Digitalizált művek
A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).
A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.
Tematikus keresés
Keresés a művekben
Életrajz
Ottlik Géza (Budapest, 1912. május 9. – Budapest, 1990. október 9.)
Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 2008-ban posztumusz tagjává választotta.
*
Régi nemesi család sarja. „Apai-anyai ágon egyaránt sok irodalmi kiválósággal voltunk rokonságban” – mondja az író a Hornyik Miklóssal folytatott Hosszú beszélgetésben. Az ükapa, felső-ozoróczi és kohanóczi Ottlyk György nemcsak katona, Thököly ezredese, majd Rákóczi brigadérosa és főudvarmestere volt, hanem író is, önéletírása 1663-ból maradt fenn. Az író édesapja, idősb Ottlik Géza belügyminisztériumi titkár volt, és a császári és királyi kamarás címet viselte.
Az író az apa második, csonti Szabó Erzsébettel kötött, kései házasságából született 1912. május 9-én, Budapesten. Másfél éves korában veszítette el apját, gyermekkorában nők vették körül. „Az apa hiánya az első olyan életrajzi mozzanat, mely meghatározó nyomot hagyott, pontosabban visszatérő elemmé vált Ottlik műveiben” – olvashatjuk Szegedy-Maszák Mihály monográfiájában.
1923–1926-ig a kőszegi katonai alreáliskola növendéke volt, 1926-tól a budapesti katonai főreáliskolában folytatta tanulmányait. A katonaiskola mikrotársadalma, az itt szerzett élmények szolgáltatták az Iskola a határon című regény élményanyagát, s döntő módon hatottak az író gondolkodásmódjára. Érettségi után Ottlik beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika–fizika szakára. „Magyar–francia–matematika szakra akartam beiratkozni, ki is töltöttem a nagy barna íveket, de a tanárképzőben figyelmeztettek, hogy ez együtt nem megy, húzzam ki a matematikát. Vitatkozni próbáltam, még csak nem is válaszoltak, persze; mire dühömben kihúztam a magyart és a franciát” – emlékszik vissza az író a Réz Pállal folytatott Félbemaradt beszélgetésben. Az egyetemen a világhírű Fejér Lipót tanítványa volt, akire évtizedek múltán is elragadtatottan emlékezett vissza: „Kívülállónak nem lehet elmondani, hogy milyen volt Fejér Lipót. Óriás volt. Földöntúli vigasztalás a puszta lénye. Aki nem ismerte, az valamit nem tudott a világról, és sohasem is fogja megtudni.”
Sokoldalúságát, érdeklődési körének tágasságát nemcsak a természettudományok, különösen a matematika iránti vonzódása jelzi. Az iskolai évek alatt atletizált, a szellemi sportok közül pedig a bridzs foglalkoztatta. Egyetemi hallgatóként 1933-tól a Budapesti Hírlap bridzsrovatát szerkesztette; ő tudósította a lapot az 1934-es bécsi Európa-bajnokságról is. Mivel a harmincas években tanári állást találnia szinte lehetetlen volt, Ottlik újságíróként próbált érvényesülni. Az Új Nemzedék című lapnál „fizetés nélküli slapaj”, 1942-től az Esti Kis Újság munkatársa volt.
Első novellái a Napkelet című folyóiratban jelentek meg 1931-ben, 1939-ben a Nyugat is közölte A Drugeth-legenda című elbeszélését. Ez a megjelenés rendkívül fontos volt Ottlik számára. „A második próbálkozásomat, évekkel később, elfogadták – írja a fentebb említett visszaemlékezésben. – Babits azt üzente: tetszett. Ezzel befogadtak a Nyugat munkatársának. Nagyobb dicsőség soha nem ért. Ma is féltékenyen óvom az irodalomtörténeti skatulyában a helyemet, mint a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó elbeszélő” – olvashatjuk a Vallomások a Nyugatról című kötetben megjelent írásában.
A háború alatt Ottlik légoltalmi szolgálatot teljesített, Budapesten való tartózkodása így lehetővé tette számára, hogy feleségével, Debreczeni Gyöngyivel együtt üldözötteket bújtasson Riadó utcai lakásukon. Itt vészelte át a zsidóüldözést, a nyilas időket a költő-barát, Vas István is. A háború alatt írt cikkei is Ottlik morális tartásáról és személyes bátorságáról tanúskodnak. Az Esti Kis Újságban 1943. március 15-ére írt ünnepi cikke példázatszerűen beszél a nemzeti függetlenség megőrzéséről a németekkel szemben.
A háború befejezése után Ottlik és írótársai a Nyugat újraindítását tervezték, ettől várva az egész magyar szellemi élet megújhodását. „A hivatalos Magyarországnak közelebb kell kerülnie a másikhoz, a szellemi Magyarországhoz” – jelentették ki azon az összejövetelen, melyet Némethy Károly polgármester lakásán tartottak. 1945-ben Ottlikot a magyar PEN Klub titkárává választották, 1947-ben több más írótársával részt vett a társaság zürichi ülésén. Ugyanebben az évben a római Magyar Intézet ösztöndíjasa volt. 1945–46-ban rövid ideig a Magyar Rádió dramaturgjaként működött, Huszonöt év magyar irodalma címmel előadás-sorozatot tartott a rádióban. Számos hangjátékot fordított francia és amerikai szerzőktől, s Valencia-rejtély (1946) címmel maga is írt egyet, mely azonban a politikai változások miatt már nem hangozhatott el a rádióban. A mű, melyet az író „természettudományos krimi”-nek szánt, végül húsz év késéssel, 1988-ban jelent meg a Kortárs című folyóiratban. Ugyanebben az évben a Radnóti Színpad felolvasó színpadán elhangzott Dömölky János rendezésében, aki tévéfilmet is készített belőle.
Ottlik elbeszélései, kritikái, tárcái az 1948-ban bekövetkező politikai fordulatig, a kommunista diktatúra beköszöntéig elsősorban az Új Idők, a Válasz és a Magyarok című lapokban láttak napvilágot. 1948-ban elkészült az Iskola a határon alap-változata, a Továbbélők című regény, melyet azonban az író visszavett a Franklin Kiadótól. Megjelenésére csak 1999-ben került sor, Kelecsényi Zoltán gondozásában.
1948-tól 1957-ig a dogmatikus irodalompolitika következtében Ottlik, számos íróval-költővel egyetemben, kiszorult az irodalmi életből, bezárultak előtte a publikálási lehetőségek. Feleségével Gödöllőre költözött, és műfordításból próbált megélni. „Megbénult az egész magyar irodalom. Mindnyájunknak abból kellett megélnünk, hogy fordítani kezdtünk, fordításokat vállaltunk. Ezt tette a Nyugat egész második és harmadik nemzedéke” – mondta az író a Hornyik Miklóssal folytatott beszélgetésben. Nevéhez fűződik többek közt Gottfried Keller és Thomas Mann elbeszéléseinek, Hemingway: Az öreg halász és a tenger című kisregényének, Bernard Shaw és Osborne színműveinek magyar fordítása. Különösen Dickens regényeit fordította szívesen (Örökösök, 1950; Martin Chuzzlevit élete és kalandjai, 1952; Copperfield Dávid, 1954; A Pickwick Klub hátrahagyott iratai, 1955). Fordítói munkájának elismeréseképpen az angol kormány meghívására 1960 őszén néhány hetet Londonban töltött.
Ottlik 1957 után térhetett vissza az irodalmi életbe. Feleségével együtt visszaköltözött Budapestre. Ebben az évben jelent meg a Hajnali háztetők című kisregény, egy sor elbeszéléssel közös kötetben. Ez a mű is újraírás eredményeként született: az első változat 1944-ben jelent meg a Magyar Csillagban. 1959-ben látott napvilágot a „főmű”-ként kanonizált Iskola a határon, 1969-ben a Minden megvan című elbeszéléskötet. A Próza című kötet (1980) szellemi önéletrajzként is olvasható: benne az író esszéit, tanulmányait, cikkeit, kritikáit rendezi kronologikus rendbe, s helyezi személyes hangú, novellaszerű keretbe. A Buda című regény (1993), melynek szövegét Lengyel Péter gondozta, részletszépségei ellenére sem váltotta be az új „nagyregényhez” fűződő reményeket: többen az Iskolához írt széljegyzetek, feljegyzések halmazaként olvasták. „Megszületett egy érdekes és jelentős könyv – nem született meg egy korszakos remekmű” – állapította meg a regényről egyik méltatója, Margócsy István.
Érdekes, rendhagyó vállalkozás a Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein című kötet, mely műfaja szerint bridzs-szakkönyv, előadásmódja azonban szépprózai. Először angolul jelent meg 1979-ben (Adventures in Card Play, Hugh Kelsey-vel), majd magyarul is 1997-ben (ford. Homonnay Géza és Kelen Károly).
1990. október 9-én halt meg, Budapesten.
Fontosabb díjak, elismerések:
1981 – József Attila-díj
1984 – Déry Tibor-díj
1985 – Kossuth-díj
1988 – Szép Ernő-díj
1989 – Világ Igaza kitüntetés
1990 – Örley István-díj
Az életrajzot Erdődy Edit írta.
Bibliográfia
Gyűjteményes kiadás
Ottlik Géza művei. Budapest. 2005. Magvető
Iskola a határon. Budapest. 2005. Magvető, 497 p.
Minden megvan. Budapest. 2005. Magvető, 328 p.
Hajnali háztetők. Budapest. 2005. Magvető, 122 p.
Próza. Budapest. 2005. Magvető, 305 p.
Buda. Regény. Budapest. 2005. Magvető, 366 p.
Hajónapló. Budapest. 2005. Magvető, 221 p.
Önálló kötetek
Hajnali háztetők. Elbeszélések. Budapest. 1957. Magvető, 319 p.
Iskola a határon. Regény. Budapest. 1959. Magvető, 473 p. = Budapest. 1968. Magvető, 401 p. = Budapest. 1976. Magvető–Szépirodalmi, 399 p. (30 év.) = Bukarest. 1977. Kriterion, 382 p. (Horizont Könyvek.) = Budapest. 1980. Magvető, 448 p. = Budapest. 1981. Magvető, 401 p. (Magvető Zsebkönyvtár.) = Budapest. 1988. Móra, 400 p. (Diákkönyvtár.) = Budapest. 1992. Magvető, 369 p. = Budapest. 2001. Magvető, 439 p. = Budapest. 2022. Magvető Könyvkiadó, 483 p.
Minden megvan. Elbeszélések. Budapest. 1969. Magvető, 345 p. = Budapest. 1991. Magvető, 299 p.
Hajnali háztetők. Budapest. 1969. Magvető, 150 p. = Budapest. 1977. Magvető, 120 p. = Budapest. 1987. Magvető, 142 p. = Budapest. 1995. Interpopulart, 75 p. = Budapest. 2012. Magvető Könyvkiadó, 150 p. = Budapest. 2020. Magvető Könyvkiadó, 120 p.
Ottlik Géza – Hugh Kelsey: Adventures in Card Play. Bridzsszakkönyv. London. 1979. Victor Gollancz, 285 p. = [magyarul:] Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein. (Ford.: Homonnay Géza és Kelen Károly.) Budapest. 1997. Európa, 404 p.
Próza. Esszék, tanulmányok, interjúk. Budapest. 1980. Magvető, 296 p. = Budapest. 1988. Magvető, 296 p.
Debreczeni Gyöngyi – Ottlik Géza: Garabó Gereben. Népmese-átdolgozások. Budapest. 1983. Móra, 138 p.
A Valencia-rejtély. Hajónapló. Pályákon. Rádiójáték és elbeszélések. Budapest. 1989. Magvető, 211 p.
Buda. Regény. Budapest. 1993. Európa, 365 p. = Budapest. 1997. Európa, 365 p.
Hajnali háztetők – Minden megvan. Elbeszélések. Budapest. 1994. Európa, 431 p.
Továbbélők. Regény. Pécs. 1999. Jelenkor, 153 p. = Budapest. 2013. Jelenkor Kiadó, 150 p.
Ottlik Géza – Pilinszky János: Csillagszórók az éjszakák. A test költészete. Versek a rádióból. (Összeáll., utószó: Hafner Zoltán.) Budapest. 2001. Palatinus Kiadó, 57 p.
Rádió. Előadások, tanulmányok, emlékezések. Budapest. 2009. Magvető, 340 p.
Továbbélők. Regény. Budapest. 2013. Jelenkor Kiadó, 150 p.
(Megjegyzés: széles körben elterjedt, téves adat, hogy Ottlik Géza Hamisjátékosok című kisregénye, amely 1941-ben, a Nyugat utolsó három számában jelent meg folytatásokban, önálló kötetként is napvilágot látott.)
Hangoskönyv
Iskola a határon. (Felolvassa: Kulka János.) Budapest. 2004. Titis Kft., 15 óra = Budapest. 2020. Titis Kft., 15 óra
Hajnali háztetők. (Felolvassa: Rátóti Zoltán.) Budapest. 2019. Titis Tanácsadó Kft., 1 CD; 3 óra 30 perc
A bibliográfiát összeállította a DIA.
Szakirodalom
Önálló kötetek
Szegedy-Maszák Mihály: Ottlik Géza. Kismonográfia. Pozsony. 1994. Kalligram.
Ottlik. Emlékkönyv. Szerk.: Háy János, Kelecsényi László. Budapest. 1996. Pesti Szalon. 455 p.
Fűzfa Balázs (szerk.): Mélylégzés. Adalékok Ottlik Géza: Iskola a határon című regényének világához. Szombathely. 1997. Savaria University Press. 180 p.
Kelecsényi László: A szabadság enyhe mámora. Ottlik Géza életei. Budapest. 2000. Magvető. 314 p.
Az elbeszélés nehézségei. Ottlik-olvasókönyv. Vál., szerk.: Kelecsényi László. Budapest. 2001. Holnap.
Ottlik. Képeskönyv. Szerk.: Kovács Ida. Előszó: Tandori Dezső. Budapest. 2003. Petőfi Irodalmi Múzeum. 132 p.
Jakus Ildikó – Hévizi Ottó: Ottlik-veduta. Pozsony. 2004. Kalligram. 143 p.
Fűzfa Balázs: „…sem azé, aki fut…” Ottlik Géza Iskola a határon című regénye a hagyomány, a prózapoétika, a hipertextualitás és a recepció tükrében. 2006. Budapest. Argumentum. (Irodalomtörténeti füzetek.)
Éjszakai hajózás. In memoriam Ottlik Géza. Szerk.: Hornyik Miklós. Budapest. 2006. Nap. 396 p. (In memoriam.)
Kelecsényi László: Ideje van. Ottlik-tanszerláda. Cikkek, tanulmányok. Szombathely. 2019. Savaria University Press, 166. p. (Ottlik-Könyvtár.)
Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
Rónay György: Az olvasó naplója. Ottlik Géza: Hajnali háztetők. Vigilia, 1958. 117–123. p.
Fábián Katalin: Ottlik Géza: Hajnali háztetők. Kortárs, 1958. 789–791. p.
Kéry László: Ottlik Géza: Iskola a határon. Élet és Irodalom, 1959/49.
Lékay Ottó: Ottlik Géza: Iskola a határon. A Könyvtáros, 1960. 148–149. p. = Könyvbarát, 1960/2. 84–85. p.
Rónay György: Az olvasó naplója. Ottlik Géza: Iskola a határon. Vigilia, 1960. 51–54. p. = R. Gy: Olvasás közben.Kritikák. Bp. 1971. Magvető. 253–259. p.
Ligeti Vilma: Ottlik Géza: Iskola a határon. Népművelés, 1960/1. 29. p.
Tatár Imre: Ottlik Géza: Iskola a határon. Esti Hírlap, 1960. jan. 14.
[Ruffy Péter]: Ottlik Géza: Iskola a határon. Magyar Nemzet, 1960. jan. 26. (21. sz.) 4. p.
[Nagy Zoltán]: Ottlik Géza: Iskola a határon. Észak-Magyarország, 1960. jan. 27. (22. sz.)
Tóth Dezső: Ottlik Géza: Iskola a határon. Kortárs, 1960/3. 461–463. p. = T. D.: Életünk, regényeink. Tanulmányok. Bp. 1963. Szépirodalmi. 134–142. p.
Bokor László: Ottlik Géza: Iskola a határon. Népszabadság, 1960. jún. 14. 8. p.
Hermann István: A hátranézés irodalma. Élet és Irodalom, 1960. jún. 17.
Kéry László: Hátranézés egy kritikára. Élet és Irodalom, 1960. aug. 12. 4. p.
Teleki László: Ottlik Géza: Iskola a határon. Köznevelés, 1960/9. Hátsó borító.
Hermann István: Hátranézés egy vitára. Élet és Irodalom, 1960. szept. 23. 3. p.
Koczkás Sándor: Realizmus vagy dekadencia? Egy vita epilógusa. Élet és Irodalom, 1960. nov. 4. 1–2. p.
Lehoczky Gergely: Új magyar regény. Ottlik Géza: Iskola a határon. Új Látóhatár, 1961. 270–273. p.
Köpeczi Béla: Egzisztencialista jelenségek a mai magyar irodalomban. Élet és Irodalom, 1961. máj. 5. 1–4. p.
Vezér Erzsébet: Kottlik Géza: Alrealisták a határon. Irodalmi paródia. Új Írás, 1961. aug.
Halasi Andor: Ottlik Géza: Hajnali háztetők. = H. A.: A jövő felé. Válogatott kritikai írások 1905–1963. Bp. 1964. Szépirodalmi. 194–197. p.
Földes Anna: Légy hűtlen önmagadhoz.Ottlik Géza: Iskola a határon. = F. A.: Húsz év – húsz regény. Esszék, kritikák. Bp. 1968. Szépirodalmi. 276–288. p.
Mihályfi Gábor: Nézzünk még egyszer hátra… Élet és Irodalom, 1969. aug. 5. 4. p.
Nagy Péter: Hová néz az irodalmár?Ottlik Géza: Iskola a határon. Élet és Irodalom, 1969. aug. 5. 4. p. = N. P.: Rosta. Tanulmányok. Bp. 1965. Szépirodalmi. 280–284. p.
Pomogáts Béla: Ottlik Géza. Jelenkor, 1969. 554–565. p. = P. B.: Sorsát kereső irodalom. Tanulmányok. Bp. 1979. Magvető.
Nacsády János: Ottlik Géza: Hajnali háztetők. Tiszatáj, 1969. 670–671. p.
Gáll István: Ottlik Géza: Minden megvan. Magyar Hírlap, 1970. febr. 19.
Földes Anna: Az angyalok kémje – az emberi világban. Élet és Irodalom, 1970/9. 10. p.
Pályi András: Ottlik Géza: Minden megvan. Tiszatáj, 1970. 1167–1169. p.
Lengyel Péter: Látogatóban Ottlik Gézánál. Élet és Irodalom, 1970/11. = Látogatóban.Kortárs magyar írók vallomásai. Szerk.: L. P. Bp. 1971. Gondolat. 211–218. p.
Pomogáts Béla: Ottlik Géza: Minden megvan. Alföld, 1970/8. 75–77. p.
Rónay György: Ahol valóban „minden megvan”. Napjaink, 1970/12. 11. p.
Rónay László: Ottlik Géza. Vigilia, 1971. 464–469.
Lengyel Balázs: Ottlik Géza elbeszélései. = L. B.: Hagyomány és kísérlet. Válogatott tanulmányok. Bp. 1972. Magvető. 327–332. p. (Elvek és utak.)
Lengyel Balázs: Ottlik Géza hatvan éves. Élet és Irodalom, 1972/19. 11. p.
Zirkuli Péter: „Minden megvan”. Korunk, 1972/10. 1582–1585. p. = Z. P.: Ujjlenyomat a deszkafalon. Bp. 1999. Seneca. 28–32. p.
Beney Zsuzsa: Iskola a határon. = B. Zs.: Ikertanulmányok. Bp. 1973. Szépirodalmi. 194–235. p.
Rónay László: Ottlik. = R. L.: Hűséges sáfárok. Bp. 1975. Szépirodalmi. 362–376. p.
Tandori Dezső: „Talán nem túlságosan lényeges, de mégis nehezen elhallgatható tartalmak” – Ottlik Gézának. Új Írás, 1975/5. 96–97. p.
Szász Imre: Könyvespolcom. Magyar Hírlap, 1975. aug. 3. 10. p.
Lengyel Péter: Adósság. Ottlik Géza: Iskola a határon. (Ikertanulmányok.) Mozgó Világ, 1976/1. 95–108. p.
Tandori Dezső: Sportlevél Ottlik Gézának. Tiszatáj, 1976/9. 28–30. p.
Szász Imre: Ottlik Géza: Iskola a határon. = Sz. I.: Háló nélkül. Bp. 1978. Szépirodalmi. 89–92. p.
Almási Miklós: Egy nevelődési regény a középosztályról.Ottlik Géza: Iskola a határon. = Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára. Szerk.: Kabdebó Lóránt. Bp. 1979. Petőfi Irodalmi Múzeum. 303–320. p.
Lengyel Balázs: Az Iskola megmaradása. Ottlik Géza köszöntése. = L. B.: Közelképek. Bp. 1979. Szépirodalmi. 464–469. p.
Pomogáts Béla: A számvetés iskolája. = P. B.: Sorsát kereső irodalom. Tanulmányok. Bp. 1979. Magvető. 185–217. p.
Tandori Dezső: „Agyagszerűen lehetett nyomogatni, formálni, de nem agyag volt”. Ottlik Géza: Hajnali háztetők. = T. D.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok. Bp. 1979. Magvető. 159–172. p.
Tandori Dezső: A kimondható érzés, hogy mégis minden. = T. D.: A zsalu sarokvasa. Irodalmi tanulmányok. Bp. 1979. Magvető. 173–193. p.
Hornyik Miklós: Lélekkel írni. Beszélgetés Ottlik Gézával. Híd, 1979/11. 1287–1309. p.
Thomka Beáta: Ottlik nyitva maradt ajtai. Híd, 1979/11. 1318–1322. p. = T. B.: Narráció és reflexió. Újvidék. 1980. Forum. 58–64. p. (Gemma könyvek.)
Tandori Dezső: Egy húszéves regény. Ottlik Géza: Iskola a határon. Kortárs, 1979/11. 1793–1802. p.
Pomogáts Béla: Ottlik Géza: Próza. Könyvilág, 1980/6. 2. p. = Üzenet, 1980/10. 567–568. p.
Rónay László: Haladék a prózaírónak?Ottlik Géza: Próza. Magyar Hírlap, 1980. jún. 29. 10. p. = Új Ember, 1980/27. 4. p. = Vigilia, 1980/9. 643–644. p.
Sík Csaba: Ottlik Géza: Próza. Új Tükör, 1980/23. 2. p.
Hernádi Miklós: Ottlik Géza: Próza. Élet és Irodalom, 1980/24. 10. p.
Galsai Pongrác: Ottlik Géza: Próza. Nők Lapja, 1980/24. 21. p.
Rádics Károly: Ottlik Géza: Próza. Somogyi Néplap, 1980. júl. 16. 5. p.
Kartal Zsuzsa: Ottlik Géza: Próza. Magyar Nemzet, 1980. júl. 27. 13. p.
Restár [Sándor]: Ottlik Géza: Próza. Magyar Ifjúság, 1980/35. 40. p.
Varga Lajos Márton: Ottlik Géza: Próza. Kritika, 1980/10. 30–31. p.
Szávai János: A hallgatás szövete. Ottlik Géza: Próza. Új Írás, 1980/10. 103–105. p.
Balassa Péter: Ottlik Géza: Próza. Kortárs, 1980/12. 1997–2000. p.
Béládi Miklós: Ottlik Prózája. Alföld, 1981/3. 79–82. p. = B. M.: Válaszutak. Bp. 1983. Szépirodalmi. 267–273. p.
Bányai János: Ottlik Géza: Próza. Híd, 1981/4. 492–499. p.
Kitüntetett művészek. Magyar Nemzet, 1981. ápr. 8. 4. p.
Tandori Dezső: Párbeszéd Ottlik Gézáról.A rendezetlen dolgok még ismeretlenvalódibb rendje. Új Írás, 1981/8. 89–93. p.
Szávai János: Egyetemesség, magyarság. Új Írás, 1981/8. 94–97. p.
Balassa Péter: „Az végeknél...”. Kommentár Ottlikhoz, avagy a műelemzés bukása. = B. P.: A színeváltozás. Esszék. Bp. 1982. Szépirodalmi. 253–292. p.
Balassa Péter: Íme a Próza. Ottlik Géza könyvéről. = B. P.: A színeváltozás. Esszék. Bp. 1982. Szépirodalmi. 293–301. p.
Czigány György: Zebegényi beszélgetés. RTV újság, 1982/9. 3. p.
Zemplényi Ferenc: Regény a határon. Irodalomtörténeti Közlemények, 1982/4. 473–785. p.
Sorakozó. Csaplár Vilmos, Kolozsvári Papp László, Balázs József, Tar Sándor, Marosi Gyula, Körmendi Lajos, Szilágyi Ákos, Márton László, Dobai Péter, Bereményi Géza, Granasztói György, Ambrus Lajos, Kodolányi Gyula, Grendel Lajos, Krasznahorkai László, Pályi András, Sarusi Mihály, Veress Miklós, Tandori Dezső, Ungváry Rudolf, Csalog Zsolt, Zalán Tibor, Egyed Péter, Wehner Tibor, Kornis Mihály, Czakó Gábor, Esterházy Péter írásai a 60 esztendős Ottlik Géza tiszteletére. Mozgó Világ, 1982/5. 5–33. p.
Balassa Péter: Szövegminták az Iskolából – módjával. Híd, 1982/5. 617–627. p.
Kis Pintér Imre: Lenni, de látni is a létezést. Ottlik Géza világegyenleteiről. Jelenkor, 1982/5. 398–406. p. = K. P. I.: Esélyek. Bp. 1990. Magvető. 166–184. p.
Balassa Péter: Ottlik és a hó. Jelenkor, 1982/5. 407–412. p. = B. P.: Észjárások és formák. Bp. 1985. Tankönyvkiadó. 18–36. p. (Műelemzések kiskönyvtára.)
Czigány György: Kvartett Ottliknál. Jelenkor, 1982/5. 415–419. p. = Látóhatár, 1982/5. 65–76. p.
Nemeskürty István: Ottlik Géza. Kortárs, 1982/5. 775–776. p.
Sükösd Mihály: Hevenyészés Ottlikról. Kortárs, 1982/5. 777–779. p.
Ficher József: Levél Ottlik Gézának. Kortárs, 1982/5. 779–780. p.
Hornyik Miklós: Tengernagy propelleren. Ottlik Géza. Kilátó, 1982/17.
Szávai Géza: Mondatok (regénye). Ottlik Géza: Iskola a határon. A Hét, 1982/35. 4. p.
Tandori Dezső: Az eltűnt látószög nyomában. Ottlik Géza műveinek Budapest-élményéről. Budapest, 1982/4. 22–23. p.
Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről. Alföld, 1982/10. 52–64. p.
Ottlik Géza és a Vigilia. Vigilia, 1983/4. 297–298. p.
Ottlik Géza levelei Rónay Györgynek. Vigilia, 1983/4. 299–301. p.
Wernitzer Julianna: Hallgatás és tett. Magyartanítás, 1983/4. 154–163. p.
Pásztor Bertalan: Az Ottlik-regény hetedik fejezete. Magyartanítás, 1984/4. 185–187. p.
Czigány György: Mindig voltak dugóhúzók. Töredék Ottlik Gézának. Jelenkor, 1984/12. 1140–1142. p.
Balassa Péter: Egy regény mint gobelin. Ottlik és Esterházy – egyetlen lapon. = B. P.: Észjárások és formák. Bp. 1985. Tankönyvkiadó. 308–321. p. (Műelemzések kiskönyvtára.)
Tandori Dezső: „…csak egy ürge…” Új Írás, 1985/1. 92–100. p.
Czigány György: Lecke Ottlik Gézáról. Jelenkor, 1985. 351–352. p.
Hornyik Miklós: Ceruzasorok egy megkezdett regényről. 7Nap, 1985/3. 32–33. p.
Pomogáts Béla: A regény: tett. Új Tükör, 1985/14. 18. p.
Bán Magda: „…Építeni kell a művet.” Beszélgetés Ottlik Gézával. Film Színház Muzsika, 1985/29. 8–9. p.
Harkai Vass Éva: A polifon regény. Híd, 1985/7–8. 1021–1025. p.
„Az étheren át…” Ottlik Gézával beszélget Salamon István. Kortárs, 1985/11. 109–117. p. = Látóhatár, 1985/11. 22–37. p.
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba. Bp. 1986. Magvető.
Lengyel Balázs: Ami volt: van. Ottlik köszöntése. = L. B.: Egy magatartás története. Bp. 1986. Magvető. 337–342. p. = L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. Bp. 1988. Magvető. 549–553. p.
Mészáros Sándor: Várakozás és bizonyosság. Ottlik Géza: Iskola a határon. = Küszöbök. Az Alföld Stúdió antológiája. Szerk.: Aczél Géza, Bertha Zoltán, Márkus Béla. Debrecen. 1986. Hajdú-Bihar megyei Tanács. 127–159. p.
Sükösd Mihály: Ottlik. = S. M.: Seregszemle. Bp. 1986. Szépirodalmi. 298–303. p.
Tolnai Ottó: Hommage à O. G. Vers. Jelenkor, 1986/1.
Kulcsár Szabó Ernő: A regényi fikció három modellje. = K. Sz. E.: Műalkotás – szöveg – hatás. Bp. 1987. Magvető. 197–249. p. (Elvek és utak.)
Rákos Péter: Sebekből szivárgó gyanta. = R. P.: Az irodalom igaza. Pozsony – Bp. 1987. Madách. 206–211. p.
Balassa Péter: „Valami keletkezik” – „Semmit sem csinálni”. Naplórészlet Ottlik Gézáról. Újhold Évkönyv 1987/2. 171–178. p.
Rónay György: Kegyelemtan. Feljegyzés Ottlikról. Új Auróra, 1987/1. 84–101. p.= R. L.: Társunk az irodalom. Bp. 1990. Szépirodalmi. 159–181. p.
Szegedy-Maszák Mihály: Musil és Ottlik. Új Írás, 1987/3. 73–78. p. = Musil und Ottlik címen: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Bécs, 1986. szeptember 1–5. elhangzott előadások. II. kötet. Szerk.: Jankovics József et al. Bp. 1989. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. 1103–1109. p.
Lengyel Balázs: Cédulák az Ottlik-stílusról. Jelenkor, 1987/5. 396–399. p. = L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. Bp. 1988. Magvető. 312–318. p.
Rónay László: Töredék Ottlik Gézáról. Kritika, 1987/5. 14. p.
Nemeskürty István: A lélek helyes tartása az íráshoz.A hetvenötéves Ottlik Géza szabadsága és embersége. Élet és Irodalom, 1987/19. 7. p.
Kabdebó Lóránt: Földtani türelemmel érlelt próza. Magyar Hírlap, 1987. máj. 9. 5. p.
Berkes Erzsébet: Sugárkéve. Magyar Nemzet, 1987. máj. 9. 9. p.
V. K.: Ottlik Géza 75. Népszabadság, 1987. máj. 9. 15. p.
Tandori Dezső: …Pilinszky… Ottlik… Mozgó Világ, 1987/10. 114–120. p.
Hekerle László: A világ biztonsága. = H. L.: A nincstelenség előtt. Bp. 1988. Magvető. 104–111. p. (JAK-füzetek.)
Horgas Béla: Olvasónapló Ottlik kapitánynak. Újhold Évkönyv, 1988/1. 206. p.
Poszler György: Isten óvja a Trieszti-öblöt. Újhold Évkönyv, 1988/1. 425–427. p. = Ottlik.Emlékkönyv. Szerk.: Háy János, Kelecsényi László. Bp. 1996. Pesti Szalon. 187–191 p.
Györffy Miklós: Ottlik és Musil. Újhold Évkönyv, 1990/2. 313–326. p. = A műértelmezés helye az irodalomban. Szerk.: Bernáth Árpád. Szeged. 1990. JATE. 237–249. p. (Studia poetica.)
Kőrösi Zoltán: Egy léthelyzet dokumentumai. Kortárs, 1990/1. 153–156. p.
Dérczy Péter: Nyelv és világkép. Hitel, 1990/3. 54–55. p.
Károlyi Csaba: Az Ottlik-érzet. Jelenkor, 1990/3. 171–173. p.
Tatár Sándor: A létezés-szakma. Elébevágni a nyelvnek. Életünk, 1990/8. 658–665. p.
Balassa Péter: Októberi áhítat. Ottlik Géza halálára. Magyar Hírlap, 1990. okt. 11.
Nekrológok. Huszonketten Ottlik Gézáról. Magyar Napló, 1990/44. 1., 3–5., 16. p.
Hornyik Miklós: Scott kapitány utolsó feljegyzése. Magyar Napló, 1990/45.
Tandori Dezső: Ottlik Géza emlékezete. „Saint Mondé”. Vigilia, 1990/12. 942–945. p.
Czigány György: Ottlik Géza Budán. Távlatok, 1991/1.
Olasz Sándor: Ottlik Géza halálára. Tiszatáj, 1991/1.
Tandori Dezső: A ló éve, 1990. Palócföld, 1991/1. 40–47. p.
Hornyik Miklós: Scott kapitány feljegyzései. Látóhatár, 1991/1. 12–21. p.
Csillag Tibor: „A regény a hallgatás szövetéből készül.” Stádium, 1991/2. 56–60. p.
Beney Zsuzsa: Ottlik halála. Vigilia, 1991/4. 273–275. p. = Látóhatár, 1991/6. 89–93. p.
Perjés Géza: A ludovikásokról. 1. rész. Hitel, 1991/6.; 2. rész: Hitel, 1991/7.
Tandori Dezső: Szabadiskola. Jelenkor, 1991/10–11.
Czigány György: Ez is Buda! = Cz. Gy.: Mozarttal vacsorázok. Szekszárd. 1992. Babits.
Lengyel Péter: A kedves polcom. Magyar Napló, 1992/9. 33. p.
Tőzsér Árpád: Iskola a határon. Magyar Napló, 1992/10. 4–5. p.
Medve A. Zoltán: Senkiföldjén, valahogy. Ottlik Géza prózájáról. Jelenkor, 1992/5. 398–402. p.
Szamuely Tamás: A Valencia-nyomozás. Jelenkor, 1992/11. 871–875. p.
Jakus Ildikó: Egy átírás tanulságai. A Hajnali háztetők változatairól. Holmi, 1992/12. 1744–1749. p.
Lengyel Balázs: Ottlik igaza. Kortárs, 1992/12. 17–18. p.
Horkai Hörcher Ferenc: Buda halála. Ottlik Géza utolsó regényéről. Apollon, 1993/1. 313–326. p.
Farkas Edit: Az elbeszélés nehézségei Ottlik Géza Iskola a határon című regényében. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1993/1–2. 47–65. p.
Rónay György: Irodalom bura alatt. Vigilia, 1993/5. 379–385. p.
Kukorelly Endre: Könnyű elakadni. Magyar Narancs, 1993. júl. 15.
Margócsy István: Margináliák.Ottlik Géza: Buda. 2000, 1993/9. 57–61. p. = M. I.: „Nagyon komoly játékok.” Tanulmányok, kritikák. Bp. 1996. Pesti Szalon. 135–142. p. = Az elbeszélés nehézségei. Ottlik-olvasókönyv. Szerk.: Kelecsényi László. Bp. 2001. Holnap. 265–273. p.
Balassa Péter: Levegős labirintus. Alföld, 1993/11. 53–58. p.
Szegedy-Maszák Mihály: A folytatás kényszere. Holmi, 1993/12. 1728–1731. p.
Bán Zoltán András: Nincs meg semmi. Holmi, 1993/12. 1732–1735. p.
Farkas János László: „Buda, regény”. Holmi, 1993/12. 1735–1751. p.
Mohai V. Lajos: Húsz év az olvasásra. Ottlik Géza Buda-könyvéről. Jelenkor, 1993/12. 1076–1082. p.
Györe Balázs: A megszólítás ábrándja. Bp. 1994. Liget.
Juhász Erzsébet: Hazatalálni – otthon lenni – Minden megvan. = J. E.: Állomáskeresésben. Pécs. 1994. Jelenkor, 110–112. p.
Angyalosi Gergely: Ezze van az embernek. Határ, 1994/1.
Beney Zsuzsa: Még egy írás a „Budá”-ról. Holmi, 1994/1.
Albert Gábor: Ottlik Géza testamentuma. Hitel, 1994/2. 92–94. p.
Szántó Piroska: A bűvös vadász. Holmi, 1994/3. 353–371. p. = Sz. P.: Akt. Bp. 1994. Európa.
Szegedy-Maszák Mihály: Mene, tekel. Ottlik Géza: Iskola a határon. Literatura, 1994/1. 3–28. p.
Schneller István: A bizalom tere. Magyar Napló, 1994/11. 12. p.
Nyárády Gábor: Amiről Ottlik nem beszél. Jelenkor, 1994/3. 263–271. p.
Ács Margit: Budapest pompeji katonája. Ottlik Géza: Buda. Kortárs, 1994/5. 86–93. p.
Olasz Sándor: Az első Ottlik-monográfia. Hitel, 1995/1. 98–101. p.
Györe Balázs: Egy szoba az emeleten. Ottlik-emlékkiállítás Gödöllőn. Élet és Irodalom, 1995/8. 20. p.
Kemény Gábor: Ottlik Géza és a nevek. Írói névadás a Hajnali háztetőkben. Magyar Nyelvőr, 1995/4. 371–375. p.
Szitár Katalin: Ottlik Géza. Literatura, 1995/4. 425–430. p.
Ottlik-mozaik. Összeáll.: G. Merva Mária. Holmi, 1995/5. 1362–1376. p.
Nemes Lívia: Kísérlet az Ottlik-rejtély lélektani megfejtésére. Holmi, 1995/8. 1103–1113. p.
Tandori Dezső: Ubul van. Élet és Irodalom, 1995. nov. 15.
Bencze Andrea: Élet a halál után? Reform, 1995. dec. 15. 85. p.
Horkay Hörcher Ferenc: Kis szekszepilek és izolált dzéták. Boldogságfogalmak Ottlik prózájában. = H. H. F.: Utazás Abbáziába. Tata. 1996. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár. 64–76. p. (Allée-füzetek.)
Horkay Hörcher Ferenc: Az udvariasság filozófiája. Ezüstszárnyú madarak – A drótszemüveg. = H. H. F.: Utazás Abbáziába. Tata. 1996. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár. 134–150. p. (Allée-füzetek.)
Kukorelly Endre: Kedvenxc. Pécs. 1996. Jelenkor.
Mohai V. Lajos: Húsz év az olvasásra. = M. V. L.: Papírbóják. Bp. 1996. Karinthy. 47–55. p.
Mohai V. Lajos: Célt érni, prózát írni. = M. V. L.: Papírbóják. Bp. 1996. Karinthy. 56–59. p.
Reményi József Tamás: Iskola a Határon. = R. J. T. – Tarján Tamás: Magyar irodalom 1945–1995. Műelemzések. Bp. 1996. Corvina. 129–134. p.
Horváth Kornélia: Ottlik Géza: Iskola a határon. Bár, 1996/1–2. 186–204. p.
Tamás Ferenc: Nagyítás Ottlik Géza Budájából: gondoskodás. Pannonhalmi Szemle, 1996/2. 97–121. p.
Beszélgetés az Ottlik-emlékkönyvről. Irodalmi kvartett. Beszélő, 1996/5. 76–84. p.
Kőrizs Imre: Retus. Élet és Irodalom, 1996/27. 14. p.
Bence Erika: Sár és hó: szövegháttér-vizsgálat. Üzenet, 1996/9. 559–570. p.
Farkas Edit: „A rossz arcú, himlőhelyes, nyiszlett kis Varjúnak tulajdonképpen Varga János volt a neve. Már ezt is tudtam. Azt hittem, hogy már mennyi mindent tudok”. A nevek szerepe Ottlik Géza Iskola a határon című regényében. Névtani Értesítő, 1997. 68–77. p.
Bán Zoltán András: Az első Ottlik-vita. Beszélő, 1997/1. 91–92. p.
Martos Gábor: Ismeretlen fényképek az Ottlik család tagjairól. Jelenkor, 1997/1. 31–36. p.
Kőrizs Imre: Ottlik Budájának szövege. Irodalomtudományi Közlemények, 1997/3–4. 343–346. p.
Bodnár György: „Mondd el a nehezen mondhatót!” = B. Gy.: Jövő múlt időben. Bp. 1998. Balassi. 330–332. p.
Szántó Gábor András: A regény mint „új, s inkább újszövetségi műfaj”.Ottlik Géza: Iskola a határon. Irodalomtudományi Közlemények, 1998/1–2. 67–90. p.
Kelecsényi László: Az ősváltozat. Utószó. = Ottlik Géza: Továbbélők. Pécs. 1999. Jelenkor. 151–154. p.
Ferencz Győző: Ottlikról külföldieknek. = F. Gy.: Hol a költészet mostanában? Bp. 1999. Nagyvilág, 115–118. p.
Mártonffy Marcell: Párhuzamosok találkozása: Az Iskola a határon biblikus értékeléséhez. = M. M.: Folyamatos kezdet. Pécs. 1999. Jelenkor. 279–296. p.
Takács Judit: Vágy és hiány, a vágy hiánya, a hiány vágya.Ottlik Géza: Iskola a határon. = Studia litteraria iuvenum. Fiatal kutatók tanulmányai a kortárs irodalomelméletek jegyében. Összeáll.: Jászberényi József. Debrecen. 1999. KLTE. 115–123. p. (Studia litteraria.)
Tolcsvai Nagy Gábor: A „tökéletes mondatok” poétikája Ottlik prózájában. = T. N. G.: „Nem találunk szavakat”. Pozsony. 1999. Kalligram. 128–148. p.
Tóth Anikó, N.: Bolyongás Ottlik Budájá(ba)n. = N. T. A.: Kísérlet a megszólalásra és elnémulásra. Pozsony. 1999. Kalligram. 56–67. p.
Tőzsér Árpád: Iskola Hranicén. Ottlik–Musil párhuzamok. = T. Á.: A nem létező tárgy tanulmányozása. Pozsony. 1999. Kalligram, 19–26. p.
Turcsányi Márta: Iskola a határon. = Kelecsényi László – Osztovics Miklós – T. M.: Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése. Bp. 1999. Corvina. 220–226. p.
Farkas Edit: A földrajzi nevek atmoszférateremtő szerepe Ottlik Géza Iskola a határon című regényében. Névtani Értesítő, 1999. 305–310. p.
Mohai V. Lajos: Kétkezes regény? Az Ottlik-rejtély. HVG, 1999. márc. 6.
Esterházy Péter: Fecsegések a határon. Élet és Irodalom, 1999/12. 3. p.
Korda Eszter: Egy kézirat rejtélye és legendája. – Ottlik Géza Továbbélők című kisregényéről. Kortárs, 1999/8. 83–91. p.
Benyovszky Krisztián: Emlékezés és narráció három modellje. Kalligram, 1999/9. 42–61. p.
Farkas Edit: Változó és „továbbélő” nevek. Ottlik Géza Iskola a határon című regénye ősváltozata névanyagának összevetése az Iskola névanyagával. Névtani Értesítő, 2000. 86–91. p.
Károlyi Csaba: Az ős-Iskola. Élet és Irodalom, 2000/1. 15. p.
Mészáros Sándor: Egy másik regény. Az Iskola a határon első szövegváltozata. Élet és Irodalom, 2000/1. 15. p.
N. Pál József: „…védeni egy kis várat…” Kortárs, 2000/2. 101–109. p.
Pál József, N.: „Védeni egy kis várat”.Ottlik Géza: Továbbélők. Kortárs, 2000/2. 101–109. p.
Salamon István: „Az étheren át…” Kortárs, 2000/2. 109–117. p.
Benyovszky Krisztián: Hajnaltájt. Kalligram, 2000/4. 65–78. p.
Hernádi Mária: Biblikus és keresztény motívumok Ottlik Budájában. Irodalomtörténeti Közlemények, 2000/5–6. 655–659. p.
Bazsányi Sándor: Évek? Évtizedek?Ottlik Géza: Továbbélők. Holmi, 2000/6. 740–749. p.
Veress Miklós: Tekintet Ottlikra. Tekintet, 2000/6. 121–122. p.
Tar Patrícia: Az önéletrajzi térregény.Ottlik Géza: Buda. Életünk, 2000/7–8. 594–599. p.
Olasz Sándor: Az Iskola a határon ősváltozata. Hitel, 2000/11. 101–104. p.
Farkas Edit: A főallé „csak úgy”. Ottlik Géza Iskola a határon című regénye egy részletének (III. rész, 10. fejezet, A főallét lerajzolni) szemantikai vizsgálata. = Kontrasztív szemantikai kutatások. Szerk.: Gecső Tamás. Bp. 2001. Tinta. 115–121. p.
Olasz Sándor: A Továbbélőktől a Budáig. Ottlik regényszemléletének változásai. Irodalomtörténet, 2001/1. 115–126. p.
Korda Eszter: Ottlik és Velázquez, Velázquez és Ottlik. = Változatok a modernitásra Tanulmányok a Nyugatról. (Szerk.: Gintli Tibor.) Bp. 2001. Anonymus , 245–259. p. = Literatura, 2001/1. 77–88. p.
Esterházy Péter: Javított kiadás. Bp. 2002. Magvető.
Kozma Zsófia: „A víz körbemossa a regényt, mint a várat vizesárok” (Balassa Péter). A víz szerepe és alakváltozásai Ottlik Géza Iskola a határon című regényében. Bár, 2002/1–2. 61–69. p.
Tátrai Szilárd: Az elbeszélés lehetőségei. Narráció és fokalizáció Ottlik Géza Iskola a határon és Továbbélők című regényében. Magyar Nyelvőr, 2002/2. 157–169. p.
Hernádi Mária: Kegyelemtan Ottlik Budájában. Vigilia, 2002/2. 120–126. p.
Fűzfa Balázs: „Sem azé, aki fut...” Szövegszimbolizálódás Ottlik Géza Iskola a határon című regényében. Iskolakultúra, 2002/5. 85–89. p.
Jolsvai András: Csöndes, budai történet. 168 óra, 2002. máj. 23. 5. p.
Korda Eszter: Ottlik és Rembrandt, Rembrandt és Ottlik. Alföld, 2002/7. 86–100. p.
Korda Eszter: Képek az Iskola a határonban. = Pillanatkép a hazai irodalomtudományról. (Szerk.: Kenyeres Zoltán, Gintli Tibor.) Bp. 2002. Anonymus, 336–348. p.
Kovács Gábor: Metafora- és történetképzés Ottlik Géza Hajnali háztetők című regényében. = Szó, elbeszélés, metafora, műelemzések a XX. századi magyar próza köréből. Szerk.: Horváth Kornélia – Szitár Katalin. Bp. 2003. Kijárat. 144–175. p.
Farkas Edit: Jelentés, kontextus, relevancia és interpretáció, Ottlik Géza: Iskola a határon című regényének példáján illusztrálva. = Variabilitás és nyelvhasználat. Szerk.: Gecső Tamás. Bp. 2004. Tinta. 91–95. p.
Sári B. László: Test és politika, homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon című regényében. = Kultusz, mű, identitás. Szerk.: Kalla Zsuzsa – Takáts József – Tverdota György. Bp. 2005. Petőfi Irodalmi Múzeum. 152–210. p.
Tandori Dezső: Még egyszer Ottlikról. Vigilia, 2008/2.
Korda Eszter: A képek szerepe az Ottlik-novellák narrációjában. = „Csinálj vele, amit akarsz, édes öregem!” Ottlik Géza (újra) olvasásának lehetőségei. (Szerk.: Sághy Miklós.) Szombathely. 2009. Savaria University Press, 48–68. p.
A szakirodalmat összeállította a DIA.
Fotók
Édesapja, Ottlik Géza, Budapest, 1896
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Édesanyja, Csonti Szabó Erzsébet, 1905 körül
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Édesapja a csecsemő Ottlik Gézával Lovas úti otthonukban, Budapest, 1912
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Apai féltestvérével, Ottlik Pálmával, Budapest, 1916
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Nagyanyjával, Budapest, 1915 körül
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza csacsifogaton, Balatonföldvár, 1916 szeptember
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik 1923 szeptemberében, a kőszegi Hunyadi Mátyás katonaiskolába való bevonulása után
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A kőszegi katonaiskola folyosója
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A kőszegi katonaiskola ebédlője
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Sándor Károly Dániel Ottliknak dedikált fotója
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Sándor Károly Ottlik Géza névnapjára festett kis tájképe, Kőszeg, 1925 február (a Buda című regényben leírt festmény)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
„Konfirmációi emlék.” Csoportkép a kőszegi katonaiskolából, 1926 (Ottlik a hátsó sorban balról a második)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza katonaiskolai növendék, Siklós, 1926 június
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza egyetemi indexe az 1930–31-es tanévből
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza baráti társaságban, a hátsó sorban, hajó fedélzetén, 1933
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Debreczeni Gyöngyi és Ottlik Géza a Gellért fürdőben, 1936
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Debreczeni Gyöngyi és Ottlik Géza, 1939 körül
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik a Riadó utcai ház kertjében, Budapest, 1940 körül (Debreczeni Gyöngyi felvétele)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Útlevele 1947-ből
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Nemes Nagy Ágnes és Ottlik Géza, Szigliget, 1957 október
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A Tabu nevű vitorláson, Balaton, 1958 június
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza Biarritzban, 1961 július
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza, 1961 körül
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza, 1961 körül
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza (Budapest, 1962 április)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Vas István és Ottlik Géza, Párizs, 1963 október
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza beszédet mond Bencsik István, Major János és Keserű Ilona kiállításának megnyitóján, Budapest, 1969 szeptember (az író mellett Frank János, Major Jánosné és barátnője)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik a hetvenes évek közepén
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A margitszigeti nemzetközi bridzsverseny résztvevője, 1979 január
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik és angol barátja, Dick Jugoszláviában, 1979
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Lengyel Balázs, Mándy Iván és Ottlik Géza egy közös esten, Budapest, 1984 december
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Lengyel Balázs, Mándy Iván és Ottlik Géza, 1984
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza, Czigány György, Nemes Nagy Ágnes és Lator László, 1984
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Borítók
Hajnali háztetők (1957)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (1959)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (1968)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők (1969)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Minden megvan (1969)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (1976)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők (1977)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (1977)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Adventures in Card Play (1979)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (1980)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (1981)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Debreczeni Gyöngyi – Ottlik Géza: Garabó Gereben (1983)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők (1987)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (1988)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Próza (1980, 1988)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A Valencia-rejtély; Hajónapló; Pályákon (1989)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Minden megvan (1991)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (1992)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Buda (1993)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők; Minden megvan (1994)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők (1995)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Buda (1997)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Ottlik Géza – Hugh Kelsey: Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein (1997)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Továbbélők (1999)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Csillagszórók az éjszakák (2001)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Buda (2005)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők (2005)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (2005)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Minden megvan (2005)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajónapló (2005)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Próza (2005)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők (2012)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Továbbélők (2013)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők - Hangoskönyv (2019)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon - hangoskönyv (2019)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Hajnali háztetők (2020)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Iskola a határon (2022)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Kéziratok
Az Iskola a határon gépiratos példányának néhány oldala - (1 / 6)
(Ottlik Géza kézírásos javításaival, OSZK Kézirattár)
Az Iskola a határon gépiratos példányának néhány oldala - (2 / 6)
(Ottlik Géza kézírásos javításaival, OSZK Kézirattár)
Az Iskola a határon gépiratos példányának néhány oldala - (3 / 6)
(Ottlik Géza kézírásos javításaival, OSZK Kézirattár)
Az Iskola a határon gépiratos példányának néhány oldala - (4 / 6)
(Ottlik Géza kézírásos javításaival, OSZK Kézirattár)
Az Iskola a határon gépiratos példányának néhány oldala - (5 / 6)
(Ottlik Géza kézírásos javításaival, OSZK Kézirattár)
Az Iskola a határon gépiratos példányának néhány oldala - (6 / 6)
(Ottlik Géza kézírásos javításaival, OSZK Kézirattár)