Virtual Exhibitions

  • Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

    A használati tárgy, amint kikerül eredeti környezetéből és a múzeum gyűjteményébe jut – legyen bár tömegcikk –, egyedivé, relikviává, vagyis műtárggyá válik. Elveszti eredeti funkcióját, korábban nem létező összefüggések rendszerébe illeszkedik, gyakran esztétizálódik, további jelentéstartalmat nyer. Az irodalmi múzeumban megőrzött tárgyak nyelv nélkül is képesek arra, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a látogatóval: a tárgy művészi értéke és története, az író személye és műveinek világa egyszerre idéződik meg általa.

  • *A varázsló halála

    A PIM egyedülállóan gazdag és eddig soha nem látott Csáth-gyűjteményén alapuló kiállításban mi is beállíthatjuk „lelki tükörrendszerünket”, amellyel a befogadás különféle útjai nyílnak meg előttünk. Naplóiban megfigyeljük az önmagát figyelő Csáthot. Zeneműveiben, novelláiban, egyetlen fennmaradt festményében és számtalan rajzában pedig először a benyomásokat, amelyeket keltenek bennünk, másodszor saját magunkat a művészi élvezés pillanatában, harmadszor vizsgálódó énünket figyeljük meg, és akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda Csáth Géza, és hogy kik vagyunk mi magunk, és hogy ami eközben esik, jó vagy rossz-e?

  • A Petőfi-kultusz alakváltozatai
     

    Kiállításunk centrumában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan alakult, formálódott át újra meg újra „a költő" nemzeti emlékezetben megőrződő alakja a társadalom különböző rétegeiben, az irodalom, a képzőművészet, a politika által használt motívumokban, szólamokban, a hagyományőrzés retorikájában. A cím az Apostol önjellemzéséből való: ...alatta a sötét homloknak / Két fényes szem lobog, /Mint két bolyongó üstökös, / Mely nem fél senkitől /S melytől mindenki fél. Tekintete / Mindég messzebb, mindig magasbra száll. 

  • Régészeti kutatások a segesvári harctéren 2018-2019
     

    2018-2019-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Maros Megyei Múzeum és az ELTE Régészettudományi Intézete közös projektjeként – a konfliktusrégészet módszertanát segítségül hívva – fémkeresős terepkutatás indult a csata lefolyásának megismerésére. Mintegy 400 lelet, többségében orosz illetve magyar lövedék pontos helyét sikerült térképre vinni, ballisztikai számítások alapján meghatározni az ütközet gócpontját – és Bem vakmerő, a háromszoros túlerőben lévő, a jól kiképzett orosz sereget megtévesztő, átkaroló hadműveletének lenyomatait, cári katonai alakulatok mozgását a valós tereppontokon azonosítani. Ezzel rekonstruálhatóvá vált a csata egy döntő mozzanata, tisztázódtak az egymásnak ellentmondó visszaemlékezésekből ismert részletek.

  • Arany János emlékkiállítás
     

    Az Önarckép álarcokban. Arany János emlékkiállítás című tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket.

    A kiállításunk Arany Jánosa kortárs klasszikus. Életútjának, személyiségének újszerű bemutatása minden generációhoz szól: azokhoz is, akik szinte önkéntelenül, mindennapjaikban is használják szavait és fordulatait, akik tudják, ki volt Edward király, Ágnes asszony, az öreg Bence, mit jelent a radványi sötét erdő, a drégeli rom, a margitszigeti tölgyfák vagy a főváros baljóslatú hídja. Interaktív, korszerű felületeken, eszközökön is megjelenik a költői világ, így személyes élménnyé válhat a találkozás a művekkel a diákok és a fiatalok, ugyanakkor a felnőttek, vagy a családdal érkezők számára egyaránt. A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.

  • Száz éve született Szabó Magda
     
    1917. október 5-én született Szabó Magda. Születésének 100. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum nagyszabású kiállítást rendezett.
     
  • "Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot."

    (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)

     

  • A 20. század eleji Magyarország pezsgő szellemi életében sorra alapították a lapokat, szinte minden évben új irodalmi folyóirat indult. A Nyugat közvetlen előzményeinek tekinthető lapokban összegyűlt, évről évre formálódott a Nyugat kezdő gárdája, Osvát Ernő, Ignotus, Fenyő Miksa, Ady Endre, Hatvany Lajos, Kaffka Margit, Gellért Oszkár. Hajnalba nyúló kávéházi beszélgetések során határozták el a Nyugat elindítását. A főszerkesztői posztra a progresszív nézeteiről ismert, már tapasztalt Ignotust kérték fel, bár a valódi szerkesztői munkát élete végéig Osvát végezte.

  • Az írók forradalmának is nevezett, történelmi jelentőségű októberi felkelést kiállításunk az irodalom, elsősorban a szépirodalmon keresztül kívánja bemutatni.