakó. Versek 2003–2006. Bp. 2006. Liget Műhely Alapítvány.

Az ünneptől a hétköznapi ünnepek felé. Bp. 2008. Argumentum, 244 p.

Disputa önmagammal. Versek. Bp. 2010. Nagyvilág, 72 p.

Önálló műfordítás-kötetek

Leopardi, Giacomo: Magános élet. Válogatott versek. Ford.: R. Gy. Utószó, jegyzetek: Nemeskürty István. Bp. 1958. Magvető.

Modern olasz költők. Antológia. Szerk., vál. és jegyz.: R. Gy. Bev.: Sallay Géza. Bp. 1965. Magvető.

Olasz költők antológiája. Vál., bev. és az életrajzokat írta: R. Gy. Bp. 1966. Móra. (Kozmosz Könyvek.) (A világirodalom gyöngyszemei.)

Idegen ünnepek. Huszadik századi külföldi versek. Műfordítások. Bp. 1974. Magvető.

 

A bibliográfiát összeállította Csűrös Miklós.

 

Szakirodalom

Önálló kötetek

Halmai Tamás: Korszerű mágia. Vázlat Rába György költészetéről. 2014. Pécs. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 120 p.

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, interjúk, köszöntők

Rajnai László: Arcképek a negyedik nemzedék költőiről. Igen, 1947. máj. 4.

Sőtér István: Rába György. = S. I.: Négy nemzedék. Bp. 1948. Parnasszus, 297. p. = S. I.: Gyűrűk. Bp. 1980. Szépirodalmi, 79. p.

Bányai János: Szó, kő, kavics. Rába György versei. Híd, 1971/2. 165–173. p. = B. J.: A szó fegyelme. Újvidék. 1972. Forum, 103–114. p.

Vargha Kálmán: Rába György hatvanéves. Nagyvilág, 1984/6. 923–925. p.

Rónay László: Rába György. = A magyar irodalom története 1945–1975. II/2. A költészet. Bp. 1986. Akadémiai, 623–629. p.

Lengyel Balázs: Rába György. = L. B.: Közelképek. Bp. 1979. Szépirodalmi, 316–321. p.

Kálnoky László: Aki hű maradt önmagához. A hatvanéves Rába Györgyről. Élet és Irodalom, 1984/23. 15. p.

Csűrös Miklós: „A belső élet fogolylázadása.” = Újhold-Évkönyv 1987/2. 237–249. p.

Kabdebó Lóránt: Egy élet a jelen metszeteiben. Jegyzetek Rába György költészetéről. = K. L.: Az Újhold költői. Békéscsaba. 1988. Békéscsabai Megyei Könyvtár, 18–29. p.

Kerék Imre: Kortársunk Rába György. Dunatáj, 1988. 12–20. p.

Horgas Béla: Száj és fül. Csoóri Sándor, Rába György és Czilczer Olga verseiről. Világosság, 1989/7. 537–546. p.

Jánosy István: Rába György költészete. Diakónia, 1993/2. 53–58. p. = J. I.: Arcok, lelkek, álmok, versek. Bp. 1993. Magyar Írókamara, 56–59. p.

Kabdebó Lóránt: Rába György. = K. L.: Sorsfordító pillanatok. Miskolc. 1993. Felsőmagyarország, 56–59. p.

Vasadi Péter: „egy mozgó erőd álmai” . Rába György verseiről. Új Forrás, 1994/10. 2–5. p.

Egy lélegzetre. Rába György verseiről. [Balassa Péter, Márton László, Simon Balázs, Schein Gábor, Czilczer Olga, Mártonffy Marcell, Géher István, G. István László, Tamás Ferenc, Miklós Pál, Takács Zsuzsa.] Liget, 1995/12. 18–19. p.

Schein Gábor: A Pigmalion-mítosz értelmezése Rába György korai költészetében. Pannonhalmi Szemle, 1997/2. 70–86. p.

Schein Gábor: Az individualitás poétikája Rába György 80-as és 90-es évekbeli költészetében. Kortárs, 1997/9. 89–99. p.

Schein Gábor: Az én metaforái Rába György költészetében. Jelenkor, 1998/7–8. 770–781. p.

Schein Gábor: Rába György költészete. = Sch. G.: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Bp. 1998. Universitas, 245–310. p.

Csűrös Miklós: Rába György: Remények és csalódások. Holmi, 2001/1.

Reményi József Tamás: Téli alma. Rába György: A jelenlét furfangjai. Népszabadság, 2001. márc. 17.

Kákonyi Péter: A jelenlét furfangjai. Rába György új verseskötete. Magyar Nemzet, 2001. ápr. 7.

Nyolc van – Rába Györgynek. [Dobai Lili, Takács Zsuzsa, Csengery Kristóf, Vörös István, Géher István, G. István László, Lackfi János, Zsille Gábor.] Liget, 2004/5. 16–46. p.

Kákonyi Péter: A nyolcvanéves Rába György költészete. Magyar Nemzet, 2004. május 3.

Takács Zsuzsa: A figyelő tekintet. Népszabadság, 2004. jún. 12.

Bárdos László: „Az út vezet engem”. R. Gy. nyolcvanéves. Élet és Irodalom, 2004. jún. 11. 17. p.

Baán Tibor: Az objektív emlékező. Műhely, 2004/3. 66–67. p.

Az egyes kötetekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

A szép hűtlenek

Csorba Győző. Jelenkor, 1969/9. 845–846. p.

Rónay László. Napjaink, 1970/4. 10. p.

Nagy Péter. Irodalomtörténet, 1970. 472–473. p. = N. P.: Útjelző. Bp. 1976. Szépirodalmi, 304–314. p.

Rónay György. Nagyvilág, 1970. 617–619. p. = R. Gy.: Olvasás közben. Bp. 1971. Magvető, 362–368. p.

Szabó Lőrinc

Antal Gábor. Magyar Nemzet, 1972. dec. 17.

Marx József. Alföld, 1973/5. 66–71. p.

Gyertyán Ervin. Kritika, 1973/6. 13. p.

Székelyhidi Ágoston. Tiszatáj, 1973/6. 77–81. p.

Alföldy Jenő. Élet és Irodalom, 1973/8.

Katona Béla. Irodalomtörténet, 1974/3. Melléklet XIX–XXI. p.

Zappe László. Irodalomtörténet, 1974. 206–212. p.

Németh G. Béla. Irodalomtörténeti Közlemények, 1975. 239–241. p. = N. G. B.: Küllő és kerék. Bp. 1981. Magvető, 523–529. p.

Lobbanások

Steinert Ágota. Kortárs, 1973/4. 683–684. p.

Rónay László. Népszava, 1973. dec. 15.

Walkó György. The Hungarian P.E.N., 1973/14. 145–146. p.

Bata Imre. Kritika, 1974/3. 25. p.

Lengyel Balázs. Élet és Irodalom, 1974/7. = L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 1977. Magvető, 174–183. p. = L. B.: Közelképek. Bp. 1979. Szépirodalmi, 316–321. p.

Idegen ünnepek

Kálnoky László. Élet és Irodalom, 1974/40.

Fodor András. Nagyvilág, 1975. 1583–1584. p.

Rovások

Alföldy Jenő. Tiszatáj, 1980/1. 67–71. p. = A. J.: Élménybeszámoló. Bp. 1983. Szépirodalmi, 257–263. p.

Csűrös Miklós. Jelenkor, 1980/1. 67–70. p. = Cs. M.: Színképelemzés. Bp. 1984. Szépirodalmi, 130–141. p.

Fenyő István. Új Írás, 1981/2. 111–113. p.

Ferenczi László. The New Hungarian Quarterly, 1981/81. 177–178. p.

Rónay László. Vigilia, 1981. 277–278. p.

Tábor Ádám. Élet és Irodalom, 1981/36. 11. p.

Próbaidő

Kabdebó Lóránt. Kortárs, 1982/4. 641–647. p.

Albert Zsuzsa. The Hungarian P.E.N., 1982/23. 106–108. p. = Magyar Nemzet, 1982. máj. 25. 4. p.

Bata Imre. Népszabadság, 1982. máj. 11. 7. p.

Tverdota György. Magyar Hírlap, 1982. jún. 5. 8. p.

Ferenczi László. The New Hungarian Quarterly, 1983/90. 135–136. p.

Sőtér István. Jelenkor, 1983/6. 596–598. p.

Rónay László. Kortárs, 1984/1988–1991. p.

Babits Mihály költészete 1903–1920

Tüskés Tibor. Jelenkor, 1981/10. 939–942. p.

Fülöp László. Kritika, 1981/11. 33–34. p.

Szegedy-Maszák Mihály. Kortárs, 1981/11. 1809–1812. p.

Erdődy Edit. Vigilia, 1982/1. 67–70. p.

Szabó Ferenc. Katolikus Szemle, 1982/1. 79–83. p.

Tamás Attila. Alföld, 1982/1. 90–92. p.

Fenyő István. Új Írás, 1982/2. 94–98. p.

Csűrös Miklós. Új Írás, 1982/3. 59–68. p.

Németh G. Béla. Irodalomtörténeti Közlemények, 1982/3. 371–373. p.

Kulcsár Szabó Ernő. Műhely, 1982/5. 74–77. p.

Horgas Béla. Jelenkor, 1982/7–8. 751–753. p.

Lothár László. The Hungarian P.E.N., 1982/23. 110. p.

Alföldy Jenő. Élet és Irodalom, 1982/34. 11. p.

Balassa Péter. Irodalomtörténet, 1984/2. 494–500. p. = B. P.: A látvány és a szavak. Bp. 1987. Magvető, 90–100. p.

Babits Mihály

Kerék Imre. Dunatáj, 1983/4. 69–70. p.

Reisinger János. Tiszatáj, 1983/4. 107–109. p.

Olasz Sándor. Somogy, 1983/5. 31–33. p.

Pomogáts Béla. Új Forrás, 1983/5. 3–5. p.

Nádor Tamás: Beszélgetés Rába Györggyel Babits-kismonográfiájáról. Magyar Nemzet, 1983. jún. 2. 5. p. = N. T.: Első olvasásra. Bp. 1988. Múzsák, 192–195. p.

Pók Lajos. Könyvvilág, 1983/7. 3. p.

Stenczer Ferenc. Élet és Irodalom, 1983/27. 11. p.

S. L. Napjaink, 1983/10. 35. p.

Csűrös Miklós. Jelenkor, 1983/11. 996–998. p.

Lőrinczy Huba. Életünk, 1983/11. 1027–1032. p.

Melczer Tibor. Tiszatáj, 1983/11. 50–53. p.

Kerényi Grácia. Vigilia, 1983/12. 943–944. p.

Gömöri György. World Literature Today, 1984/2. 302. p.

Pálmai Kálmán. Irodalomtörténet, 1984. 490–493. p.

Mák Ferenc. Üzenet, 1985/15. 54–57. p.

Melczer Tibor. Hungarológiai Értesítő, 1985/3–4. 155–156. p.

Barta János. = B. J.: A pálya végén. Bp. 1987. Szépirodalmi, 54–57. p.

Csönd-herceg és a nikkel szamovár

Rónay László. Új Ember, 1986/40. 6. p.

Pomogáts Béla. Élet és Irodalom, 1986/48. 10. p.

Nemes István. Jelenkor, 1987/2. 177–179. p.

Rónay László. Nagyvilág, 1987/4. 612–614. p.

Pomogáts Béla. Nyelvünk és Kultúránk, 1987/67. 94–95. p.

Lothár László. The Hungarian P.E.N., 1987/28. 115–117. p.

Cavaglia, Gianpiero. Rivista di Studi Ungheresi (RSU) Tom. 2. Roma. 1987. 142–144. p.

Sípos Lajos. Somogy, 1989/5. 105–108. p.

A valóság vendége

Rakovszky István. Diakónia, 1987/2. 92–93. p.

Tarján Tamás. Népszabadság, 1987. ápr. 7. 7. p.

Balassa Péter. Kortárs, 1987/8. 155–157. p.

Vasadi Péter: A tér meséi. [Rába György költészetéről a Rovások és A valóság vendége című versesköteteinek tükrében.] Jelenkor, 1987/7–8. 598–604. p.

Vajda Endre. Magyar Nemzet, 1987. aug. 17. 6. p.

Alföldy Jenő. Mozgó Világ, 1987/11. 117–119. p.

Rónay László. Vigilia, 1987/11. 872. p.

Egyed Orsolya. Kritika, 1987/12. 36. p.

Kabdebó Lóránt. Új Írás, 1988/3. 118–121. p.

Bakonyi István. Alföld, 1988/7. 79–88. p.

Horgas Béla. Világosság, 1989/7. 541–543. p.

Kézrátétel

Bata Imre. Élet és Irodalom, 1992. jún. 12. 11. p.

Rónay László. Új Ember, 1992. jún. 14. 6. p.

Parancs János. Vigilia, 1992. 635. p.

Ferencz Győző. Mérleg, 1992. 635. p.

Rácz György István. Alföld, 1993/1. 78–80. p.

Vasy Géza. Forrás, 1993/3. 81–82. p.

Csűrös Miklós. Jelenkor, 1993/3. 270–273. p.

Ferencz Győző. Kortárs, 1993/4. 102–104. p.

Alföldy Jenő. Tiszatáj, 1993/4. 280–282. p.

Bányai János. Híd, 1993/4. 280–282. p.

Báthori Csaba. Holmi, 1994/2. 291–296. p.

Varga Lajos Márton – Lator László: „Adj nevet neki.” = V. L. M.: Kritika két hangra. Bp. 1994. Pesti Szalon, 193–199. p.

Kopogtatás a szemhatáron

Albert Zsuzsa. Confessio, 1993/4. 118–121. p.

Rónay László. Új Ember, 1993. máj. 23.

Horgas Béla. Élet és Irodalom, 1993. máj. 28. 16. p.

Szalay László. Magyar Napló, 1993. okt. 15. 36–37. p.

Bódis Zoltán. Hitel, 1994/1. 106–108. p.

Gulyás Gábor. Kortárs, 1994/2. 100–102. p.

Karátson Endre. Jelenkor, 1994/6. 585–594. p.

Báthori Csaba. Holmi, 1994/7. 1052–1055. p.

Vasadi Péter. Új Forrás, 1994/10. 2–5. p.

Wenczel Imre. Műhely, 1995/1. 59–61. p.

Közbeszólás

Rónay László. Új Ember, 1994/12.

Albert Zsuzsa. Confessio, 1995/2. 100–104. p.

Alföldy Jenő. Tiszatáj, 1995/4. 83–86. p.

Bata Imre. Élet és Irodalom, 1995. ápr. 28. 14. p.

Csűrös Miklós. Kortárs, 1995/12. 107–110. p.

Györe Balázs. Liget, 1995.

Ráismerések

Rónay László. Vigilia, 1993. 73–77. p.

Rónay László. Új Ember, 1997. márc. 16.

Albert Zsuzsa. [Beszélgetés Rába Györggyel.] Confessio, 1997/3. 33–36. p.

Németh G. Béla. Élet és Irodalom, 1997. ápr. 11.

Horgas Béla. Liget, 1997. ápr. 16–19. p.

Tüskés Tibor. Lyukasóra, 1997/5.

Poszler György. Élet és Irodalom, 1997. máj. 30. 14. p.

A vonakodó Cethal

Rónay László. Új Ember, 1998. máj. 31. 5. p.

Simon Balázs. Liget, 1998/9. 78–81. p.

Lackfi János. Liget, 1998/9. 81–83. p.

G. István László. Liget, 1998/9. 83–84. p.

Schein Gábor. Élet és Irodalom, 1998. szept. 4. 15. p.

Németh G. Béla. Élet és Irodalom, 1998. szept. 4. 15. p.

Nádor Tamás [Beszélgetés Rába Györggyel.] Könyvhét, 1998. szept. 10. 3. p.

Angyalosi Gergely – Bán Zoltán András – Németh Gábor – Radnóti Sándor: Irodalmi kvartett. Beszélő, 1998.

Balogh Piroska. Alföld, 1999/4. 86–89. p.

Ferencz Győző. Holmi, 1999/6. 774–778. p. = F. Gy.: Hol a költészet mostanában? Esszék, tanulmányok. Bp. 1999. Nagyvilág.

Verselemzések

Tímár György. The Hungarian P.E.N., 1970/11. 77–79. p.

Jelenits István: „Negyven fele.” . Új Ember, 1978/27. 5. p.

Rónay László: Rába György: Pillantás az éjszakába. Jelenkor, 1979/11. 983–999. p. = Miért szép? Verselemzések napjaink költészetéből. Szerk.: Detre Zsuzsa, Bárány György. Bp. 1981. Gondolat, 335–368. p.

Rába György – Lator László: Rába György: Emlékezés egy birodalomra. = Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel. Bp. 1982. Szépirodalmi, 362–372. p.

Török Gábor: A hihetetlen. = T. G.: A pecsétek feltörése. Mai líránkat olvasva. Bp. 1983. Magvető, 107–110. p.

Kabdebó Lóránt: „Költészet és valóság.” Rába Györggyel Amalfi meséje című verséről beszélget Kabdebó Lóránt. Életünk, 1983/11. 1038–1043. p. = Rába György Amalfi meséje című verséről. K. L.: A műhely titkai. Bp. 1984. Móra, 302–311. p. (Kozmosz Könyvek.)

Albert Zsuzsa: Ráismerések – Mackókiállítás. [Rába Györggyel beszélget Albert Zsuzsa.] Confessio, 1997/3. 33–36. p.

 

A szakirodalmat összeállította Csűrös Miklós.

 

Interjú

 

A tizenhét éves Rába György első nyomtatásban megjelent versét, a Csaba nyomában címűt a Nyugat közölte 1941 augusztusában. Ez volt a folyóirat utolsó száma. Rába György az azóta eltelt közel hét évtizedben publikált tanulmányokat, két alapvető monográfiát Babitsról, fordított és írt verseket, elbeszéléseket. De volt, hogy hosszú évekig hallgatott. Szigorral, ahogy mondja: „kegyetlen őszinteséggel” nézi írásait, a belőlük és emlékeiből kirajzolódó tükörképét.

 

Rába György: Amikor a Nyugat folyóirattal kapcsolatba kerültem, Babits már úgyszólván a halálán volt. Ez 1941 januárjában lehetett...

Festmény

Fotók

Borítók

Kéziratok

Szakértő