Parti Nagy Lajos

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Parti Nagy Lajos (Szekszárd, 1953. október 12. –)

Kossuth- és József Attila-díjas költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

*

A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb nyelvművésze, emblematikus alakja. „Posztmodern költőkirály”, aki költőként, próza- és drámaíróként, illetve műfordítóként is meghatározó helyet foglal el napjaink magyar irodalmában.

1953. október 12-én született Szekszárdon. Gyermekéveit Tolnán, Kaposváron, majd Székesfehérváron töltötte, ez utóbbi városban érettségizett 1972-ben. A pécsi Tanárképző Főiskolán 1977-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet. Ezután könyvtáros a Baranya megyei könyvtárban, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője. Nem egy interjúban utal arra, hogy Pécs meghatározó szerepet játszott íróvá válásának folyamatában. Ennek kapcsán a Jelenkor legendás főszerkesztőjének, Szederkényi Ervinnek a szerepét emelhetjük ki.

Parti Nagy Lajos költőként kezdte pályáját. 1982-ben jelent meg első könyve, az Angyalstop, 1986-ban a második, amely Csuklógyakorlat címmel látott napvilágot. Már ezekben a verseskötetekben is tetten érhető a szerzőnek a nyelvi játékok és a nyelvi humor iránti fogékonysága, amely az 1990-es Szódalovaglás című verseskötetben teljesedett ki. Ebben a kötetben mutatkozik be az az originális Parti Nagy Lajos-féle szövegalkotás, amelynek jellegzetessége a nyelv végsőkig vitt átalakítása, a rontott nyelvi elemek felhasználása, a populáris és elitkultúrából vett idézetek kicsavarása, illetve a humor, az irónia és a paródia elemeinek felhasználása. Ezen túl egy újfajta szerzőfelfogás is megjelenik itt: a költő olyan mesterember szerepébe kerül, aki mintha vágódeszkán gyúrná újra a nyelvet.

1990-ben a Jelenkor folyóiratban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala címmel közölte kisregényét, amelyhez Balassa Péter írt kommentárt. Rövid időn belül kiderült, hogy Sárbogárdi Jolán maszkja a prózaíró Parti Nagy Lajost rejti. A kisregény naiv, dilettáns hangvétele elsöprő erejű nyelvi humorral társult. Nem véletlen, hogy az 1997-es átírt, első kiadás óta háromszor jelent meg önálló kötetként, illetve Sárbogárdi Jolán alakja az Ibusár című drámába is bekerült.

A test angyala után 1990 szeptemberétől a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy kéthetente tárcanovellákat ír: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták (1993) című tárcagyűjtemény, illetve az újraírt változatokból A hullámzó Balaton (1994) elbeszéléskötetnek több mint a fele. A hullámzó Balaton címadó elbeszélésének főhőse egy különös sportág kiemelkedő képviselője, egy „versenyzabáló”, akinek a visszaemlékezése nyomán tárulnak fel a szocialista táborba tartozó Magyarországon uralkodó társadalmi és emberi viszonyok. Csak az utolsó sorokból derül ki, hogy a mű címe, a „hullámzó Balaton” nem a tóra, a híres „magyar tenger”-re utal, hanem a főhős által mázsaszám elnyelt kekszre, a Magyarországon közismert Balaton-szeletre. Ezeket utóbb már a csomagolópapírral, a sztaniollal együtt nyeli be az iszonyú méretűre hízott főszereplő, s rendez magának házibajnokságot.

Az Esti kréta (1995) címet viselő negyedik Parti Nagy-verseskötet olyan gyűjteményes könyv, amely az előző három verseskötet mellett új szövegeket is tartalmaz. Ezek közül a Rókatárgy alkonyatkor a kilencvenes évek magyar költészetének egyik csúcspontja, posztmodern halálvers, amely nosztalgikus iróniája által a magyar irodalom halálmotívumait építi be soraiba. A Notesz József Attila fiktív verses naplójaként jelenik meg, s a költő verseire és életrajzára tett rejtett utalások hálózzák be. A szöveg abból a játékos ötletből jött létre, hogy vajon milyen verseket írt volna az idősödő József Attila, ha nem harminckét évesen távozik az irodalomból.

A kilencvenes években szerzőnknek nemcsak vers- és elbeszéléskötetei jelentek meg, hanem az IbusárMauzóleum című, két színdarabot tartalmazó könyve is. Az Ibusár központi figurája, Sárbogárdi Jolán ebben a műben vidéki vasúti jegykiadó, s szabadidejében operettet, „huszerettet” próbál írni. A tehetségtelenség tragikus és komikus jelenetei nyomán végletes érzelmek jelennek meg, miközben Sárbogárdi Jolán huszerettje is beleíródik a darabba. A Mauzóleum helyszíne egy pesti bérház, amelynek alagsorában egy bűnöző holttestét próbálják elégetni titokban. Ez a titok irányítja a cselekményt, miközben megjelennek előttünk a ház lakói, mind védtelen, elesett, kiszolgáltatott ember. A Mauzóleum nyelvi humorával együtt is olyan társadalmi dráma, amely a kiszolgáltatottság legmélyebb szintjeire vezeti befogadóját. Az 1996-ban megjelent drámakötet alkotásain kívül Parti Nagy Lajos nevéhez még két színdarab köthető: az 1994-es Gézcsók Kosztolányi Dezső utolsó napjainak, illetve az utolsó szerelemnek állít emléket, míg a Sárbogárdi Jolán: A test angyala (1995) című dráma a már említett kisregény színpadra átírt változata.

Itt kell megemlítenünk, hogy Parti Nagy Lajos a kilencvenes évek végétől a mai napig körülbelül húsz dráma fordítójaként is közismert és elismert alakja a kortárs magyar irodalomnak. Az 1986 óta Budapesten szabadfoglalkozású íróként élő Parti Nagy számára, aki 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette, ezek a darabok nemcsak egzisztenciális okokból voltak fontosak, hanem abból a szempontból is, hogy műveinek sajátos nyelvi energiáit a műfordítás területére is exportálta. Drámafordításainak többsége nem hagyományos fordítás, hanem inkább átírás, „megnyelvezés”, egy lehetséges változat, amely által élő, élvezhető nyelvvel látja el az egyes darabokat. Ezeknek a posztmodern fordításoknak egy jellegzetes megoldása a „Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos” formula. Ha parafrazálni szeretnénk Parti Nagy egyik kijelentését, akkor azt mondhatnánk, hogy bár ebben az esetben a szerző Molière, de a mű írója Parti Nagy Lajos.

Parti Nagy Lajos első és eddig egyetlen regénye (ha a Sárbogárdi Jolán maszkjában írt kisregényt nem számítjuk ide) a Hősöm tere (2000). A regény olyan antiutópia, amely tudatosan politikai alkotásként olvastatja önmagát, s benne szélsőjobboldali galambok veszik át a hatalmat Budapesten. A mű jelentős kritikai visszhangjában minden bizonnyal ez a tény is szerepet játszott, nem beszélve a némiképp formabontó, kísérletező szerkezetről. A Hősöm tere Terézia Mora fordításában 2005-ben Meines Helden Platz címmel németül is megjelent. Itt utalunk az Europink (1999) című kötetre, amely Parti Nagy magyar nyelvű válogatott versei mellett azok német, angol és francia nyelvű fordításait is tartalmazza.

A Grafitnesz (2003) című, válogatott és új verseket tartalmazó verseskötet rendkívül gazdag, sokhangú lírai életművet mutat fel. A kötet fogadtatása is tükrözte Parti Nagy Lajosnak a kortárs magyar költészetben elfoglalt helyét, hiszen olyan, szinte már túlszárnyalhatatlannak ható mondatok is leíródtak a Grafitnesz kapcsán, miszerint az elmúlt és az elkövetkező évek legfontosabb verseskötetéről van szó a magyar irodalomban.

Parti Nagy Lajos szinte minden versében a nyelv válik főszereplővé. A nyelv működésének ellenőrizhetetlen elemei, a nyelvi botlások, törések, elvétések irányítják a szöveg jelentéseit. Ezek gyakran ironikus, parodikus, komikus formában jelennek meg az olvasó számára. A nyelv sterilitása, az elvont, tiszta, érinthetetlen anyag helyett a szabad, játékos, frivol, rontott jelentések válnak hangsúlyossá. A nyelvhasználati hierarchiákat áthágó, többszólamú, demokratikus költői nyelv ideája jelenik meg a kötetben.

A hangok sokfélesége iránti türelmes és szenvedélyes érdeklődés a nyelvi kísérletezés bátorságával jár együtt Parti Nagy Lajosnál. Ennek egyik legfeltűnőbb jele a szerzőnek a maszkos költői játékok iránti fogékonysága. Ezekben a költői játékokban egyrészt a dilettáns, másrészt az archaikus nyelvhasználatból jön létre összetett nyelvi tér. Parti Nagy ezekben a szövegekben elavult, írhatatlanná vált formákkal kísérletezik: úgy újít föl versformákat és megszólalási módokat, hogy egyúttal át is húzza, ironizálja és parodizálja azokat.

A Grafitneszen belül jelent meg az Őszológiai gyakorlatok ciklus, amelynek verseit Parti Nagy Lajos egy bizonyos Dumpf Endre maszkja mögé rejtette. Ezekben a kórházi versekben a Parti Nagy-féle, radikálisan átgyúrt, átalakított nyelvmassza, a rontott nyelv találkozik a test romlásával, a betegséggel. Az, hogy a kórház és a halál egyszerre dilettáns és parodisztikus nyelvhasználat által jelenik meg, Parti Nagy Lajos verseinek radikalitásával szembesíti olvasóját: a halál botrányának paródiájával.

Parti Nagy Lajosnak a kortárs magyar költészetben elfoglalt rendkívül fontos helyére utal a szerző ötvenedik születésnapjára megjelentetett Mintakéve (2004) című kötet, amelyben a szerző mesterszonettjéhez a kortárs magyar líra legjobbjai írtak szonettkoszorút. Egy évvel később, 2005-ben látott napvilágot a Parti Nagy Lajos legszebb verseit tartalmazó válogatáskötet. A fagyott kutya lába (2006) című elbeszéléskötet A hullámzó Balaton párjaként, továbbírásaként is felfogható. Itt szükséges felhívni a figyelmet a két címadó elbeszélés különös kapcsolatára is: a Pálfi György által rendezett Taxidermia (2006) című film, amely több jelentős magyarországi és külföldi díjban részesült, Parti Nagy Lajos említett két elbeszélése alapján készült. A hullámzó Balaton, A fagyott kutya lába és A vak murmutér (2007) című elbeszéléskötetek kritikai fogadtatása azt a véleményt erősíti, amely szerint a szerző prózaíróként is a kortárs magyar irodalom élvonalába tartozik.

Parti Nagy műveivel ezidáig mintegy 300 kritika vagy tanulmány foglalkozott, a szerzővel több mint 60 olyan interjú vagy beszélgetés készült, amelyek nyomtatásban is napvilágot láttak. A szerző több mint 30 díj tulajdonosa.

Fontosabb díjak, elismerések:

1983 – Bölöni-díj

1983 – a Művészeti Alap „Legjobb első kötet” Bölöni-díja

1983 – A Szocialista Kultúráért

1987 – Móricz Zsigmond-ösztöndíj

1988, 1993 – MTA–Soros-ösztöndíj

1990 – Déry Tibor-díj

1991 – Graves-díj

1991 – a Holmi folyóirat II. díja

1991 – az Új Magyar Hangjátékért-díj

1991 – Magyar Napló-díj

1991–1992 – Drámaírói ösztöndíj

1992 – „Az év legjobb hangjátékáért” – Puskás Károly-díj

1992 – József Attila-díj

1993 – Szép Ernő-jutalom

1993 – „Legjobb új magyar dráma” – a Színikritikusok díja az Ibusárért

1994 – Az Év Könyve-jutalom

1994 – Artisjus-díj

1994 – a Kulturfonds Wiepensdorf ösztöndíja

1995 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja

1996 – „Legjobb új magyar dráma” – a Színikritikusok díja a Mauzóleumért

1996 – a Mikes Kelemen Kör díja

1996 – Üveggolyó-díj (Írók Boltja)

1996 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja

1997 – Alföld-díj

1998 – Új Magyar Hangjáték-díj

2001–2002 – DAAD-ösztöndíj

2003 – Budapestért Díj

2004 – Magyar Irodalmi Díj

2004 – Szinnyei Júlia-emlékdíj (a Jelenkor-nívódíja)

2005 – az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal fordítói díja

2005 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat)

2007 – Kossuth-díj

2007 – Szép Ernő-jutalom

2007 – Prima-díj

2012 – Déri János-díj

2019 – Hazám-díj

2021 – Bertók László Költészeti Díj

 

Az életrajzot Németh Zoltán írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Angyalstop. Versek. Bp. 1982. Magvető, 90 p.

Csuklógyakorlat. Versek. Bp. 1986. Magvető, 90 p.

Szódalovaglás. Versek. Pécs. 1990. Jelenkor 188 p. = Bp. 2011. Magvető, 190 p.

Se dobok, se trombiták. Tárcanovellák. Pécs. 1993. Jelenkor, 267 p. = Bp. 2008. Magvető, 342 p.

A hullámzó Balaton. Waldtrockenkammeri átiratok. Novellák. Pécs. 1994. Jelenkor, 170 p. = 2., bőv. kiad. Pécs. 1999. Jelenkor, 194 p. = Bp. 2005. Magvető, 230 p. = Bp. 2007. Magvető, 230 p.= Bp. 2009. Magvető, 230 p. = Bp. 2012. Magvető, 230 p.

Esti kréta. Válogatott versek. Pécs. 1995. Jelenkor, 375 p. = Pécs. 2000. Jelenkor, 375 p.

Ibusár – Mauzóleum. Színművek. Pécs. 1996. Jelenkor, 148 p.

Sárbogárdi Jolán: A test angyala. Habszódia. Kisregény. Pécs. 1997. Jelenkor, 92 p. = Pécs. [1999.] Jelenkor, 90 p. = Bp. 2007. Magvető, 111 p. = Bp. 2013. Magvető, 111 p. = Budapest. 2023. Magvető Kiadó, 112 p. 

Europink. Versek németül, angolul, franciául és magyarul. Ford.: Edit Baranyai, Csaba Báthori, Wilhelm Droste, István Orbán; Kinga Dornacher, Stephen Humphreys; Kinga Dornacher. Pécs – Budapest. 1999. Jelenkor – Lettre, 85 p.

Hősöm tere: a Tisztabúza éjszakája. Regény. Bp. 2000. Magvető, 284 p. = Bp. 2001. Magvető, 284 p. = Bp. 2005. Magvető, 284 p. = Bp. 2009. Magvető, 284 p. = Budapest. 2023. Magvető Kiadó, 256 p.

Parti Nagy Lajos – Bruno Bourel: Budapest fényrajzok. Szövegek Bruno Bourel fotóihoz. Album. Bp. 2001. Magvető, 125 p.

Kacat, Bajazzó. Tekercskönyv Banga Ferenc rajzaival. Bp. 2002. Pytheas, tekercskönyv.

Grafitnesz. Versek. Bp. 2003. Magvető, 216 p. = Bp. 2007. Magvető, 216 p. = Bp. 2012. Magvető, 216 p.

Dump Endre: Töredékek. Pothi Banga Ferenc rajzaival. Bp. 2004. Pytheas, pothi-formátum.

Zsolnay. Zsolnay-cédulák, szövegek Kaiser Ottó fotóihoz. Pécs. 2004. Alexandra, 167 p.

Parti Nagy Lajos legszebb versei. Versek. Válogatta és az utószót írta: Németh Zoltán. Pozsony. 2005. AB-ART, 145 p.

A fagyott kutya lába. Novellák. Bp. 2006. Magvető, 226 p. = Bp. 2007. Magvető, 226 p. = Bp. 2009. Magvető, 226 p. = Bp. 2012. Magvető, 226 p.

A vak murmutér. Négy elemi szócikk. Banga Ferenc rajzaival. Bp. 2007. Magvető – Népszabadság, 172 p.

A pecsenyehattyú és más mesék. Mesék Banga Ferenc rajzaival. Bp. 2008. Magvető, 58 p. = Bp. 2009. Magvető, 58 p.

Petőfi Barguzinban. (Ill. Felvidéki András.) Zebegény. 2009. Borda Antikvárium, 26 p.

Az étkezés ártalmasságáról. Bp. 2011. Magvető, 150 p. = Bp. 2012. Magvető, 150 p.

Fülkefor és vidéke. Magyar mesék. Bp. 2012. Magvető, 120 p.

Mi történt avagy sem. Bp. 2013. Magvető, 232 p. = Bp. 2014. Magvető, 232 p.

Rókatárgy alkonyatkor. Vers. Megjelent Parti Nagy Lajos hatvanadik születésnapjára. Bp. 2013. Magvető.

Fülkeufória – és vidéke, százegy új magyar mese. Bp. 2014. Magvető, 216 p.

Full(k) Eufória. CD-melléklettel. Bp. 2015. Kossuth, 48 p.

Molière-átiratok​. Bp. 2015. Magvető, 351 p.

Létbüfé. Versek. Bp. 2017. Magvető, 248 p.

Szalay Zoltán–Parti Nagy Lajos: Azok a hatvanas, hetvenes évek. Szalay Zoltán fotóalbuma Parti Nagy Lajos képmelléírásaival. (Szerk.: László Ágnes, képszerk.: Kincses Károly.) Budapest. Kossuth Kiadó, 2019. 144 p.

Félszép. Prózai írások, publicisztikák. Bp. 2019. Magvető, 506 p.

Szalay Zoltán–Parti Nagy Lajos: Azok a nyolcvanas, kilencvenes évek. Szalay Zoltán fotóalbuma Parti Nagy Lajos képmelléírásaival. (Szerk.: László Ágnes, képszerk.: Kincses Károly.) Budapest. Kossuth Kiadó, 2021. 144 p.

Beczkóyné Kner Piroska - Parti Nagy Lajos: Árnyékporocska. Emlékmodatok  Kner Piroska életéből - Szakácskönyv. Rákosliget 1915. évben. Budapest. 2021. Magvető, 468 p. 

Önálló színdarabok

Gézcsók. Rendezte: Magos György. Petőfi Irodalmi Múzeum. Bp.,1992, 2008.

 

Ibusár. Ősbemutató: Csokonai Színház. Debrecen,1992.

 

Ódry-Színpad. Bp., 1993.

Lodz (Lengyelország),1994.

Kolozsvári Állami Magyar Színház. Kolozsvár (Románia), 1997.

Kecskeméti Katona József Színház. Kecskemét, 1998.

(Tahir Mujucic átiratában) Zágráb (Horvátország), 1997.

Janus Egyetemi Színház. Pécs, 1998.

Játékszín. Bp. 1998.

Kortárs Drámafesztivál. (angol felolvasószínház.) London, 1999.

Várszínház. Gyula, 2002.

Wismar, Stuttgart, Berlin, Németország. 2003.

Komáromi Jókai Színház. Komárom-Komárno (Szlovákia), 2004.

Temesvári Állami Csiky Gergely Színház. Temesvár (Románia), 2006.

Egri Gárdonyi Géza Színház. (monodráma-változat). Eger, 2006.

Örkény Színház. (monodráma-változat.)Bp., 2007.

Pécsi Harmadik Színház. (monodráma-változat.) Pécs, 2008.

Fővárosi Operettszínház. Bp., 2008.

Miskolci Nemzeti Színház. Miskolc, 2008.

Székesfehérvári Vörösmarty Színház. Székesfehérvár, 2009.

 

Sárbogárdi Jolán: A test angyala. Rendezte: Tasnádi Márton. Merlin Színház. Bp., 1995.

 

Mauzóleum. Rendezte: Máté Gábor. Katona József Színház. Bp., 1995.

A hét asszonya. Rendezte: Anger Zsolt. Nemzeti Színház, Katona József Színház. Bp., 2008.

A Tisztabúza Éjszakája. Rendezte: Lippai Krisztina. R.S.9. Színház. Bp., 2008.

Bandy-lányok. Rendezte: Ascher Tamás. Orlai Produkció Belvárosi Színház. Bp., 2009.

Pecsenyehattyú és más mesék. Rendezte: Pelsőczy Réka. Vaskakas Bábszínház. Bp., 2011.

Glimigrim, avagy Gulliver Lilliputban. Rendezte: Árkosi Árpád. Griff Bábszínház. Bp., 2012.

Bivaly-szuflé. Rendezte: Göttinger Pál. Szkéné Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház, Nézőművészeti KFT. Bp., 2013.

Átriumklorid (avagy a színész ötször). Rendezte: Néder Panni. Átrium Film-Színház. Bp., 2014.

Fordított-átírt színdarabok

Kupeckomédia. Cseh vásári játék. Színpadra alkalmazta: Jaroslav Kolár. Nyári Színház. Pécs, 1994.

 

Werner Schwab: Elnöknők. (Szilágyi Máriával közösen.) Katona József Színház. Budapest, 1996.

 

Harmadik Színház. Pécs, 1998.

Jókai Színház. Békéscsaba, 2009.

 

Michel Tramblay: Sógornők. Pesti Színház. Budapest, 1997.

 

Jókai Színház. Békéscsaba, 1999.

Nemzeti Színház. Szeged, 2002.

Kisfaludy Színház. Győr, 2005.

Lettre, 1997/26.

 

Franz Xaver Kroetz: A vágy. Thália Színház. Budapest, 1999.

 

 

Oliver Bukowski: Londn – L.Ä. – Lübbenau. Csontkemény bohózat lausitzi tájszólásban.

 

Lettre, 1999/34.

 

Gerhart Hauptmann: Patkányok. Radnóti Színház. Budapest, 2001.

 

 

Jevgenyij Svarc: A sárkány. Madách Kamara. Budapest, 2003.

 

Lettre, 2003–2004/51.

 

Theresia Walser: Közel sincs már e vadság erdeinkben. Szilágyi Mária szerk.: Az arab éjszaka. Kortárs német drámaírók antológiája. Budapest. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – Creatív Média, 2003. 173–227. p.)

 

 

Max Frisch: Biedermann és a gyújtogatók. Új Színház. Budapest, 2004.

 

Arthur Schnitzler: A zöld kakadu. Arthur Schnitzler: Drámák. Vál.: Szakács Emese. Budapest. 2004. Európa.

 

Vaszilij Szigarjev: Fekete tej. Katona-Kamra. Budapest, 2004.

 

Kritika, 2004/12.

 

Martin McDonagh: Piszkavas. Leanane szépe. Madách Kamara. Budapest, 2004.

 

Carl Merz – Helmut Qualtinger: Karl úr. Budapest. 2005. Kortina, 98 p.

 

Ion Luca Caragiale: Karnebál. Nemzeti Színház. Budapest, 2005.

 

Színház, 2005/8.

 

Nagy Ignác: Tisztújítás. József Attila Színház. Budapest, 2006.

 

Új Színház. Budapest, 2007.

Petőfi Színház. Veszprém, 2008.

Színház, 2006/5.

 

Richard Alfieri: Hat hét, hat tánc. Thália Színház. Budapest, 2006.

 

 

Molière: Tartuffe. Nemzeti Színház. Budapest, 2006.

 

Színház, 2006/12.

 

Hanoch Levin: Az élet mint olyan. Vígszínház. Budapest, 2006.

 

Miskolci Nemzeti Színház, 2007.

2000, 2006/11.

 

Molière: Úrhatnám polgár. Vígszínház. Budapest, 2007.

 

Eberhard Streul: A kellékes. Pesti Színház. Budapest, 2008.

Julian Crouch – Phelim McDermott: Jógyerekek képeskönyve. Örkény Színház. Budapest, 2008.

Ivan Menchell: Sírpiknik. Thália Színház, Budapest, 2009.

Krúdy Gyula: Boldogult ifjúkoromban. Csokonai Színház. Debrecen, 2009.

Ödön von Horváth: Kazimir és Karoline. Örkény Színház. Budapest, 2009.

Periodikumokban, antológiákban, alkalmi kiadványokban megjelent művek

Ráró evangéliuma; Liliom esernyő; A kegyelet lila ásza. Kortárs, 1975/5. 720–722. p.

Ének az esőben. Kortárs, 1975/ 12. 1918. p.

Májad fölött tulipán. Kortárs, 1978/ 8. 1253. p.

félig foncsorozott; szomorú, lassú ének; rímként a nyár. Élet és Irodalom, 1979. február 3. 15. p.

Trubadúr-ének. Élet és Irodalom, 1979. február 24. 14. p.

Szelíd tájban fél korsó hiány; hazajöttél, a szonettek meg strandra mentek. Kortárs, 1979/5. 682–683. p.

Beszállás. Élet és Irodalom, 1979. június 23. 9. p.

Zene esővel, két cukorral. Élet és Irodalom, 1979. december 15. 15. p.

Gyászvers-próba Nagy László halála napján. Napjaink, 1980/2. 3. p.

A fiumei kettes számú tengerész-szeretetotthon teraszáról látni a tengert. Műhely, 1980/4. 60–61. p.

bonbonniére. Élet és Irodalom, 1980. április 26. 3. p.

Sheila súlyos, tompa tárggyal. Élet és Irodalom, 1981. április 11. 15. p.

Ha épül, ha omlik: Az éj utolsó lövészversenyén. Forrás, 1981/2. 6. p.

Mintha nem is. Napjaink, 1982/7. 13. p.

holdvilág; nyugta. Élet és Irodalom, 1983. június 6. 12. p.

törek. Élet és Irodalom, 1983. július 12. 10. p.

kutyazörgés. Élet és Irodalom, 1983. november 2. 9. p.

hars; standard; púderett. Élet és Irodalom, 1983. november 11. 9. p.

Fragmentha. Élet és Irodalom, 1983. december 12. 2. p.

Hars. Nyelvünk és kultúránk, 1984. 54. 8. p.

Diletták. Kortárs, 1984/ 12. 1885–1886. p.

Túrahangszer; Krepdesin. Napjaink, 1985/4. 21. p.

Célkeresztcsont; Na szép; Tandarab. Forrás, 1985/5. 43–44. p.

ollé; március; márványos ég. Élet és Irodalom, 1985. október 10. 11. p.

Hangszerfüzet; Elrepullman; Diletta. Kortárs, 1986/2. 71–73. p.

(mozi);(akku). Élet és Irodalom, 1986. június 27. 14. p.

(ráksaláta); (kelet-mondén). Élet és Irodalom, 1986. október 3. 9. p.

(Filter); Kis vers a tapsütöttekért. Kortárs, 1986/10. 28–29. p.

Puturluk. Alföld, 1987/ 2. 20–21. p.

Ischler. Kortárs, 1988/11. 47–52. p.

A kapucíner szabadsága Rakéta Irodalmi Kávéház. Kortárs, 1989/1. 130–132. p.

Se dobok, se trombiták – A Trieszti öböl. Magyar Napló, 1990/44. 5. p.

(MM nulla, fűszerraktárak); (MM nulla, tejfonás); (MM nulla, félolvadat); (MM nulla, bakelittolvaj). Hitel, 1990/4. 10–11. p.

Se dobok, se trombiták – Próbatárca. Magyar Napló, 1990/39. 5. p.

Se dobok, se trombiták – Alalia. Magyar Napló, 1990/43. 4. p.

Anyahó. Alföld, 1990/5. 21–24. p.

Se dobok, se trombiták – Fröcskös. Magyar Napló, 1990/41. 5. p.

Mire megyünk ketten? Alföld, 1991/9. 90–93. p.

Ki lakik fölöttem? Kortárs, 1991/4. 163–166. p.

Medwendel. Kortárs, 1991/7. 26–28. p.

Mi az, zöld istállóban? Gille-muszterek E.-nek. Alföld, 1991/11. 89–92. p.

Dallszöveg. Alföld, 1992/4. 39. p.

Mi az, hogy símiliő? Alföld, 1992/3. 90–94. p.

Letter from Budapest. Wire Rain at the Opera House. The New Hungarian Quarterly, 1992. (33. évf.) 126. 124–126. p.

Mit csinálsz tavasszal, munkacím? Alföld, 1992/5. 92–95. p.

Mi az, hogy búcsú, cédulák? Alföld, 1992/11. 91–95. p.

Se dobok, se trombiták (Hátul az udvarban). Magyar Napló, 1993/4. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Inak cukra). Magyar Napló, 1993/5. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Egy téli nap). Magyar Napló, 1993/2. 23. p.

Se dobok, se trombiták (A Teofil-féle gyanta). Magyar Napló, 1993/1. 23. p.

Balaton Bars. The Hungarian Quarterly, 1993. (34. évf.) 130. 45–50. p.

Se dobok, se trombiták (Vaskúti anziksz). Magyar Napló, 1993/6. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Nemzeti Éter). Magyar Napló, 1993/3. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Esti kréta Édes Ligetről). Magyar Napló, 1993/14. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Hernyóselyem és vakcina). Magyar Napló, 1993/7. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Copyright). Magyar Napló, 1993/8. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Egy galambéla-kávé). Magyar Napló, 1993/9. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Az Új Keleti Express). Magyar Napló, 1993/12. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Bonita Bananas). Magyar Napló, 1993/10. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Lónyai foszlány). Magyar Napló, 1993/11. 23. p.

Se dobok, se trombiták (A távírdász). Magyar Napló, 1993/13. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Egynyári mondatok). Magyar Napló, 1993/15. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Narboia ibocis). Magyar Napló, 1993/18. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Deleatur). Magyar Napló, 1993/17. 23. p.

Se dobok, se trombiták (Csók Adorjánné falvédője). Magyar Napló, 1993 / 16. 23. p.

Nyár, némafilm. Élet és Irodalom, 1995. április 7. 4. p.

Egy ismeretlen Tsúszó-vers 1933-ból. Élet és Irodalom, 1995. június 30. 7. p.

Napszállat. Alföld, 1995/6. 14. p.

Őszi Hedwigek. Alföld, 1995/6. 14–15. p.

(fikarc) Szóelő. Élet és Irodalom, 1995. szeptember 1. 3 p.

(fikarc) A szerencse csapása. Élet és Irodalom, 1995. szeptember 15. 19. p.

Csorba Győző 1916–1995 (Öröklét és üresség). (nekrológ). Élet és Irodalom, 1995. szeptember 22. 3. p.

(fikarc) Klarinét és galambok. Élet és Irodalom, 1995. szeptember 29. 17. p.

(fikarc) Terézváros-mondatok. Élet és Irodalom, 1995. október 13. 19. p.

(fikarc) Traktordudamembrán. Élet és Irodalom, 1995. október 27. 19. p.

Egy bőrönd repülő. Alföld, 1996/9. 3–4.p.

Egerészés. Lettre, 1996. 20.

Egy kanál fór. Filmvilág, 1996/7. 30–31. p.

Halk, talmi vers az irodalom házához. Alföld, 1997/12.

Emlékmű. Alföld, 1997/6.

Rókatárgy alkonyatkor. Látó, 1997/6. 3–4. p.

Búvárbőr. Lettre, 1997. 24.

Hóvaku. Liget, 1997/1. 50–52. p.

Ha ötvenéves. Alföld, 1998/4. 34. p.

Statt Berlin. Lettre, 1998. 29.

Az ördög Bádekkerben. Alföld, 1998/12. 38. p.

Szócikk a földről. Café Bábel, 1999. (9. évf.) 32. 3–14. p.

Szócikk a vízről. Café Bábel, 1999. (9. évf.) 33. 3–14. p.

Szócikk a levegőről. Café Bábel, 1999. (9. évf.) 34. 3–14. p.

Újabb lapok a dublini vegyszeres füzetből. Lettre, 2000. 37.

Kis téli torkomiglan. HVG, 2000/51–52. 64–65. p.

Rókatárgy alkonyatkor. Beszélő, 2000/5. 64. p.

Ábránd az őszológián. Alföld, 2000/11. 3. p.

Időképek avagy a plafon felé vágtató dugó. (A Néprajzi Múzeum Időképek című kiállítása kapcsán.) Élet és Irodalom, 2001. január 12. 15. p.

Kis őszi rádióvers. Látó, 2001/6. 16. p.

Gondolák az őszológián. Élet és Irodalom, 2001. december 21. 28. p.

Mattersburg. Lettre, 2002. 47. 15–19. p.

(Budapest/Berlin) A karfavörös oroszlán. Lettre, 2002. 46.

Tolnai Ottóról. Lettre, 2002. 47.

Erika Remington ketrecei. (Elhangzott Sheryl Oring installációjának megnyitóján 2002. június 11-én.) Élet és Irodalom, 2002. június 21. 8. p.

A karfavörös oroszlán (Napló). Látó, 2002/12. 45–49. p.

Privát mitológiák. (Elhangzott 2002. december 17-én a Gutmann Galériában; Klimó Károly, Körösényi Tamás és Soós Tamás kiállításán.) Élet és Irodalom, 2003. január 3. 26 p.

Biztos kaland-cédulák. ((Esterházy Péter–Czeizel Balázs: Biztos kaland c. kötetéről.)Élet és Irodalom, 2003. január 10. 15 p.

Az alkony göngyölegje. (Dumpf-cédulák, részlet.) Élet és Irodalom, 2003. április 11. 17. p.

Lövölde tér. Jelenkor, 2003/ 5. 441–442. p.

Nővér, útlevér (Őszológia-cédulák). Alföld, 2003/5. 3. p.

Köszöntő-cédulák: Makay Ida születésnapjára. Jelenkor, 2003/2. 178–180. p.

Csalogányok. Jelenkor, 2003/5. 442–443. p.

Parapet. Jelenkor, 2003/5. 441–443. p.

Három bárzong. 2000, 2003/4. 22. p.

Holdsörte. 2000, 2003. 4. 23. p.

Párizsivég (Őszológia-cédulák, részlet). Pannonhalmi szemle, 2003/2. 75–76. p.

Mi mennyi? Alföld, 2003/2. 74. p.

García Márquez nyomában. ( Elhangzott Székács Vera kiállításmegnyitóján.) Élet és Irodalom, 2004. január 30. 28 p.

Igen tisztelt hölgyeim és uraim! (Elhangzott a Magyar Irodalmi Díj átvételén.) Élet és Irodalom, 2004. február 6. 3. p.

Jégbüfé-cédulák. Élet és Irodalom, 2004. február 20. 17. p.

A transzmisszionárius. Jelenkor, 2004/4. 347–349. p.

Alkonyzóna. (Alkonyzóna – Hajléktalan művészek antológiájáról.) Élet és Irodalom, 2004. június 4. 23. p.

Globál a magasban. (Elhangzott a JAK-hajón 2004. június 5-én.) Élet és Irodalom, 2004. június 18. 9. p.

Orbán Ottó sírköve. (Elhangzott Orbán Ottó sírkövének avatásán 2004. július 20-án.) Élet és Irodalom, 2004. július 23. 4. p.

A závadai erdők. Élet és Irodalom, 2004. december 17. 29. p.

Hétkék. Jelenkor, 2005/12. 1116–1117. p.

(Bétsi szelet). Látó, 2005/2. 78. p.

A bécsi szív verése (Qualtinger-cédulák). Lettre, 2005. 57.

Város-cédulák: Berlintárgy alkalomkor. Jelenkor, 2005/9. 825–832. p.

Nyelvhús – Szám zegzugos fiókja. Figyelő, 2006/44. 47. p.

Ottlik mint szemránckrém. (Elhangzott 2006. június 8-án.) Élet és Irodalom, 2006. június 9. 3. p.

Angyalszárnyak. Lettre, 2006. 60.

A testaranyozó. Holmi, 2006/9. 1178–1183. p.

Nyelvhús – Szócikk az őszről. Figyelő, 2006/48. 41. p.

Őszömi beszéd. Beszélő, 2006/10. 4. p.

Levélváltás. Beszélő, 2006. (11. évf.) 11. 82–89. p.

E-mail Móser Zoltánnak. Jelenkor, 2006/10. 963. p.

Hóvaku. Beszélő, 2006/10. 111–115. p.

Súlyok, ahák, szeretet. Jelenkor, 2006/4. 438–441. p.

Egérpörköltemények. 2000, 2006/3. 36–39. p.

Egérpörköltemények. Híd, 2006/5. 42. p.

Hezitt. (Elhangzott 2006. december 23-án.) Élet és Irodalom, 2007. január 5. 12. p.

K. D. 154 pillantása. (Halkan szitál a tört fény. Kosztolányi Dezső összes fényképe c. kötetről.) Élet és Irodalom, 2007. február 23. 26. p.

Kemény István. (Kemény István: Élőbeszéd c. Palládium-díjas kötetének laudációja.) Élet és Irodalom, 2007. március 2. 12. p.

Nyelvhús A kamermayer kiez. Figyelő, 2007/22. 41. p.

Nyelvhús Föjton tárca. Figyelő, 2007/26. 57. p.

Nyelvhús Magzatvízen járni. Figyelő, 2007/4. 31. p.

Nyelvhús Ibusár és vidéke. Figyelő, 2007/9. 35. p.

A vak murmutér Szócikk- és képrészletek. Beszélő, 2007/11. 98–109. p.

Nyelvhús Márczius Ida. Figyelő, 2007/13. 37. p.

Nyelvhús Mécses, möcsög, mucsak. Figyelő, 2007/17. 43. p.

Nyelvhús Strandhangszőnyeg. Figyelő, 2007/30. 43. p.

Nyelvhús Nyárvég, neogány. Figyelő, 2007/35. 37. p.

Az ötvenes évek nyelv "S egünk a párt kitárja". Figyelő, 2007/36. 82. p.

Nyelvhús Tupír. Figyelő, 2007/39. 51. p.

Nyelvhús Szócikk a lángról. Figyelő, 2007/44. 43. p.

Nyelvhús Az én főnököm. Figyelő, 2007/47. 42. p.

Nyelvhús A bovdugság mostanában. Figyelő, 2007/51–52. 66. p.

Kenyans. The Hungarian Quarterly, 2007. (48. évf.) 186. 57–60. p.

Nyelvhús Monitor havasán. Figyelő, 2008/2. 39. p.

Hetvenöt szó. Jelenkor, 2008/5. 499. p.

Egymás kályhái. Beszélő, 2008/6. 124–126. p.

Nyelvhús Ihletibe. Figyelő, 2008/6. 45. p.

A megnyitás maga. Alföld, 2008/8. 74–75. p.

Nyelvhús Ceruzaszócikk. Figyelő, 2008/10. 53. p.

Az étkezés ártalmasságáról. Jelenkor, 2008/10. sz 1056–1061. p.

Nyelvhús Mér sós a tenger. Figyelő, 2008/16. 50. p.

Nyelvhús Szavak borbélyszéke. Figyelő, 2008/18. 43. p.

Nyelvhús Május és makadám. Figyelő, 2008/22. 43. p.

Nyelvhús A bolha bőre. Figyelő, 2008/26. 37. p.

Nyelvhús Monyon le és föl. Figyelő, 2008/31. 42. p.

Nyelvhús A helynév szelleme. Figyelő, 2008/34. 40. p.

Nyelvhús Kis őszi elcsatangol. Figyelő, 2008/38. 40. p.

Nyelvhús Szócikk a klottról. Figyelő, 2008/43. 42. p.

Nyelvhús – Vesztibül. Figyelő, 2008/47. 50. p.

Nyelvhús – Lángos csillag. Figyelő, 2008/51–52. 58. p.

Nővérszálló. Élet és Irodalom, 2008. december 19. 55. p.

Ikarusz-szakkör (Margócsynaki gyakorlatok az ősszociológiáról). Beszélő, 2009/7–8. 3. p.

Kis szőrtüszők. 2000, 2009/5–6.

Nemnovella. Élet és Irodalom, 2009. szeptember 4. 20–12. p.

Az étkezés ártalmasságáról. Holmi, 2009/10. 1306–1315. p.

Édes zérus. Élet és Irodalom, 2009. december 18. 23. p.

Legfontosabb perifériám (Számítógép-cédulák). Alföld, 2010/3. 75–81. p.

Tréning, Trénadrág. Műhely, 2011. (34. évf.) 5–6. 151–153. p.

Legmeg. (Elhangzott az AEGON Művészeti Díj 2011. átadásán, április 8-án.) Élet és Irodalom, 2011. április 15. 13 p.

Hogy tűnik a remény? (Változatok az emberre – szécsényi verzió dokumentumfilm-szemléről és a Gyerekesély Programról.) Élet és Irodalom, 2011. május 13. 10. p.

Magyar Mesék. Megjelent az Élet és Irodalom Páratlan oldalán 2011. június 10. és 2014. április 11. között. Önálló kötetben: Fülkefor és vidéke. Magyar mesék. Bp. 2012. Magvető, 120 p. Hat darab CD (a szerző előadásában) 2012 és 2014 között: Fülkeufória 1–6. Magyar mesék. 2012–2014. Iglbauer Stúdió

Most el (Makay Ida halálára). Jelenkor, 2011/9. 875–876. p.

Nagyszótár-cédulák 2. (A magyar nyelv nagyszótára III. és IV. kötetet kapcsán.) Élet és Irodalom, 2012. február 17. 21. p.

Kesernyáj. (Örkény könyvesbolt jubileumi fotókiállításáról.) Élet és Irodalom, 2012. április 6. 4. p.

Ki lakik fölöttem? (hangmozi). Tiszatáj, 2012/9. 55–66. p.

Krúda. Alföld, 2012/8. 6–40. p.

A kézfejbeszéd joga. (A Verzió filmfesztivál megnyitószövege kapcsán.) Élet és Irodalom, 2012. november 16. 22. p.

Állóbüfé. 2000, 2013/12. 28–29. p.

Tenger-cédulák. Lettre, 2013. (33. évf.) 91. 50–51. p.

Mauzóleum-emléktárca. Élet és Irodalom, 2013. március 14. 16. p.

Fejszámoló Szent György. Holmi, 2013/9. 1128–1131. p.

Kísérletezem. Élet és Irodalom, 2014. június 20.

A teremőrnő. Holmi, 2014/6. 643–647. p.

Hanghordozók

Kis brutáliák. Novellák. Felolvassa: Parti Nagy Lajos. Rendező: Magos György. Budapest. 1994. Magos és Tsa Bt.

Dalok egy Operettből. Dalok a Bárka Színház Witold Gombrowicz: Operett című produkciójához. Szöveg: Parti Nagy Lajos. Zene: Faragó Béla. Budapest. 2004. Bárka Kht.

Carl Merz – Helmut Qualtinger: Karl úr. Fordította: Parti Nagy Lajos. Előadja: Bodrogi Gyula. Zene: Bárány György. Rendezte: Mácsai Pál. Budapest. 2005. Kortina.

Grafitnesz. Versek. Rendező: Magos György. Budapest. 2007. Magvető.

Sárbogárdi Jolán: A test angyala. Előadja: Csákányi Eszter. Rendező: Magos György. Budapest. 2008. Magvető.

A pecsenyehattyú és más mesék. Előadja: Cserhalmi György. Budapest. 2009. Kék Művészügynökség. (Kékéshang.)

Bohumil Hrabal: Münchhausen. (Ford.: Hosszú Ferenc.)Felolvassa:Parti Nagy Lajos. Budapest. 2012. Kossuth Kiadó Zrt.

Fülkeufória 1. Magyar mesék. Felolvassa: Parti Nagy Lajos. Közrem. Dés László. Budapest. 2012. Iglbauer Stúdió

Fülkeufória 2. Magyar mesék. Felolvassa: Parti Nagy Lajos. Közrem. Dés László. Budapest. 2012. Iglbauer Stúdió

Fülkeufória 3. Magyar mesék. Felolvassa: Parti Nagy Lajos. Közrem. Dés László. Budapest. 2013. Iglbauer Stúdió

Fülkeufória 4. Magyar mesék. Felolvassa: Parti Nagy Lajos. Közrem. Dés László. Budapest. 2013. Iglbauer Stúdió

Fülkeufória 5. Magyar mesék. Felolvassa: Parti Nagy Lajos. Közrem. Dés László. Budapest. 2014. Iglbauer Stúdió

Fülkeufória 6. Zenés végjáték. Felolvassa: Parti Nagy Lajos. Közrem. Dés László. Budapest. 2014. Iglbauer Stúdió

Interjúk, beszélgetések

Kőszegi Lajos: Sorainkból indultak. Universitas (Pécs), 1982. május 13. 3. p.

Keresztury Tibor: Félterpeszben. Alföld, 1990/5. 25–45. p. (újraközölve uő: Félterpeszben. Arcképek az újabb magyar irodalomból. Bp. 1991. Magvető Könyvkiadó, 155–184. p.)

Pozderka Judit: Most nem dobverés kell és trombitaharsogás. Hajdú-Bihari Napló, 1992. december 10. 12. p.

Szebényi Cecília: „Az én íróságom nem tud más lenni, mint hosszútávfutás”. Beszélő, 1993/39. 26–29. p.

Kovács Dezső: Se lángoszlop, se hordószónok. Népszabadság, 1993. október 5. 17. p.

Csejdy András: „Nyelvhúsból dolgozom.” Magyar Narancs, 1994. március 3. 28–29. p.

Mihancsik Zsófia: Zsebkendőnyi sűrítmények. Kritika 1995/2. 40–42. p.

Varga Lajos Márton: Jó tudni, hogy máshol is ég egy lámpa. Népszabadság, 1995. március 18. 25. p.

Nádor Tamás: Parti Nagy Lajos. Könyvvilág, 1995/5. 7. p.

Mihancsik Zsófia: Mauzóleum. Élet és Irodalom, 1995. november 3. 5. 8. p.

Bóta Gábor: Megingathatatlan hit a jeges bizonytalanságban. Magyar Hírlap, 1996. augusztus 31. 14. p.

Tasnádi István: Szétbeszélt csendek. Ellenfény, 1996. ősz 27–30. p.

Bori Erzsébet: „Alapvetően egy stílgyak volt”. Magyar Narancs, 1997. szeptember 4. 6–7. p.

Valachi Anna: Csak azért szövegelünk folyton, hogy ne legyen csönd. (Beszélgetés Ritoók Zsigmonddal, Grétsy Lászlóval és Parti Nagy Lajossal.) Népszava, 1997. november 29. 15. p.

Csejdy András: Kimondva kimondatlan. Filmvilág, 1998/7. 22–23. p.

Károlyi Csaba: Valóságszagú képzavarok. Élet és Irodalom, 1998. augusztus 28. 8–9. p. (újraközölve: Károlyi 2003: 5–21. p.)

V[Karádi Éva]: A költészetről. (Interjú Balla Zsófiával, Kovács András Ferenccel és Parti Nagy Lajossal) Lettre, 1998/31. 48–59. p.

arga Lajos Márton: Egy harisnyaszomorú, ám végzetes őszi nap. Népszabadság, 1998. október 16. 11. p.

Bihari László: Van-e miért áthallani? Magyar Hírlap – Ahogy tetszik, 1998. november 21. 13. p.

Nádra Valéria: Írófaggató. Könyvhét, 1999. szeptember 23. 18. p.

Peer Krisztián: Alkat kérdése. Könyvpiac, 1999/10. 13. p.

Sóvári Zsuzsa – Szebeni András: Egyszeri és egyedi. Mai Nap, 1999. november 6. 20–21. p.

Bori Erzsébet: „Nyelv és húsvérröhögés”. Magyar Narancs, 2000. június 22. 6–7., 35. p.

Simka Éva: „Van mit tenni a nyelv elszegényedése ellen”. Hírnök, 2000/11. 4. p.

Csontos Erika: Röptér. Élet és Irodalom, 2001. március 16. 15–16. p.

Scherter Judit: Az író és a város. Mister, 2002/9–10. 6–10. p.

Pitrolffy Tamara: Zsarnokfigurák. 168 óra, 2003. április 30. 34–35. p.

Károlyi Csaba: Valóságszagú képzavarok. In uő: Non finito. Palatinus, Budapest. 2003. 5–21. p.

Varga Lajos Márton: Kicsoda vagyok bennem? Népszabadság, 2003. augusztus 2. 9. p.

Kallen, Eve-Marie: Europink. Lettre, 50. 2003/ősz 1–3. p.

Varga Emese: Párbeszédes prózaszövegek. Új Szó, 2003. április 11. 13. p.

Mátraházi Zsuzsa: Egy titkos kalandor rettegései. Könyvhét, 2003. október 30. 5. p.

Nagy Boglárka: A háromágú kaptafa. Jelenkor, 2003/10. 963–989. p.

M. Csepécz Szilvia: „Ki nézel ki belőlem?” Kalligram, 2003/10. 19–31. p.

Reményi József Tamás: Katamarán. Beszélgetés Parti Nagy Lajossal 1. Kritika, 2004/1. 20–24. p.

Reményi József Tamás: Katamarán. Beszélgetés Parti Nagy Lajossal 2. Kritika, 2004/2. 28–32. p.

Varga Lajos Márton: Én ma jókedvű vagyok. Népszabadság, 2004. február 5. 12. p.

Karácsony Ágnes: Torkig vagyok. 168 óra, 2004. február 5. 10–12. p.

Méhes K(ároly): „Rengeteg dolgot próbálgattam”. Új Dunántúli Napló, 2004. március 3. 7. p.

Nagy Miklós Kund: Tele verssel a világ. Irodalmi Jelen, 2005/2. 4–5. p.

Kelen Károly: Nincs idő írni, olvasni. Népszabadság, 2005. május 30. 18. p.

Mihancsik Zsófia: „Ha igaz a szöveg, igaz lesz a mondása is.” (Interjú Parti Nagy Lajossal, Kertész Imrével, Esterházy Péterrel, Kornis Mihállyal, Szilágyi Ákossal és Mészöly Miklóssal.) Beszélő, 1994. május 26. 32–37. p.

Csáki Judit: Nem lennék alkalmas sztárnak. Könyvjelző, 2005/8. 22–27. p.

Sándor Zsuzsanna: Az író választása. 168 óra, 2006. február 2. 38–40. p.

Mátraházi Zsuzsa: SikeresŐ. Könyvhét, 2006 március, 5–6. 92–93. p.

Váradi Júlia: Látástól vakolásig. Könyvjelző, 2006/4. 8–11. p.

Pogonyi Lajos: Ami durva, az durva. Népszabadság – Jövő 7 melléklet, 2006. március 10. 6. p.

M. Zs. [Mátraházi Zsuzsa]: Mekkora a nagybetűs Könyv tekintélye? Könyvhét plusz, 2006/6–7. 3. p.

Györe Gabriella – Jánossy Lajos: Műhelymanír, műhelymodor, műhelyalkat – ilyesmik. Litera, 2008. december 24. http://www.litera.hu/hirek/muhelymanir-muhelymodor-muhelyalkat-ilyesmik

Vári György: „amit én csinálok, az maga a sültrealizmus” (egy szigligeti beszélgetés). Lettre, 2008. (21. évf.) 71. sz.

A szavak mágiája. Szubjektív (Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium magazinja), 2009. http://www.irodalmijelen.hu/05242013-0959/szavak-magiaja-interju-parti-nagy-lajossal

Karácsony Ágnes: Április 11. 2010. április 8. http://www.168ora.hu/arte/parti-nagy-lajos-valasztasok-kolteszet-napja-kukorelly-szilagyi-akos-fajmagyar-celeb-53487.html

Balázs Imre József: A tengernél kellene élni. Helikon 2011/5.

Károlyi Csaba: Novellakonferencia: "Nem baj, csak írjad". Beszélgetés Garaczi Lászlóval, Kiss Noémivel és Parti Nagy Lajossal. Beszélő, 2011/6. 57–64. p.

Dömötör Ági: A fitnesz csak a felszín. 2011. 06. 04. http://www.origo.hu/kultura/20110604-parti-nagy-lajos-interju-az-etkezes-artalmassagarol.html

Kozár Alexandra: Kultúra helyett pompőz állami gagyi. Színház, 2011/12. 21–25. p.

Kele Csilla: Nem a nagyságon múlik. 2011. 12. 15. http://kulter.hu/2011/12/nem-a-nagysagon-mulik/

Nagy József: Félek, Orbán összefog a nácikkal. 2012. február 02. http://fn.hir24.hu/nagyinterju/2012/02/02/parti-nagy-felek-orban-osszefog-a-nacikkal/

Demény Péter: Örkény kézközelben. Látó, 2012/4.

Rádai Eszter: Ha valamivel egyetértek, azt aláírom. Mozgó világ, 2012/12. 3–9. p.

Kőrössi P. József: Nem hiszek a nyelvnélküli történetekben. Beszélgetés Parti Nagy Lajos íróval. Várad, 2013/2.

Szilágyi Aladár, Szűcs László: Alapjáraton költő vagyok. Várad, 2013/2.

Sághy Erna: Vizes faék. Parti Nagy Lajos nevetésről és dilemmákról. HVG, 2013/13. 30–31. p.

Rick Zsófi : "Fülkefor és vidéke mi vagyunk". Fidelio, 2013. március 3. http://fidelio.hu/szinhaz/interju/parti_nagy_lajos_fulkefor_es_videke_mi_vagyunk

Ménesi Gábor: A versíró kéz nagyon be tud rozsdásodni. Kritika, 2013/11–12. 20–23. p.

Valuska László: Nincs több vigasz, mint hogy megírom. Konyves.blog.hu, 2013. november 12. http://konyves.blog.hu/2013/11/12/parti_nagy_lajos_interju

Szénási Sándor: Egy reszelős hang. 2013. december 19. http://m.168ora.hu/itthon/egy-reszelos-hang-121601.html

Valóban sokat bízok a nyelvre. Litera, 2014. április 14. http://www.litera.hu/hirek/parti-nagy-lajos-73734

Szentgyörgyi Rita: "Nem fogom be a számat". 2014. május 21. http://www.fidelio.hu/szinhaz/interju/parti_nagy_lajos_nem_fogom_be_a_szamat

Papp Sándor Zsigmond: A torkunkra forrt a nevetés. Népszabadság Online - NOL.hu, 2014. május 25. http://nol.hu/kultura/a-torkunkra-forrt-a-nevetes-1463867

Murányi Gábor: „…fogyó hazaszeretetem kitüntetett tárgya”. HVG, 2015. nov. 7. 42-43. p.

Murányi Gábor: „Egy pengekerítést hova lehet túlhúzni?”. HVG online, 2015. nov. 7.

Idegen nyelven megjelent önálló kötetek

német

Meines Helden Platz. [Hősöm tere.] (Ford.: Mora Terézia.) München. 2005. Luchterhand, 300 p.

 

A bibliográfiát összeállította Németh Zoltán és a DIA.

 

Szakirodalom

Önálló kötetek

Németh Zoltán: Parti Nagy Lajos. Nyelvhús. Pozsony, 2006. Kalligram Kiadó, 317 p.

Németh Zoltán (szerk.): Tükördara. Parti Nagy Lajos költészetéről, prózájáról. Bp. 2008. Kijárat, 312 p.

[Mészáros Sándor: Fragminták - belülről. 9-17. p-

Margócsy István: Parti Nagy Lajos: Esti kréta. 18-26. p.

Thomka Beáta: Határoltság, pontosság és arány. 27-40. p.

Domonkosi Ágnes: A nyelv átértékelődése a posztmodern költői stílusban. 41-58. p.

Payer Imre: A rontott újraírás poétikája Parti Nagy Lajos költészetében. 59-75. p.

Borbély Szilárd: Kádáriában éltem én is! 76-83. p.

Keresztesi József: Precíz tükördara. 84-97. p.

Armeán Otília: Paragrammatika. 98-114. p.

Keserű József: „dallam s szöveg precíz tükördarája”. 115-122. p.

Szilágyi Márton: Metamorphoses prosae. 125-135. p.

Széni Katalin: Egy fikcionált női szerző. 136-155. p.

Simon Attila: Jolán szerint a világ. 156-161. p.

Balassa Péter: Feszített vértükör. 162-171. p.

Dérczy Péter: Formálom és tartorma. 172-187. p.

Fodor Péter: Lebont, építkezik. 188-206. p.

Bedecs László: A közhely színeváltozása. 207-217. p.

Bombitz Attila: Parti zóna. 218-248. p.

Kovács Eszter: Átiratok saját témákra. 251-258. p.

Darabos Enikő — Kiss Attila Atilla: Szubjektumsíkok és inverziók a Mauzóleumban. 259-269. p.

Tompa Andrea: Hol karnebál van, ott karnebál van. 270-281. p.

Minya Károly: A ritkább szóalkotási módok stilisztikai funkciója Parti Nagy Lajos Tisztújítás című drámájában. 282-294. p.

Zsigmond Andrea: Mert Tartuffe az egy... tartüff. 295-306. p.

Válogatott bibliográfia 307-311. p. ]

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, köszöntők

Parti Nagy Lajos 50 éves. Kalligram, 2003/10.

 

[Mintakéve. Szonettkoszorú az ötvenéves Parti Nagy Lajos mesterszonettjére. (szerzők: Kukorelly Endre, Jász Attila, Mizser Attila, Borbély Szilárd, Térey János, Orbán János Dénes, Balla Zsófia, Peer Krisztián, Varró Dániel, László Noémi, Kemény István, Vörös István, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos.)

 

M. Csepécz Szilvia „Ki nézel ki belőlem?" (beszélgetés Parti Nagy Lajossal.) 18-31. p.

Selyem Zsuzsa: Parti Naggyal ékes rövid kávétörténet. 33-40. p.

Ármeán Otília: Paragrammatika. 9-37. p.

Németh Zoltán: A pluralitás posztmodern politikája Parti Nagy Lajos költészetében. 61-76. p.

Vaderna Gábor: Széljegyzetek a költő Parti Nagy Lajos prózájához. 77-89. p.

Vári György: Ha egy téli éjszakán egy olvasó. Parti Nagy Lajos Hősöm tere című könyvének olvasási mintázatai. 90-95. p.

Duschak Zsuzsanna: Hagyomány és annak kiforgatása. (Parti Nagy Lajos: Hősöm tere.) 96-105. p.

Gál Andrea: Férc. (Parti Nagy Lajos: Hősöm tere.) 106-111. p.

Teslár Ákos: Egyszer csak a torkáig ért. Erkölcs és irodalom Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényében és a recepcióban. 112-122. p.

Polgár Anikó: Vivaldi és a löncsölő kislány. 123-126. p.

Keserű József: „dallam s szöveg precíz tükördarája". 127-130. p.

Vida Gergely: Grafitnesz, avagy a bent/kint, a fent/lent s a többi. 131-134. p.

Beke Zsolt: „a nyelv alatti kásás hómezőkön" a legutolsó konnotáció. 135-139. p.

Sánta Szilárd: van elég quality. 140-142. p.]

Az egyes kötetekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

Fél korsó hiány

Csorba Győző: Négy fiatal költő. (Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Pálinkás György, Parti Nagy Lajos.) Irodalmi Szemle, 1978/7. 603. p.

Bécsy Ágnes: Fél korsó hiány. Jelenkor, 1980/10. 951-953. p.

Csűrös Miklós: Valódi antológia - Fél korsó hiány. Pécsi költők versei. Mozgó Világ, 1980/11. 84-85. p.

Tüskés Tibor: Négy pályakezdő költő versei. Fél korsó hiány. Műhely, 1981/1. 114-116. p.

Cs. Varga István: Fél korsó hiány. Fiatal pécsi költők antológiája. Forrás, 1981/4. 91-93. p.

D. Rácz István: Két antológiáról. (Fél korsó hiány; Ébresztő idő). Alföld, 1981/5. 94-95. p.

Katona Imre József: „ötdecis terünk ma hab...”. Mozgó Világ, 1982/9. 88-89. p.

Angyalstop

Bécsy Ágnes: Parti Nagy Lajos: Angyalstop. Kritika, 1982/7. 31. p.

Zalán Tibor: Angyalstoppal Budapestről a fiumei kettes számú tengerész-szeretetotthon teraszára (Műhely, 1982/2. 98. p.

Bakonyi István: Angyalstop. Fejér megyei Hírlap, 1982. április 30. 5. p.

Tarján Tamás: Szemmagasságban. Magyar Ifjúság, 1982. április 30. 38-39. p.

Kalász Márton: Angyalstop. Új Tükör, 1982. augusztus 15. 2. p.

Alföldy Jenő: Groteszk bukolika. Jelenkor, 1982/12. 1135-1137. p.

Veress Miklós: Létrehozott létrejövés. Élet és Irodalom, 1983. február 11. 10-11. p.

Bakonyi István: Parti Nagy Lajos: Angyalstop. Kortárs, 1983/4. 660–661. p.

Fogarassy Miklós: Kritika,i jegyzetek elsőkötetes költőkről. Mozgó Világ, 1983/7. 40-43. p.

Nyilasi Balázs: Pályakezdő költők 1982. Alföld, 1983/9. 80-85. p. Csontos János: Tizenhárom új költő. Új Írás, 1983/10. 106-112. p.

Herceg Árpád: Mi hiányzik? Meditáció elsőkötetes költőkről. Kritika, 1984/1. 20-21. p.

Csuklógyakorlat

Kukorelly Endre: A dolgok megtisztítása. Élet és Irodalom, 1986. december 5. 10. p.

Galló Sándor: Parti Nagy Lajos: Csuklógyakorlat. Tolna megyei Népújság, 1986. december 13. 11. p.

Dérczy Péter: „Egy rózsacsokrot végigönt a vér.” Jelenkor, 1987/3. 273–275. p.

Keresztury Tibor: Parti Nagy Lajos: Csuklógyakorlat. Alföld, 1987/5. 75-77. (újraközölve: uő: A széliránnyal szemben. = Kételyek kora. Bp.

2002. Magvető, 124-126. p.)

Budai Katalin: Egy nagy generáció. Mozgó Világ, 1987/7. 114–116. p.

Domokos Mátyás: Műbírálat – kiszabott parcellán. Kortárs, 1987/10. 155–158. p.

Bakonyi István: Parti Nagy Lajos: Csuklógyakorlat. Forrás, 1988/1. 92-93. p.

Gyarmati László: Parti Nagy Lajos: Csuklógyakorlat. Kritika, 1988/3. 31. p.

Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. Életünk, 1988/4. 468-474. p.

Szódalovaglás

Tandori Dezső: „Ott belül egyre jobban Vajdajános...” Élet és Irodalom, 1990. március 30. 10. p.

Keresztury Tibor: Fragmentek mérnöke. Magyar Napló, 1990. május 3. 11. (újraközölve: uő: Kételyek kora. Bp. 2002. Magvető, 127-129. p.)

Jakabffy Tamás: Parti Nagy Lajos: Szódalovaglás. Helikon, 1990. június 1. 8. p.

Kántor Zsolt: „Ó, a szépségben mennyi ín van.” Könyvvilág, 1990/7. 9. p.

Hajdú Geregely: Balett és orthopedia. Holmi, 1990/8. 931–935. p.

Határ Győző: Rímek boncolóasztala. Holmi, 1990/8. 935–937. p.

Gál Ferenc: Mint a mondatok. Kortárs, 1990/10. 156–162. p.

Farkas Zsolt: Disznóölés a zongorán. Hitel, 1990/14. 56. p.

Bakonyi István: Parti Nagy Lajos:Szódalovaglás. Dunatáj, 1991/1. 76-77. p.

Angyalosi Gergely: Parti Nagy Lajos:Szódalovaglás. Kritika, 1991/3. 42. p.

Thomka Beáta: (Hang)(vételek). In uő: Áttetsző könyvtár. Pécs. 1993. Jelenkor, 97-106. p.

Se dobok, se trombiták

Károlyi Csaba: Mannaszósz és szeretetszauna. Népszabadság, 1993. december 30. 9. p. (újraközölve uő: Mannaszósz és szeretetszauna. In uő Lepkeháló. Filum Kiadó, Bp. 1998. 64-66. p.)

Mihalik Zsolt: Parti Nagy Lajos: Se dobok, se trombiták. Dunántúli Napló, 1994. január 15. 10. p.

Nyerges András: Posztmodern résbástyaság. Magyar Hírlap – Ahogy tetszik, 1994. január 22. II.

Mező Ferenc: Ex libris. Élet és Irodalom, 1994. január 28. 11. p.

Nádra Valéria: Félmozdulat az epika felé. Filmkultúra, 1994/3. 0. p.

Kálmán C. György: Ebben és ebből élünk. Beszélő, 1994. március 31. 36-37. (újraközölve Kálmán C. 2002: 142-146. p.)

Kuczogi Szilvia: Magyar nyelveken szólni. Magyar Sajtó, 1994. május 30. 6. p.

Németh Gábor: Tengernagy a propelleren. Kritika, 1994/4. 26-27. p.

Bán Zoltán András: Tárcák tánca. Holmi, 1994/5. 778-779. p.

Závada Pál: Kilencezer mintamondat. Holmi, 1994/5. 779–793. p.

Reményi József Tamás: A színtévesztő. Jelenkor, 1994/5. 485-488. p.

Márton László: Feszesben a fesztelen. Népszabadság – Könyvszemle, 1994. november 5. 3. p.

Katona Imre: ÉS. P.N.L. szeme. Élet és Irodalom, 1995. január 13. 12.p.

Kálmán C. György: Ebben és ebből élünk. In uő: Mű- és valódi élvezetek. Pécs, 2002. Jelenkor, 142-146. p.

A hullámzó Balaton

-wernitzer-: Zaccot ad a fikusznak. Magyar Narancs, 1995. január 19. 36. p.

Balassa Péter: Liedérc. Parti Nagy Lajos, a szociális realista. Nappali Ház, 1995/4. 71–77. (újraközölve: uő: A bolgár kalauz. Bp. 1996. Pesti Szalon, 207-217. p.)

Szilágyi Márton: Metamorphoses prosae. Nappali Ház, 1995/4. 78–84. p.

Györffy Miklós: Líra és epika határán. Magyar Napló, 1995/5. 42-43. p.

Károlyi Csaba: Napotschkáné valódira stilizált élete. Élet és Irodalom, 1995. május 19. 14. p.(újraközölve: In uő: Lepkeháló. Bp.1998. Filum Kiadó, 67-73. p.)

Zalán Tibor: 7x1x7. Irodalmi Szemle, 1995/6. 8-10. p.

Alexa Károly: 7x1x7. Irodalmi Szemle, 1995/6. 6-7. p.

Lengyel Péter: 7x1x7. Irodalmi Szemle, 1995/6. 5-6. p.

Sándor Iván: 7x1x7. Irodalmi Szemle, 1995/6. 8. p.

Bodor Ádám: 7x1x7. Irodalmi Szemle, 1995/6. 4-5. p.

Darvasi László: 7x1x7. Irodalmi Szemle, 1995/6. 4. p.

Dérczy Péter: 7x1x7. Irodalmi Szemle, 1995/6. 7. p.

Bokányi Péter: Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton. Kortárs, 1995/6. 110–112. p.

Margócsy István: Nyelvhús. Parti Nagy Lajos prózájáról. Holmi, 1995/7. 1011–1014. p. (újraközölve: Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton. In uő: Nagyon komoly játékok. Bp. 1996. Pesti Szalon, 143-149. p.)

Kardos András: A posztgrammatikus „nyelv-tana”. Kritika, 1995/11. 41. p.

Bombitz Attila: Feltépett nyelv. Tiszatáj, 1996/2. 93-96. p.

Balassa Péter: Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton. In Modern magyar irodalom. Pályaképek és műelemzések. (Kiegészítő füzet a IV. osztályos középiskolai irodalom tankönyvhöz.) Bp. 1997. Korona Kiadó, 104-119. p.

Krommer Balázs: A nyelv, ami történik. Jelenkor, 1997/11. 1124-1127. p.

Rút Ernő: A költő hasszal vonyít. Magyar Narancs, 1999. április 15. 29. p.

Thomka Beáta: Egy átirat-metafora. In uő: Beszél egy hang. Bp. 2001. Kijárat Kiadó, 45-48. p.

Fodor Péter: Lebont, építkezik. Alföld, 2003/8. 66-75. p.

Vaderna Gábor: Széljegyzetek a költő Parti Nagy Lajos prózájához. Kalligram, 2003/10. 77-89. p.

Esti kréta

Schein Gábor: „Szívhattyúzom az olajat.” Népszabadság, 1995. június 24. 13. p.

Margócsy István: Margináliák. Parti Nagy Lajos/Esti kréta. 2000, 1995/10. 52–57. p. (újraközölve: uő: Margócsy István: Parti Nagy Lajos: Esti kréta. In uő: Nagyon komoly játékok. Bp.1996. Pesti Szalon, 150-157. p.)

Vilcsek Béla: A rózsa az róka, az róka… Kortárs, 1995/11. 87-91. p.

Kardos András: A posztgrammatikus „nyelv-tana”. (Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton, Esti kréta.) Kritika, 1995/11. 41. p.

Kálmán C. György: Műbírálat, négy tévedésben. Beszélő, 1996/1. 107–109. p.(újraközölve: In uő: Mű- és valódi élvezetek. Pécs. 2002. Jelenkor, 147-152. p.)

N. Horváth Béla: Az ellírult lírikus. (Parti Nagy Lajos: Esti kréta). Tiszatáj, 1996/2. 88–92. p.

Bodor Béla: Iszonyú minden mackónadrág. Holmi, 1996/8. 1206-1219. p.

Bazsányi Sándor: Grammantika. Alföld, 1996/9. 75-79. p.

H. Nagy Péter: A lexika robbanása. Sárkányfű, 1997/2. 29. p.

Ibusár – Mauzóleum

Thuróczy Katalin: A Mauzóleum nyelve. Magyar Hírlap, 1995. november 4. 14. p.

Bakács Tibor Settenkedő: Témázás. Magyar Narancs, 1995. november 9. 33. p.

M. G. P.: Mauzóleum és mauzóleumőrök. Népszabadság, 1995. november 6. 15. p.

Koltai Tamás: Sültrealizmus. Élet és Irodalom, 1995. december 1. 18. p.

Orsós László Jakab: Parti Nagy Lajos: Mauzóleum. Kritika, 1996/2. 40. p.

Berkes Erzsébet: Vanília. Mozgó Világ, 1996/3. 125-127. p.

Márton László: A Parti Nagy-élmény. Élet és Irodalom, 1996. november 1. 14. p. (újraközölve: In uő: Az áhítatos embergép. Pécs. 1999. Jelenkor, 208-210. p.)

Dérczy Péter: Mintamondatok a Mauzóleumról. Élet és Irodalom, 1996. november. 1. 14. p.

Kálmán C. György: Eldrámásodás. Magyar Hírlap, 1996. november 16. 15. p.

Bikácsy Gergely: Iszap és gang. Kortárs, 1997/4. 108–112. p.

Kovács Eszter: Átiratok saját témákra. Jelenkor, 1997/4. 433–436. p.

Bagossy László: Dráma/irodalom. Jelenkor, 1997/4. 436-440. p.

Barabás Judit: „A szöveg szándéka.” Alföld, 1997/6. 93-95. p.

Kiss Attila Atilla – Darabos Enikő: Szubjektumsíkok és inverziók a Mauzóleumban. In Kiss Attila Atilla: Betűrés. Szeged, 1999. Ictus – JATE Irodalomelméleti Csoport, 87-95. p.

Jákfalvi Magdolna: Magyar – dráma – ’90-es évek. Jelenkor, 1999/12. 1266-1273. p.

Dömötör Adrienne: Parti Nagy Lajos: Ibusár. Kritika, 2007/5. 37. p.

Stuber Andrea: Operett kitérővágányon. Parti Nagy Lajos - Darvas Ferenc: Ibusár. Színház, 2009/ 3. 20-21. p.

Neichl Nóra: Újrahasznosítás. Parti Nagy Lajos: Ibusár és Sárbogárdi János: A test angyala. Literatura, 2009/ 4. sz. 529-534. p.

Faluhelyi Krisztián: Megállt az idő . Spiró György: Prah ; Parti Nagy Lajos - Darvas Ferenc: Ibusár – Megállóhely. Színház, 2009/7. 25-26. p.

Seress Ákos: Jegyirodai huszerett - Parti Nagy Lajos: Ibusár-Megállóhely - Pécsi Harmadik Színház. Jelenkor, 2009/6. 677-680. p.

Sárbogárdi Jolán: A test angyala

Bóta Gábor: A test angyala visszatér. Habos bornírtságok a Merlinben – mindenkinek ingyen. Magyar Hírlap, 1995. október 6. 23. p.

Csejdy András: A test angyala. (Merlin Színház) Magyar Narancs, 1995. november 9. 33. p.

Zappe László: Parti Nagy Lajos: A test angyala. Kritika, 1995/11. 42-43. p.

Széni Katalin: Egy fikcionált női szerző.) In Fried István szerk.: Szövegek között II. Szeged, 1997. JATE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 39-60. p.

Alexa Károly: Nyelvhús gyanútlan vegetáriusoknak. Kortárs, 1997/1. 91-97. p.

Babarczy Eszter: Kegyetlen paródia. Népszabadság – Könyvhét, 1997. június 3. 29. p.

Szilágyi Márton: Ábrány és szerelem. Élet és Irodalom, 1997. június 6. 17. p.

Sükösd Mihály: Parti Nagy Lajos és Sárbogárdi Jolán. Mozgó Világ, 1997/8. 119–122. p.

Balajthy Dénes: Kosáryné én vagyok. Magyar Narancs, 1997. augusztus 14. 31. p.

Nádasdy Ádám: Kulturált, vágyteli fújtatás. Népszabadság, 1997. szeptember 17. 10. p.

Széni Katalin: Ki vagy te, Jolán? Tiszatáj, 1997/10. 85-89. p.

Báthori Csaba: Sötét verem és mindent legyőz. Jelenkor, 1997/11. 1133-1136. p.

Bombitz Attila: Kinek nevezzelek, Sárbogárdi Jolán? Jelenkor, 1997/11. 1128-1133. p.

Toldi Éva: Olvasónapló/Szeretetről, szerelemről. Híd, 1997/12. 969-976. p.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Ex libris. Élet és Irodalom, 1998. január 23. 13. p.

Bartha-Balog Emese: Egy regény, amit a nagybetűs Élet és a born írt. Látó, 1997/12. 104-108. p.

Simon Attila: Jolán szerint a világ. Alföld, 1998/1. 97-100. p.

Györffy Miklós: Clichés and Curiosities. http://parti-nagy.irolap. hu/hu/miklos-gyorffy-cliches-and-curiosities

Kovács Eszter: Miért nő? Fiktív női szerzők a mai magyar irodalomban. Sárkányfű, 1999/4. 42-53. p.

Buda György: Parti Nagy Lajos fordítása közben. Lettre, 1999/ősz 63. p.

Kálmán C. György: Négy klasszikus. Beszélő, 2000/9–10. 148–150. (újraközölve uő: Mű- és valódi élvezetek. Pécs, 2002. Jelenkor, 104-109. p.)

Gács Anna: Álnevesek anyái: Csokonai Lili és Sárbogárdi Jolán. A profi és a dilettáns. In uő: Miért nem elég nekünk a könyv. Bp. 2002. Kijárat Kiadó, 167-176. p.

Zsadányi Edit: A test angyala. (Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánt ír). In Egytucat. Kortárs, magyar írók női szemmel. József Attila Kör – Kijárat Kiadó, Bp. 2003. 221-235. p.

Szilágyi Zsófia: Nagybetű, élet, irodalom. In uő: A féllábú ólomkatona. Kalligram, Pozsony, 2005. 72-77. p.

Neichl Nóra: Újrahasznosítás. Parti Nagy Lajos: Ibusár és Sárbogárdi János: A test angyala. Literatura, 2009/ 4. sz. 529-534. p.

Hősöm tere: a Tisztabúza éjszakája

Babarczy Eszter: Röptetés. Népszabadság, 2000. május 27. 35. p.

-ts-: (Turcsányi Sándor) Szárnyjáték. Magyar Narancs, 2000. június 22. 35. p.

Reményi József Tamás: Galember. Népszabadság, 2000. július 1. 31. p.

Balassa Péter: Feszített vértükör. Élet és Irodalom, 2000. július 21. 19. p. (újraközölve: Balassa 2001: 81-88. p.)

Nyerges András: Egy humanoplutokrata a galambrezsimben. Könyvhét, 2000.augusztus. 10. 13 p.

Sükösd Mihály: Galambapokalipszis. Mozgó Világ, 2000/9. 110-112. p.

Margócsy István: Margináliák. Parti Nagy Lajos Hősöm tere. 2000 2000/11. 63-70. p. (újraközölve: Margócsy 2003: 301-312. p.)

Forgács Zsuzsa: …miiii mozog a zöld leveles bokorban? Magyar Narancs, 2000/51-52. 60. p.

k szonja: Sötét szárnyak suhogása. Az Irodalom Visszavág, 2000/ősz-tél 173-176. p.

Máthé Andrea: Félelem és rengetés. Jelenkor, 2000/12. 1256-1259. p.

Balassa Péter: Feszített vértükör. In uő: Törésfolyamatok. Csokonai Kiadó, Debreccen, 2001. 81-88. p.

Baranyák Csaba: Balatony Lajoska valamelyik Lajosnak. Prae, 2001/3-4. 171-183. p.

Angyalosi Gergely: Palomista vérbábszínház. Holmi, 2001/4. 520-524. p. (újraközölve: uő: Romtalanítás. Bp. 2004. Kijárat Kiadó, 143-149. p.)

Bodor Béla: Élettér légköbméterben. Holmi, 2001/4. 524-530. p.

Bedecs László: Galambrealizmus. Tiszatáj, 2001/5. 77-82. p.

Niedzielsky Katalin: Falstaff, Sarolta, Simonyi, Ibusár és Karnyóné. Bárka, 2002/5. 95-104. p.

Bombitz Attila: Galambmátrix. Forrás, 2001/10. 115-121. p. (újraközölve: uő: Akit ismerünk, akit sohasem láttunk. Pozsony, 2005. Kalligram, 225-239. p.)

Gál Andrea: Nevetve, véresen. Korunk, 2001/11. 63-65. p.

Margócsy István: Parti Nagy Lajos Hősöm tere. In uő: Hajóvonták találkozása. Bp. 2003. Palatinus Kiadó, 301-312. p.

Gál Andrea: Férc. Kalligram, 2003/10. 106-111. p.

Duschak Zsuzsanna: Hagyomány és annak kiforgatása. Kalligram, 2003/10. 96-105. p.

Vári György: Ha egy téli éjszakán egy olvasó. Kalligram, 2003/10. 90-95. p.

Teslár Ákos: Egyszer csak a torkáig ért. Kalligram, 2003/10. 112-122. p.

Dérczy Péter: Formalom és tartorma. In uő: Vonzás és választás. Debrecen, 2004. Csokonai Kiadó, 132-142. p.

Jandl, Paul: Tauben an die Macht kommen? (Meines Helden Platz. A hősöm tere német kiadásáról.) In Neue Zürcher Zeitung 2005. február 19. http://www.perlentaucher.de/buch/lajos-parti-nagy/meines-helden-platz.html

kre: Wenn das Proletariat mit der Weltherrschaft schnäbelt. (Meines Helden Platz. A hősöm tere német kiadásáról.) In Sandammeer 2005/2. http://www.sandammeer.at/rezensionen/partinagy-heldenplatz.htm

Plath, Jörg: Der Arturo Ui der Vögel. (Meines Helden Platz. A hősöm tere német kiadásáról.) In Frankfurter Rundschau 2005. augusztus 10. http://www.fr-online.de/literatur/der-arturo-ui-der-voegel,1472266,3210840.html

Sárossi Bogáta (válogatta és fordította): „Káprázatos szatíra”. Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényének német fogadtatása. Élet és Irodalom, 2006. január 20. 28. p.

Parti Nagy Lajos - Bruno Bourel: Budapest - fényrajzok

Kozár Alexandra: Pesti csókok és fények francia szemmel. Magyar Hírlap, 2001. november 19. 8. p.

Zappe László: Fényképezni necessze est. Népszabadság, 2002. január 5. 31. p.

Kovácsy Tibor: Kolbász-tárgyban fregoli. Magyar Narancs, 2002. január 10. 40. p.

Kálmán C. György: Egyik kedvenc képeskönyvem. Élet és Irodalom, 2002. január 18. 22. p.

Kacat, bajazzó

Rózsa Gyula: Hamis tekercsek. (PNL – Banga Ferenc: Kacat, bajazzó; Dump Endre: Töredékek.) Mozgó Világ, 2004/10. 122-124. p.

Dump Endre: Töredékek

Rózsa Gyula: Hamis tekercsek. (PNL – Banga Ferenc: Kacat, bajazzó; Dump Endre: Töredékek.) Mozgó Világ, 2004/10. 122-124. p.

Grafitnesz

Szalai Zsolt: "kacagti és zokogti szívpor". Új holnap: irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat, 2003/4. 127-131. p.

Szilágyi Zsófia: „Nincs egyrészt látvány s másrészről a fény”. Bárka, 2003/6. 113-117. p.

Fekete Barbara: Időzés egy nyelvi laborban. Bárka, 2003/6. 118-121. p.

Borbély Szilárd: Kádáriában éltem én is! Élet és Irodalom, 2003. június 20. 25. p.

Györe Gabriella: Nyelvhúspörkölt pityókával, szívvel, zöldkörettel. (2003. június 25.) http://www.litera.hu/hirek/nyelvhusporkolt-pityokaval-szivvel-zoldkorettel

Ferencz Győző: Összerakja más. Népszabadság, 2003 július 19. 11. p.

Polgár Anikó: Vivaldi és a löncsölő kislány. Kalligram, 2003/10. 123-126. p.

Vida Gergely: Grafitnesz, avagy a bent/kint, a fent/lent s a többi. Kalligram, 2003/10. 131-134. p.

Keresztesi József: Precíz tükördara. Jelenkor, 2003/10. 990-996. p.

Sánta Szilárd: van elég quality. Kalligram, 2003/10. 140-142. p.

Tarján Tamás: Múlástan. In uő: Csendestárs. Bp. 2003. Pont Kiadó, 142-156. p.

Keserű József: „dallam s szöveg precíz tükördarája”. Kalligram, 2003/10. 127-130. p.

Kálmán C. György: Miért nem szép? Jelenkor, 2003/10. 997-1000. p.

Szilágyi-Nagy Ildikó: Meglepő kórházversek. Medical Tribune, 2003. október 24. 14. p.

Beke Zsolt: „a nyelv alatti kásás hómezőkön”. Kalligram, 2003/10. 135-139. p.

Ambrus Judit: Ex libris. Élet és Irodalom, 2003. november 20. 25. p.

Bedecs László: Édes anyanyelvünk. Új Könyvpiac, 2003/12. 17. p.

Naszádos Jolán: Aerobika a zártosztályon. Árgus, 2003/12. 115-116. p.

Selyem Zsuzsa: Semmi se rejti. A Hét, 2003. december 4. 11. p.

Angyalosi Gergely: Kórházszag, hajnal, kis nővérszoba. In uő: Romtalanítás. Bp. 2004. Kijárat Kiadó, 150-154. p.

Kálmán C. György: Parti Nagy Lajos Grafitnesz. Kritika, 2004/2. 33-34. p.

Bányai János: Kánon és verskultúra. Híd, 2004/5-6. 597-615. p.

Huba Márk: Nyelvi kondikció. Tiszatáj, 2004/10. 97-100. p.

Szilágyi Zsófia: „Nincs egyrészt látvány s másrészről a fény”. In uő: A féllábú ólomkatona. Pozsony, 2005. Kalligram, 78-85. p.

Baranyák Csaba: A fölkapart grammatika. (Parti Nagy Lajos: Grafitnesz). Alföld, 2005/2. 83. p.

Németh Zoltán: Nyelvhús és halálparódia. (Parti Nagy Lajos : grafitnesz). Új forrás, 2006/5.

Váradi Nagy Pál: A király mégis él? - Parti Nagy Lajosról. Az idős József Attila és a többiek Parti Nagy Lajos grafitnesz kötetében és Horatius tükrében. Látó, 2007/4.

Nagy Ignác - Parti Nagy Lajos: Tisztújítás

Kozár Alexandra: Választási „buzgonária” nőügyekkel. Népszava, 2006. március 4. 6. p.

Koltai Tamás: Átírva fönt és lent. Élet és Irodalom, 2006. március 17. 31. p.

Székely Szabolcs: Nyelvében élhetne. Színház, 2006/5. 26-27. p.

Gerold László: Csupántly. Híd, 2006/5. 53-58.

Tamási Orosz János: Besenczi elveszti ártatlanságát az üzletszerű Tisztújításban. Vasárnapi Hírek, 2006. március 12. 16. p.

Zappe László: A vígjáték nem kampányol. Népszabadság, 2006. március 20. 12. p.

Tarján Tamás: Nincsen benne semmi, ámde. Nagy Ignác - Parti Nagy Lajos: Tisztújítás. Színház, 2008/1. 13-15. p.

A fagyott kutya lába

Krivánszky Emőke: Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába. Szépirodalmi Figyelő, 2006/6. 131-132. p.

Ambrus Judit: Szabadon fogva - Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába; Dragomán György: A fehér király. Beszélő, 2006/10. 119-125. p.

Bányai János: Szavakba írott hangok. Híd, 2006/12. 93. p.

Bazsányi Sándor: Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába. Kritika, 2007/6. 28. p.

Nagy Boglárka: Nyelvdüh és nyelvszomor. Parti Nagy Lajos: A fagyott kutya lába. Jelenkor, 2007/9. 954-959. p.

Sághy Miklós: Testviszonyok Parti Nagy Lajos két novellájában (A fagyott kutya lába és A hullámzó Balaton). Holmi, 2013/10. 1251-1259. p.

A vak murmutér

Ambrus Judit: Az egyik szemem sír. A másik vajon? Parti Nagy Lajos - Banga Ferenc: A vak murmutér. Népszava (Szép Szó), 2007. dec. 1-2. 5. p.

Bombitz Attila. A murmutéri tudás. Parti Nagy Lajos - Banga Ferenc: A vak murmutér. Élet és Irodalom, 2008. febr. 8. 26. p.

Bedecs László: Sok a jóból. Irodalmi Jelen, 2008/2. 17. p.

Gerőcs Péter: Hová lett a parti táj? Műút, 2008/05. 71-73. p.

Kálmán C. György: Egy földikutya nézetei a világról. Kritika, 2008/7-8.

Gáborják Ádám: S kezdetben vala a murmu-tér... Parti Nagy Lajos: A vak Murmutér. Kalligram, 2009/2. 94-95. p.

A pecsenyehattyú és más mesék

Mártonffy Zsuzsa: Parti Nagy Lajos-Banga Ferenc: A pecsenyehattyú és más mesék. Figyelő, 2008/49. 37. p.

Lovász Andrea: Mesék a vip-pitvarból. Parti Nagy Lajos - Banga Ferenc: A pecsenyehattyú és más mesék. Élet és Irodalom, 2009. jan. 16. 26. p.

Az étkezés ártalmasságáról

Dumpf András: Gyümölcs izzadása. (Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról). Palócföld, 2011/4. 87-89. p.

Deczki Sarolta: Így gondozd a gyomrodat. Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Beszélő, 2011/6. 65-69. p.

Horváth László Imre: Alaktalan alakok. Parti Nagy meg a nyelvi bravúr: Az étkezés ártalmasságáról. Magyar nemzet, 2011. jún. 4. 35. p.

Nagy Boglárka: Bél húrja zsong. Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Népszabadság 2011. júl. 16-17. 15. p.

Turcsányi Sándor: A költő koturnuson áll. Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Magyar Narancs. 2011. júl. 7. 38. p.

Angyalosi Gergely: A lélek zabál. Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Élet és Irodalom, 2011. júl. 22. 21. p.

Penovác Sára: "Kulináris héjanász". Híd, 2012/6-7. 182-187. p.

Juhász Katalin: Zsír. Parti Nagy Lajos Az étkezés ártalmasságáról című kötetéről. Irodalmi Szemle, 2011/12. 69-70. p.

Szabó István Zoltán: A hőbörgés nagymonológja. Irodalmi Jelen, 2012, január 29. http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1533/hoborges-nagymonologja

Neichl Nóra: A grafitnesztől a wellnessig. Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Jelenkor, 2012/3. 317-322. p.

Tőtős Dorottya: "Dögölj meg, kedves vendég, ha jót akarsz". Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Helikon, 2012/15. 12. p.

Németh Zoltán: Ami megíródott... . Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Alföld, 2012/5. 110-116. p.

Penovác Sára: "Kulináris héjanász". Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Híd,2012/6-7. 182-187. p.

Fülkefor és vidéke

Brassai Zoltán: Göre Gábor és vidéke. Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke. Vár ucca műhely, 2012/3. 77-80. p.

Pucher Bálint: Jónás könyve. (Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke). Palócföld, 2012/5. 82-85. p.

Radnóti Sándor: Salus rei publicae. Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke. Élet és Irodalom, 2012. jún. 8. 17. p.

Deczki Sarolta: "Kelet-Európa Alsó, feltételes megállóhely" - Édes hazám. Kortárs közéleti versek; Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke. Magyar mesék. Beszélő, 2012/7-9. 40-52. p.

Svébis Bence: Nemzeti túladagolás. Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke. Népszabadság, 2012. szept. 1-2. 14. p.

Szegő János: MesÉSkönyv. Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke. Holmi, 2012/9. 1162-1169. p.

Schein Gábor: MESésKÖNYV. Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke. Holmi, 2012/9. 1162-1165.

És-kvartett: Parti Nagy Lajos Fülkefor és vidéke: magyar mesék című kötetéről. (A beszélgetés résztvevői: Károlyi Csaba, Bárány Tibor, Deczki Sarolta, Kálmán C. György.) Élet és Irodalom, 2012. nov. 9. 20-21. p.

Tamási Orosz János: A hetvenhetedik te magad légy. Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke. Napút, 2013/1. 104-106. p.

Szilasi László: Ex libris. Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke. Élet és Irodalom, 2013. ápr. 5. 19. p.

Láng Zsolt: A nyelv népieschítése. (Parti Nagy Lajos Fülkefor és vidéke - Muszka Sándor Sanyi bá c. könyveiről). Látó, 2014/2.

Fülkeufória - és vidéke, százegy új magyar mese

Pogrányi Péter: Amíg meg nem hümhüm. Parti Nagy Lajos: Fülkeufória és vidéke. Népszabadság, 2014 máj. 17-18. 17. p.

Károlyi Csaba: Mesesirató. Parti Nagy Lajos: Fülkeufória és vidéke: százegy új magyar mese. Élet és Irodalom, 2014/21. 2014 máj. 23. 18. p.

Idegen nyelvű periodikumokban megjelent recenziók

német

Meines Helden Platz

Jandl, Paul: Tauben an die Macht kommen? = Neue Zürcher Zeitung 2005. február 19. http://www.perlentaucher.de/buch/20101.html

kre: Wenn das Proletariat mit der Weltherrschaft schnäbelt. = Sandammeer 2005/2. http://www.sandammeer.at/rezensionen/partinagy-heldenplatz.htm

Plath, Jörg: Der Arturo Ui der Vögel. = Frankfurter Rundschau 2005. augusztus 10. http://www.fr-aktuell.de/ressorts/kultur_und_medien/belletristik/?cnt=709222

 

A szakirodalmat összeállította Németh Zoltán.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Ajánlott honlapok

Parti Nagy Lajos-szócikk a Wikipédián

Parti Nagy Lajos a lyrikline.org költészeti portálon

Parti Nagy Lajos-portré az Újpesti Közéleti Televízióban. http://www.youtube.com/watch?v=vYGrfVkmKb8

Parti Nagy Lajos-interjú: https://www.youtube.com/watch?v=xVDkKm_yQAE

Az étkezés ártalmasságáról. Beszélgetés, 2011. szeptember 29., Írók Boltja. A kötetről Csáki Judit beszélgetett a szerzővel. https://www.youtube.com/watch?v=DVOFpQqOlLA

Az írók szanatóriuma. Nyugtatók helyett vegyen (be) szépirodalmat! 2012. szeptember 17., Írók Boltja. http://www.youtube.com/watch?v=wByG5ppjdn8

Mi történt avagy sem. Felolvasás, 2013. december 12., Írók Boltja. http://www.youtube.com/watch?v=oAkk2O5Docs

Magyar Mesék. Hangoskönyv. http://www.youtube.com/watch?v=_d5wPvHM1AY

Egy bögre ősz és nutriakolbász. http://www.mixcloud.com/At_sz/october-13-2013-egy-b%C3%B6gre-%C5%91sz-%C3%A9s-nutriakolb%C3%A1sz/

Vízművek. http://www.mixcloud.com/At_sz/parti-nagy-vizmuvek/

Szódaszörfing. http://www.mixcloud.com/At_sz/april-11-2012-szodaszorfing/

Nemulasch képi visszhang parti Parti Nagy Lajos szava-járóval. Kultiplex, 2003. http://www.mixcloud.com/At_sz/nemulasch-kepi-visszhang-parti-parti-nagy-lajos-szava-jaroval-1/

http://www.mixcloud.com/At_sz/nemulasch-kepi-visszhang-parti-parti-nagy-lajos-szava-jaroval-2/

Hősöm tere. Zenéjét összeállította és rendezte: Sanyi (Kovács Kinga). Hang-designer: (Bósza) At_sz. Felvételi asszisztens: Klinkó Gyuri. Gyártásvezető: Mujzer András. Tilos Rádió produkció. http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-elso-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-masodik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-harmadik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-negyedik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-otodig-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-hatodik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-hetedik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-nyolcadik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-kilencedik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-tizedik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-tizenegyedik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-tizenkettedik-resz/

http://www.mixcloud.com/At_sz/hosom-tere-tizenharmadik-resz/