„Nagyon nehézkes, beszakad alatta a föld” – mondta egyszer valamely hamvábaholt novellámra Győző. – „Pedig a jó írásnak föl kell röppennie. Legalább annyira, hogy alig érintse a felszínt.”
A minap Bulcsuról álmodtam. Egy szűk, bolthajtásos üzletben vártam rá. A helyszín persze Pécs. Az üzlet telezsúfolva áruval, időnként egy-egy tárgy tompa zuhanással leesik a polcról. Már-már lemondok róla, hogy megérkezik, de akkor nyílik az ajtó és belép. Hosszú fekete kabátban van, egyébként is minden ruhadarabja fekete. Valószínűtlenül sovány, amikor örömmel megölelem, érzem, hogy a kabátban nincs test.
Öregedvén egyszer csak ráébredünk, hogy a teljesség, amire vágyakoztunk, amit minden eszközzel meg akartunk valósítani túlnyomó részt hiányokból áll.
Huszonegy éves voltam, amikor vadidegenként Pécsre érkeztem. Az ifjúság piros gőzében azt képzeltem, hogy ezt a várost csak azért építették, hogy nekem legyen mit meghódítanom. És természetesen azt gondoltam, hogy egy város kövekből áll. Aztán szép lassan engem hódított meg a város, de elképzeléseimmel szöges ellentétben, legkevésbé a kövek. Olyan emberi, irodalmi közösségbe kerültem, amelyért nem győzhetek hálát adni. Csorba Győző is, Bertha Bulcsu is hozzátartozik életem érvényességéhez.
Mostanában már nem nagyon szeretek Pécsre járni, mert hiányuk a régi helyszíneken fölerősödik, szinte fizikai valósággá válik.
Ez a kis kötet egy kívülállónak is fel tudja villantani azt a bensőséges, életadóan szeretet teli kapcsolatot, amely beragyogta a két embert, s amelynek részesei lehettünk valamennyien, akik a közelükben éltünk.
S nekem arra is jó volt ez a kis levélgyűjtemény, hogy ráébresszen: ami lényeges volt, az nem múlik el soha.
Lázár Ervin
5 6„Kedves Győző!
A tanácsaid nekem is és az írásnak is hasznára váltak, köszönöm.
Még néhány napot GyörökönAz író szülei ekkor Balatongyörökön laktak. töltök, félig pihenéssel, félig írással.Bertha első kötete – Lányok napfényben: Elbeszélések – 1962-ben jelent meg.
Baráti szeretettel küldöm üdvözletemet:
Balatongyörök. Bulcsu
Kézírás. Képeslap. A kép: Üdvözlet a Balatonról.
[…]Olvashatatlan szavak. A képeslap rongált. küldöm Moszkvából.Az író, aki 1960-1963-ban az Esti Pécsi Napló c. napilap kulturális rovatvezetőjeként dolgozott, delegációval utazott Moszkvába.
Hideg van az emberek már téli kabátban járnak. Rengeteget mászkálok, [hiszen]Bizonytalan olvasat. tapasztalni való bőven akad.
Baráti szeretettel:
Bulcsu
7Kézírás. Képeslap. Moszkvai látkép.
Kedves Bulcsu,
itt küldöm a portékát: 3 verset és 1 műfordítást.A megjelent versek: Vasárnap délelőtt: Dunántúli Napló. Kilátó c. melléklet. 1963. dec. 15. p. 2.; Ma éppoly perzselőn: Dunántúli Napló. Kilátó c. melléklet. 1963. dec. 24. p. 2.; Kramer, Theodor A munkanélküli dala (ford. Csorba Győző): Dunántúli Napló. Kilátó c. mell. 1963. dec. 31. p. 3. A műfordítás osztrákból (tehát német nyelvből van). KramerKramer, Theodor (1897–1958) osztrák költő. Csorba több verset is fordított tőle, ld. Kettőshangzat: Válogatott versfordítások. – Bp.: Európa, 1976. 1958-ban halt meg. Aktualitása: most jelent meg a „Századunk osztrák lírája”Századunk osztrák lírája / szerk., vál. Hajnal Gábor. – Bp.: Európa, 1963. c. kiadvány az EurópánálEurópa Könyvkiadó. . A vers abból való. S e kötetnek a bécsi bemutatójára utazom néhányad magammal dec. 10-én Bécsbe.A költő valóban eljutott Bécsbe, pár napot töltött ott a bemutató kapcsán. Így vall erről az A város oldalában c., emlékezéseit tartalmazó kötetben: „… Bécsben voltam egy kis küldöttséggel. Akkor jelent meg az Osztrák költők antológiája, Hajnal Gábor szerkesztette. Őt, Rónay Györgyöt, Kalász Marcit és engem mint fordító-munkatársakat egy kis bizottság keretében elküldtek Bécsbe. Néhány napig voltunk csak ott. Szomorú megjegyezni, hogy az osztrákok vendégül láttak volna még néhány napig, de az ottani Collegium Hungaricum akkori vezetője, egy riasztóan párthű ifjú, aki ráadásul még rettentően gyáva is volt, szinte reszketett, hogy ne fogadjuk el a meghívást.” (p. 182.) [A Csorba által „Osztrák költők antológiája”-ként emlegetett kötet pontos címe: Századunk osztrák lírája. Ld. 4. jegyzet.]
A versek ideológiáját szigorúanAláhúzás a kéziratban. vizsgáld meg, Vasvári FerencnekVasvári Ferenc a Dunántúli Naplónak a Magyar Szocialista Munkáspárt által kinevezett főszerkesztője volt. is mutasd meg, ha szükséges, mert én esetleg tévedek.Ebben az időszakban Csorbát a hivatalos irodalomkritika „pesszimista”, „dekadens”, „nem közéleti” költőnek tartotta, verseit nem szívesen közölték, ezért hosszú ideig főként csak fordítással foglalkozott. (Ld. még pl. 60/3.) A „hallgatás idejében” fordította le a Faust második részét is. Csorba mindig tiltakozott a „pesszimista” minősítés ellen. Itt most ő maga ajánlotta az erős „ideológiai vizsgálatot” Berthának, nem szerette volna, hogy a közlés miatt az író-szerkesztőnek essen bántódása. Ami nem felel meg, azt könyörtelenül ne közöld!
Remélem, azért valamit használhatsz. Hétfőn, dec. 9-én reggel megyek Pécsről. Netán addig még találkozunk.
Ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/1.
Kézírás. A Jelenkor folyóirat fejléces papírján. [A fejléc szövege: „Jelenkor Irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztősége. Pécs, Széchenyi tér 17. I. emelet Postafiók: 24. Telefonszám: 13-05”]
81. oldal:
CSORBA GYŐZŐ: VERSEIM SORSA
MEGHÍVÓ
2. oldal:
A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE DÉLDUNÁNTÚLI CSOPORTJA,
A JELENKOR SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA,
PÉCS VÁROS MŰVELŐDÉSI HÁZA
1966. JANUÁR 30-ÁN, VASÁRNAP ESTE 7 ÓRAKOR RENDEZI MEG
CSORBA GYŐZŐ
BAUMGARTEN- ÉS JÓZSEF ATTILA-DÍJAS KÖLTŐ
SZERZŐI ESTJÉT
A VÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (DÉRYNÉ U. 18.)
HELYÁRAK: 10,- ÉS 6,- FORINT
JEGYELŐVÉTEL A MAGYAR ÍRÓK KÖNYVESBOLTJÁBAN (KOSSUTH L. U. 5.)
3. oldal:
A SZERZŐI ESTEN FELLÉP:
ILLÉS ÉVA KOÓS OLGA
SZABÓ ÉVA
GYŐRY EMIL KOPPÁNY MIKLÓS
BÁNFFY GYÖRGY
JÁSZAI-DÍJAS
A PÉCSI VONÓSNÉGYES
(KÓCZIÁNY LAJOS, KOSZORU ÁRPÁD, MIHÁLYI ISTVÁN, RIBLY JÁNOS)
SZKLADÁNYI PÉTER
(FUVOLA)
4. oldal:
Bertha Bulcsu
Dunántúli Napló Szerkesztősége
H.
Hunyadi u. 11.”
PIM V.5473/1/2.
Meghívó. Fehér karton lapon, nyomtatott nagybetűkkel, a címzés ismeretlen eredetű kézírással. Hajtogatott, négy oldal.
Bulcsu, köszönöm és lelkesen viszonzom az újévi jókívánságokat. Csak azt sajnálom, hogy az ilyesmiket már levélben kell csinálnunk.Ez a Csorba levelek közül az első Budapestre címzett. A leveleket ebben az időben általában Bertha első címére – XIV. Martos Flóra u. 8. fszt. 1. – küldte. [Ahol változik a címzés, azt a jegyzetekben és a levelek jegyzékében is jelzem.] Bertha Pécsről 1967-ben Budapestre költözött, mint sok más pécsi, vagy Pécsett is megfordult költő, író. (Weöres Sándor, Galsai Pongrác, Lázár Ervin, Pálinkás György, Parti Nagy Lajos stb.) Csorba élete végéig Pécsett maradt, pedig neki is szándékában volt a fővárosba költözni, ott azonban akkor nem talált megfelelő lakást, ezért letett az eltelepedésről. Így lehetett később az első vidéki Kossuth-díjas költő. A lakáskérdésről ld. még pl. 22/20. A révfülöpi ügyAz 1960-as években Csorba a Balaton északi partján, Révfülöpön, a Baranya Megyei Tanács üdülőjében szokott nyaralni családjával. (A Baranya Megyei Könyvtár dolgozói ide kaptak szakszervezeti beutalót.) Ekkor szerette meg a környéket. 68-ban Révfülöpön, a Megyei Tanács üdülőjéhez közel vett telket (ez a következő mondatban említett „ügylet”) és épített nyaralót 1969–1972 között. A levelezésben nagyon sokszor emlegetik az építkezést, a nyaralásokat, találkozások lehetőségét. Csorba sok verse is őrzi a környék és a látogatások emlékét. Bertha Bulcsun kívül a „becehegyi szőlősgazda”, Takáts Gyula költő is erősítette Csorba balatoni kötődését. Sajnálatos, hogy mindkét művészt csalódások is érték, terveik csak részben valósulhattak meg az egyre jobban beépülő környék és a mind ellenségesebb szomszédok miatt. Ld. későbbi levelek. halad, de lassan. Az ügyletet elvileg megkötöttük és foglalót is adtunk. Szerződés még nincs. De azért nyáron már remélem, hogy ott lehetünk s akkor szomszédolunkA költő mindig szerette volna meghívni barátját a „szomszéd” községből, Révfülöpre: Berthának Balatonszepezden, Révfülöptől alig néhány kilométerre volt telke, nyaralója pedig nagyjából Csorbáéval egyidőben, annál kicsit később épült. (A balatoni építkezések kínjairól ld. még pl. a következő leveleket.) Az író és a költő nagy bánatára az oly nagyon várt találkozás – különféle okok miatt – sokszor nem sikerült. Amikor viszont igen, az ünnep volt mindkettőjük életében. Volt olyan révfülöpi beszélgetés, amelynek nyomán ragyogó interjú jelent meg. (Az interjú ügyében több levelet váltottak, ld. a 22. levéltől. Megjelent pl.: Jelenkor, 1970. 10. sz. 867–874. p.) . Hogy vagy FővárosiUtalás a költőnek néhány „fővárosi” művésszel szembeni fenntartásaira: nem szerette azokat, akik „fővárosiként” nagyképűen lenézték a „vidékieket”. Epigrammát is írt erről. (Megjelent: A szó ünnepe c. kötetben Három arckép közös cím alatt, Egy „fővárosi” író – p. 56 – címmel és az Összegyűjtött versek c. kötetben Barátságtalan versek közös cím alatt, „Fővárosi” író címmel – p. 229. – is.) ? Ölellek: Cs. Győző”
PIM V.5473/1/3.
Kézírás. Képeslap. A kép: Fónyi Géza: Tengerpart (1962). Címzés: Budapest, XIV. Martos Flóra u. 8. fsz. 1. Datálás az írásképre merőlegesen, apró betűkkel.
11 12„Kedves Győző!
Új verseskötetednekCsorba Győző hetedik önálló verseskötetéről, a Lélek és ősz címűről van szó. (Bp.: Magvető, 1968. – 94. p.) A költő és az író mindig megajándékozták egymást megjelent köteteik másikat dicsérő és barátságukat méltató dedikálású példányaival. (A dedikálások szövegét ld. a függelékben.) nagyon megörültem, köszönöm és szívből gratulálok. Amikor megérkezett, éppen a befejező részén dolgoztam egy hosszabb írásnak, de már letörten, erőtlenül. Verseidtől aztán gyorsan magamhoz tértem. Ez így, gondolom, elég furcsán hangzik, szinte tiszteletlenül. De mégis így történt. Verseidből olyan egyértelműen árad a tartás, a lényeghez igazodás, hogy személyiségedet is jelenvalóvá teszi. Ez elég érdekes, mivel bennem mindezideig külön éltek a verseid és külön személyiséged, tehát a varázslat mindig kétarcú volt. Most látom, hogy mennyire egy ez az egész, mennyire elválaszthatatlan, törvényerejűen egységes világ. Néhány kilométerrel odább kellett ehhez költözni, és egyedül maradni.
Nincs érkezésem a „Lélek és ősz” kapcsán a versekről beszélni, hiszen a műfajhoz szinte semmit sem értek.Ez természetesen nem így volt, az író értette és szerette a költészetet, sőt, pályáját versírással kezdte, s pontosan ismerte Csorba költészetének értékeit is. Talán csak a költő iránti, néhol már-már túlzó tisztelete miatt növeli még a távolságot kettejük között azzal, hogy magát lekicsinyli… Csak azt tudom, hogy melyik költészetet szeretem, és melyiket nem. Kedves Győző, a Te verseid számomra tiszta csendülések, melyeket azonnal értek, és képes vagyok a csendülésekkel azonosulni is. Ma, azt hiszem, ez elég nagy dolog, hiszen az emberek nem értik egymás szavát, félreértések és félremagyarázások közepette múlnak felettünk az évtizedek. Te a lényegről beszélsz, szép, míves magyar szavakkal, az emberi lét alapvető drámájáról, a törvényről, melyet pontosan kitapogattál, megismertél. Emberi létünk különös voltát én is érzem, de nem ilyen magas szinten, kifinomultan, mint a Költő Úr, aki szinte, mint egy második Rendező jár-kél már a világban. Én és a társaim, szóval akik még lélek és ember ügyben utazunk néhányan, inkább csak sejtünk valamit a világról. Te pedig tudod. A tudás végleges, súlyos, mozdíthatatlan, a sejtés pedig csak ígéret a lényeg megközelítésére. Nagy a valószínűsége annak, hogy saját erőnkből soha nem jutunk el a végsők tudásáig. Óriási lehetőség a számunkra, hogy legalább elolvashatjuk, és néhány estén át már-már az Értők között látjuk saját magunkat is. Az ember aztán teszi a dolgát, él, és az ál13landó kapcsolat hiányában újra csak beleveszik a kis dolgokba, zagyva módon látja a tárgyakat, saját magát is. Így senki sem mentesül az út végigjárása alól. Valameddig eljuthat az ember… Talán…
És visszatérve a szavak megértésére… Annyi mindent kitermelt a modern világ, ami elválaszthatja egymástól az embereket. Ott van mindjárt a politika, aztán a technikai civilizáció áldásai, a háború mögöttünk és előttünk, pénz, pozíciók stb. A távolság most már akkora egy-egy ember között, hogy hangerővel kitölthetetlen az űr… Amikor a verseidet olvasom, úgy tűnik elhanyagolható mindaz, ami köztes, ami hangfal, szinte nem is létezik. De aztán kiderül, hogy a versekben az elválasztó dolgokról is szó van. Minden együtt van, de azt a hangot, amelyiken Te beszélsz nem képes lehalkítani a mesterségesen megnövelt távolság, vagy a hangzavar, a közbevetett színes tárgyak, melyek kalimpálva igyekeznek az ember figyelmét hamis nyomra terelni, elvonni a vers szavaitól. Mitől van ez? Korszerű magyar versek beszélnek hozzánk… A nyelv egyszerre szép és közvetlen. Amit tolmácsol, ránk vonatkozik. Ijedten a tenyerünkre pillantunk, bőrünkre. Úristen, most beszélnek az emberről! Mit kell tenni? Üvölteni, elmenekülni? De hallani akarjuk az ítéletet… Odafigyelünk.
Pécsen, ha nagyon letörtem, mindig felkerestelek, mert néhány óra alatt, tűnődő beszélgetések közepette minden elrendeződött, helyére került, s az ember jó, igaz tartással lépett ki kapudon. Most a versekhez nyit be az ember. Azonosak, erőt adnak. Bölcsek és nyugodtak, és kíméletlenek.
Köszönöm Győző a könyvet, gratulálok.
Tisztelettel köszönt és ölel: Bulcsu
És tisztelettel köszöntöm feleségedet, lányaidat is.
Gépírás. Írólap.
14Kedves Bulcsu,
csak néhány mondatot írok. Nyakig vagyok a szarbanCsorba nem káromkodott, nem szerette a trágárságot, közönségességet, még Janus Pannonius „pajzán” epigrammáinak fordításakor is inkább szóleleményekkel, körülírással élt, ha tehette. Persze, ha szükség volt rá a helyzet pontos jellemzése érdekében, egy-egy ilyen szóig eljutott barátai, ismerőse körében, mint itt is. . Aug. 17-én értesítettek, hogy szept. 15-e után megkezdhetem 2 hetes franciaorsz-i utamat. Aztán jött a történelem, s pillanatnyilag fogalmam sincs, hogy mehetek-e vagy sem.A költő Csehszlovákiának a Varsói Szerződés csapatai által történt lerohanására utal. Az utazást végül engedélyezték, a költő mehetett Párizsba. A politikai helyzetre csak „félszavakból” következtethetünk: annak elemzése, ne adj’ Isten kritizálása az akkori ellenőrzési „divat” miatt (levélbontások, telefon-lehallgatások) szóba sem jöhetett.
De ha igen… Úgy hallottam, hogy unokatestvéred, Bene EdeBene Ede (1929–1985), irodalomtörténész, a magyar-francia irodalmi kapcsolatok kutatója, a francia Akadémiai Pálmák Rendje tiszti fokozatának kitüntetettje (1976.), Bertha unokasógora. (Bene Ede Bertha unokatestvérének a férje volt, nem unokatestvére, mint azt Csorba írta.) Akkortájt a Párizsi Magyar Intézet vezető munkatársaként dolgozott, éppen Csorba elutazása előtt hívták vissza Budapestre Párizsból. hazajött Párizsból. Igaz? S végleg? Mert ugyanis tudniillik Gyenis JóskaGyenis József 1958. októbertől, indulásától, 1960. decemberig a Jelenkor társszerkesztője, 1962-ig szerkesztőségi tagja. Eredeti foglalkozása bognár, majd később párttitkár lett egy vállalatnál, végül a Jelenkor egyik szerkesztője. Csorba tehetségtelen írónak (novellákat írt), szerkesztőnek, de nagyon tisztességes, jóindulatú embernek tartotta. (Ld. az A város oldalában c. kötetet, p. 179–180.) fia is most nyáron jött meg végleg, így tehát ott állok majd (persze, ha egyáltalában ott állok) a nagy párizsi éccakában egyszál egyedül. Arra kérlek tehát, írd meg sürgősen, jók-e értesüléseim, B. E. valóban visszajött-e, s ha igen, nem adhatna-e mégis valamilyen nevet, címet, egy-két rendes emberét, aki világolna valamennyire, föltéve ha a történelem stb.
Letört, hogy nem voltam Révfülöpön, mikor arra jártatok. Július végétől aug. közepéig viszont én is építettem a toronyházat, s várva vártalak, hogy mégegyszer arra tévedsz, de nem tévedtél. Azt is sajnálom, hogy mikor utoljára itt Pécsett találkoztunk, nem tudtunk elbeszélgetni a gyakorlati problémákról.Csorba révfülöpi építkezésének gyakorlati problémáit szerette volna megbeszélni Berthával.
Különben valóban érdekelne, mit szólsz a házunkhoz, telkünkhöz, fekvéséhez stb!
S mi van a te latifundiumoddal?Bertha balatonszepezdi telke. Bekerítetted már? Sok pénz. Mint ahogyan nálunk is minden sok pénz. Ha mélyet lélegzünk, az is.
15Dolgozol? Én keveset. Kibillentem.
Válaszolj röviden, várom.
Ölellek:
Győző
Ha Lázár ErvinnelLázár Ervin (1936–) író, meseíró, ifjúsági regények írója. Az ő pályája is Pécsett kezdődött. Csorba nagyon tehetségesnek tartotta és kedvelte, sorsát később is figyelemmel kísérte, barátjává fogadta. Lázár Ervin nem szeretett levelet írni, a határidőkkel kissé szabadon bánt, ez köztudott volt róla. Csorbának mégis rosszul esett az udvariatlanság, a pontatlanságot, ígéret megszegését, határidő be nem tartását pedig főbenjáró bűnnek tartotta, ezért a szigorú szó. (Lázár Ervinről ld. pl. az A város oldalában c. Csorba kötetet, p. 178, 180–181.) találkozol, mutasd ki neki rosszallásomat. Ha az ember ugyanis kap valakitől egy kötetet – még ha azt más írta volna is –, illik megköszönni. L. E. nem tette, pedig én írtam a kötetet.”Valószínűleg ebben az esetben is a Lélek és ősz c. Csorba kötetről van szó. Ld. előző levél.
PIM V.5473/1/4.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
16„Kedves Győző!
Mindenek előtt szeretettel köszöntelek! – Leveled vétele után igyekeztem magamat hasznosítani utazásod ügyében. Bene EdeBene Ede, ld. előző levél 3. jegyzet. valóban hazajött Párizsból, azt sem tudom, ki lett most a Magyar Intézet igazgatója…
Telefonáltam Benének, hogy mit lehetne csinálni? Szívesen pártfogolja az ügyet. Arra kér, hogy személyesen keresd fel egyik délelőtt, lehetőleg kilenc és tíz között. Most átmenetileg a Külügyminisztérium sajtó osztályán dolgozik (II., Bem Rakpart 47. T: 350-100/204 m.). Gondolom utazásod kapcsán más hivatalos ügy is akad itt az elkövetkező napokban, így talán nem okoz külön gondot ez a látogatás. Nem tudom konkrétan mit mond majd Neked, de biztosan a segítségedre lesz néhány vonatkozásban. Pár hete fültanúja voltam, amikor a Rádió egyik vezetőjének színházi jegyek szerzéséhez ígért támogatást, más ügyekben pedig felajánlotta volt párizsi titkárnőjének a segítségét. Azt hiszem konkrét embereket is tud majd mondani, akiken át ott be lehet jutni egy csomó helyre.
Azt hiszem, jó lenne, ha Párizsban valahogyan összejöhetnél Jean Luc Moreau-val, aki az egyetem finnugor tanszékének professzora. Perfekt beszél magyarul, többször járt nálunk. Sajnos az én kapcsolatom vele teljesen felületes, így konkrét ajánlást nem adhatok hozzá, de egyetemi címét azért ide írom: ENLOV. 2. rue de Lille Paris-7. Ha Benével beszélsz, ne említsd neki, hogy én Moreau címét megadtam. Egyébként lehet, hogy Ő is javasolja majd Moreau-t. Ez egy 31 éves fiatalember, költő, műfordító az egyetemi professzorságon túl. A NagyvilágNagyvilág: a múlt század második felének legjelentősebb Magyarországon kiadott világirodalmi folyóirata. egyik nyári számában versei is jelentek meg, úgy emlékszem KormosKormos István (1923–1977) költő, műfordító, szerkesztő. Csorba szerette és tisztelte, adott verseket és fordításokat általa szerkesztett kötetekbe. Halálakor verset is írt: N. N. utolsó bolyongása címmel = A világ küszöbei. – Bp.: Magvető, 1981. p. 74–75. és LatorLator László (1927–) költő, szerkesztő, műfordító, esztéta. Csorba több Lator által szerkesztett kötetbe fordított, emlékezetes rádiófelvételük is volt. (Lator László: Beszélgetés Csorba Győzővel Följegyzés című verséről. Elhangzott a Magyar Rádióban. = Jelenkor. 1981. 7–8. 671–676. = Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel: Beszélgetések. – Bp.: Szépirod. Könyvk., 1982. – p. 194–206.) fordították.
17Ha Pesten jársz és időd engedi, minket is meglátogathatnál. Esetleg dobj fel ez esetben egy lapot, hogy itt legyek.A korra jellemző tünet, mely többször előkerül még a levelezés során: egyik félnek sem volt telefonja. (Ezért kellett táviratokat, expressz leveleket, lapokat küldözgetni egymásnak, ha valamit gyorsan közölni akartak.) A telefon akkoriban kiváltság volt, „protekciós” alapon lehetett hozzájutni: könnyebben csak párt- és szakszervezeti funkcionáriusok kaphattak, „elvtársi ajánlással”. (A telefon lehallgatása kicsit bonyolultabb volt, mint a levelek ellenőrzése…) Bertha többször írt a lehetetlen állapotokról tárcáiban, legérzékletesebben talán A telefon bűvöletében c. írásában (Medvetáncoltatás, p. 120–124.): „De mit tudnánk ma Gaussról, Bolyai Farkasról és Bolyai Jánosról? És mit tudnánk Petrarcáról és koráról, Móricz Zsigmondról és Charles de Gaulle-ról? Mit tudnánk Tolsztojról? »Verba volant, scripta manent« – mondta a latin, és úgy tűnik, igaza van. Mi marad korunkból? Telefonbeszélgetéseink a semmibe hullanak. Életünk is?” A hetvenes évek végétől csökken a Csorba–Bertha levélváltások száma: akkortól már az ő telefonbeszélgetéseik is a semmibe hullottak… E hét péntekén nem vagyunk itthon, mert Szepezden le kell szedni a mandulát (már lopják). Szóval, kedves Győző, szeretettel várunk.
LázárralA „pécsi irodalom” egyik emblematikus figurája Lázár Ervin ismét szóba kerül: Bertha még a számára bizonnyal kellemetlen kérést is teljesíti, figyelmezteti a fiatal írót hanyagságára. beszéltem, továbbítottam rosszallásodat. Elszomorodott, és azt mondta, hogy teljesen igazad van, nem is érti, hogyan felejtkezhetett el a levélről… Azonnal ír – mondta.
A révfülöpi ház bizonyára már elkészült és gyönyörű… Sajnos nekünk a nyár nem egészen úgy sikerült, mint ahogyan én kora tavasszal elképzeltem. Ez a pesti lét mindent megbonyolít, különösen ha az embernek állása sincs.Ebben az időben Bertha „szabadúszóként” dolgozott. De majd jövő nyáron! Most ez a terv. Hajót, házat, mindent szeretnénk, s a sok földi jóból valami kevés talán megvalósítható lesz.
Szeretettel köszöntelek: Bulcsu
Gépírás. Írólap. A 2. lap hátoldalán Csorba Győzőné kézírásával: „Bertha Bulcsu”
18„Hát Bulcsu, ide már csak Te kellenél!Csorba a „történelmi helyzet” (ld. előző levelek) ellenére eljutott Párizsba, onnan küldi a képeslapot. Köszönöm közvetítésedet B. E.-nélBene Ede. , nem vettem igénybe, kicsit bonyolult lett volna, de azért megvagyok. Ezek a nők! Van itt fehér, kreol, sárga, barna, fekete, amit akarsz. Ajaj! De hát mi hozzájuk két hét?!Csorba, verseinek komor tónusa, az életben mutatott szigorúsága, komolysága ellenére-mellett, szerette és élvezte az életet, szívesen beszélgetett, anekdotázott ismerőseivel, barátaival. Berthával, közös sétáik közben, örömmel nézték a szép nőket Pécsett, a Király utcában is.
Ölellek: Győző
PIM V.5473/1/5.
Kézírás. Képeslap. Párizsi képek. Datálás a képeslap bal felső sarkában, az írásra merőlegesen.
19Kedves Bulcsu,
bár kötetedet már személyesen megköszöntemA nyár utolsó napja: Elbeszélések. – Bp.: Szépirodalmi Könyvk., 1968. Dedikálás szövege: „Csorba Győzőnek – tisztelegve szép embersége és varázslói tudománya előtt, baráti szeretettel és nagyrabecsüléssel Bertha Bulcsu Bp. 1968. okt. 8.” , most ezt megismétlem így írásban is, méghozzá azért, mert új novelládat elolvasva a Jelenkor-banAz Elveszejtett bakák tánca című, a Jelenkor 1968. decemberi számában megjelent novelláról van szó. A novellát Bertha egy évvel később megjelentette az Át a Styx folyón c. kötetben is. Ld. 17/1. , nem állhatom meg, hogy ne küldjem ölelésemet.
Talán csak a címe sikerült kissé romantikusra, különben az egész kitűnő. Főként csodálatos gazdagsága, igazsága, lírája, atmoszférája, vas szerkezete teszi naggyá. Mennyi minden van benne! Hány pompás figura, s mekkora élet! S milyen telitalálat a jelképrendszerben! Ritka trouvaille a két istálló párhuzama: a „diák-istállóé” és a mén-istállóé; én még ilyent nem olvastam. Aztán az „elveszejtett bakák” tánca. Nem tudom, hogy az atmoszféra sugallta-e az Ady-versAdy Endre Az eltévedt lovas című versét az egyik főszereplő idézi a novellában. idézését, vagy az Ady-vers indította-e meg fantáziádat, akárhogyan történt: Ady látomásaival egyenértékűt csináltál itt.
Nem folytatom, majd egyszer személyesen tovább lelkesedem. Addig is, engedd meg, hogy büszke lehessek Rád, és változatlanul szeresselek.
Erre a levelemre nem kérek választ. Csak akkor írj, ha úgy érzed, szükséged van rá.Csorbára jellemző a dicséret befejezése: nem akarja köszönetre vagy hálára kényszeríteni a nagyon magasra emelt szerzőt.
Itt Pécsett semmi újság. Hétfőn, 9-én lesz a Jelenkor 10 éves jubileumi estje, ahol is fölvonulnak az írók, illetve a művek seregei.A Jelenkor c. pécsi folyóiratnak 1958-ban jelent meg az első száma.
Én magam eléggé ütődött állapotban vagyok. Általános nyomottságomat most még valamilyen influenza-féle is fokozza, s tesz majdhogy teljesen impotenssé, noha szabadságon lévén dolgozni szeretnék.
Kellemes karácsonyt és boldog újévet kívánok – ha addig nem találkoznánk. Nejednek kézcsókom.
Ölellek:
Győző”
20PIM V.5473/1/7.
Kézírás. Hajtogatott írólap. A levél végére a kézírás – mintegy igazolva a rossz közérzetet – kicsit csúnyábbá válik, de még jól olvasható.
„Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok, és családodnak is hasonlóan. – Leveled végtelenül jólesett, majd arra külön…Pontozás az eredetiben. Nyakig ülök valamiben, amit regényírásnak [neveznek]Bizonytalan olvasat. , de más…1969-ben jelent meg Bertha második regénye, A bajnok élete (Bp.: Kozmosz), valószínűleg erről van szó. Pontozás az eredetiben.
Szeretettel köszönt:
Bulcsu”A művészek karácsonyra és újévre minden évben küldtek egymásnak képeslapokat, sőt még húsvéti lapot is találhatunk a levelezésben. Más alkalmakkor (pl. külföldi utakról) is szívesen használják a kapcsolattartásnak ezt a módját, azonban meglehetősen eltérően: Csorba minden esetben datál, Bertha nem, így Csorba képeslapjai kettő kivételével kronologikus rendbe sorolhatók, Bertha képeslapjai viszont legtöbbször csak a postabélyegző segítségével azonosíthatók kronológiájukat illetően, sokszor még úgy sem. Csorba képeslapjai – kevés kivételtől eltekintve – művészi képek reprodukciói, Bertha inkább hagyományos üdvözlőlapokat küld.
Kézírás. Képeslap. Újévi üdvözlő lap. Fotó: Kovács Tamás. Valószínűleg válasz Csorba 5., Bertha Bulcsuhoz írt, az Elveszejtett bakák tánca c. novelláját dicsérő levelére (Pécs, 68. dec. 6.). Ezt valószínűsíti a Magyar Posta töredékesen olvasható felülbélyegzése is: „…éves… 1968… kommunista mozgalom”
21Hogy ne fájjon a szíved a nekem küldött ízléses lapért, hasonlóval viszonzom – bár óriási volt a választék, de én azért is…A Berthától kapott üdvözlőlap (ld. előbb!) nagyon tetszett a költőnek, aki sokat járt utána, amíg ugyanolyant nem kapott és küldhetett vissza. Bertha Bulcsuné Nagy Franciska szíves közlése. Ld. még előző levél 4. jegyzetét. Örömmel olvastam pályázati sikeredről.Valószínűsíthető, hogy valamelyik katonai témájú Bertha-műről lehet szó. Ennek megfelelően a pályázatot a Magyar Néphadsereg vagy a Honvédelmi Minisztérium írhatta ki, a Magyar Néphadsereg megalakulásának 20. évfordulójára. Melegen gratulálok! Így kell ezt csinálni.
Jó munkát és jó egészséget. Jön a nyár hamarosan, majd a Balatonnál mindent megbeszélünk. Utalás a révfülöpi nyaralóra és a mindig várt találkozókra. Ölellek: Győző”
PIM V.5473/1/6.
Kézírás. Képeslap.
22Kedves Bulcsu,
először is nagyon őszintén gratulálok a pályázati első díjért.A „Dicsőséges Tanácsköztársaság” 50. évfordulójára kiírt pályázatról van szó. Bertha az Át a Styx folyón című kisregényével pályázott és nyert. Ld. 17/1. Megjöttem RómábólA költő háromszor járt Rómában. Először 1947-1948-ban fél évig volt a Római Magyar Akadémia lakója, neves művészek társaságában. Ld. Római feljegyzések / Szerk. Csuhai István. – Pécs: Pro Pannónia K., 2002. A levélben a második olaszországi útjáról van szó. A Római feljegyzések-ben is megjelent interjúban – Csiszár Mirellával, p. 100–115. – erről is beszél röviden. Az útról bővebben: A hét halom városában. [Sorozat.] = Dunántúli Napló. 1969. okt. 9. 2., okt. 10. 2., okt. 11. 2., okt. 12. 2., okt. 14. 2. , most itt vagyok Révfülöpön aug. 29-ig. Ha erre jársz, okvetlenül látogass meg! Nyilván egyre időszerűbb a tap. csere. Mi lassan, vontatva haladunk,Ti. a révfülöpi nyaraló építésével. de a tavalyi állapotnál már jóval civilizáltabb körülmények között élünk. Lakáscímed nem írtam fel otthon, a számra nem emlékszem pontosan, de talán így is megtalálnak.
Ölellek és várlak: Győző”
V.5473/1/8.
Kézírás. Postai levelezőlap.
„Kedves Győző!
Köszönöm kedves soraidat, s egyben én is tisztelettel köszöntelek, mint Rómából érkezőt, hazatérőt, fényt hozót!Ld. előző levél és annak a római utakra vonatkozó 2. jegyzete.
23Beszélgetni bizony sürgősen kellene. A jövő héten felbukkanok majd. Valószínűleg Szepezdre megyek, megnézem, mi történt kisded birtokommal, s valamikor déltájban, vagy ebéd után átmegyek Révfülöpre. Este aztán vissza Pestre, vagy át Györökre, hogy a szüleimet is meglátogathassam.Bertha szülei Balatongyörökön laktak. Az író gyakran járt Balatonszepezdre, szerette a telket, gondozta, szőlészkedett, borászkodott. Most persze éppen beborult, fúj a szél, de jövő héten talán napfényesebb világban mocoroghatunk. Ha a körülmények lehetővé teszik, esetleg egy táviratot is útnak eresztek. Ahogy most nézem, kedd látszik jónak, ha nem zuhog és ha…
Majd szóban.
Szeretettel köszönt: Bulcsu
Gépírás. Írólap. Az aláírás és a datálás kézírással, valamilyen vastag, fekete ceruzával, óriási betűkkel. Címzés: Révfülöp Kossuth L. u. 12.
„Kedves Győző!
Köszönöm a kellemes révfülöpi vendéglátást. A barátság arcára, szavaira nagy szüksége van az embernek. Nagyon nagy.
Szerdán magánbeszélgetés keretében érdeklődtem Lengyel PéternélLengyel Péter (1939–) író, szerkesztő, az Élet és Irodalom rovatvezetője. a Lázár féle interjú sorsárólLázár Ervin. Az interjúról ld. 17/9. (kiderült, hogy a rovat vezetője Lengyel). Ha kezükben lenne, rég közölték volna… Elnézést kér, nem tehetnek róla… Közlik, mihelyt elkészül. – Lázárt is megkerestem. Ő is restelli, és feltétlenül elkészíti, munkához lát stb. A komoly gondterheltség és szo 24morúság jelei mutatkoztak az arcán. Valószínűleg újra útra készülődik… Tiszteletét teszi nálad. – Ennyit sikerült megtudnom.
Itt zuhog az eső, teljes a letargia.
Szeretettel ölel: Bulcsu
Kedves feleségednek és a leányoknak kézcsók!
Gépírás. Írólap. Datálás nincs. A tartalom mutatja az időrendi helyet: 1969. aug. 22. és 1969. szept. 1. között. Csorba a révfülöpi találkozón érdeklődött az interjú sorsa felől. A levelet Révfülöp, Kossuth u. 12-be címezte Bertha, tehát Csorba ekkor még a nyaralóban volt.
Kedves Bulcsu,
hálásan köszönöm a gyors tájékoztatást. Most legalább tudom, hogy hányadán állok. L. E.-t sajnálom.Ld. előző levél Lázár Ervinre vonatkozó sorait.
Révfülöpi látogatásodnak nagyon örültem, s örültünk valamennyien.Nemcsak Csorba és Bertha között volt barátság, a feleségek is jóban voltak. Ld. még a későbbi leveleket. Remélem, többször is megismétlődik majd, civilizáltabb korszakunkban is.A révfülöpi nyaraló 1972 nyarára-őszére készült el teljesen, utána már csak a szükségessé vált kisebb-nagyobb javítások történtek rajta. Azóta, a mai napig, eredeti formájában áll, most is a család tulajdonában van. Az idő végig gyalázatos volt, mihelyt azonban eljöttünk, megjavult. Mindenki üdvözöl, én ölellek:
Cs. Győző”
PIM V.5473/1/9.
Kézírás. Levelezőlap.
Kedves Bulcsu,
örömmel láttam új kötetedet. Nagyon hálásan köszönöm, hogy elküldted, s külön köszönöm a meg nem érdemelt dedikációt.Át a Styx folyón. – Bp.: Szépirodalmi Könyvk., 1969. – Elbeszélések, kisregény. – A dedikáció szövege: „Csorba Győzőnek szeretett mesteremnek, munkában, tartásban, bölcs emberségben örök példaképemnek, s most már a Balaton partján szomszédomnak is nagy tisztelettel: Bertha Bulcsu Budapest 1969. XI. 3.”
A könyvet persze elejétől végig elolvastam, a már ismert anyagot is. Szeretem kipróbálni a részleteket az egészben is. Egy kötet nyilván más, mint 14 novella és egy kisregény együtt.
Az olvasás, illetve újraolvasás igen jólesett: ismét megbizonyosodtam arról, hogy nem alaptalanul tisztellek és szeretlek.
Nem tudom, hogy kinek köszönhetem az „Elveszejtett bakák tánca” első helyre kerülését. Ezt egy kicsit úgy fogtam föl, mint nekem szóló ajándékot, hiszen tudod, mi a véleményem erről az írásrólA kötet nyitó novellája, az Elveszejtett bakák tánca, először a Jelenkor 1968. decemberi számában jelent meg. Ld. 10/2. .
Mellé tudnék még tenni jónéhányat, ha nem is egészen abba a magasságba (Kék égi tej, Túl a hatvanon, Tűz az éjszakában, A csütörtökre virradó hajnal). Olyan viszont egy sincs, amit kihagytam volna, hiszen valamilyen sajátos erénye mindegyiknek van. „A szarvas”-ban pl. a két főszereplő figurája, a „Holdkutya és a kantinosnő”-ben a tragikus, izgató atmoszféra, az „Út a révig”-ben a groteszk fintor stb.
A kisregényrőlA kisregény az Át a Styx folyón c. kötet címadó írása. Egy vörös tiszt – „civilben” tanár – történetén keresztül mutatja be a Tanácsköztársaság utolsó napjait és a tiszai harcokat a románok ellen. Ld. még 13/1, 17/1 és a következő jegyzet. véleményem kb. ugyanaz maradt. Bár így egyben olvasva az egészet valamivel jobban hatott rám, 26mint akkoriban.Az Át a Styx folyón című kisregényt a kötet előtt már közölte a Jelenkor, két részben. Csorba erre hivatkozik. (1969. 3. és 1969. 4. sz.) A politikai s „állambölcseleti” elmélkedéseket változatlanul kissé idegennek érzem az anyagban, a szigeti történetet kissé túlzottan idillikusnak. Viszont a mostani olvasás előhozta jobban az erényeket is: a remek fantáziát, emberismeretet, elbeszélő képességet, s mindenek fölött a ritka intuitív erőt, amivel látomássá tudtad tenni a végeredményben csak könyvekből ismert kort.
Röviden ennyit a kötetről. Melegen gratulálok hozzá még egyszer.
Izgatottan várom a TűzgömböketA Tűzgömbök c. regény 1970-ben jelent meg. A megjelenés előtt négy részben volt olvasható a Jelenkorban. (1970. 1., 2., 3., 4. sz.) A Jelenkor 1969. évi 7-8. összevont nyári számában található Bertha A lelenc és a tőzgömbök c. elbeszélése, amely a regény magva lehetett. Ld. 21/1. . Szederkényi ESzederkényi Ervin (1934–1987), szerkesztő, tanár. 1964-től haláláig, a Jelenkor főszerkesztője. Pártmegbízatásként lett főszerkesztő, Tüskés Tibor politikai színezetű menesztése után. Mindenki félve fogadta, Csorba Győző ott is hagyta a szerkesztőséget hosszú időre (1965–1977). Bertha Bulcsu és Lázár Ervin is emiatt mentek el hamarosan. Szederkényi azonban jó ember volt és kiváló szerkesztő lett. Csorba eleinte „kívülről” kezdte segíteni a munkáját, később visszament a szerkesztőségbe, s Tüskés később írásokat is adott a Jelenkornak. Szederkényi szerkesztése alatt néhány év múlva a folyóirat újra a „csúcsra” jutott, országos jelentőséget kivívó színvonalas irodalmi lap lett. (Szederkényiről ld. pl. az A város oldalában c. Csorba kötetet – p. 177.) . sok jót mondott róla. Majd csak akkor fogom elolvasni, ha az egész megjelenik. Részleteket ismerek már belőle, de önzésből nem szeretném gyöngíteni a majdani élvezetet további részletek megismerésével.
Hallom, hogy a Kislány megzavarta valamennyire életrendedet. Nehéz ügy az ilyesmi, háromszor végigcsináltamBertha első felesége 1956–1961 között Nemes Teréz volt, ebben a házasságban Vazul nevű fia született, aki tragikusan fiatalon elhunyt. Ld. 138/4. Második felesége, 1966-tól Nagy Franciska (1943–) író, újságíró. E házasságban született Franciska lánya, akiről itt ír a költő. (Ld. Bertha A fejedelem sírja felett című esszéjét a hasonló című kötetben.) Csorba Győző három lánya közül a legfiatalabb fogorvos Németországban (Zsófia), a másik kettő (Eszter a legidősebb, és Noémi a középső) édesapjuk „polgári” foglalkozását folytatják: könyvtárosok. (Eszter az édesapjáról elnevezett Csorba Győző Megyei Könyvtárban dolgozik.) Mindhárom lány férjhez ment, s Csorbának 7 unokája született. Többször említi őket leveleiben, a második és a hetedik születéséről hírt is ad az írónak. Négy dédunokája (2003-ig) közül egyet sem láthatott, azok már halála után születtek. Csorba lányairól ld. még 52/8 és 60/3. . Majd ezen is túl leszel.
Kb. egy hónapja itt járt Lázár E.Lázár Ervin. Megszületett a „beszélgetés”Megjelent: Látogatóban Csorba Győzőnél [A beszélgetőtárs Lázár Ervin] = Élet és Irodalom, 1969. 48. sz. 12. p. = Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Új gyűjtemény. Szerk. Lengyel Péter. – Bp.: Gondolat, 1971. – p. 250–259. . Most már csak közölni kellene. Egyszer talán erre is sor kerül. Ervin mintha összeszedettebb, konszolidáltabb lett volna, mint előbb. Örültem neki, mert szeretem, és tehetségesnek tartom, sajnálnám, ha elveszne.Ez a momentum is jellemző Csorbára: csak azt feddte, korholta, akiben tehetséget látott. Akiben látta a „szikrát”, felkarolta és buzdította, viszont ugyanakkor teljes szigorral „felügyelete alá” is vonta, keményen dorgálta, ha kellett, nem hagyta „elveszni”. Aztán, ha valaki valóban alkotó lett, azt társául fogadta, magához emelte, értékelte-dicsérte, mint Bertha Bulcsut is. Ha viszont nem látott elég tehetséget vagy kitartást és igyekezetet, akkor nem foglalkozott tovább az emberrel. Lázárt sokra tartotta, ezért érdeklődött utána, dorgálta, noszogatta. Később verssel is köszöntötte „pártfogoltját”: Vigalom ’78. Lázár Ervinnek. = Csorba: A világ küszöbei. – Bp.: Magvető, 1981. – p. 147–148.
Jössz-e mostanában erre? A csodálatos novemberi napok erősen csaltak Révfülöpre, de nem volt időm, hogy elmenjek.
HölgyeidnekBertha felesége Nagy Franciska, lánya Bertha Franciska. kézcsókom, Téged ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/10.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
27 28„Kedves Győző!
Nagyon köszönöm soraidat, s azt külön is, hogy szerény munkámat elemzed, értékeled, szavak, mondatok csapataival segítesz. Jólesik. E pályán egyszercsak magányosabb lesz az ember, mint a Holdon. Csak a legrégibb kapcsolatok maradnak, a legrégibb, első szavak, gesztusok gyémánt ragyogása. Nagy szerencsém, hogy annak idején Pécsre vetődtem, megismerhettem szép emberségedet. Ezt most nemcsak úgy értem, hogy szerencsém volt megismerni, segítségét élvezni egy költőnek, szerkesztőnek, tudós jogásznak, gondolkodónak, hanem úgy is, hogy egy embernek, aki minden körülmények között, távolságon, időn át azonos emberséggel, rokonsággal nézett, intett, beszélt, mozdult irányomban. – Pécsen sok mindent megtanulhatott az ember, de a döntő és fontos éveken át és túl, csak néhány ember maradt. Soha nem felejtem el, hogy a legnagyobb bajaim, zavaraim idején mindig nálad találtam meghallgatásra, bort tettél az asztalra, s nem is mint idősebb, tekintélyes mester, hanem mint egy másik hajóra váró cimbora beszéltél meg velem mindent, s adtál fényt a fontos részeknek. És jött a hajó… Behajózott az ember, tovább ment… Aztán újabb kikötő, és mindig ott a könyvek között, ahogy azok a kézből kicsúsztak, néha még nyitva, és az ólomkatonák az ablakban, s azok mögött a bátyáid, a régi város, a régi rend, és az ajtók mögött a lányaid, bízva, várva, sokat tanulva, készülődve, és feleséged, ki a nagy folyamatot egyaránt segítette kerti növények, érlelődő borok és kiteljesedő emberek között, mosolyogva, gyümölcstálakat varázsolva az asztalunkra, és bíztatást adva, sok bíztatást a holnapokhoz… Így… És az ember egyszercsak, mint egy rokon bukkan fel, arcátlanul… De 29én tényleg nem szeretnék rossz rokon lenni és remélem, méltó maradok szép barátságodhoz.
Restellem, hogy utolsó pécsi látogatásom alkalmával nem jutottam vissza a könyvtárba. Összesen négy órát tartózkodtam akkor a városban, egy nappal korábban érkeztem vissza KazahsztánbólBertha már a Dunántúli Napló, majd az Új Írás aztán az Élet és Irodalom vezető munkatársaként, de a Magyar Írók Szövetsége képviselőjeként is, sokat utazott külföldre delegációkkal. Sokszor „keleti” országokba, de járt Finnországban, Indiában, Franciaországban stb. is. Útjain ugyanolyan éles szemű megfigyelő, mint Magyarországon, Budapesten. Külföldi „jelenségei” számos újságban, folyóiratban és kötetben megjelentek. A meglátogatott országokban ugyanúgy a lényeg, a „nép lelke”, cselekedeteinek mozgatója érdekelte, mint saját hazájában. A sok rövidebb-hosszabb útirajzból többet megtudunk a bejárt területről, mint vaskos bedekkerekből. A kazahsztáni útról ld. 154/1. , teljesen elgyötörve. Pál JóskaPál József (1923–1997), pécsi költő, ekkor a Baranya Megyei Könyvtár osztályvezetője volt. Vele is interjút készített Bertha a Jelenkorban közölt interjúsorozatba, mint később Csorbával is. (Ld. 22. levéltől!) interjúja csaknem az egész időt felemésztette, aztán SzederkényivelSzederkényi Ervin. hivatalos ügyek, majd BraunnalBraun Róbert ekkor a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. Ebben a minőségében a Dunántúli Napló felelős kiadója is. , s onnan már nem is szabadulhattam, éppen csak elértem a vonatomat. Elnézést kérek, semmit sem tehettem, négy óra semmi. – Legközelebb hosszabbra tervezem az egész utamat, s ha nem zavarlak, bekopogok hozzád.
Reménykedünk persze, hogy a nyarak értelmesebbé válnak. Megtelepedünk Szepezden, házat sikerítünk valahogyan, s addig is tavasszal valami ideigleneset, és csónakot veszünk, horgászunk. Most van egy rozoga autónk, Révfülöp így két perc. Nagyon kiváncsi vagyok mit szólsz majd szepezdi betyártanyámhoz…
És valami praktikus… Az építési engedélyre, vagy kérelemre, rá kell írni, hogy ki a kivitelező? Ráírható, hogy saját erőből? Vagy hogyan? A tervek szerint hasonló fokozatossággal építkeznénk, mint azt Nálad láttam… Én sajnos nem tudom, hogy fél év múlva mennyi pénzem lesz, vagy mennyire nem lesz pénzem… Így csak a fokozatos építgetés a járható út…
Hát így…
Mégegyszer köszönöm soraidat, és mindent.
A Hölgyeknek kézcsók.
Szeretettel köszönt: Bulcsu
Gépírás. Írólap. A 2. lap hátoldalán Csorba Győző kézírásával: „V. 69. XII. 14. Cs. Gy.” (V = Válasz.) Ugyanott Csorba Győzőné kézírásával: „Bertha Bulcsu”
30Kedves Bulcsu,
nagy meghatódottsággal olvastam leveled, s egyúttal szégyenkezéssel is: azt hiszem érdemtelenül aggatsz rám annyi szépet. De hát hiú lény az ember: mit tagadjam: jólesett, kivált mert Tőled való a dicséret.
Hogy bele ne keveredjek a dologba, lezárom azzal az egyszerű megállapítással, hogy mindig szerettelek és tiszteltelek, ma is, és azt hiszem, hogy ettől már nem is szabadulsz meg soha. Családom lényegében ugyanígy van Veled.
Ne bántson, hogy legutóbb nem sikerült hosszabb ideig beszélgetnünk, majd máskor sikerül. Ne csináljunk az ilyesmiből sem protokollt!
Az építési ügyekben b. Nejem a szakértő. KivallattamCsorba igen alapos ember volt. Minden tevékenységét pontosan eltervezte, s lépésről lépésre véghez is vitte. Minden balatoni útja előtt részletes jegyzeteket készített az elvégzendő dolgokról, ha mások mentek, akkor azok számára is, s ahogyan magától, másoktól is megkövetelte a tervek szigorú betartását. Legtöbbször neje, Margitka, utazott Révfülöpre, ő volt a tervek végrehajtója, végrehajtatója. Egy-egy ilyen út után aztán a költő a legkisebb, legjelentéktelenebb eseményről is részletes tájékoztatást kért tőle. A „kivallattam” szó használata bizony nagyon helyénvaló sok esetben az ilyen „beszámoltató” beszélgetés jellemzésére. , s felvilágosításai alapján a következőket írhatom.
A kivitelező nevét mindenképpen rá kell írni az építési engedélyt kérő űrlapra. Valakinek ugyanis felelősnek kell lennie a munkákért. Ez persze nem zárja ki, hogy saját erőből történjék az építés, váltott iparosokkal, s közbeiktatott szünetekkel. Ezt a dolgot úgy szokás megoldani (mi is azt tettük), hogy egy ismerős kőművesmesterrel írattuk alá a papírt, aki a falazásban részt is vett, de utána már lelépett. 31
Szeretnénk felhívni figyelmedet, hogy magántervezés esetében, s magánépítkezésnél az építési engedély kiadása előtt egy magasabb szerv – ez Veszprémben működik, a pontos nevét már elfelejtettem, valami: „Magántervezésű Építkezéseket Ellenőrző Bizottság” – engedélyez, ill. véleményez, csak utána kerülnek a papírok Tapolcára, ahol az építési engedélyt kiadják. Ha a veszprémi bizottság jóváhagyja, akkor a tapolcaiak már hamar elintézik. Ezért Veszprémben keress protekciót (esetleg Simon PistaSimon István (1926–1975) költő, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Csorba verset írt halálakor. (Temetik Simon Pistát… = Észrevételek: Versek. – Bp.: Magvető, 1976.) révén).
Nejem közben csinált egy számítást. A mi építkezésünk odáig, ameddig akkor volt, amikor nyáron ott jártál (tehát külső vakolás nélkül, de villany és víz bevezetésével, természetesen a telek nélkül), minden munkadíjat és anyagot, fuvart felszámítva kereken 70.000.- (Hetvenezer ft) Ft-ba került. Persze igen sok benne a rokoni, ill. saját munka. Talán tájékozódásra azért jó ez az adat.
Rajta hát, gyűjts és intézd az adminisztrációt ebben a télben!
Nagyon szép karácsonyt, s boldog, építő új évet kívánok az egész Családnak s Neked, kézcsókkal s öleléssel, népes Családom köszöntésével is
Győző”
PIM V.5473/1/11.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
32„Kedves Bulcsu,
köszönöm a jókívánságokat, s hasonlókkal viszonzom.
Kézcsók, ölelés:
Győző
PIM V.5473/1/12.
Kézírás. Képeslap. A kép: Csernus Tibor: Az újpesti rakpart.
Kedves Bulcsu,
végre elolvashattam könyvedetTűzgömbök: Regény. – Bp.: Szépirodalmi Könyvk., 1970. A Szépirodalmi Könyvkiadó írói pályázatot írt ki „hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára.” A regény a pályázatra készült, ott első díjat nyert. Ld. még 17/5. egyvégtében, s be tudtam magam tájolni benne. Tudom immár, hol terjeng a szent mindzsószagMindzsó = vagina, vulva, „lány nemi szerve” (Új magyar tájszótár). Csorba a triviálisabb kifejezések helyett használta, pl. Janus Pannonius pajzán-erotikus epigrammái fordításakor is. Ld. Pajzán epigrammák / Janus Pannonius; szerk., ford., az utószót írta és a jegyz. kész. Csorba Győző. – Bp.: Helikon, 1986. , s mikor feküdt a menekült lány a babszalmán anyaszült pucéran.
Köszönöm szépen a könyvet és az ajánlástAz ajánlás szövege: „Csorba Győzőnek tisztelt és félt mesteremnek nagy szeretettel, remélve erőt adó barátságát a jövőben is Bertha Bulcsu. Budapest 1970. III. 21.” . Ez utóbbihoz csak annyit, hogy változatlanul szeretlek.
A „Tűzgömb” [sic!] pompás könyv. Kitűnő, ahogyan a végeredményben perifériális hősök, helyszín és történet a világtörténelmet adják. Méghozzá úgy, hogy a főhős sem felnőtt. Különben nagyszerű figura ez az Ambrus. Igen hiteles, vonzó, élő gyerek. (Itt-ott hamisas, néhány sor terjedelemben csupán, ezt a szerkesztőknek észre kellett volna venniök.) Ahogyan fantáziál! Szinte visszagyerekített engem is.
Remek a többi alak is, ha kevés, ha sok a szerepük.
A könyvben néhány egészen monumentális jelenet van: ilyen a néger ejtőernyős leszállása, Ambrus menekülése apjával – többek között. De nekem nagyon tetszett – már a JelenkorbanA kötetből olvashatók részletek a Jelenkorban is. Ld. 17/5. is – a templom-jelenet nagycsütörtökön.
33Láttam a TV-műsortAkkoriban „divat” volt a szerzők új köteteinek bemutatása a Magyar Televízióban. Általában részleteket játszottak belőle színészek, a jelenetek között pedig a szerzővel és kritikusokkal, esztétákkal beszélgetett a műsorvezető az alkotásról. Csorba szarkasztikus megjegyzése alapján ítélve a műsor nem minden részletében sikerült. . Hát Te jó kezekbe kerültél! Attól félek, egyedül Vecsei IrénnekVécsei Irén a Szépirodalmi Könyvkiadó főszerkesztőjeként védte meg Bertha kötetét a Magyar Televízióban. volt igazán valami köze a könyvedhez. Érezni lehetett, hogy szereti. A három daliaHárom kritikus, akik a regényről beszéltek a részletek bemutatása közben. csak azért beszélt, hogy rezegjen a levegő.
Az előadott jelenetek jók voltak. Jól csinálták a színészek. A kis Ambrus is. Te ugyancsak okosakat mondtál.
Közeleg a nyár. Egyre inkább elgyöngülök, s egyre nehezebben tudok ellenállni Révfülöpnek. Érzem. Még ebben a hónapban kinézek nejemmel egy-két napra. De mindezt azért is mondom, hogy elmondjam bizalmamat: ezen a nyáron okvetlenül találkozunk.
Kívánom, hogy dolgozzál tovább ekkora erővel és sikerrel.
A Nőknek kézcsók, Téged ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/13.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
34„Kedves Győző!
Nagyon köszönöm bíztató soraidat, s a most érkezett nagyszerű könyvet. Szívből, örömmel gratulálok, nagyszerű válogatott.A lélek évszakai c. kötetről van szó. (Válogatott versek. Ill. Würtz Ádám. – Bp.: Magvető, 1970.) Ez Csorba első válogatott kötete. A dedikáció: „Bulcsunak testvéri öleléssel és igaz becsüléssel bátyja és balatoni szomszédja Győző Pécs, 70. V. 12.” Az ismerős címekkel, versekkel jó érzés találkozni, meghatottság nélkül nem is megy. Nagy dolog ez, szép ív a MozdulatlanságtólMozdulatlanság. (Versek. – Pécs: Kultúra, 1938.) Csorba Győző első, magánkiadásban megjelent kötete. máig. Persze többet, ennél még sokkal többet érdemelnél, hiszen az elsők egyike vagy, művésznek, embernek egyaránt. Remélem az elismerő gesztusok rendre elősorjáznak. Remélem és hiszem is.
Nemrég Pécsen jártam, de nem jutottam el hozzád. SzederkényiSzederkényi Ervin. és GalambosiGalambosi László (1928–1999) pécsi költő. azt a néhány órát teljesen kitöltötte. Pedig akartam veled beszélni, magán és félhivatalos ügyekben egyaránt.
Legfontosabb az interjú ügy. Az én csetlő-botló generációmról szóló beszámolók hamarosan véget érnek. Szederkényi tovább folytatná még az interjú sorozatot, a méltóbbakkal, akikkel talán kezdeni kellett volna az egészet. De hát nem protokolláris alapokon indult a sorozat, s én nem is ebben a szellemben kívánom folytatni. Bizonyára tudod már, hogy a Jelenkor Veled, Pákolitz Pistivel,Pákolitz István (1919–1996) pécsi költő, a Jelenkor szerkesztője (1968–1980) és Magyar Írók Szövetsége Dél-dunántúli Csoportjának titkára, majd elnöke (1959–1996). Nagyra tartotta Csorba költészetét. Ld. 108/2. Takáts Gyulával, Takáts Gyula (1911–) költő, író, Csorba barátja, 1947-1948-ban együtt voltak Rómában is. Levelezésük szintén kötetbe kívánkozik. Mészöly MiklóssalMészöly Miklós (1921–2001) író. Első írásai a Sorsunk-ban, első kötete a Vadvizek is Pécsett, a Batsányi Társaság kiadásában jelent meg. Erős szálakkal kötődött a Jelenkorhoz is: Tüskés Tibort (ld. e levél 14. j.) többek között éppen egy Mészöly darab, az Ablakmosó, megjelentetése után váltották le, s tették helyette a Jelenkor élére Szederkényi Ervint. Így emlékezik erre Csorba. A város oldalában (ld. 141/1.) c. kötetben: „Több ízben előfordult, hogy egy-egy írásnál, ami megjelent a lapban, én előre intettem Tibort [Tüskés Tibor. P. L.], vigyázzon. De Tibor bátrabb volt, mint én. Ez így volt Mészöly Miklós Ablakmosójával is, amiből később az egyik nagy botrány kerekedett. Mondtam Tibornak, hogy írjon egy levelet Mikinek, kérje meg, hogy fűzzön a darabhoz valami magyarázatot, de egy kicsit kenje el, mert ez a szöveg politikailag túl sok lesz azoknak, akik éppen ezekre a részletekre vadászva bújják a lapot. Be kell ismernem, hogy ez a tanács nem igazán sikerült. Miklós, aki igazán karakán és tántoríthatatlan természet volt, írt egy olyan eligazítót, hogy aki addig netalántán nem értette volna, hogy miről van itt szó, most világossá vált előtte. A bevezetőtől akkor már nem lehetett visszakozni, közölni kellett az egészet, és ezt Tibor nagyon becsületesen meg is tette, mert a darab jó volt, és mindannyiunknak tetszett. A pártközpont egyik nagy fájdalma volt, hogy erre a közlésre a Jelenkorban sor került. Különösen a bevezetőt vették rossz néven. Ez lett az egyik tétel Tüskés Tibor bűnlajstromán, amikor 64-ben eltávolították a laptól.” (p. 182.) Ld. még: Tüskés Tibor: Az ablakmosó története = Jelenkor. 2004. 1. p. 17–35. tervez interjút még. – Közben Illés EndreIllés Endre (1902–1986) író, irodalomtörténész, szerkesztő, kiadóvezető, Bertha művészetének méltatója, kötetei kiadója. felajánlotta, hogy kiadja az interjú kötetet jövő könyvhétre. A teljes anyagot nekem júliusban kell leadnom a kiadónál. A kiadóval történt megegyezés alapján, az én ajánlásom, az ő válogatásuk eredményeként a következő tizenhárom író kerülne a könyvbe: Csorba Győző, Takáts Gyula, Mészöly Miklós, Pákolitz István, Kertész Ákos,Kertész Ákos (1932–) író. Galambos Lajos,Galambos Lajos (1929–1986) író. Kalász Márton,Kalász Márton (1934–), költő. Pályája kezdete Pécshez kapcsolódik, első kötete is itt jelent meg. Irodalmi indulásában sokat segített neki Csorba Győző, akivel mindig jó, baráti kapcsolatban maradt. Kiss Dénes,Kiss Dénes (1936–) költő, Bertha egyik nagyon jó barátja. Gyurkovics Tibor,Gyurkovics Tibor (1931–) író, költő. Bertha Bulcsu egyik legjobb barátja, emlékének ápolója, a Bertha Bulcsu-díj egyik kurátora. Csorbával is jó volt a kapcsolata. Tüskés Tibor,Tüskés Tibor (1930–) irodalomtörténész, író, a Jelenkor főszerkesztője 1960–1964 között. Az ő leváltása után nevezték ki Szederkényi Ervint a Jelenkor új főszerkesztőjévé. A költő barátja, Csorbáról szóló kötetek írója, szerkesztője, emlékének és hagyatékának elkötelezett ápolója. Thiery Árpád,Thiery Árpád (1928–1995) író. Csorbát mesterének tartotta. Szakonyi Károly,Szakonyi Károly (1931–) író, Bertha szűk baráti köréhez tartozott. Lázár Ervin.Lázár Ervin.
Szeretném megnyerni támogatásodat, s engedélyedet a „Csorba interjúhoz”. A Jelenkor számára és a kiadó számára is. – Magánszínezetű kérelmem lenne a helyszín… Ezt kértem Pákolitztól és Takáts Gyulától is. Pákolitz már bejelentette, hogy számára járhatatlan az én utam. Lehet, 35hogy valamennyien hasonló helyzetben vagytok. Nem tudom. – Az a helyzet, hogy az én útvonalam mostanában inkább a Balatonhoz vezet. Hetenként lemegyek. Arra gondoltam, hogy május-júniusban, ha lent lennél valamikor Révfülöpön, ott keresnélek meg néhány órára, vagy fél napra. – Ugyanis házacskám építése mostanában kezdődik. Hetenként legalább egyszer meg kell jelennem ott, mint gazdának, és kifizetni az ő bérüket. Ez a megjelenés órányi elfoglaltság. A következő vonattal már átugorhatnék Révfülöpre, beszélgetni, interjút írni. Esetleges ügy… Ha május-júniusban nem adódik ilyen utad Révfülöpre, természetesen megyek Pécsre. Fő, hogy az interjú elkészüljön, sikerüljön, igaz legyen és izgalmas. Nagy gondban vagyok Veled! Akik az emberhez közel állnak, azokról nem szabadna írni. Persze azokról lehet igazán jót írni.
Ház ügyeinkBertha balatonszepezdi nyaralójának építéséről van szó. elmozdultak a holtpontról. Megfogadva téli tanácsaidat,Ti. Csorbának a révfülöpi házépítés alapján írott tanácsait. Ld. 19/1. teljes lendülettel belemásztunk az ügybe. Most már van veszprémi engedélyünk, tapolcai építési engedélyünk, műszaki kivitelezőnk és kőműveseink. Fel is szedtek már az emberek tőlünk 25 ezer forintot, állítólag a napokban nekilátnak. A terv szerint a földszinten présház, pince, kis szoba lenne, a tetőtérben nagy szoba, kis szoba, erkély. A földszinten is nagy terasz, amit majd vadszőlővel szeretnénk befuttatni. Nem tudom, mibe kerül ez az egész, senki nem tudja. Amíg a pénzünkből futja, addig építünk, aztán majd folytatjuk jövőre.
LakásküzdelmeinkEkkor költözött Bertha a Szentendrei útra. végül eredményre vezettek. Átköltöztünk Óbudára. Kétszobás, modern lakás, lassan éledezünk. Ha Pesten jársz, feltétlenül látogass meg bennünket.
Még egyszer gratulálok, várom soraidat.
Hölgyeknek kézcsók, téged szeretettel ölel:
Bulcsu
Gépírás. Írólap. A borítékon, a címzés mellett, Csorba Győző kézírása: „június 28-án Rfülöpön leszek. VI. 22-én levél.”
36 37Bulcsum,
hát, ha valami egészen váratlan dolog közbe nem jön, június 28-án, vasárnap Révfülöpön leszek. 29-én délben jövök vissza Pécsre. Szeretettel várlak a palotában.A révfülöpi nyaraló csúfondáros neve.
Ha most nem találkozhatnánk, csak valamikor július közepén leszek ott újra, pontos dátumot még nem tudok. Jer, ha módod van, üssük nyélbe a dolgot!Szederkényi Ervin kitűnő sorozatot indított a Jelenkorban: megbízta Bertha Bulcsut, hogy készítsen interjúkat a kor kiemelkedő alkotóival. A sorozatban irodalomtörténeti jelentőségű darabok születtek. (Kötetben is többször megjelentek ezek a beszélgetések. Ld. alább!) Bertha a Csorbával készítendő interjút kezdte szervezni az előző levélben, Csorba pedig ilyen lelkesedéssel fogadta a kérést! Később ugyan némi felhők is gyülekeznek a „vállalkozás” fölött (l. következő levelek), de végül a beszélgetés az egyik legjobb Csorba vallomássá alakul, s megjelenik. (Jelenkor. 1970. 10. sz. 867–874. p.; Meztelen a király: Tizenöt portré / Bertha Bulcsu. – Bp.: Szépirodalmi Könyvk., 1972. p. 230–253.; Bertha Bulcsu beszélgetései. – Bp.: Magánkiadás, 1999. – p. 28–49.; Nyilatkozatok, interjúk, vallomások / Csorba Győző; Vál. és szerk. Tüskés Tibor. – Pécs: Pro Pannonia, 2001. – p. 58–70.) Ld. még 42/1. Készülj föl, én úgy se leszek használható: NoémitCsorba Noémi, Csorba Győző második leánya. viszem előző nap Szombathelyre a Tanítóképzőbe fölvételizniNoémi a Szombathelyi Tanítóképző Főiskola népművelő–könyvtár szakán tanult a következő években, s – követve édesapja példáját –, könyvtáros lett. , s Szombathely elég messze van, s nagy a meleg.
Más újság nincs. Sz. ErvinSzederkényi Ervin. e hét csütörtökén teszi le a francia szóbelit. Dúlt.
Kézcsók a Nőknek, Téged ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/14.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
38 39Kedves Bulcsu,
itt vagyok megint Révfülöpön, kb. július 28-29-ig maradok. A 26-i vasárnapon tehát itt leszek, megtalálhatsz, ha óhajtsz. Hogy aztán mikor jövök újra, azt nem tudom.
Vártam leveled és kérdéseid.A Jelenkorba készülő beszélgetés kérdéseiről van szó. Ld. előző levél 2. sz. jegyzete.
Címem (ha írni akarsz): Révfülöp, Kossuth L. u. 12. sz.
A találkozásig ölellek.
Cs. Győző
Rondán írtam, mert ágyban, kegyetlen derékfájással.”
PIM V.5473/1/15.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
„Kedves Győző!
Hálásan köszönöm soraidat… Ha fürgébb vagyok, akkor Pécsre küldöm a kérdéseket, s azok most ott gazdátlankodnak. De nem vagyok fürge, elveszett, munkaképtelen dög vagyok.Bertha megérezte az előző levélből a rosszallást, ezért így „kér bocsánatot”. – Mellékelem a kérdéseket. Örülnék, ha elfogadható lenne ez így számodra, és jókat mondanál. Vagyis írnál. Arra válaszolsz, amelyikre akarsz. Úgy értem, ha valamelyik nem tetszik neked, azt kihagyod. – Ezek persze, ahogy majd látod, meglehetősen összefüggnek.
Csak a napokban derült ki, hogy KertészKertész Ákos. nem tud novellát adni, így a Jelenkorból végleg kimarad interjústól. Így a szeptemberi számban Szederkényi a mi anyagunkat akarja adni. Ha teheted, válaszolj még a vízről. A kész anyagot elküldöm majd, hogy a nem tetsző részeket jelezd, s azok kimaradnak. – Fénykép is kell a Jelenkornak. Ez, meg a könyv, külön ügy. A könyvhöz majd a kiadó kinevez egy egyetemes fotóst.A beszélgetésekből összeállítandó kötetről van szó.
Jó nyaralást kívánok. Irigyen kívánom ezt, mert nekem az idén nincs nyaralásom. Majd jövőre agyonnyaralom magamat. Lehet, hogy bekopogok még, de lehet, hogy nem jutok el Révfülöpre vasárnapig. Az anyag miatt már nem kell, főleg ha válaszolsz a kérdésekre. A múltkori részt sikerült megfejtenem (a kézírásomat), nagyon jó, amit mondasz, és a hangulata is.
Szeretettel köszönt: Bulcsu
Állandóan halljuk, hogy a modern ember így, a modern ember úgy. Szerinted van modern ember?
A modern idők nevében néha megkérdőjelezik a család intézményét is. Neked három lányod van… Mi a véleményed a családi életről, és a család szerepéről a társadalomban?
A család szerinted hivatalosan, államilag is felfogható, mint egy alapközösség?
Mi lesz a család alapközösségében a személyiséggel?
Az alkotómunkán túl van valamilyen kedvenc tevékenységed?
Vannak kedvenc tárgyaid?A kérdés mellett Csorba Győző kézírása: „nem kedvenc”.
Látom már nem dohányzol…?
A nappalokat szereted jobban, vagy az éjszakákat?
Hosszúak, vagy rövidek az éjszakák?
Szoktál álmodozni, képzeletben tárgyakat, javakat birtokolni, vagy utazni?
Ha vannak beteljesületlen vágyaid, terveid, számontartod azokat, vagy elfelejted?
Utaztál, fordítottál, olvastál, sokat tudsz Európa népeiről A két szót Bertha húzta át! a világ népeiről. Másokkal összevetve milyennek találod a magyar népet?
Ha nem itt élnél, hol tudnál még élni a földön?
Emberi lakhelynek mit tartasz alkalmasabbnak: a hegyvidéket, a folyók völgyét, vagy a tavak, tengerek partját?
Néha zavarbaejtő híreket hallunk… Sok jel arra vall, hogy a földön valamikor már létezett egy magasrendű kultúra. Csak aztán elpusztult az élet… Lehetséges ez…?
Háborúk között, pusztító rémek árnyékában élünk. Gondolsz néha az ember jövőjére…?
El tudod képzelni, hogy más bolygókon is élnek emberek?”
Gépírás. Írólap. A kérdéseket a levélhez mellékelte Bertha.
44„Kedves Győző!
Most csak távirati stílusban… Július 21-én expressz föladtam a kérdéseimet Révfülöpre. Válasz máig sem érkezett. Most már gyanakszom, hogy a póstaA szót következetesen hosszú ó-val, dunántúliasan, írja Bertha, ezért én is így közlöm. vagy az én levelemet, vagy a Te válaszodat elsikkasztotta. Ha nem így van, elnézést kérek. Ha így, akkor nem is tudom, mit lehet csinálni…
Jeladásra várva, szeretettel köszönt:
Bulcsu
Gépírás. Írólap.
Kedves Bulcsu,
írok, hogy ne nyugtalankodjál. Nem válaszoltam előbb, mert azt hittem, hogy sikerül a kérdéseket elintéznemA Jelenkor-interjú kérdéseiről van szó. Ld. előző levelek jegyzetei. , s akkor ezek elküldése lett volna a válasz.
Sajna, nem így történt. A Balatonnál nejem nélkül voltam. Ő csak egy fél napra tudott kijönni, mert közben itthon rátörtek kertünkreA költő kertes házban lakott Pécsett. A kert megfigyeléseinek, szemlélődéseinek fontos színhelye volt, versek garmadájában ír az ott tapasztalt jelenségekről, változásokról. A kert életét legtöbbször a gazda életével állítja párhuzamba. A költő felesége, Margit asszony, mindenféle gyümölcsöt termelt a kertben, főképpen epret, amit a család nagyon szeretett, de volt cseresznye, alma, körte, barack, mandula, málna, füge is, szinte mindig érett valami. Ezeket féltette Csorba a – sajnos gyakran – megjelenő, jókora dézsmát szedő gyerekektől. , s minden gyümölcsöt széthordtak volna, ha őrizetlenül hagyjuk a portát. Én viszont írásban nem akartamAláhúzás a kéziratban. fogalmazni a válaszokat, hogy lehetőség szerint maradjon meg bennük az élő szó íze. Meg aztán különös-nagy kedvem se volt. Révfülöpi tartózkodásom harmadik napján elkapott egy ocsmány derékfájás. Négy napig feküdnöm kellett, szinte mozdulni is alig bírtam, s utána is elég sokat kínlódtam.
45Tegnapelőtt (csütörtökön, 30-án) este jöttem vissza Pécsre. Belekezdtem a válaszokba, de dühös lettem, mert úgy éreztem, csak elhamarkodni tudnám őket, ezért úgy döntöttem, hogy most nem csinálom meg őket. Ha a titokzatos KertésznekKertész Ákos. kb. két hónap adatott, hogy kiderítse, van-e novellája, vagy nincs, akkor talán én is megérdemlek több időt.
Persze, ha márA „már” szót áthúzta a levélben a szerző, azonban olvasható maradt. A mondatban így is jól érezhető a csendes szemrehányás: a tervhez mért késlekedés miatt nemcsak mentegetőzik, az írót is okolja a költő. révfülöpi találkozásunk után egy-két héten belül megküldted volna a kérdéseket, akkor nyilván most már túl lehetnénk mindenen.
Most márItt is a „már” szót húzta ki Csorba, csakúgy, mint az előző mondatban. azonban kár ezen elmélkedni. Sz. Ervinnel közöltem a tényálladékotT. i. Szederkényi Ervin főszerkesztővel közölte, hogy késik a munka. A beszélgetés végül a Jelenkor októberi számában jelent meg. , tudomásul vette. Októberre lesz meg az anyag (gondolom – ha Te is úgy akarod). Illetve nem októberre, hanem az októberi számra, tehát aug. végére.
Remélem, kb. 15-ig el tudom küldeni a válaszokat, akkor még nyugodtan meg is csinálhatod, s én is elolvashatom.
Sajnállak, hogy nem nyaralhatsz, bár én se igen tettem, legfeljebb a Balaton mellett feküdtem egy ágyban, s nem a Mecsek alatt.
Üdv:
Győző
Sürgető expressz-leveled ma d. e. érkezett.Ld. következő levél! ”
PIM V.5473/1/16.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
46„Kedves Győző!
Várom, egyre várom válaszodat, de hát nem érkezik… Most hirtelen eszembe jutott, hogy az is lehet, az én Révfülöpre írott levelemet nem kaptad meg. Ellopták, nem kézbesítették stb. Pedig abban a levélben voltak a kérdések. Kérdések nélkül semmit sem tehetsz. Ezért a kérdések másolatát most elküldöm. Ötödikéig még mindig elkészülhetünk az anyaggal.
Mindez persze csak akkor érvényes, ha ilyen levél-eltűnési ügyek forognak fenn. Ha nem, akkor nem is tudom, hogy most mi van.
Szeretettel ölel: Bulcsu
Gépírás. Írólap.
Kedves Bulcsu,
itt küldöm a válaszokat, s egy példányt a kérdésekbőlAz előző levelekben ismertetett interjú kérdéseiről és a rájuk adott válaszokról van szó. , ugyanis kettőt küldtél ide, s Neked talán nem is maradt.
47Ha nekem úgy írtál volna, mint Szederkényi Ervinnek, talán simábban ment volna minden. Vele ugyanis közölted, hogy az interjú lényegében megvan, csak apróbb kiegészítések szükségesek. Én viszont azt tudtam – mert leveleidben nem fogalmaztad meg világosan –, hogy ezek a kérdések és a rájuk adandó válaszok adják majd az interjú gerincét. Ezért nem akartam elhamarkodni.
Most azonban, könnyedebben felfogva a problémát, adtam a válaszokat, azért talán jók lesznek. Nem válaszoltam tételesen minden kérdésre, de valójában mégsem hagytam ki semmit. Gazdálkodjál szövegemmel, ahogy jónak látod.
Ha elkészültél, küldd gyorsan az írást. Aug. 20-24 táján néhány napig megint Révfülöpön leszek. Esetleg.Utólag, golyóstollal beírt mondat. Jó lenne előbb megkapnom.
Ne haragudjál, én sem haragszom a zavarokért.Végre tisztázódik a helyzet: Csorba azt hitte, az interjú a papíron megküldött kérdésekre adott válaszokon alapszik, Bertha viszont már majdnem teljesen elkészítette azt egy előző révfülöpi beszélgetés alapján, a kérdéseket csak kiegészítésnek szánta. Ebből is látszik, hogy inkább irodalmi alkotás keletkezett, semmint interjú. Ld. következő Csorba-levelet!
Baráti szeretettel:
Győző
Sok mindent fűztek igen jó huligán-cikkedhez. Szomorú! Gy.”Valószínűleg a Népszabadság című pártlapban megjelent cikkről van szó, melyben a vandál rongálók, garázdák elleni szigorúbb fellépést sürgette Bertha. (Ld. még 92/1.) A cikk címe: A rend és az arcnélküliek. Bertha sok kritikát kapott ezért az írásáért a Népszabadságban is.
PIM V.5473/1/17.
Gépírás. Hajtogatott írólap.
48Kedves Bulcsu,
megjött az interjú, elolvastam, hálásan köszönöm.A Jelenkor számára készült interjú. Ld. előző leveleket.
ErvinSzederkényi Ervin. is megkapta, ő is elégedett.
Én mindenekfölött a szeretetet köszönöm benne, mert ez hozott olyan közel hozzám.
Arra nyilván engedélyt adsz, hogy néhány apróbb tárgyi tévedést kiigazítsak, s hogy itt-ott ugyancsak apró stilizálásokat végezzek. Főként persze ott, ahol én beszélek.
Szerintem igen ötletesen, jól konstruáltál, okos és érdekes kérdéseket tettél föl, szépek, emberiek reflexióid, találók a megjegyzéseid – röviden: látszik, hogy író csinálta az interjút. Sikerült egészen simán beolvasztanod a későbbi kérdéseket is. Újra köszönöm!
Még annyit, hogy közben Révfülöpön írtam egy sorozat rövid balatoni verset, ez lesz a kísérőanyag nagy része, s így méginkább stimmel a révfülöpi színhely.A Jelenkorban (1970. 10. sz.) az interjú mellett megjelentek versek: Balatoni néhánysorosok (20 rövid vers), Ha (vers). A Balatoni néhánysorosokban a humoros, vidám, játékos Csorba is megjelenik!
Az építkezés befejezésével mi is megakadtunk. A kővágóőrsi tszKővágóőrs: község Révfülöp mellett, melynek tsz-ében sokféle „melléküzemág” működött. A balatoni építkezések – mint a levélből is kiderül – sok munkát biztosítottak a tsz-ben dolgozó mestereknek. (Kőműves, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, lakatos stb.) Hatalmas verseny folyt munkájuk megszerzéséért az építtetők között. Csorbának sok gondot okozott az állandóan húzódó határidők okozta stressz: dolgozni csak akkor tudott, ha minden rendben volt körülötte, a be nem tartott ígéretek viszont állandó fenyegetettséget jelentettek neki. Soha nem értette, miért nem tartják a határidőket és az árajánlatokat a mesterek, s ez egyben rendkívül bosszantotta is. Már ekkor kezdett „kiábrándulni a Balatonból”. már jövőre sem hajlandó elvállalni a külső vakolást. Egyelőre teljes a tanácstalanságunk. Már arra is gondoltunk, hogy megkérdezzük Tőled, kik a Te kőműveseid, talán jövőre ők elvállalnák vagy ajánlanának egy másik csoportot. Ajaj!
Kár, hogy vége a nyárnak. Nekem sem úgy sikerült, ahogy szerettem volna.
Szept.-okt.-ben még okvetlenül kimegyek Fülöpre, csak süssön a nap. De mindenhogyan kell is mennünk: gyümölcsöt, szöllöt [sic!], betakarítaniA révfülöpi telken is „komoly” gazdálkodás folyt. Mindenféle gyümölcsfa, szőlő, a ház mögött apró konyhakert is volt. Tavasztól nyárig termett valami ebben a kertben is. A méregdrága balatoni árak mellett jó volt, hogy nem kellett pénzt adni gyümölcsre. A kert minden talpalatnyi kis szegletét kihasználta(tta) a költő. A pécsi kertben a fák alatt volt a szőlő, a szőlősorok között pedig az eper… Nem szabad olyasmiért pénzt adni, amit meg is lehet termelni, szólt a verdikt… Volt olyan év, hogy eladásra is maradt a termésből. , házat téliesíteni, vezetéket vízteleníteni stb.
Más újság nincs. Szederkényi E.Szederkényi Ervin. talán most hamarosan nem ír, mert én mondtam neki, hogy írok.
49Szegény Tüskés T.Tüskés Tibor. valami bőrkiütést kapott. Már kb. egy hónapja vesződik vele, most itt fekszik szomszédomban, a BőrklinikánCsorba pécsi telkének nyugati oldala teljes hosszában a Pécsi Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájával volt határos. A Klinika Kísérletes Állattelepe – ahol főként kutyákat tartottak, kísérletezés céljából – bűzével, a kutyák tutulásával, keserves vonyításával, sokszor okozott gondot a költőnek. . A nyár közepén meg feleségének anyja halt meg.
Kézcsók, nagy szeretettel
ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/18.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
50„Kedves Győző!
Leveled megérkezett, nagyon örülök, hogy jónak, vagy elfogadhatónak tartod művünket! – Természetesen szabad kezet kaptál a javításokhoz. Ezért is írok most lényegében. – Az én kőműveseim, minden mulasztásuk ellenére, lehet, hogy vállalnák a vakolást a jövő évre. Majd beszélek velük, és megírom a fejleményeket.
A Hölgyeknek kézcsók, Téged szeretettel ölel:
Bulcsu”
Kézírás. Postai levelezőlap. Datálás nincs, a levél értelemszerűen 1970. VII. 29. és 1970. XII. 30-a között keletkezett.
„Sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánok, sok napfényt, örömöt.
Szeretettel ölel:
Bulcsu”
Kézírás. Képeslap. Molnár László rajza. Dátum a postabélyegzőn: „70. XII. 30.”
51„Ugyancsak nagyon boldog, egészséges új évet Neked s az egész Családnak!
Kézcsókkal, öleléssel:
Győző
PIM V.5473/1/19.
Kézírás. Képeslap. A kép: Gustave Courbet: Birkózó.
„Szeretettel köszöntlek Berlinből. Nagy a csend köröttünk. Én sokat gondolok rád, nyáron talán sikerül […]Olvashatatlan szó jutni. Szeptemberben jártam Révfülöpön, megnéztem a házatokat, de zárva volt.Jellemző, hogy még Berlinben is Révfülöp jár Bertha fejében…
Ölel: Bulcsu”
Kézírás. Képeslap. Kép: Potsdam, Sanssouci. Neptungrotte. A lap bal felső sarkában Csorba Győzőné kézírása: „Bertha Bulcsu” Datálás nincs. Értelemszerűen 1971. dec. 18. előtt. (Ld. következő levél.)
„Köszönöm a berlini lapot, s az Ervinnel közölt jó hírt.A Szederkényi Ervinnel közölt jó hír az volt, hogy Csorba esetleg másodszor is megkaphatja a József Attila-díjat. A következő mondatból látszik, hogy a költő ebben nem nagyon bízott, rossz tapasztalatai voltak a vidékiek kitüntetésének esélyeiről. Aki Budapesten élt, főként pedig aki Aczél György (1917–1992) szocialista ideológus, irodalompolitikus köréhez közel állt, könnyebben kaphatott bármilyen díjat, kitüntetést, külföldi utat, telefont. Csorba nem tartozott a kivételezettek közé, nem kereste senki kegyeit, „csak” a költészetével, műveivel akart elismerést szerezni. A szkeptikus Csorbának ezúttal nem lett igaza, 1957 után 1972-ben másodszor is kapott József Attila-díjat. (Ld. következő leveleket.) Ámbár nyilván az idén is megfúrnak. Ettől függetlenül kellemes karácsonyt, békés, egészséges új évet kívánok az egész Családnak.
Kézcsók, ölelés: Győző
PIM V.5473/1/20.
Kézírás. Képeslap. A kép: Camille Pissarro: Piros háztetők. A datálás a képeslap alján, a bal sarokban, az írásra merőlegesen.
Kedves Győző!
Köszönöm lapodat, kedves soraidat. A József Attila-díjad ügyében a választmányA József Attila-díj ügyében ld. előző levél 1. jegyzetét! A választmány a Magyar Írók Szövetsége választmánya. többsége nagyon erélyesen és kategorikusan fellépett. DobozyDobozy Imre (1917–1982) író, 1964-től a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, 1975–1981-ig elnöke. A szocialista vezetés embere, elkötelezett MSZMP-tag. , aki a tanácskozást vezette, szintén úgy kommentálta az ügyedet, hogy előző évről elmaradt kötelezettségünk… S most a Janus Pannonius évfordulóJanus Pannonius (1434–1472) latin nyelven író magyar költő, kinek Csorba egyik legkiválóbb magyar fordítója, Janus-kötet szerkesztője stb. Első római útjára pártfogója, később kedves barátja, Kardos Tibor (1908–1973), támogatásával éppen a fordításokra való felkészülés miatt mehetett el. Ld. pl.: Római feljegyzések / Szerk. Csuhai István. – Pécs: Pro Pannónia K, 2002. Janus Pannonius születésének 500. évfordulójára adták ki verseinek addigi legteljesebb magyar fordítását, melynek előszavát Csorba Győző írta, s nagyon sok fordítással is szerepelt benne. Ld. még 38/1. jegyzet. , s a te munkásságod külön is vitathatatlanná teszi az ügyet. Én nagyon remélem, s előre is örülök…Bertha sokszor beszámolt a pécsi költőnek budapesti eseményekről. Mint a Magyar Írók Szövetsége választmányának tagja, s mint szerkesztőségek vezető munkatársa (Élet és Irodalom, Új Írás stb.) sok hírről „elsőkézből” értesült, s ezeket gyakran megbeszélte Csorbával.
Főleg a Janus Pannonius évforduló miatt kereslek fel most soraimmal. Az Új ÍrásAz Új Írás a korszak egyik vezető magyar irodalmi folyóirata, Bertha Bulcsu 1971–1974-ig a lap szerkesztője, majd 1976-ig főszerkesztőhelyettese volt. A következő levelekben ezért történik többször is hivatkozás az Új Írásra. a márciusi számát szenteli a jubileumnak. Feltételezem, hogy munkásságodnak e tárgyban csak egy kis részét köti le az áprilisi Jelenkor. Ezért arra kérlek, a folyóirat szerkesztősége nevében, hogy közöletlen Janus Pannonius fordításaid közül néhányat bocsáss a mi rendelkezésünkre. Amennyiben ez lehetséges, légy olyan szíves ezeket a fordításokat postafordultával, de legkésőbb 4-ig elküldeni, 53mert nálunk 6-án van a végső lapzárta. Tanulmányunk már van, szokásos grafomán stílusában JuhászJuhász Ferenc (1928–) költő, szerkesztő, 1971-től Bertha kollégája, majd főszerkesztője az Új Írás szerkesztőségében. is ír valamit, de verseink nincsenek. Ha lehetséges, szeretettel várjuk.
Szepezdi házunk iszonyú lassan formálódik, és iszonyú drágán. Már belefáradtunk, elkeseredtünk, de csináljuk, mivel abbahagyni sem lehet. A nyárra talán elviselhető állapotba kerül. De akár kerül, akár nem, szeretettel várunk benneteket látogatásra, eszmecserére, vidám iszogatásra. Esténként nagy tábortüzeket szoktunk rakni, a tűzön húst sütünk, halat, ősszel kukoricát, vagy, ha más nem akad, szalonnát. SzederkényiékSzederkényi Ervin. egyszer már jártak ott.
Remélve a legjobbakat, szeretettel ölel: Bulcsu”
Gépírás. Írólap. A levél hátoldalán fent Csorba kézírása:
„Válasz: 71. dec. 29.
3 vers: Derűvel
Mindenféle hely
Janus Medvevárban
1 Janus-elégia (Apollóhoz)
Több – epigramma”
54Kedves Bulcsu,
máris fordul a posta, és megy küldemény. Nemcsak fordítások, hanem néhány saját vers is.
Kb. két héttel ezelőtt kaptam egy levelet Szabó GyörgytőlSzabó György (1932–) író, szerkesztő, kritikus. 1965-1975-ig az Új Írás szerkesztője. , hogy küldjek az Új Írás részére verseket. Külön említette, hogy jó lenne, ha volna valamilyen Janus-versemJanus Pannonius. is. Éppen postára akartam tenni az anyagot, amikor megkaptam leveled.
Most aztán Janus-fordításokkal kiegészítve megy a küldemény.
Felhasználásukhoz:
A Janus-versek közül magyarul még egyik sem jelent meg. Egy rövid elégiát küldök (Apollóhoz, lábfájáskor), érdekessé teszi a katolikus püspök antik isten-szemlélete; az epigrammákat igyekeztem változatosan összeállítani. Akad köztük komoly, derűs, sőt pajzán is. Válogassatok tetszésetek szerint. Csak azt kérem, hogy tájékoztassatok döntésetekről. Sokan kérnek mostanában tőlem Janust, jól kell gazdálkodnom.
Saját verseimmel is tegyétek azt, amit jónak láttok, de itt is hálás lennék a tájékoztatásért. (Főleg a Janus-vers ügyében!)
Nagyon kérlek, kedves Bulcsu, légy szíves mondd meg Szabó Gyurkának, hogy ez a küldeményem az ő kérésére is válasz, s ne vegye rossz néven, hogy neki külön nem írok.
Amit a J. A.-díjrólJózsef Attila-díj. írtál, annak örülök. Majd meglátjuk, hogy ismét nem hiába-e.
55A szepezdi ügyeketBertha balatonszepezdi építkezéséről van szó, mely ugyanolyan vontatottan haladt, mint Csorbáé Révfülöpön. pontosan el tudom képzelni. Nálunk már kis híján [nyilvános]Bizonytalan olvasat. botrány is volt, mégsem vagyunk készen.
Remélem, hogy nyáron tábortüzezhetünk Nálatok. Jó, hogy a földet és az eget, meg a faanyagot is persze, nem az építőipar csinálja. Mindenképpen kíváncsi vagyok a házra, s hiszem, hogy néhány hasznos tapasztalatot is cserélhetünk.
Mit csinálsz egyébként? Bár butaság kérdeznem, hiszen mindenütt olvaslak. A balatoni részleteket örömmel, s hazai öntudattal látom.
Kézcsók, üdvözlet, ölelés:
Győző
Nagyon szép új évet Neked és a Családnak.
Üdvözlet az Új Írásnál is minden barátomnak, kérlek add át Nekik. Szabó Györgyről ne feledkezzél meg! És persze új évi jókívánságok is mindenkinek.
Gy.”
PIM V/5473/1/21.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap. Az íráskép a megszokottnál rosszabb, itt-ott nehezen olvasható, sietségre utal. Címzés: Új Írás Szerkesztőség Bp. VII. Lenin Krt. 9–11.
56„Kedves Győző!
Köszönöm a fordításokat és a verseket, időben érkezett. Közben V. Kovács SándorKovács Sándor, V. (1931–1986) irodalomtörténész, bibliográfus, Csorbával a Janus Pannonius fordítások kiadás kapcsán került munkatársi kapcsolatba. Az első magyar nyelvű Janus-összes (Janus Pannonius: Opera latine et hungarice. – Janus Pannonius munkái latinul és magyarul. Szerk., utószó és jegyz. V. Kovács Sándor.; ford. Csorba Győző stb.; bev. Csorba Győző. Bp., Tankönyvk.; 1972.) bevezetőjét Csorba írta. Kovács Sándornak a bevezetővel kapcsolatban kifogása volt, Csorba megsértődött, viszonyuk megromlott. Ld. még 36/3. által szerkesztett könyvből is kaptunk összeállítást, amiben szintén szerepeltél. Így a márciusi számunkba a következő fordításaid kerültek be:
Liberához
Egy házasságtörőreJanus Pannonius több versének adta ugyanazt a címet – Ugyanahhoz, Ugyanarról, stb. –, itt is erről van szó, ezért az ismétlés.
Egy házasságtörőreJanus Pannonius több versének adta ugyanazt a címet – Ugyanahhoz, Ugyanarról, stb. –, itt is erről van szó, ezért az ismétlés.
A közönséges Brigitta
Ugyan ebben a számban közöljük két versedet, egyik a Medvevár, a másiknak azt hiszem Mindenféle… a címe. A Derűvel címűt és a maradék fordításokat tisztelettel visszaküldöm.Ld. 36. levél (Bertha 16. levele) hátoldalára írt Csorba megjegyzést! – Már nyomdában van minden, hamarosan megy a korrektura.
Szabó GyuritSzabó György. is tájékoztattam, hogy üdvözlöd, tiszteled stb. Ugyancsak nagy tisztelettel nyilatkozott rólad, mi több, szeretettel.
A nyáron bizony jó lenne találkozni, s én reménykedem. Házunk még nem egészen civilizált, de májusra-júniusra már az lesz. Látogatásodra feltétlenül számítunk, s nemcsak egy látogatásra. – Egyetlen reménységem a szepezdi kert… Rossz bőrben vagyok, a szívem zakatol, akadozik, az idegeim elrongyolódtak… De ez természetes… Talán levegőhöz jutok az idén és élve maradok.Bertha igen aktívan benne élt a magyar irodalmi életben: írta novelláit, regényeit, filmforgatókönyveit, lapot szerkesztett, tagja volt a Magyar Írók Szövetsége választmányának, s mint a levelezés is mutatja, sokat járt külföldön küldöttségekkel. Egészségét, idegállapotát az állandó munka és készenlét, a társadalmi bajok iránti fogékonysága, érzékeny természete igen erősen megviselte. Későbbi leveleinek pesszimista hangja helyzetét és lelkületét pontosan tükrözi.
Jó egészséget kívánok, erőt a munkához és sok-sok sikert.
Szeretettel köszönt: Bulcsu
Gépírás. Írólap.
57„Kedves Bulcsu, ezzel egyidőben föladtam címedre egy példányt új kötetemből.Az Időjáték c. kötetről van szó. (Versek. – Bp.: Magvető, 1972.) Kérlek, egyelőre ne mondd el senkinek, mert állítólag csak könyvhétre jelenik meg, s nem tudok mindenkinek küldeni. A könyv szépséghibáit nézd el. A híres pécsi SzikraA költő sok kötetét a Magvető Könyvkiadó megrendelésére a Pécsi Szikra Nyomdában készítették. A tulajdonomban és a hagyatékban levő példányok is hibásak. A Csorba által küldött kötet Bertha számos költözése közben elkeveredhetett, felesége, Franciska asszony, nem találta meg az író könyvtárában. egyetlen normális példányt se csinált. Ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/22.
Kézírás. Képeslap. Dátum a postabélyegzőről: „Pécs, 1972. már. 14.”. A kép: Francisco de Goya: A köszörűs.
58„József Attila-díjadhoz szeretettel gratulálok Bulcsu”Csorba második József Attila-díja.
Dísztávirat, DT 32. A távirat szöveges oldalán, a jobb alsó sarokban, Cs. Gy. kézírása: „V.: 72. IV. 5. Cs. Gy.”
Kedves Bulcsu,
hálásan köszönöm gratulációdatLd. előző dísztávirat. Csorba második József Attila-díjáról van szó. , s melegen ölellek érte.
7–9-ig (délig) Révfülöpön leszek b. Nejemmel. Ha véletlenül arra járnál…
Kár, hogy az össztaggyűlésenA Magyar Írók Szövetségének taggyűlése, Budapesten. Csorba is rendszeresen eljárt a taggyűlésekre, egészen addig, amíg betegsége az utazásokban nem akadályozta. csak zaklatottan tudtunk beszélgetni. A Tv-szereplésrőlA József Attila-díj megszerzésével kapcsolatos TV-műsor készítéséről van szó, ld. következő leveleket. ma se tudok többet. Baranyi F.Baranyi Ferenc (1937–) költő, 1976–1992-ig az irodalmi és művészeti műsorok (és osztályok) egyik vezető munkatársa a Magyar Televíziónál. nem jelentkezik. Pedig jó lenne találkoznunk.
Kézcsók b. nejednek, a KislánynakBertha Franciska. írok, Neked ölelés:
Győző”
PIM V.5473/23.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
59Kedves Bulcsu,
megkaptam a „Meztelent…”A Meztelen a király c. interjú-kötetről van szó. Ld. 23/2. , szép könyv lett belőle, nagyon köszönöm. Persze ismét elolvastam magamatLd. 23/2. , s ismét megmelegedett a szívem irántad. Jó tudni, hogy szeretsz.
Kár, hogy a szövegben benne maradt néhány sajtóhiba, amit a Jelenkor-banAz interjú először a Jelenkor c. pécsi irodalmi folyóiratban jelent meg. Ld. 23/2. én korrigáltam. Pl. az, hogy én Wilde OszkártWilde, Oscar (1854–1900), ír származású író. Csorba a levél írása után sem fordított tőle semmit. fordítottam. Vagy az a mondat, hogy szeretem a nagy bűzöket, pedig csak a nagy bűnökről beszéltem.Aláhúzások az eredetiben. A sajtóhibák történetét ld. Willendorfi Vénusz, p. 188–189.
Most kaptam a Tv-től egy levelet, hogy ápr. 27-28-án lesz a felvétel, de BaranyirólBaranyi Ferenc. nem írtak (Farkas KatalinFarkas Katalin, irodalmi műsorok szerkesztője a Tv-nél. ), s Baranyi nem is jelentkezik. Pedig jó lenne, ha tudnám, miről akar velem interjúzni. Nem vagyok rutinos Tv-szereplő.
Remélem, hogy a hó végén találkozunk, s kissé bővebben elbeszélgethetünk. Voltam Révfülöpön pihenni, s folytonos munka után két nap múlva szinte szaladtunk az állomásra. Üsse kő az ilyen üdülőt!Csorba nem fogadott alkalmi munkásokat, vagy helyi lakosokat a révfülöpi telek rendben tartására, ezért a tavaszi első látogatás mindig a nagy gazzal, fűvel való viaskodással, a tél nyomainak eltüntetésével kezdődött, ami nagyon fáradságos munka volt. A neheztelő megjegyzés inkább csak viccelődés, még nem a következő évek végleges elfordulását jelzi.
Kézcsók, üdvözlet, köszönet, ölelés:
Győző”
PIM V.5473/1/24.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
60Kedves Bulcsu,
nagy sietve írok. Kérni szeretnék valamit, mert zavarban vagyok. Tv-szereplésünkrőlTv-szereplés: ld. előző leveleket. van szó. Már több mint egy hónapja értesített Farkas KatalinFarkas Katalin. Ld. előző leveleket. a dologról, azzal, hogy Baranyi FerencBaranyi Ferenc. Ld. előző leveleket. megkeres. – Nem keresett megAláhúzások – a következők is! – a kéziratban. . Kb. másfél hete Farkas Katalin kért egy kéziratot tőlem s jelezte, hogy 27-28-án lesz a felvétel, engem csak 1/2 (fél) napig óhajtanak igénybe venni, s hogy ez a fél nap mikor lesz, azt időben és pontosan megírják.
Tegnap aztán ismételten kaptam Farkas K.-tól egy levelet. Közölte velem, hogy kb. miről óhajtanak velem beszélgetni, de az időpontot most sem jelezte. Viszont utalt arra, hogy Baranyi F. engem ismétHáromszor aláhúzva! megkeres. Ismét, bár eddig még színét se láttam, nem is írt egyetlen sort sem.
Viszont (megint csak) nekem okvetlenül tudnom kellene, hogy pontosan mikor lesz a felvétel fél napja, mert ehhez kell igazítanom Pestre utazásomat. Úgy érzem, Baranyi F. körül valami nincs rendben. De én nem akarok neki kellemetlenséget, nem akarom megírni Farkas K.-nak.
Mindezek alapján Téged kérlek alázatosan a következőkre:
Hívd föl telefonon Farkas Katalint (esetleg Baranyi F-t.), kérdezd meg: mi lesz a felvétel pontos ideje, tehát nekem mikor kell ott lennem.
Ha kiderül, írd meg nekem azonnal (expressz, ha lehet), hogy tudjam magam mihez tartani.
Azért nem írok Farkas K.-nak vagy Baranyinak, mert csak Benned bízom.
Ha a felvételt Rólad (Veled?) és rólam (velem) ugyanakkor csinálják, akkor Te talán tudod is már 61az időpontot. Persze előfordul, hogy darabokban készítik, s úgy vágják össze.
Ne haragudjál a kérésért. Neked nyilván könnyebb a tájékozódás.
Válaszod várom és előre is köszönöm.
Kézcsók, ölelés:
Győző”
PIM V.5473/1/25.
Kézírás. Hajtogatott írólap. Kicsit sietős írás, de jól olvasható.
„Kedves Győző!
Tegnap, hétfőn, este későn érkeztünk vissza Balatonszepezdről, így leveledet is csak ekkor kaptam kézhez. Nekem itthon nincs telefonom, így csak délben a szerkesztőségbőlAz Új Írás szerkesztősége. tudok BaranyiBaranyi Ferenc. és Farkas KatalinFarkas Katalin. Ld. előző leveleket. után nyomozni. Addig is a következőket tudom elmondani: pénteken felhívott Farkas Katalin és azt közölte velem, hogy bizonyos torlódások miatt az én műsorfelvételem május 6-án délelőtt lesz. Azt is közölte, hogy veled nemcsak egy műsorban, hanem egy képen és azonos párbeszédben kell működnünk. Ha jól értettem. Ezek szerint tehát valószínűnek látszik, hogy neked is 6-án kellene a tévében megjelenned. A déli órákban igyekszem pontosan tájékozódni, s akkor újra írok.Nem tudható, Bertha, vagy Csorba húzta-e alá a szavakat.
IdőjátékAz Időjáték c. Csorba kötet leírását Id. 39/1. című nagyszerű könyvedet az Új Írásnál már kiadtuk kritikára. Alföldi JenőAlföldy Jenő (1939–) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. készül írni róla. Közben 62TüskésTüskés Tibor. is jelentkezett, de három nappal később. Így hát Alföldi…
Szeretettel ölel: Bulcsu
Gépírás. Írólap. Az írólap hátoldalán ismeretlen eredetű kézírás: „Bertha B.”
„Kedves Bulcsu, köszönöm szépen gyors válaszaidatA 43. levél kérdéseiről van szó. . Most már csak a pontos hely és idő megjelölését várom, tehát, hogy mikor, hol legyek.Aláhúzások a kéziratban. A Tv hallgat, s Baranyi F. is erről. Elég, ha egy lapot írsz. Persze a Tv dolga lenne! De most már csak legyek túl, egyhamar nem húznak be.A mindig, mindenben precíz költő most is nehezen viseli az ígérgetéseket, a pontatlanságot. Valóban óvakodott is ezután minden médiaszerepléstől, erős fenntartással élt az elektronikus médiumokkal szemben, ám kénytelen volt fontosságukat elismerni, ezért nagyon tudatosan kereste a megbízható társakat a Magyar Rádiónál és a Tv-nél. A rádióval volt nagyobb szerencséje: Albert Zsuzsa (1932–) költő, rádiós műsorok szerkesztője barátja lett, akiben mindig megbízhatott. Levelezésük szép bizonyítéka ennek. Köszönöm, ölellek: Győző. A reggeli vonat csak 1/4 10-kor ér be, ezért 10-nél előbb nem tudok a helyszínen lenni!A képeslap bal felső sarkába írt „utóirat”.
PIM V.5473/1/26.
Kézírás. Képeslap. A kép: Francisco de Goya: Lány korsóval. A dátum előtt a helymegjelölés hiányzik, csak a pécsi postabélyegző utal a keletkezés helyére. Az utolsó mondat az írásképre merőlegesen, a lap tetején, néhány szó, alig olvashatóan, a képeslap sorai közé beszúrva. A datálás a lap alján, az írásképre merőlegesen.
63„Kedves Győző!
A Televízió címe: V., Szabadság tér 17. Az időpontot még én sem tudom. Azt közölték velem, hogy [majd]Bizonytalan olvasat. azt még megtáviratozzák.Bertha az Új Írás levélpapírján írta a levelet: onnan tudott telefonálni, s amikor a telefonálás után megtudott valamit, azt azonnal papírra vetette, s küldte. Igaza van Berthának: ha már akkor lett volna telefonja otthon, most nem sokat tudnánk a Magyar Televízió nem éppen kiváló munkaszervezéséről… Tehát szombat, bizonyára délelőtt.
Szeretettel ölel: Bulcsu”
Kézírás az Új Írás fejléces levélpapírján. Datálás nincs, de az előző levélből nyilvánvaló, hogy ez arra a válasz, tehát 72. ápr. 30-a után keletkezett. A fejlécen a dátumban „197……” olvasható. Ez is a sorrend helyességét bizonyítja. A fejléc szövege: „Új Írás Szerkesztősége Budapest, VII., Lenin körút 9–11. Telefon: 221-285, 221-293 Levélcím: Bp. 62. Pf. 223.”
64Kedves Bulcsu,
köszönöm a híradást. W. S.-rólWeöres Sándor (1913–1989) költő, műfordító, Csorba fiatalkori barátja. Sok verset írtak egymáshoz, fiatal korukban több levelet is váltottak, adtak egymás véleményére esztétikai-verstani, de „hétköznapi” kérdésekben is. Később az öregedő Weöres mind zárkózottabb lett, kevés emberrel kommunikált, sokszor még Csorba is csak közvetve kapott híreket róla, mint ebben az esetben is. Kapcsolatukról a Csorba-irodalomban nagyon sok helyen olvashatunk, legtöbbet talán az A város oldalában c. kötetben. . Ezért is írok, de azért is, hogy közöljem Veled dühömet és szomorúságomat. Mi történt? Miért hagytak ki a Tv-műsorból? Nagyon őszintén mondom, tulajdonképpen azért örültem az egésznek, mert Veled együtt szerepeltem. Aztán ez lett a vége! Mi bajuk volt Veled?
Nem akartalak még ilyesmivel is fárasztani, de ha egyszer amúgy is írnál, tájékoztassál a kulisszatitkokról! Úgy látszik, a műsor szerkesztője, az a kis teremtés, aki minket egy darabig lekísért, nem hiába gyanakodott. Nyilván van már némi tapasztalata.A kérdésekre a választ ld. a 49. levélben. A szerkesztőnő Farkas Katalin.
Felejtsd el, minél hamarabb. Nyilván ez a legokosabb, amit tehetsz.
Különben közeledik a mi évadunk, a nyár, s vele a Balaton, majd ezek segítenek.Csorba ekkor – az építkezés nehézségei ellenére – még hitt és bízott a balatoni nyaralások pihentető-feltöltő jellegében.
Kalász M.-tólKalász Márton. kb. ugyanakkor kaptam én is levelet. Örömmel írt a Te könyvedről is.A Tűzgömbök, ill. a Meztelen a király c. kötetről – inkább talán az utóbbiról – lehet szó. Mindkettő 1972-ben jelent meg.
Utólag még egyszer köszönöm kedvességedet, mellyel Pesten gondoztál.
Kézcsók, üdvözlet, ölelés!
Cs. Győző”
PIM V.5473/1/27.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
65Kedves Bulcsu,
július 15-től kereken 2 (kettő) héten át Révfülöpön leszek. Hiszem, hogy ebben az időszakban Te is előfordulsz Szepezden. Okvetlenül találkozzunk! Várom javaslatodat. Júl. 15-től Révfülöp, Kossuth L. u. 12. sz. a címem.Csorba, mint már eddig is sok jelét adta, nagyon bízott abban, hogy a révfülöpi nyaraló-szomszédság segíti személyes kapcsolatukat Berthával. Mindig csalódottabban vette tudomásul – Bertha Bulcsu is! –, hogy ez a reményük csak ritkán válik valóra. Ld. pl. következő levél.
Ölellek:
Cs. Győző”
PIM V.5473/1/28.
Kézírás. Levelezőlap.
„Kedves Győző!
Hálásan köszönöm soraidat. Én sajnos a jelzett időszakban nem tudok szabadságot kivenni, mert JovanovicsJovánovics Miklós (1932–2002) kritikus, szerkesztő, Bertha munkatársa, főnöke sok-sok éven keresztül. Mint szerkesztő sokszor közölt „nehéz” írásokat. Egyes vélemények szerint Jovánovicsnak nagyon „magas”, „fontos” helyeken voltak támogatói, ezért ezt nyugodtan megengedhette magának, nem eshetett bántódása neki sem, az írónak sem. Ld. még Kesudió-vita, 78-79. levelek. 17-én, hétfőn, két hétre elutazik a Szovjetunióba, s így a lap Új Írás. ügyeivel egyedül maradok. De, ha minden jól megy, s a Balaton könyvemetBalatoni évtizedek. Bertha szociográfiája a Balatonról. Ld. 56/1. közben sikerül befejeznem, amit remélek, akkor 22-én vagy 23-án lemennék Szepezdre, s onnan átugranék hozzátok. Úgy kellene az egészet megszervezni, hogy ti is át tudjatok jönni Szepezdre. A ház ugyan még mindig nem kész, éppen egy hete leverték az erkélyt és újraöntötték, a vakolás művelete is elkezdődött. De a kert nagy, s a ház belül már egy 66bázis, bár bútorok híjján az. – Mindenképpen táviratozom, hogy mikor szabadulok el innen, és kopogok be hozzátok Révfülöpre.
A TV eljárásaLd. 47. levél. nagyon lehangolt. Az adás napján délelőtt expressz levélben értesítettek, hogy a velem készített interjú kimarad. A levél szerint az oka a Galambos interjúGalambos Lajos. A Meztelen a király c. kötetben (ld. 23/2.) is megjelent interjúról van szó. Ez váltotta ki a minisztériumi bürokrata rosszallását… , s ahogy később megtudtam, a minisztérium egyik osztályvezetője rendelte el. A könyvet azóta a megfelelő fórumokon leszidták, a könyv elfogyott, s ez egy író számára elég.A Meztelen a király című kötetet magas példányszámban (10600) adták ki.
Minden jót kívánok, a viszontlátásig szeretettel ölel: Bulcsu
Gépírás. Írólap.
„Kedves Győző!
Csak két sorban jelentkezem. Fájdalom, de a munkáim tömegével nem végeztem, így a hét végén is dolgoznom kell. Most nem tudok menni, csak egy héttel később. Azt 67hiszem, 29-én még megtalállak Benneteket Révfülöpön. 29-én, 30-án minden-képpen megyünk Szepezdre, s akkor, remélem, még sikerül találkozni.
Szeretettel ölel: Bulcsu
Gépírás. Írólap. Címzés: Révfülöp, Kossuth u. 12.
„Kedves Bulcsu, hálásan köszönjük az esernyőt. Nagy melegséggel gondolunk vissza a szép délutánra.A képeslap egy végre sikerült – és jól sikerült! – balatonszepezdi találkozás emlékét őrzi. Gabinak kézcsók, Franciskának ugyancsak.Bertha Bulcsu második feleségének S. Nagy Gabriella Franciska az eredeti neve, ezen a néven volt újságíró, ezért a költő (és a baráti kör) néha Gabriellának nevezte (nevezi) őt, megkülönböztetendő lányuktól, akinek ugyancsak a Franciska nevet adták. Később, amikor gyermekkönyveket kezdett írni, Bertha javaslatára választotta írói „álnévnek” a Franciskát az írónő. Jellemző a korra, hogy az S. (nemesi) előnév használatát a Belügyminisztérium rendelettel tiltotta meg számára 1965-ben. (Nagy Franciska szíves közlése.) Téged ölellek: Győző
Csókkal, üdvözlettel:
Margit A két dőltbetűs sor a költő feleségének a kézírása.
PIM V.5473/1/29.
Kézírás. Képeslap. A kép: Egry József: Viharos Balaton. Az utolsó mondat és az aláírás Csorba Győzőné kézírásával.
68Kedves Bulcsu,
minthogy hárman írtátok alá a leveletCsorba három aláírással – valószínű Bertha Bulcsu, Jovánovics Miklós és Juhász Ferenc aláírásával – körkérdést kapott az Új Írás szerkesztőségétől. Akkoriban az Új Írás (és más lapok is) mindenféle évfordulóra – pl. az „Ötszáz éves a magyar könyv” (ld. 55/2.) – körkérdést küldött a művészeknek, írják meg véleményüket valamely adott eseményről, alkotóról stb. , súlyos kétségek gyötörtek, kinek címezzem ezt a küldeményt. Végül is a közismert okokból úgy döntöttem, hogy Neked.Természetesen azért, mert Berthában bízott legjobban, hiszen az ő barátja volt.
Az ilyen kérdésekre elég nehéz hatásosan válaszolni, pláne egy lírikusnak. Nyilván nekem se sikerült. De hát majd a fénykép mindent pótol!Az 1972. évi körkérdés címe: „Min dolgoznak a magyar írók?” (Új Írás, 1972. 12. sz. Melléklet. p. 153–154.)
Hogy vagy? Mikor jártatok Szepezden? Én azóta se láttam a Balatont.Ld. Csorba előző levelében említett balatonszepezdi látogatást! Talán okt. 1-e körül kimegyünk egy hétre, betakarítani a termést, téliesíteni a házat és bezárni.A révfülöpi telken termett őszi gyümölcsök – pl. szőlő, mandula – betakarításáról van szó. A „téliesítés” elsősorban a víztelenítés elég bonyolult műveletét, az ablakok erős szigetelését, kerti bútorok bevitelét stb. jelentette. A költő ezeket nem szerette másra bízni, jól tudta, mit jelent egy elfagyott vízvezeték által okozott kár helyrehozatala… Később, ha vejeit vagy feleségét, lányait bízta meg a „téliesítéssel”, mindig részletes, sokszor írásban is átadott útmutató alapján kívánta a munka elvégzését, sőt, a munka menetéről aztán részletes beszámolót is kért. Az aprólékos utasítások és a szigorú beszámoltatás természetesen sokszor bosszantotta „megbízottait”, ez azonban – bár pontosan érzékelte – csöppet sem zavarta. Az ő értékrendjében minden olyan – kis odafigyeléssel megelőzhető – „állagromlás”, amely valamely elkészült, sok pénzbe és munkába került dolgot „ért”, főbenjáró bűnnek számított. Bár most már van olajkályhánk, s így a téli utazás sem lehetetlen.Csorba szerette volna látni a téli Balatont is – jól emlékezett a téli Dunára és ottani kalandjára, mikor átment Szekcső-szigetről a túloldalra a Duna jegén és majdnem ottveszett –, de soha nem sikerült neki a téli kiruccanás. Ld. 56/2.
Kb. két hete jöttem meg Knokké-ból, pontosabban jöttünk b. Nejemmel. A költői Biennálén voltunk. Fárasztó, de szép út volt.Költői Biennálé Knokke-ban, ahova néhány költőtársával Magyarország képviseletében utazott el. Ld. Marafkó László: A magyar költészet nemzetközi fórumokon. Négyszáz költő Knokkeban. = Dunántúli Napló. 1972. szept. 24. 7.
Itthon meg az az újság, hogy középső leányom, Noémi egy hete férjhez ment. Most már csak kettőt kell propagálnom.A költő három lánya: Eszter (1950), Noémi (1951) és Zsófia (1954). Noémi házasodott először, férje Pintér L. könyvtáros, jelen sorok írója. Másodszor Eszter, harmadikként Zsófia ment férjhez. Ld. még 17/7 és 60/3.
Jössz-e Pécsre? Jó lenne. Nagy szerzői-est sorozat kezdődik hamarosan.Ld. pl. FÖLDESSY Dénes: Csorba Győző tiszteletére. Janus Pannonius klubest. = Dunántúli Napló. 1972. okt. 17. 5. Ekkor volt a Janus-évforduló és Janus Pannonius összes művei első magyar nyelvű kiadásának bemutatója.
GabinakGabi: Nagy Gabriella Franciska. kézcsókom, Franciskának ugyancsak, Téged szeretettel ölellek:
Győző
Szeretettel üdvözlöm Juhász FeritJuhász Ferenc. és Jovanovics MiklóstJovánovics Miklós. is, meg persze Gáll PistátGáll István (1931–1982) író, szerkesztő, Bertha munkatársa az Új Írás-nál. .
Gy.”
PIM V.5473/1/30.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap. Címzés: Új Írás Szerkesztősége. Budapest. VII. Lenin krt. 9–11.
69„Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikeres boldog új évet [kívánok]Bizonytalan olvasat: lehet még: „kívánunk”. az egész családnak.
Szeretettel ölel:
Bulcsu”
Kézírás. Képeslap. Rajz: Boór Vera. Dátum a postabélyegzőről: 1972. dec. 19.
„Nagyon szép karácsonyt kívánunk Neked, GabinakNagy Franciska és FranciskánakBertha Franciska , majd boldog, egészséges új évet, meleg szeretettel:
Győzőék
PIM V.5473/1/31.
Kézírás. Képeslap. A kép: Kobak. Somogyhárságy (Baranya megye) Csorba kedves rokona, felesége pap testvére – Velényi János, Ciprián – élt Somogyhárságyon, a kis baranyai faluban, ott volt a plébániája. Ezért került a költőhöz a hárságyi lap. Ld. 109/1.
„Kedves Bulcsu,
minthogy Te is szerepeltél a levelet aláíró szentháromságbanA három aláíró az Új Írás nevében valószínűleg ismét (ld. még 52/1.) Juhász Ferenc, Jovánovics Miklós és Bertha Bulcsu lehetett. , a Te címedre küldöm a kérdésekre adott válaszokat.A körkérdés címe: Ötszáz éves a magyar könyv, s a kérdezett alkotók legkedvesebb könyveire vonatkozott. A válaszok megjelentek az Új Írás 1973. évi mellékletében = Új Írás. 1973. 12. p. 128–129. Mellékelem továbbá a boríték címzését is dokumentumnak, hogy vannak még MancikákCsorba nagyon rossz véleménnyel volt egynémely titkárnők munkájáról, őket nevezte előszeretettel „Mancikák”-nak. , s hogy miért küldöm pontosan a határidő lejártakor anyagomat. A rossz címzés – ami számomra meglehetősen érthetetlen, hiszen nem az első levelet kaptam Tőletek – közismert világhírem ellenére kb. két hétig tanácstalanul bolyongtatta levelemet a pécsi posta szobáiban, 71míg végre valami volt osztálytársam, vagy más személyes ismerősöm, rá nem jött, hogy ezt a nevet már hallotta valahol.A mondat jól érzékelteti Csorba szarkasztikus humorát, mellyel magát sem kímélte, s mely sokat segített neki realitásérzéke megőrzésében.
Tegnap ott voltam a Jelenkor szerkesztőségi keddjén, s némi szomorúsággal hallottam Ervintől, hogy rossz a hangulatod. Annak viszont – ha tetszik Neked, ha nem – örültem, hogy a jelek szerint mégis megmaradsz szepezdinek.Bertha különféle családi okok miatt meg akart válni a balatonszepezdi nyaralótól és telektől. Csorba a terv elvetésének örül. Megvallom, nyáron azért nem szerveztem Veled találkozót, mert minél kevesebbet akartam veszteni elköltözésed esetén. De, ha maradsz, jövőre gyakran és sokoldalúan foglak zaklatni.
Örömmel értesültem Ervintől arról is, hogy Pécsre készülsz.Természetesen csak látogatóba.
Csatolt kéziratom, kérlek, továbbítsd, ahova kell. Szerkesztőségbeli barátaimat szeretettel üdvözlöm, Gabinak és FranciskánakNagy Franciska és Bertha Franciska kézcsókom, Téged nagy szeretettel ölellek:
GyőzőAz öreg Remington írógépen, melyen Margit asszony férje leveleit, verseit gépelte, hosszú ékezetes betűk nem voltak, Csorba nem javította a rövid magánhangzókat, a leveleket viszont, természetesen, a helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük. A datálás – mint a gépírásos leveleknél általában – a levél végére került. Az aláírás mindig kézírással.
PIM V.5473/1/32.
Gépírás. Hajtogatás nélküli írólap. Címzés: Új Írás Szerkesztősége Budapest VII. Lenin krt. 9–11.
72Kedves Bulcsu,
ebben a csúnya, reménytelen, lucskos városi őszben nagy örömöt szereztél nekem Balaton-könyveddelBalatoni évtizedek: [Szociográfia]. – Bp.: Szépirodalmi Könyvk., 1973. – (Magyarország felfedezése) . Egy időre békességgel visszavittél oda, ahonnan háborúsággal, s ezért rossz érzéssel jöttem el, mert hideg volt, s összesen két hétig használt új Minikalorunknak szinte teljesen kiégett a fenekeCsorba, az 52. levelében említett olajkályha adta lehetőséget kihasználva, késő ősszel, télen is szeretett volna kicsit a Balatonon lenni. A Minikalor nevű, akkoriban szinte egyedül forgalomban levő olajkályha azonban megzavarta a békésnek induló őszi pihenést. Csorbát roppantul bosszantotta minden elromló készülék, szerkezet, mert a romlás mögött emberi hibát, hanyagságot, gyengeséget vélt felfedezni, amit viszont semmiképpen nem tudott tolerálni. Az meg végképpen dühítette, ha valamit nem tudtak megjavítani, ki akartak vele selejteztetni. Sokszor igaza volt, sokszor viszont akkor is az ártatlan gyártót, előállítót, szerelőt-javítót okolta, amikor annak nem sok köze volt a romláshoz, pl. az anyag kifáradásakor. A téli Balaton meglátogatásának ideáját ezzel az afférral végleg elvetette a költő. .
Könyved nagyszerű. Azt hiszem, a sorozatbanA Szépirodalmi Könyvkiadó kiváló szociográfiai sorozata – Magyarország felfedezése – az 1970-1980-as években. Bertha, személyes érintettsége („balatoni lakos”) miatt is, valóban az egyik legkiválóbb kötettel örvendeztette meg a sorozat olvasóit. eddig még senkisem tudta megcsinálni, hogy ennyire szépirodalmi, ugyanakkor objektíve is ennyire meggyőző legyen. Mondtad is, meg anélkül is elképzeltem, milyen roppant nehéz egy ilyen szétágazó (területileg s problematikában is) témát felkutatni, s összefogni. Úgy beszélni a legkisebb részletről (pl. Vörös MaraA név – Vörös Mara – a levélben olvashatatlan, csak a kötetből derül ki, kié is volt a varroda. varrodájáról), hogy az nemcsak, hogy általánosítható legyen, hanem önként, magától általánosuljonAláhúzás a levélben. . Neked sikerült, s nyilván éppen azzal, hogy mertél végletesen szubjektív lenni, s szépprózában írni szociográfiát.
Olykor már-már önéletrajzi regénynek érzi az ember, s talán ezért is olyan olvasmányos. Folyton érezni, hogy a sorok mögött ott áll egy írói egyéniség, akivel az olvasó már a könyv elején azonosul, s attól kezdve rábízza magát, s izgatottan, kíváncsian várja, merre vezeti, mit mond el, mit mutat meg neki.
Elmélkedtem is, mi lesz majd, ha valóban önéletrajzi regényre adod a fejed.
Igen-igen élveztem düheidet, éles nyelvedet, s régóta szeretett csodálatos lírádat is. –
Kicsi elcsúszás a könyvben, hogy az elején (52. 1.) az őslakosság = 100 ezer, a nyári lakosság 200 ezer, a hétvégi több mint 300 ezer, míg a könyv vége felé (188. 1.) ugyanezek az adatok: 100 – 300 – 400 ezer, aztán a 100. lapon megint: 100 – 200 – 300 ezer.
Haragudtam, hogy megfúrtad a révfülöpi vízvezetéket csúf lokálpatriotizmusbólRévfülöpön a nyári melegben sokszor volt vízhiány, alacsony víznyomás. Bertha így ír a szociográfiában: „Révfülöppel viszont egybekapcsolták a vízvezetéket (ezért is nincs a kánikulai napokon Szepezden ívóvíz…)” . –
73Nem tudlak tovább szidni: most jut eszembe, hogy milyen pompásan és gyakran fúj a szél könyvedben. Ezeket a részeket is nagyon szeretem.
Dicsérni viszont még sokáig tudnálak, de vége a papírnak. Abbahagyom, befejezésül gratulálok és köszönöm.A levélben pontosan megfigyelhető, hogy Csorba milyen komolyan vette a neki küldött könyvekre adandó választ: alapos, szinte szőrszálhasogató, néha kemény, de mégsem bántó elemzéseket írt a küldőknek. Csorba értő és igazságos kritikus volt, bár korai éveit – Sorsunk, Könyvtáros – leszámítva nem írt nyomtatásban is megjelenő kritikákat. Később, amikor már beteg volt, egyre nehezebben tudott megbirkózni a maga szabta feladattal, sokszor azért késett a köszönet vagy a válasz a kapott könyvekre, mert nem volt ideje-ereje az alapos olvasáshoz.
Kézcsókkal, öleléssel:
Győző”A levélben pontosan megfigyelhető, hogy Csorba milyen komolyan vette a neki küldött könyvekre adandó választ: alapos, szinte szőrszálhasogató, néha kemény, de mégsem bántó elemzéseket írt a küldőknek. Csorba értő és igazságos kritikus volt, bár korai éveit – Sorsunk, Könyvtáros – leszámítva nem írt nyomtatásban is megjelenő kritikákat. Később, amikor már beteg volt, egyre nehezebben tudott megbirkózni a maga szabta feladattal, sokszor azért késett a köszönet vagy a válasz a kapott könyvekre, mert nem volt ideje-ereje az alapos olvasáshoz.
PIM V.5473/1/33.
Kézírás. Hajtogatott írólap. Az írólap tényleg teljesen betelt.
74Kedves Bulcsu,
köszönöm az „Írók műhelyében”-tÍrók műhelyében: [Interjú-portrék]. – Bp.: Szépirod. Könyvk., 1973. . Nagyon-nagy öröm számomra, hogy egyszerre két könyvvel is jelentkeztélCsorba valószínű a Balatoni évtizedek c. kötetre gondol, mely nem sokkal előbb, szintén 1973-ban jelent meg, ld. előző levél. . S hozzá milyenekkel!
Most már okvetlenül folytatnod kell az interjúsorozatot, s lehetőleg kikerekítened a listát. Ez a második kötet még inkább megerősített abban a meggyőződésemben, hogy egy egészen ritka és izgalmas irod.történeti műformát dolgoztál ki, amit mindig mindenki szívesebben forgat majd bármilyen szakkönyvnél, ha ennek a kornak az irodalmáról lényegeset akar tudniCsorba most is pontosan jellemezte a kötet írásait, az idő fényesen igazolta véleményét. .
A kritikusokkal meg ne törődjél. Feltehető, hogy különféle, mindenképpen „közérdekű” szempontból kicsi szorgalmasok csipkelődni vagy rugdalózni fognak, de ez a törvény, ez a megnyugtató, így kerek a világ. Szegény Bata Imre is mennyivel jobban tette volna, ha hallgatBata Imre (1930–2000), irodalomtörténész, kritikusnak a riportokról mondott bírálatát nehezményezi itt Csorba. . Úgy látszik, lassan azt hiszi, hogy a Weöres Sándorról rá-sugárzott fény belőle magából jön, s tud és köteles másoknak világítani. Szokvány-sors, szokvány-csőd; az egyetlen helyes és jogos érzés iránta a sajnálat.Bata Imre Weöres Sándor bizalmasa, életművének egyik gondozója volt. Csorbától sokan az ilyen őszinte szavak miatt tartottak, vagy éppen ilyenekért nehezteltek rá.
Azt már nyilván tudod, hogy december 11-én valamilyen Jelenkor-találkozó lesz a 15-ik évfordulóAz 1958-ban indult Jelenkor c. pécsi folyóirat 15 éves jubileumáról van szó. szűkkörű, de annál őszintébb megünneplésére. Nem tudom, ki lesz jelen, kit hívnak (eddig még engem se hívtak), de remélem, hogy ott találkozunk.
Ismételten köszönöm a másodikatT. i. a második 1973-ban megjelent kötetet, az Írók műhelyében-t. , kézcsók Gabinak és Franciskának, a viszontlátásig
szeretettel ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/34.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
75„Kedves Győző!
Kellemes karácsonyt és sikeres, boldog új évet kívánunk neked és egész családodnak.
Szeretettel ölel: Bulcsu”
Kézírás. Képeslap. Fotó: Gál Lajos. Datálás a postabélyegzőről: „1973. dec. 22.”
„Az egész Családnak: Gabinak, Franciskának, Neked Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet!
Győzőék”
PIM V.5473/1/35.
Kézírás. Karácsonyi hajtogatott üdvözlőlap, borítékban. A dőlt betűvel szedett rész a lap eredeti, nyomtatott szövege, Csorba föléje és alája írta a fentebb álló betűkkel szedett saját szövegét. Datálás a bélyegzőről: „73. XII. 24.”
76Kedves Bulcsu,
emlékszel rá, hogy verset kértetek és én meg is ígértem. Most tudom csak teljesíteni ígéretemet. Neked küldök négy verset, azért a Te címedre, mert így vagyok a legbiztosabb benne, hogy nem keverednek el.Cs. Gy. ekkorra már kikerült a politikai okokból tartó hallgatás-elhallgattatásból. Új kötetei jelentek meg, s a folyóiratok, így az Új Írás is, egyre több verset kértek tőle. Kérlek, továbbítsd őket Szabó GyurkánakSzabó György. . Hála érte.
A Steiner c.-t különös szigorral nézzétek meg. Szomorú-keserű vers, azt tudom, de azt nem, hogy esetleg nem ítélik-e morbidnak a szakemberek. Ha gyanús, ne közöljétek inkább!
Csorba magának is erős kritikusa volt (ld. hátrahagyott kiadatlan verseinek váratlanul magas száma), de másokat is, főleg néhány általa nagyra tartott költőtársát, mindig őszinte kritikára kérte. A második agyvérzése után, kórházi ágyán nap mint nap azzal fogadott, hogy biztosan hibázott, mert csak komor hangulatú, szomorú verseket írt, s a hangja nagyon szikár, hiányzik belőle a játékosság, a derű. Nyilatkozataiban is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, igyekezve magyarázatot adni a kritikákra. S bár láthatjuk a levelezésből, hogy egyes kritikusokról milyen véleménye volt, az igazán értő, vele egyenrangú társak véleményét mindig nagy figyelemmel fogadta. (Weöres Sándor, Várkonyi Nándor, Rába György, Kálnoky László, Bertók László, Bertha Bulcsu stb.) (ld. 62/1., 114/4.) A Steiner c. vers Csorba egyik legkomorabb hangú, valóban már-már morbid verse. Bár ekkor az Új Írásban nem jelent meg, a kötetekbe bekerült. (Észrevételek. – Bp.: Magvető 1976. – p. 65.; Összegyűjtött versek. – Bp.: Magvető, 1978. – p. 596.) A költő lányai közül a középső, Noémi, ekkor már férjhez ment, elköltözött a családi házból, a legidősebb, Eszter, pedig éppen férjhezmenni készült. (Ld. még 17/7 és 52/8.) Nyilván ez juttatta eszébe Steiner történetét:
Steiner Az édes élet című Federico Fellini film egyik szereplője, tanár, aki megölte két fiúgyermekét majd öngyilkos lett. (Az édes élet. Federico Fellini filmje = Az édes élet: Forgatókönyvek, 1921–1969. – Bp.: Gondolat, 1970. – 1. köt. – p. [327]–[444].) Csorbát máskor is megihlették filmek, pl. írt verset Nagyítás. Antonioni filmjére címmel is. (Időjáték. – Bp.: Magvető, 1972. – p. 12.; Összegyűjtött versek. – Bp.: Magvető 1978. – p. 415.)
Hogy vagytok? Jársz-e Szepezdre? Mi még csak egyszer voltunk ottTermészetesen nem Balatonszepezden, hanem Révfülöpön. ebben az évben, de a szép idő erősen sürget: ültetni, vetni kell.
Más újság nincs. Arra kérlek, ha döntöttetek verseimről, tájékoztassatok róla néhány sorban.
Kézcsók a Hölgyeknek, Neked ölelés.
Győző
Szabó Gyurkát, s minden
Új Írás-beli barátomat
szeretettel üdvözlöm.
GY.”
PIM V.5473/1/36.
Kézírás. Fél írólap. Aláhúzás az eredetiben.
77 78„Kedves Győző!
Verseidet, amint megkaptam, meleg ajánlással továbbítottam a rovatnak. Amíg a döntés késett, nem akartam írni. Tegnap volt lapzárta, két versed nyomdába ment. SzabóSzabó György. mind a négyet javasolta, Juhász FeriJuhász Ferenc. hármat. Mindegyik javaslatban bent volt a Steiner. Nagy vers. JovánovicsJovánovics Miklós. végül a másik kettőt adta le, mivel csupa halálhangulatú, szomorú vers vár itt közlésre. Közben teljes tiszteletéről biztosított minket (irányodban). Ez így is van. Ezt a kettőt tehát most visszaküldöm. Köszönjük, hogy adtál az Új Írásnak verseket, a jövőben is kérünk, várjuk.
Élünk, nem túl jól, és nem túl rosszul. De azt hiszem az élet minősége itt nagyon rossz. Por, füst, zaj. Már hajnalban a teherautók csörömpölésére ébredek. A városban alig lehet közlekedni. Óbudáról bejutni a Blaha Lujza térre egy expedíció.Bertha tárcáiban, jegyzeteiben, novelláiban gyakran felbukkan a lakhatatlan város képe, az „Óbudáról bejutni a Blaha Lujza térre egy expedíció” mondata pedig szinte szó szerint ugyanígy jelenik meg És-beli írásaiban. Ha busszal megyek legázolnak, átszállás stb. Ha autóval, nem találok parkolóhelyet. És jön a meleg. Ez azért nagy szenvedés nekem, mert ez a betonház átforrósodik a napon. Különösen a mi lakásunk, mert két oldalról is süti a nap. Az én szobámban május elején már 30 fok meleg van. De hová menjen az ember lakni?
Szepezden már jártunk az idén kétszer is. Valószínűleg húsvétra is megyünk. Szepezd menedékhely is lehetne, de nem az. Ott meg az emberek… De majd csak alakulgat az élet. Szepezden legalább jó a levegő, s a táj is szép.Az író szepezdi telke az Öreghegyen, szinte már az erdőben volt, gyönyörű kilátás nyílt az egész Balatonra. Berthát élete végéig kísérte az ambivalens érzés Szepezddel kapcsolatban: vágyakozott oda, mert szép volt a táj, tiszta a levegő, figyelhette a természetet, de az ott is egyre szaporodó szomszédok némelyike taszította, rontotta látogatásai hangulatát, a sok munkát pedig, mely a telek gondozásával járt, betegségei miatt később már egyre nehezebben bírta. (Ld. még pl. 72/3.)
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok Neked és az egész családodnak.
Szeretettel ölel: Bulcsu
Gépírás. Írólap.
79„Kedves Bulcsu, köszönöm a híradást verseimről. Mindenkinek igaza van. De ha nem tudok boldogabb lenni!Bertha az előző levélben részletesen írt a Csorba által küldött versek Új Írás-beli fogadtatásáról. Csorba most is nagyon röviden (elfogadom, amit mondotok, de nem tudok más lenni) akceptálja, és le is rázza egyben a pesszimizmus és a boldogtalanság „vádját”. (Ld. még 60/3., 114/4.) – Egyszer már én is voltam RfülöpönRévfülöpön. .
Nagyon szép húsvétot az egész Családnak!
Kézcsók, ölelés:
Győző
PIM V.5473/1/37.
Képeslap. Kézírás. A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás.
„Kedves Bulcsu, mostanában sokat gondoltam Rád. Remélem, már jól vagy. Vigyázz Magadra! Nem tudom, mikor találko80zunk. Napról-napra várom a hivatalos értesítést, hogy indulhatunk Itáliába.Ti. harmadik római, olaszországi útjára, melyre elkísérte felesége is.
Kézcsókkal, öleléssel:
Győző”
PIM V.5473/1/38.
Képeslap. Kézírás. A kép: Leonardo da Vinci: Mona Lisa.
81„Kedves Győző!
Gondolom, már hazaérkeztetek Olaszból.Olaszországból. És bizonyára tart még bensőtökben a fény, amit ott összegyűjtöttetek. – Itt Bp.-en fényről szó sincs. Nagy a kaosz az irodalomban. Az Új Írás körül végre stabilizálódott a helyzet. Persze csak lényegileg. Juhász Ferit kinevezték főszerkesztőnek, de hogy ki marad, ki megy, azt még nem lehet tudni.A szocializmus irodalom- és művészetpolitikáját irányító Aczél György és az APO (az MSZMP KB. Agitációs és Propaganda Osztálya) mindig gondoskodott valamiféle zavarról, hogy egyetlen alkotó se érezhesse magát nyugalomban. Jovánovics Miklós pl. az Új Írástól az ÉS szerkesztőségébe került, Juhász Ferenc és Bertha Bulcsu pedig maradt az Új Írásnál. 1976-ban aztán Bertha is az ÉS-nél kötött ki… Mindenesetre nagyon örülnék, hogy ha verseket küldenél az Új Írásnak. Várjuk.
Most Nem is ezért írok, hanem az ÉS miatt. (Most reggel hét óra van, fél óra múlva gyümölcsfákkal felpakolva indulunk Szepezdre, de eszembe jutott, hogy megígértem az ÉS-nek, hogy közbejárok Nálad érdekükben.) Az Élet és Irodalom felkeres Téged egy kéréssel. Szeretnék, ha valamit, pár oldalt, írnál 45-ről.Csorba küldött írást, az meg is jelent. (Pécs, 1944. november 29. = Élet és Irodalom. 1974. nov. 30. 5.) Bertha és Csorba is kerüli a felszabadulás szó használatát, csupán „45-ről” írnak. Mi volt ott, hogyan történt, városháza, hogyan indult meg az élet? stb. Ők részletesen megírják, mit szeretnének. Kérlek, ha teheted vállald el ezt a munkát. Náluk is elég nagy a zűrzavar. Jovánovicsot most nevezték ki oda főszerkesztőnek, s javában tart az átmenetiség. S közben ezek a jubileumok.A különféle évfordulókra a művészeti folyóiratok is sokszor pályázatokat írtak ki, vagy írásokat, emlékezéseket kértek a művészektől. Bertha gyakran részt vett a pályázatokon, Csorba nem, csak a névre szóló felkéréseket nem tudta-akarta visszautasítani. (Ld. előző jegyzet.)
Szepezden az új borból iszom egy nagyot az egészségedre.
Szeretettel ölel: Bulcsu
A hölgyeknek kézcsók!
Gépírás. Írólap. Javítások az eredetiben.
82„Kedves Győző!
Itt ülésezek Warsóban.Varsó. Hideg van és mi a szoc. realizmus lényegéről elmélkedünk. Mások krokodilra vadásznak a Nílus mentén.
Ölel: Bulcsu
Képeslap. Kézírás. A lapon a Varsói Régészeti Múzeum látható.
„Kedves Győző!
Nagyon köszönöm, hogy megajándékoztál új könyveddel, s külön köszönöm a dedikációt, amit igazán nem érdemeltem meg.Anabázis: Versek. – Bp.: Magvető, 1974. A dedikálás szövege: „Bertha Bulcsunak változatlan hűséggel és baráti szeretettel küldöm és ajánlom Csorba Győző Pécs, 74. nov. 26.” Nagyszerű könyv, bárhol nyitja ki az ember, nyilvánvaló, hogy ezek már klasszikus versek. Kicsit furcsa is ez a számomra, hiszen ritka emberi közelségben lehettem hozzád, s Csorba Győző nekem egy kicsit mindig az az ironikus 83férfiú marad, aki séta közben találóan jellemezte embertársait, s nagyon tiszteletreméltó módon tudott örülni az életnek. Most viszont a tovatűnő élet megállított pillanatai merednek rám kérdően: „Hát te…? És te…? Még nem tudod…?” És az a baj, hogy már tudom. Talán még fel sem épült az az egyén, akit, mondjuk, egy vidékies prózaírónak lehetne nevezni, máris megkezdődött a harc a rombolással, az elmúlás feltartózhatatlan [sic!] jeleivel. Az élet értelmetlensége egyre nyilvánvalóbb a számomra, s nemcsak az én életemé, hanem az egész életfolyamaté, melyben csak egy kis áthidaló láncszem vagyok dédapámon, nagyapámon, apámon át a fiam és azok gyermekei, a lányom és azok gyermekei után következő idegen emberek között. A Föld máris lakhatatlan, s amit haladásnak, fejlődésnek hittünk, az a pusztulás. Nem lehet levegőt venni.
Olasz utad gondolom sikerült, s a fény (ha ott még van) kitart karácsonyig. Az olaszországi útról ld. 63. levél. Már harmadszor jelenik meg a „fény” szó Berthánál, mint az Itáliát jellemző jelenség… – Köszönöm, hogy megcsináltad az ÉS-nek a cikket. Elegáns, igaz.Az orosz csapatok 1944-es pécsi bevonulásáról szóló Csorba írás az Élet és Irodalomban. (Ld. 64/3.)
Itt, úgy tűnik, megnyugodtak a kedélyek. FerencJuhász Ferenc. kezdi megszokni új helyzetét, s a rémülete is alábbhagyott. Mindezek ellenére naponta úgy érzem, hogy az elmeosztályon dolgozom, mint pszichológus. Nagyon jó lenne, ha küldenél verseket. Ha póstázod, FerinekJuhász Ferenc. címezd, mert nem bírja elviselni a többi szerkesztő és munkatárs létezését.
Szepezden elültettünk egy csomó fát, talán megerednek. Még egyszer szeretnénk lemenni az idén a bor miatt. Fejteni kellene, és talán hozni belőle karácsonyra. Ebben az egész pesti és hazai csődben ez a kis balatoni kert az egyetlen megnyugtató pont. Álmodni lehet róla, terveket szőni, és néha-néha megérkezni.
Remélem, Ti kitűnően vagytok. Utaztál, megjelent az Anabázis,Anabázis: Csorba új kötete, ld. 1. jegyzet. ami biztosan nagy siker lesz. És jön a tél. Talán hó is lesz és befed mindent. Én jó nagy havakat szeretnék. Ereszig érő havakat, hogy ne lehessen kimenni az utcára, s a nagy fehérség változtasson egy kicsit a világon.
Margitkának, lányoknak kézcsók, téged szeretettel ölel:
Bulcsu
Gépírás. Írólap. A dőltbetűs szó, a hatodik sorban, kézírással betoldva.
Kedves Bulcsu,
hasonlóan szép karácsonyt és nagyon boldog új évet kívánok én is, mi is, Nektek hármotoknak. Köszönöm a verskérést, igyekszem, egyelőre nincs mit küldenem.
Kézcsók, ölelés, üdv. Győző”
PIM V.5473/1/39.
Kézírás. Képeslap. A kép: Harkányfürdő. MÁV-Gyógykórház.
„Kedves Bulcsu, József Attila-díjadhoz és mellé nagy-nagy szeretettel gratulálok és ölellek.A kor szokásainak megfelelően minden évben április 4-én adták át a legrangosabb díjakat. Bertha – 1967 és 1971 után – ekkor, 1975-ben, már harmadszor kapott József Attila-díjat. Remélem, a közelgő balatoni nyáron találkozunk. – Győző
PIM V.5473/1/40.
Kézírás. Képeslap. A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Az Olajfák hegye Jeruzsálemben. Csorbának mindig több képeslap volt fiókjaiban, hogy egy-egy gyors üdvözlés, köszönés-köszöntés kényszere ne hozza zavarba, ennek ellenére soha nem küldött ugyanannak a címzettnek kétszer egyforma lapot.
„Kedves Győző!
Nagyszerű volt az írásod a TükörbenTükör: a kor kedvelt képes hetilapja, „erős” szépirodalmi-művészeti rovata volt. . Nagyon tetszett, s most tele vagyok pécsi nosztalgiákkal.A hivatkozott írás Csorba vallomása Pécsről: „Nekem: A VÁROS mindörökre.” = Tükör. 1975. ápr. 22. 16–17. Az írás címe egy sokat idézett Csorba vers – Séta és meditáció – egy sora. (Séta és meditáció. – Budapest: Magvető, 1965. – p. 46; Összegyűjtött versek. – Budapest: Magvető, 1978. – p. 322.)
A gratulációt hálásan köszönöm.Ld. előző képeslapot, a József Attila-díjhoz küldött Csorba-gratulációt.
Szepezdre az idén rengeteget járunk. Várlak. Márciusban már kerestelek.
Szeretettel ölel: Bulcsu”
Kézírás. Képeslap. Datálás a postabélyegzőről: „1975. ápr. 24.” A kép: Salomon van Ruysdael: Eső után.
86Kedves Bulcsu,
aug. 18–24-ig Révfülöpön leszünk. Szeretettel várunk.
Ölel:
Győző”
PIM V.5473/1/41.
Kézírás. Levelezőlap.
„Szeretettel gondolok, ill. gondolunk Rátok Varsóból:A szocialista országok művészeinek sok találkozót szervezetek, hogy azok egymás „tapasztalatait hasznosítani tudják”. Csorba is így jutott ki Varsóba, s viszonozta hamarosan Bertha képeslapját. (Ld. 65. képeslap!)
Győző, Margit
PIM V.5473/1/42.
Kézírás. Képeslap. A kép: Warszava. Ulica Freta. Margit = Csorba Győzőné autográf aláírása.
„Kedves Győző!
Hálásan köszönöm szép verseskönyvedet. Szép és megható dolog, hogy Békéscsabán ilyesmire vállalkoznak.Március: Tizenhárom vers. Ill. Martyn Ferenc. – Békéscsaba: Megyei Könyvtár, 1975. A Békéscsabai Megyei Könyvtár kortárs költők műveinek bibliofil kötetekben történő kiadására vállalkozott. A nagyalakú kötetek elsősorban ajándékozásra valók voltak, a szerzők maguk válogatták bele műveiket, japán technikával készültek, neves festők, rajzolók illusztrálták, s általában 250 számozott példányban készültek. Szeretettel gratulálok.
87Bizonyára tudod, hogy otthagytam az Írószövetséget.A Magyar Írók Szövetsége a korszak egyik legfontosabb, szocialista mintára létrehozott, alkotói közössége volt, 1945-től. 1989-ben a közgyűlés Magyar Írószövetségre változtatta a nevét. Bertha rövid ideig a Szövetség titkára volt, de ebből a funkciójából „egyszerűen ’kiájult’ – a mentők segedelmével szabadult”, írja Gyurkovics Tibor. (Bertha Bulcsu-díj = Magyar Nemzet, 2003. 5. 10. 37. p.) Nem szabadott volna vállalnom ezt a megbízást, de kívülről nem látszott, hogy milyen szörnyű hely ez. Most újra az írás a kenyerem, úgy látszik ez az örök menedék.
Várjuk a tavaszt, s reménykedünk, hogy Szepezd a hála és nyugalom szigete lesz.A balatonszepezdi nyaralóval, kerttel, Öregheggyel vívott esélytelennek látszó harcáról nem csak a levelekben, műveiben is sok helyen ír Bertha, hol mulatságos, hol tragikus, hol értekező jellegű cikkeket, karcolatokat, tárcákat, pl. a Medvetáncoltatás vagy az A fejedelem sírja felett című kötetében is. Ld. még 61/5.
Remélem, hogy jó egészségben élsz és írsz, további jó versíró kedvet kívánok és egészséget, nyugalmat Margitkának, s a lányoknak is.
Szeretettel ölel: Bulcsu
Kézírás. Írólap.
88„Boldog, sikeres új esztendőt, alkotókedvet és egészséget kívánok, nagy szeretettel:
Bulcsu”
Kézírás. Képeslap. Datálás a postabélyegzőn: „75. XII. 28.” Rajz: Hajnal Gabriella.
„Kedves Bulcsu,
nagyon boldog új évet kívánok Neked, s az egész Családnak.
Jan. 3-tól 6-ig Pesten leszek, az Astoriában: egy zsűribe hívtak meg a rádióhoz. Majd kereslek telefonon.
Kézcsók, ölelés: Győző
PIM V.5473/1/43.
Kézírás. Újévi hajtogatott üdvözlőlap, borítékban. Datálás a postabélyegzőn: „1975. dec. 29.”
„Kedves Győző!
Borzasztóan sajnálatos, hogy akkora marha lettem, mint amilyen lettem. Korábban, ha nem is láttalak, mindig megéreztem, hogy ott vagy, most nem. SzederkényiSzederkényi Ervin. mondta, hogy ott leszel a fogadáson.A Magyar Filmszemlét ebben az időben – elsősorban Aczél György pécsi kötődésének köszönhetően – Budapesten és Pécsett felváltva rendezték. Az 1975-ben készült magyar filmek 1976-ban Pécsett tartott szemléjének záró fogadásán járt Bertha. Ebben az évben mutatták be a Bertha Bulcsu Kenguru c. regényéből készült hasonló című filmet, mely a filmszemlén is szép sikert ért el. Csorba Győző az egyik Pécsi Magyar Filmszemle zsűrijének is tagja volt. Reméltem, hogy beszélgethetünk. Nem láttalak. Leróttam a kötelező tiszteletkört a filme89sek és a megyei főnökök körül, s közben igyekeztem azt a nyomást enyhíteni, ami [hirtelen Czine]Bizonytalan olvasat. Valószínű Czine Mihály (1929–1999) irodalomtörténészről van szó, aki szinte a Jelenkor „háziszerzője” volt, két-háromhavonta jelent meg ott írása. A Jelenkor 1975. decemberi száma Benjámin László „különszám” volt (Benjámin 1915. december 5-én született). Czine róla szóló tanulmányában (Sziklarajzok: Benjámin László válogatott és új versei, p. 1090–1094.) a magyar társadalom és Benjámin változásairól is ír, talán ez váltotta ki Aczél György és a cenzorok rosszallását. Czine ezután közel egy évig nem jelent meg a pécsi folyóiratban… Ebben a számban olvashatjuk – a nevezetes interjú-sorozatban – Bertha írását is: Interjú Benjámin Lászlóval. (p. 1061–1072.) miatt a Jelenkorra zúdult. Amikor BocztólBocz József (1929–) 1950 januárjától a Dunántúli Napló munkatársa, 1953–1960-ig rovatvezetője. 1960–64-ig az Esti Pécsi Napló főszerkesztője, 1964–67-ig a Dunántúli Napló főszerkesztője. 1971–80-ig az MSZMP Baranya megyei titkára. 1980–86-ig a Magyar Rádió elnökhelyettese, 1986–89-ig a Magyar Lapkiadók Egyesülete alapítója és első elnöke. 1989. december 1-jén vonult nyugdíjba. leléptem Erb JancsinakErb János fotós a Dunántúli Naplónál. sajnálkoztam, hogy nem jöttetek el. Jancsi esküdött, hogy ott ültetek az egyik asztalnál, meg is mutatta, hogy melyiknél. Az egyik rendező is megesküdött rá. [Tönkrementem]Bizonytalan olvasat. erre a hírre, mert én nem fedeztelek fel. […] ErnőA családnév olvashatatlan, valamilyen Ernő. tűvé tette értetek az egész házat, de már nem voltatok. – Ha tényleg ott voltatok, elnézést kérek… [Túlzottan megviseltek]Bizonytalan olvasat. az események, s úgy látszik, ez a recehártyámra is kihat.
Persze [elmerültem]Bizonytalan olvasat. . Háromkor feküdtem le, s mivel 5-re ébresztőt kértem, egy órán át verték az ajtómat, mire felébredtem. 6-kor tudtam öltözni, s valamilyen különleges csoda folytán még elértem (taxival) a 612 -es expresszt. A taxis a [teher]vágányokonAz összetett szó első szótagja bizonytalan olvasat. át a vonat mellé hajtott.
Hát így történt.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel:
Bulcsu
Kézírás. Írólap. Nagyon rossz, elkapkodott írás, igazolja a levélben közölteket.
90Kedves Bulcsu,
nem voltam ott a fogadáson, semmiféle lelkifurdalásod ne legyen. Utólag bántam, hogy nem mentem el, mert ahogy hallottam, csöndesebb volt, mint a nyitó-fogadás, és talán alkalmunk lett volna egy kicsit elbeszélgetni.Az 1975-ös Magyar Filmszemle zárófogadásáról van szó. Ld. előző levél 2. jegyzet. A Kengururól is.A Kenguru c. Bertha regény alapján forgatott nagysikerű film. Ld. előző levél 2. jegyzet. Nekem általában tetszett. Becsületes, jó levegőjű film, itt-ott botlik csupán egyet-egyet. De ezekről majd egyszer személyesen!
Újság nincs. Dolgozom. Amint mondtam: latinból fordítok. Elég cifra ügy. S egy francia színdarabot is lektorálok a pécsi színháznak.A költő Robert Regnier francia író Arisztotelész rablólétrája (Dieux, belles et betes) c. történelmi groteszkjét fordította a Pécsi Nemzeti Színház részére, Nógrádi Róbert színházigazgató kérésére. A fordítást 1978-ban adta át a szerző a színháznak. Végül politikai okokból nem mutatták be: a darabban, mely nagyon szórakoztató komédia, egy okos nő némi fondorlattal tulajdonképpen orránál fogva vezeti Nagy Sándort és Arisztotelészt. „Áthallások” miatt nem lehetett bemutatni: hogyan lenne lehetséges az, hogy egy nő packázni merészeljen a „hatalommal”? Most jut eszembe: közben megszületett a második unokám. Kislány. Viola.Pintér Viola, a második unoka, 1976. január 4-én született.
Kézcsókkal, öleléssel:
Győző”
PIM V.5473/1/44.
Kézírás. Hajtogatott írólap. A datálás lehet január 29. is, bizonytalan olvasat.
91Kedves Bulcsu,
ölellek a „Kesudió”-értAz Élet és Irodalomban 1976. február 28-án közölt Kesudió c. elmélkedés az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó Bertha-írás, mely egy exportált keleti csemege – a kesudió – kapcsán a magyar gazdaság és társadalom helyzetéről ad pontos képet, látleletet. (Bertha Bulcsu 1972-től az Élet és Irodalom c. művészeti közéleti hetilap főmunkatársa 1994-ig, tehát követte Jovánovics Miklóst az Új Írástól az ÉS-hez.) Jellemző a cikk erejére, hogy Csorba már másnap elragadtatottan reagál rá. Az írás és a róla készült tíz évvel későbbi (ez is a nagy hatást mutatja!) rádióbeszélgetés megjelent Bertha Willendorfi Vénusz (Bp.: Magvető, 1988.) c. kötetében is. (p. [305]–[329.]) . Nagy megelégedéssel és helyesléssel olvastam. Minden szavával egyetértek. Én legfeljebb még beleírtam volna, hogy itt-ott szívesen olvasnék olyan közleményt is, mely tudtul adja, mi történt egy-egy felelőssel. Elvonták a prémiumát? Leváltották? Visszaminősítették?
Vagy felelőst egyáltalában soha nem találnak?
Jovanovics Miklósnak is üdvözletem küldöm a közlésért. Jovánovics Miklós, mint szerkesztő, felelt a megjelent cikkekért, ezért a Kesudió közléséhez az ő hozzájárulása is szükséges volt. Az „És” Élet és Irodalom. mindig jobb lesz.
Szagolom a tavaszt, s révfülöpi szagokat is érzek benne. Csak már mehetnénk! Sajna, sok a dolgom.
Kézcsók, üdvözlet, ölelés:
Győző
Tegnap hallottam a Tv-ben egy kritikát a KengururólA Kenguru című regényéből készült film. . Ahhoz képest, hogy a kritikusnak (Lázár IstvánLázár István kritikus. Berthának hasonlóan rossz véleménye van a kritikusokról és a korabeli „irodalomkritikáról”, ld. pl. Műhely című írását = Fehér rozsda. – Bp.: Szépirod. Könyvk., 1982. p. 201–222. ) mekkora feje van, meglehetősen primitív volt.”
PIM V.5473/1/45.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap. Az utolsó mondatot, mivel utóiratként a lap alján már nem fért el, a bal margóra, alulról fölfelé haladva, két sorba írta a költő.
92„Kedves Győző!
Nagyon köszönöm bíztató soraidat, úgy látszik szükség is lesz rá, hogy talpon maradjak. Nagyon nagyot csattant az írás fent és lent.A Kesudió c. írás. Ld. előző levél, 1. jegyzetét. Az egyetértő levelek és telefonok mellett rossz hangok is vannak, támadások is készülnek. Én az igazságnak csak egy kis töredékét tettem szóvá, de bizonyos körök ezt sem bírják elviselni és az ÉS-tAz Élet és Irodalom című hetilap. az Irodalmi ÚjsághozAz Irodalmi Újság az 1956 előtti idők híres hazai, majd 1956 után párizsi emigráns lapja, a forradalom egyik bölcsőjét látják benne. A hozzá hasonlított Élet és Irodalom ebben az időben valóban az „ellenzéki” hangok egyik fő forrása volt, nem véletlen, hogy Csorba is előfizetett rá, noha a Baranya Megyei Könyvtárban is olvashatta volna. kezdik hasonlítgatni. Viszont [pincérek]Bizonytalan olvasat. telefonálnak és orvosprofesszorok írnak levelet, hogy egyetértenek. A legfelső vezetésből két politikai bizottsági tag is az írás mellett foglalt állást.Jellemző a korra, hogy egy-egy irodalmi újságban megjelent írásra az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai is reflektáltak! JovánovicsnakJovánovics Miklós. is elég nehéz a helyzete, de vitézül küzd.
A tavasz és a szepezdi kert az én reménységem is. Nagyon szép lett az idő, már a szőlőt is lehetne metszeni.
Ha megkapom a regényem példányait, azonnal küldök.A Kenguru című regényről van szó. Ld. következő levél.
Margitkának és a lányoknak kézcsók, Téged szeretettel ölel: Bulcsu
Kézírás. Írólap.
93Kedves Bulcsu,
köszönöm a Kengurut.Kenguru: Regény. – Bp.: Kozmosz Könyvek, 1975. Most már mindenhogyan megismertem: folytatásokban, filmen, s végül könyvben és egészben. Így a legjobb. Azt hiszem, regényeid közül a legharmonikusabb, a legérettebb, s a leginkább benne vagy Te. A történet szürkesége, hétköznapisága, s a figuráké próbára tett, hogy mire tudsz menni a kisszerűséggel, s bizonyítottad a Goethe-i tételt: „Kicsikkel csak kis dolgok esnek; nagyok naggyá tesznek kicsit.” Varjú IstvánVarjú István, a Kenguru c. regény és film főszereplője személye, története, sőt mindenki, aki vele bármilyen kapcsolatba kerül: jelentőssé válik. Élete: sors. És ez igazi írói teljesítmény.
Nagyon élveztem a könyvben – amit Nálad különben is mindig szerettem – fantáziád csodálatos játékait, főként a kenguru-iskola szereplői körül.
És az atmoszférád, és a lírád, humorod, nyelved…
Néhány apróságra a lektor felhívhatta volna figyelmedet. Pl. amikor ZsozsóZsozsó, a Kenguru c. regény és film női főszereplője anyja meglepi a fiatalokat, alig hihető, hogy az asszony egy kisebbfajta önéletrajzot mond el felindulásában (ld. a 66. lapon fent). – De mondom: csak apróságokról van szó.
94A kesudió-vitátKesudió-vita, ld. 77/1. hullámzó kedéllyel figyelem. Mekkora emeletes marhák, sőt nem is csak marhák bújnak elő időnként. Én azonban azt hiszem, hogy a vita már eldőlt, mégpedig a Te javadra. A többi nem fontos.
Szeretnék Révfülöpre menni, de egyelőre aligha tehetem. Mindenféle kínos-keserves munka szakadt a nyakamba. Csak legalább végezni tudnék velük nyárig!
Ha előbb nem, a közgyűlésenA Magyar Írók Szövetsége közgyűlése nyilván találkozunk. Május végén meg lesz valami estem a Fészekben.A Fészek Klub Budapesten a művészek kedvelt találkozóhelye, a legnevesebb alkotók estjeinek színhelye a levelezés idején.
Minél több szépirodalmat írjál! Az a legfontosabb!
Kézcsókot, ölelést küldök:
Győző”
PIM V.5473/1/47.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
Kedves Bulcsu,
köszönöm a Teimel-villát.Teimel villa: Elbeszélések. – Bp.: Szépirod. Könyvk., 1976. – 250 p. Örültem, hogy megint találkozhattam novelláiddal, mindig megkülönböztetett szeretettel olvastam őket.
Ezúttal is tovább léptél. Kötetedben főleg azt csodáltam, milyen kitűnő szemed van az élet létező csomópontjaihoz, és tehetséged az ilyen csomópontok teremtéséhez, gyakran a semmiből.
95Dícsérem [sic!] tematikai gazdagságodat is. Az élet hány területére, hány emberi sorsba elkalandozol, hány szereplőt támasztasz és mozgatsz, s milyen ragyogó szürke történeteid vannak – a ragyogó színesek mellett!
Különös örömmel olvastam a „Rákleves”-t, „Az olajzöld teherautó”-t, a „Téglák legendájá”-t, a „Kőarc”-ot, A [sic!] „Channel legendá”-tA novella címe pontosan: „A Channel legenda”. A levélben egy hellyel jobbra csúszott az „ ” (idézőjel), ezért a [sic!] jelzés. és a „Különleges megbízatás”-t.
Kicsit sajnáltam, hogy megfogyatkozott írásaidban a humor és a számomra kiváltképpen kedves líra (tájlíra, atmoszféra).Csorba a saját verseiben is ezeket az elemeket hiányolta, legfőképpen öregkorában. Csodálója volt Petőfi tájleíró költészetének, betegágyán, bénán fekve, unokáinak is erről beszélt, pl. rendszeresen az A puszta télen című versét dicsérte, magyarázta nekik.
Könyved azonban mindenképpen nagy teljesítmény, igen melegen gratulálok hozzá. –
Révfülöpre – a jelek szerint – csak valamikor júliusban jutok el. Pontos időt nem tudok. Majd jelentkezem. Jó lesz beszélgetni, mint ahogy nagyon jó volt most is Pesten, Nálatok.Csorba a Fészek Klub-beli est alkalmával járt Budapesten, s akkor találkozott Berthával is. Ld. előző levél 6. jegyzet. Mind kevesebb az európai a fehérek közt!
Kézcsók, üdvözlet, ölelés!
Győző”
PIM V.5473/1/48.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
96„Kedves Győző!
Most olvastalak az Új Írásban. Nagyon izgalmas és meglepő. Gratulálok.Pályám emlékezete. „Hatvan! – Vanhat?” = Új Írás. 1976. 11. 115–128. Sajnálom, hogy én interjúnk alkalmával nem kérdeztem egészen jól.Bertha a Jelenkor 1970. októberi számában megjelent, Csorbával készített beszélgetésre gondolhat. (Ld. 23/2.)
Szeretettel ölel: Bulcsu”
Kézírás. Képeslap. Datálás nincs, a postai bélyegző nem olvasható. A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe, 1902.
„Kedves Bulcsu, köszönöm lapodat. Örülök, hogy tetszett a „Pályám”.Pályám emlékezete. Sorozat az Új Írás c. lapban, 1975-től. Írók, költők adtak benne számot pályájuk számukra fontos mozzanatairól, eseményeiről, életükről. Csorba írása „Hatvan! – Vanhat?” címmel jelent meg a sorozatban, az 1976. 11. számban. Ld. előző levél. Én kevésbé vagyok megelégedve vele. Meglehetősen szürke. Nehezen írtam.Csorba nem szeretett prózát írni, mindig azt mondta, hogy ő csak versben tudja magát kifejezni. Viszont már most ölellek a „Piros elefántok”-értA Piros elefántok Bertha egy Csorbát dicsérő, a vele töltött évekre emlékező, nagyon meleghangú novellája, a Jelenkor 1976. novemberi számában és az A fejedelem sírja felett c. Bertha-kötetben jelent meg. Ld. még következő levél. . Bár még nem olvastam (meg szeretném magam lepni a lappal), de komoly emberek szerint a Jelenkor legszebb írása lesz. Én el is hiszem. Kézcsók, ölelés – Győző. A 21-i viszontlátásig!
PIM V.5473/1/50.
Kézírás. Képeslap. A kép: Sikonda. Gyógyfürdő. Az „ölelés” szó a lap jobb alsó sarkán – az aláírással együtt – az írásra merőlegesen fért csak el, ugyanúgy, mint a tkp. utóirat is („A 21-i viszontlátásig!”), amelynek vége visszakanyarodik az első sor fölé. A datálás a „Sikonda. Gyógyfürdő” felirat fölött, szintén az írásképre merőlegesen olvasható.
97Kedves Bulcsu,
most már én is olvastam a „Piros elefántok”-atPiros elefántok: ld. előző levél, 3. jegyzet. . Ölellek érte. Szívből született, nagyon szép írás. Családomat is meghatotta.
S ha már van kék üvegtrombitám, szeretném olyan erősen megfújni, hogy a környéketeken kóborló piros elefántok is meghallják, s előttetek, körülöttetek tiporják széjjel a havat. Soha ne fázzon egyikőtök se!
Várom, hogy találkozzunk. Addig is kézcsók, üdvözlet, ölelés.
Győző”
PIM V.5473/1/49.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
98„Kellemes karácsonyt és sikeres, boldog új esztendőt kívánunk az egész családnak nagy szeretettel
Bulcsu
Franciska
Franciska”
Képeslap. Rajz: Boór Vera. Datálás a postabélyegzőről: „1976. dec. 21.”
„Kedves Győző!
Itt vagyok egy találkozón, de nem rám kíváncsiak, hanem Cs. Győzőre. Emlegetnek az isten tudja hány évvel ez előtti Jelenkor est és a 60 év kapcsán.Csorba Győző 1976. november 21-én volt hatvan éves. Szeretettel ölel:
Bulcsu”
Kézírás. Üdvözlőlap Zalaegerszegről. Datálás a postabélyegzőről: „1977. II. 1.”.
„Kedves Győző!
Új könyvedÉszrevételek. Versek. – Bp.: Magvető, 1976. Csorba verseskötete. megjelenése alkalmából is csak tisztelegni tudok előtted, de nem hivatalosan, hanem meghatott baráti szeretettel. Jól ismerem emberi, írói utadat, ha nem is voltam a kezdeteknek személyes tanúja, s tudom, hogy ez az 99út nem annyi, és nem akkora, mint ahogy az a párizsi abszolút méterrel mérhető. Nemcsak azért, mert a művész teljesítménye soha nem mérhető, hanem azért is, mert a körülményeink minket vidéken nem arra predesztináltak, hogy kimagasló szellemi értékeket hozzunk létre, és Te mindezek ellenére olyan nagy műveket tettél az asztalra. Úgy értem, sokkal többet kellett Neked dolgozni a vitathatatlan országos elismerésért, mint azoknak, akik a fővárosban laknak. Így is tartozik neked még az ország egy Kossuth-díjjal és sok mással, amit meg kellett volna kapnod. De új kötetedet olvasva mégis nagyon boldog vagyok, mert tiszta forrásból kortyolhatok most, s ahogy egyik versről a másikra váltok, visszanyerem a hitemet sokmindenben.
Mi itt nem vagyunk sem túl jól, sem túl rosszul. Valaki mindig beteg egy kicsit, de rendbejön. Igaz, nem egészen. Írok, de elégedetlen vagyok magammal. A Körülmények nem kedveznek túlságosan a művek születésének, bár nem is akadályozzák azt. Többet kellene dolgoznom, de nem tudok. És jobban, de azt sem tudok. Ezer dolgot kellene intézni a ház körül és Szepezd ügyében, de azt sem tudok, mert nincs rá idő és energia. – A képedet nézem hetek óta (a címlapon), mert erő sugárzik arcodból, s arra gondolok, nekem is ilyen tudatosnak, határozottnak kellene lennem. De bizonytalan vagyok.
Tegnap elmentem az ÉS-asztalhozIrodalmi asztaltársaság, az Élet és Irodalom kiadói és szerzői gárdáját gyűjtötte egybe bizonyos alkalmakkor. . Nem az én világom, bár ott volt Lázár.Lázár Ervin, Bertha egyik legjobb barátja volt. Ld. pl. előszó. Most újra nem megyek el hónapokig. Nem ért semmi sérelem, mégis iszonyú volt az egész. Az arcok, az emberek. Nyolckor már itthon voltam, de éjfélig gondolkodtam azon a megfoghatatlan semmin, amit ott érzékeltem. Nem kellett volna soha egyetlen sort sem írnom.
Most persze Szepezdre készülődünk, már magokat veszünk, műtrágyát és minden vacakot, és tele vagyunk reménnyel, ami majd ott már kora tavasszal zátonyra fut. Tudom előre, de azért készülődöm, szakkönyveket lapozgatok… Marhaság az egész.
Valaki azt mondta, hogy nem vagy túlzottan jól. Talán ez csak rémhír, vagy átmeneti állapot volt. Mindenesetre mi jó egészséget kívánunk, és szeretettel gratulálunk nagy100szerű verseskönyvedhez. Margitkának kézcsók és a lányoknak is.
Szeretettel ölel: Bulcsu
Gépírás. Írólap. Az első oldalon fent, jobb oldalon, nőies kézírással: „Észrevételek c. kötet”
„Kedves Bulcsu, nagyon jólesett érdeklődésed. Bizony, kissé megrendültem. De talán lassan sikerül egyensúlyba kerülnöm.Ld. előző levél utolsó bekezdésének 1-2. mondatát. A Tiédhez hasonló szívbéli megnyilatkozások mindenesetre segítenek benne. Kézcsókkal, meleg öleléssel, köszönettel: Győző”
PIM V.5473/1/51.
Kézírás. Képeslap. Datálás nincs. A postabélyegzőn „1977. már. 14.” olvasható. A lapot Magyarországon adták fel, 40 filléres magyar bélyeggel. A postabélyegzőn a posta helye rosszul olvasható, valószínű Szeged. Csorba a lap bal oldalán, alulról felfelé, az írásképre merőlegesen írta: „K.: Csorba Győző, 7624 Pécs, Damjanich u. 17. sz.” A lap felirata: „Pozdrav iz Batine”. A képeslap bal alsó sarkán, Csorba sorai között, körbélyegző „Savez Boraca Narodno Oslobod Rata Batina” fölirattal. A felirat közepén ötágú csillagban valamilyen szimbólum látható. Nem lehet tudni, miért ezt a lapot küldte Csorba, s hogy hol és mikor vehette?
101Kedves Bulcsu,
itt vagyunkRévfülöpön Nejemmel. S Ti? Adjatok jelet, nélküle nem merünk nekiindulni Szepezdnek.Balatonszepezd Szept. 1-ig maradunk.
Ölelés, csók, kézcsók:
Győző”
PIM V.5473/1/52
Kézírás. Levelezőlap. Címzés: 8252 Balatonszepezd. Öreghegy.
„Kedves Győző!
Végre, nyilván mindenről lekésve, küldöm a darabot. Kislányodtól elnézést kérek a késésért, de a szöveget véglegesíteni kellett, [legépelni]Bizonytalan olvasat. , összehasonlítani a színházi súgópéldánnyal, s a színház messze van innen.Valószínű, a Fürdőigazgató c. Bertha drámáról van szó, melyet 1977-ben a Miskolci Nemzeti Színház mutatott be, s melynek kéziratát a szerző Csorba Eszternek, Csorba legidősebb lányának küldhette, aki évfolyamdolgozatot írt a drámáról az ELTE Bölcsészkarán. Ld. még következő levelek.
A szokásos évvégi kapkodásban élek. Remélem, Ti jól vagytok, és egészségesen várjátok az adventot.
Szeretettel ölel:
Bulcsu
Kézírás. Írólap. Nagyon csúnya íráskép, nehezen olvasható szavakkal.
102„Élvezettel olvasván a Fürdőigazgató-tFürdőigazgató, Bertha drámája. A kézirat, melyet Csorba olvashatott, sajnos, nem maradt meg a hagyatékban. Ld. még előző és következő levelet! nagy szeretettel kívánok kellemes karácsonyt és egészséges, boldog új évet az egész kedves Családnak. Kézcsókkal, üdvözlettel, öleléssel:
Csorba Győző
Kézírás. El nem küldött, bélyeg nélküli képeslap. A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe.
„Kellemes húsvétot kívánunk az egész kedves Családnak, kézcsókkal, csókkal, öleléssel. A FürdőigazgatótFürdőigazgató: ld. még előző két levél. másodszor olvasom és élvezem. Majd szóban megtárgyaljuk.Az erős politikai töltet miatt nem akart írni a drámáról Csorba (ld. levélfelbontások!), inkább maradt a személyes beszélgetésnél…
Győző
PIM V.5473/1/46.
Kézírás. Képeslap. A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben.
103„Kedves Bulcsu, kis késéssel, de nagy szeretettel gratulálok SZOT-díjadhozA Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) művészeti díja. A „munkásosztály, a munkások életének ábrázolásában kiemelkedőt nyújtó alkotások”-ért szokták adományozni. Néha, mint ebben az esetben is, arra érdemes személyeket jutalmaztak, a tényleg kiváló művész nevével fényesítve a díjat! Bertha jól ismerte a munkások életét saját tapasztalataiból, nem egy novellának a főhőse éppen saját maga. A levélírás idején kapott díj „utóéletének” történetét is ismerjük: a díjhoz járó pénzből csónakot vett az író, s elvitte Balatonra. Ott aztán három győri munkás telerakta hullámtörő kövekkel, s elsüllyesztették, miközben azt kiabálták: „…pusztítsd az urak hajóit”. Bertha nagyon keserűen és maró gúnnyal folytatja a történetet a Medvetáncoltatás c. kötetben (ld. 121/1., p. 45–46.). „A munkásszakszervezet elismerő díjából veszek egy csónakot, aztán jön három részeg munkás, és elsüllyeszti. Sejtelmem sincs, hogy mit gondoljak az egészről, de az világos, hogy nem lehet velük együtt élni. De hol éljek? Beszorul az ember az udvarokba, szobákba. Ti, amikor itt jártatok, reggeltől estélig áradoztatok nekem a közösségi társadalomról. Magyarországon nincs ilyen. Vannak kommunista álmodozók, és van a valóság. A csőcselék uralkodik az utcákon, és ez sokkal rafináltabb, rosszabb, gonoszabb csőcselék, mint a Horthy-rendszerben… Nagyon jól tettétek, hogy elmentetek. Itt végetek lett volna. Én maradok. Nem tudok elmenni. Már-már azon a ponton vagyok, hogy a három győri munkásnak is megbocsátok, pedig nem szabadna. Ebből élnek. Mindig megbocsátanak nekik. Egyszer az életben, ha nem is hivatalosan, le kellene számolni velük. Kegyetlenül. Hogy a többi is megijedjen. Egy évre legalább. De nincs remény.” A SZOT-díjat május elsején, „a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepén” szokták adományozni, tehát a gratuláció tényleg nem sokat késett. Ekkor már három József Attila-díja volt Berthának (1966, 1971, 1975). . Kár, hogy nem találkoztunk itt Pécsett. Valami szervezési hiba történt. Remélem, nyáron pótolhatjuk az elmaradtat. Jó munkát és egészséget. – Kézcsók, üdvözlet, ölelés:
Győző.”
PIM V.5473/1/53.
Kézírás. Képeslap. A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Villanyvilágított fák Jajcében.
104„Kedves Győző!
Összegyűjtött verseidÖsszegyűjtött versek. Bp.: Magvető, 1978. gyönyörű kiadásához szeretettel gratulálok. Nagy öröm számomra. [Kézben tartom]Bizonytalan olvasat. ezt a könyvet, a méltó becsülés, elismerés biztos jelét. Minden sora egy világ, számomra ismerős, […]Olvashatatlan szó. világ. Ölel: Bulcsu.”
Kézírás. Képeslap. A lap: Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése. Az írás nehezen olvasható. Datálás a postabélyegzőn: „1978. máj. 26.”
Kedves Bulcsu,
itt vagyunk Révfülöpön 16-a óta. ErvinSzederkényi Ervin. mondta, hogy megtelefonálja Neked, de talán már nem voltál Pesten. Most 105azért írok, mert nem sokáig maradunk: 31-én csütörtökön utazunk vissza Pécsre. Mentünk volna mi is HozzátokBalatonszepezdre. , de nagy kockázat lett volna. Várunk Titeket, vagy híradástokat. Kézcsók, ölelés:
Győző”
PIM V.5473/1/54.
Kézírás. Levelezőlap.
„Kedves Győző!
Véletlenül itt vagyok Párizsban.Most Bertha viszonozza Csorba párizsi képeslapját. A párizsi útról ld. pl. Barangolások Párizsban = Medvetáncoltatás. p. 13–22. Sokszor emlegetnek itt szeretettel. Ámulok és bámulok a városon és az embereken. – Margitkának kézcsók, Téged szeretettel ölel: Bulcsu
Kézírás. Képeslap. A lap: Paris Vue aérienne de I’lle de la Cité et de I’lle St Louis. Datálás az írásképre merőlegesen, a lap felirata fölött.
„Kellemes karácsonyt és egészséges, sikeres új évet kívánok az egész kedves Családnak. Köszönöm a párizsi lapotLd. Bertha előző, párizsi képeslapját! . 106Famíliám nevében is öleléssel, kézcsókkal, csókkal:
Csorba Győző
PIM V.5473/1/55.
Képeslap. Kézírás. A datálás a szövegre merőlegesen, a lap alján. A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja Názáretben.
Kedves Győző!
Hálásan köszönöm az „aranyat”,Válogatott versek, 1945–1975. Bp. 1979, Magvető – Szépirodalmi Könyvkiadó. – (30 év). Csorba válogatott verseinek kötete. Megjelent a két kiadó közös sorozatában, melyet a „szocialista alkotó munka 30 évének” tiszteletére indítottak. nagyon örülök, hogy megtiszteltél vele. Nem is a könyv miatt, hanem ami bent foglaltatik. Hirtelen olyan súlyos lett az életműved, hogy az ember zavarba jön. De ahogy újra és újra olvasom ezeket a verseket, az is nyilvánvaló, hogy ezek a művek nem hirtelen, és váratlanul jöttek létre. Itt felépült egy torony az egész ország szeme előtt, de itt mindenki csak azt látja, amit [akarsz],Bizonytalan olvasat. vagy amit már [nézni]Bizonytalan olvasat. kell. – Mi persze, akik szerető barátságod közelében, melegében éltünk, ezt mindig tudtuk és képviseltük is. De nagyon örülnék, boldog lennék, ha alkotásod nyilvánvaló nagyságát a közeli jövőben az adható legnagyobb irodalmi díjjal értékelnék.A levelekben, Csorba versesköteteit olvasva immár nem először, Bertha a Kossuth-díjat emlegeti. Nagyon remélem, hogy ezt most valóságosan remélhetem.
Mi gyötrődve élünk, semmi sem megy igazán jól. Talán majd a jövő héten Szepezden minden jóra fordul.
Margitkának kézcsók, Téged szeretettel ölel:
Bulcsu”
Kézírás. Írólap.
Kedves Bulcsu,
köszönöm leveled. Igen jólesett. Egyúttal furdalni kezdett a lelkiismeret, hogy én viszont levélben még nem köszöntem meg a „Délutáni beszélgetések”-et.Délutáni beszélgetések: [Interjú-portrék.] – Bp.: Szépirod. Könyvk., 1978. Pedig a másik kettővelMeztelen a király és Írók műhelyében. Mindkét kötet írásai az „interjú-portré” műfajt képviselik, melynek megteremtőjét Berthában látja Csorba. együtt kedves könyvem ez is, lelkes propagátora vagyok. Bár könyvtári tapasztalatomCsorba Győző „polgári” foglalkozása könytáros volt. Nem zárkózott el az olvasókkal való találkozástól sem, bár, a kezdeti időktől eltekintve, nem az volt a feladata. szerint sem ennek, sem a két elsőnek nincs szüksége propagandára. Szeretik és olvassák őket. Gyakran hangoztatott meggyőződésem – s örömmel tapasztalom, hogy véleményemmel nem vagyok egyedül –, Te új műfajt (vagy legalább is: műformát) teremtettél sorozatoddal. Amit az is igazol, hogy egyre többen igyekeznek utánozni.
Ebben a kötetben – alighanem a „primus inter pares” – néhány különösen kedvemre való interjú van. Pl. a Csurka-Csurka István (1934–) író. , a Galgóczi-Galgóczi Erzsébet (1930–1989) író. , a Hubay- Hubay Miklós (1918–) író. , a Kormos-Kormos István. , az Örkény-interjúÖrkény István (1912–1979) író. . S mindenekfölött a Csoóri-valCsoóri Sándor (1930–) költő. készített. Főként ha eredeti szövegére gondolok.Csorba olvasta a Csoóri-interjú eredeti, „vágatlan” szövegét is. Nem tudni, Bertha mennyit hagyott ki belőle ön-, mennyit a „hivatalos” cenzúra hatására.
Örömmel olvastam az „És” Élet és Irodalom. -ben Alföldy JenőAlföldy Jenő. kritikáját. Többnyire jók a szempontjai, s okosak a megállapításai.
ErvintőlSzederkényi Ervin. időnként hallom, hogy le-leruccantok Szepezdre. Talán éppen most is ott vagytok, hiszen itt a húsvéti szünidő. Én még nem voltam Révfülöpön az idén. Mind kevesebb kedvvel megyek. Most éppen az egyik szomszédunkkal kellett veszekednünk. Megtoldotta házát, egészen közelre (kb. 1 m) jött telkünkhöz, s a tetejébe egy hatalmas ablakot helye108zett el a toldáson, kilátással ránk. Persze építési engedély nélkül, s törvénysértően. De a tanácsKözségi-, Városi Tanács, a falvak, községek, városok – állami – vezető szerve a szocializmus évei alatt. Ma, és 1945 előtt: Polgármesteri Hivatal. nem veszi észre. Egyébként sógora a községi párttitkárA Magyar Szocialista Munkáspárt alapszervezeteinek, egységeinek vezetője. , a törvény hivatalos őre. Ajaj! Nem lehet élni! Értelmet és megnyugvást egyre inkább az olyan baráti üzenetek adnak csupán, mint a Te könyved és leveled.
Jön a húsvét. Őszinte szeretettel kívánok az egész kedves Családnak kellemes ünnepeket az Enyéim nevében is.
Kézcsókkal, csókkal, öleléssel:
Győző”
PIM V.5473/1/56.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
109„Kedves Győző!
Hálásan köszönöm soraidat.Ld. előző levél. Közben mi lent jártunk Szepezden, s mivel itt volt az ültetések ideje, korábbi engedélyed alapján, a szomszéd segítségével behatoltunk birtokodra és néhány tő nádat átvittünk Szepezdre. – Leveledből utána értesültünk, hogy a szomszéddal a jó viszony megromlott az építkezés miatt. Elnézést kérek, hogy így én a kényes szituációban a szomszéd segítségét igénybe vettem.Ld. előző levél. A Csorbától kapott nádtövekről Bertha ír a Piros Lambert c. tárcában is, ld. Medvetáncoltatás, ld. 121/1., p. 56.
A nádak, már új helyükön, elégedetten dugják dárdáikat.
Az összes magyar lapban látom, hogy alkotó erőd most hatalmas. Dolgozol, s amit leírsz, az hat. Ha a [népre]Bizonytalan olvasat. nem is, a kevés értőkre igen. Ez közös sorsunk. Bár ez az egész […]Olvashatatlan szó vagy szavak, még ez sem eldönthető. Mostanában irigylem alkotó erődet.
Margitkának kézcsók, Téged szeretettel ölel a nád lopó [sic!]: B. Bulcsu
Kézírás. Írólap.
„Kedves Bulcsu,
ne haragudjál, hogy háborgatlak, mégpedig egy talán kellemetlen kéréssel. Két oka van: az egyik, hogy lassan nem 110lehet élni ebben a világban, az embernek folyton harcolnia kell a rosszindulattal, a butasággal, az agresszivitással s egyéb hasonlókkal, a másik pedig az, hogy emlékezetem szerint Te ismered a tapolcai városi tanács elnökét.
Mindezek úgy kapcsolódnak egybe, hogy Révfülöpön van két szomszédunk. Az utcáról nézve a jobb oldali majdnem az udvarunkba épített egy toldást a házához, dupla ablakkal felénk. Ezt az ügyet ugyan nem intéztük el, de valahogyan megpróbáltuk kialakítani a jövőbeli helyzetet .A „jobboldali” révfülöpi szomszéd (a párttitkár sógora) műanyag-fóliát ragasztott az ablakra, mely mögül nem lehet kilátni, de a fényt azért átengedi. Csorba hosszas vitában volt ezzel a szomszéddal is, de rokonai tanácsára és a békesség kedvéért, mint még megfelelő megoldást, elfogadta az ablak fóliázását. Az ablak azóta is ilyen módszerrel van „lezárva”.
Ugyanakkor a bal szomszédunkkal egy B. L.A levélben B. L. teljes nevét írta Csorba, minden alkalommal. Itt most, az esetleg kiújulható viták elkerülése érdekében, eltekintünk a név közlésétől. nevű győri technikussal, akinek a szülei laknak mellettünk, a kerítés miatt vagyunk vitában. Noha a jogszabályok szerint a közöttünk levő kerítést neki kell megcsináltatnia, illetve fenntartania, mégpedig a saját területén, ami azt jelenti, hogy a kerítésoszlopoknak is az ő oldalán kell lenniük, ezt a tényt nem akarja semmiképpen tudomásul venni.
Hogy a kérdést teljesen világosan lásd, meg kell mondanom, hogy mikor mi a telket megvásároltuk, volt már egy kerítés közöttünk, mely nyilván a régebbi telekviszonyok miatt, amikor még a területet nem osztották fel kisebb parcellákra, úgy állt, hogy a kerítésoszlopok a mi oldalunkon voltak. Viszont B. L.-nak én már régebben hangsúlyoztam, hogy a kerítés az övé, illetve a már igen rossz állapotban lévő kerítés helyett neki kell újat létesítenie, s ez azt jelenti, hogy az oszlopokat is át kell helyezni a saját területére, tehát az ő oldalukra.
B. L. ezen a nyáron, anélkül, hogy engem előre értesített volna, új dróthálót helyezett el, de úgy, hogy a régi oszlopok közül a még tűrhetőket meghagyta, néhány újat is leásott, de mindezt úgy, hogy az oszlopok továbbra is a mi területünkön maradtak.
Mikor a nyár végén ezt személyesen, a saját szememmel láttam, írtam B.-nak, s közöltem vele, hogy nem fogadom el a megoldást, mert törvényellenes. Arra is hivatkoztam, hogy lényegében birtokháborítást követett el. Sértődötten válaszolt, s egyúttal hivatkozott arra, hogy a helyi, tehát a révfülöpi tanács építésügyi előadója megnyugtatta, minden rendben van, mert azon a részen a Baranyamegyei [sic!] Tanács üdülőjétől 111kezdve ez a gyakorlat, vagyis, hogy a tulajdonosok az utcáról nézve a bal oldalon kerítenek. Ez persze nem igaz, hiszen jómagam is a jobboldalon kerítettem.
Ezután írtam a révfülöpi tanácsnak, hogy építésügyi előadójuk milyen jogszabály alapján adta a tájékoztatást B. L.-nak. Három nap múlva meglepetésemre a révfülöpi tanács azt közölte, hogy levelemet illetékességből megküldte a Tapolcai Városi Tanács VB. műszaki osztályának, mint a területen illetékes I. fokú építésügyi hatóságnak, érdemi válasz végett. (79. okt. 9.) Az énhozzám küldött értesítés száma 3143/1979.A dőlt betűkkel szedett részt Csorba utólag, golyóstollal szúrta be a gépelt sorok közé és mellé. Az aláhúzva és dőlten szedett sorokat Bertha a levélben áthúzta. A normál betűs sorokat a margón függőleges vonalakkal jelölte meg. Nyilván ezzel hívta fel a figyelmet – magáét vagy a gépelőét –, mit másoljon majd le a Tapolcai Városi Tanács elnökének küldött levél mellékleteként. Ld. következő levél!
Most már nyilván érted, hogy miért fordulok Hozzád.
Kérésem az lenne, hívd fel néhány sorban a tanácselnök figyelmét arra, hogy levelem az ottani műszaki osztályon van, s hogy nézzen utána, miként intézik, illetve, ha szükségesnek látják döntésük előtt meghallgatásunkat, erről értesítsenek minket, hogy oda utazhassunk. Attól félek ugyanis, hogy különféle bunkók fölületessége helytelen döntéshez vezethet, s akkor tovább kell folytatnom a vitát. Hogy ne tarts területrablónak, nem a tízegynéhány centiméteres csíkért harcolok, hanem az ellen a pimaszság ellen, amivel, a törvényeket a hatóság tudtával A két szót („hatóság tudtával”) valószínűleg Csorba húzta alá! fölrúgva, az ember életét állandóan keserítik. Éppen az ilyenek miatt már annyira útálom Révfülöpöt, hogy remegni kezd a gyomrom, ha csak rágondolok is.
Kedves Bulcsu, természetesen mindezt csupán akkor kérem, ha ez Neked semmiféle vonatkozásban nem okoz kellemetlenséget.
Nyakig vagyok a munkában. A választmányi ülésre nem is tudok elmenni.
Gabinak kézcsókom és Franciskának Nagy Franciska és Bertha Franciska. is, Téged – előre is mindent köszönve – szeretettel ölellek.
Győző”
PIM V.5473/1/57.
Gépírás. Hajtogatás nélküli írólap.
112„Kedves Sándor!Baski Sándor akkori tapolcai tanácselnök.
Csorba Győző költő, aki mellesleg híres műfordító is, Goethe Faust-ját is ő fordította magyarra, expressz levélben felkeresett, hogy ügyében kérjek Tőled igazságos döntést.
Csorba Győző ez esetben az én megítélésem szerint költői lelke és társadalmi tapasztalatlansága miatt (bár jogi doktor, s valamikor Münnich FerencMünnich Ferenc (1886–1967) kommunista politikus. Jellemző a korra az az ordító ellentét, mely a dicséretben rejlik: Csorba kiváló, mert Goethe fordítója, és mert Münnich titkára volt. Az akkori hivatalnok számára a Münnich-titkárság ugyanolyan fontos volt, mint az, hogy a kérelmező Goethét fordított. Csorba, aki csakis félkarúságának köszönheti, hogy nem vitték el a háborúba, Pécsett, a főispáni hivatalban dolgozott, s így szinte egyedüli jogász szakértő volt a városban, aki az adminisztrációhoz is értett. Ezért „vezényelték” a háború után rövid ideig Pécset is irányító Münnich mellé jegyzőnek. titkára volt), egy komikus „tyúkper” áldozatává vált. Révfülöpön van nyaralója és a szomszéddal hadakozik a kerítés miatt. Én nem értem az egészet, valószínűleg Te sem érted, de tény, hogy a révfülöpi tanács, mint magasabb hatósághoz, a ti műszaki osztályotokra küldte el döntés végett az ügyet. Kérlek, ha ezer gondod mellett módod van rá, szólj át a műszaki osztályra, hogy barátsággal kezeljék az öreg költő ügyét. Levelének idevonatkozó részeit másolatban mellékelem.Ld. előző levél.
Ne haragudj, hogy ilyen komikus üggyel zavarlak, nekem is nagyobb kedvem lenne új bor mellett ülni a pincegá113dorban és beszélgetni, eszmét cserélni, felvidulni. De talán majd erre is mód lesz.
Barátsággal köszönt:
A mellékletnek PIM száma nincs, csak a Csorba levélnek. A PIM-ben azzal összekapcsolva őrzik.
Gépírás. Írólap. A tanácselnöknek küldött levél másolata lehet, nincs aláírva.
Kedves Bulcsu,
köszönöm gyors közbelépésedet. Eddig még semmi hír, várom az eredményt.Ld. előző levél.
Igazad van: az ember csak magát pusztítja a hasonló vitákkal. De mégse tudok belenyugodni, mert a társadalmi-erkölcsi élet éppúgy nem tűri a vaacumot, mint a természet. Ha a tisztesség visszavonul, a becstelenség azonnal a helyére nyomul. Pláne mostanság, amikor államunk mintha élvezné, hogy polgárai folytonos hadban állnak egymással.
Az építési jogszabályok szerint a szomszédnak pl. már nem kell előzetesen beleegyeznie semmibe. A hatóságnak vol114na kötelessége hivatalból mindent ellenőrizni. Persze a hatóság nem teszi (ld. a másik szomszédomat!), akkor pedig csak a feljelentés marad, s máris bekövetkezik a kívánt idilli állapot: a két szomszéd halálos gyűlölködése. Ha viszont az ember csak nyel, nyel, akkor egy idő múlva megkaphatja, hogy a szomszéd már a lakásába is beletelepszik.
A dolgok summája persze így is, úgy is egy: nem lehet élni!
Hát, majd meglátjuk, mi lesz. Én mindenesetre ismételten köszönöm segítségedet.
Ervin most mondta, hogy novemberben taggyűlésA Magyar Írók Szövetségének rendes évi taggyűlése. lesz, akkor remélhetően találkozunk.
Kézcsókkal, öleléssel:
Győző”
PIM V.5473/1/58.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
„Kedves Győző!
Reméltem, hogy a választmányi ülésen összetalálkozunk, és válthatunk néhány baráti szót. Bertók LaciBertók László. aztán mondta, hogy beteg vagy. Azóta SzederkényivelSzederkényi Ervin. is beszéltem telefonon, tőle úgy értesültem, hogy magadra zártad az ajtót és műfordítasz. Sok bajod mellett nagy szerencséd, hogy van egy ilyen ajtód, amit időnként magadra zárhatsz. Sajnos én teljesen ajtótlan állampolgár vagyok, itt beáramlanak körém a dolgok. Minden. Az egész csőd, baj, por, mocsok, ajtón, ablakon, falakon, mennyezeten át, és elborít.
Két hónapig a lábammal kínlódtam, tönkrementek a térdeim, alig bírtam járni. Január közepe óta pedig állandóan influenzával küszködöm. Egyszer sem voltam igazán lázas, 115de szédülök, elmegy a hangom, köhögök, éppen csak annyira, hogy ne tudjak dolgozni.
LakásügyeinkBertha új, nagyobb lakásba szeretett volna költözni családjával. Budapesten ez akkor a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Végül 1980-ban sikerült a csere. Ld. 104. sz. levél. is keservesen bonyolódnak és éppen újra elakadtak, mivel a magyarországi törvények paragrafusaiba én családostól nem férek bele.
Pártfogást kérő tavalyi levelemre a tapolcai tanácselnök a mai napig nem válaszolt. Ismerősöktől érdeklődve annyit sikerült megtudnom, hogy ő városi tanácselnök és nem járási, ezért vele nem állnak függő viszonyban a járásiak. Ennek ellenére állítólag szólt nekik. Reménytelen ügyek ezek, Szepezden is kénytelen vagyok tapasztalni. De én már feladtam a harcot.Ld. előző levél, második bekezdés.
Nagyon remélem, hogy betegségedenLd. következő levél 2. mondata. valóban túl vagy, és a műfordítás megvédelmez a világgal szemben. Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel:
Bulcsu
Gépírás. Írólap.
Kedves Bulcsu,
köszönöm leveled, éppen jókor jött. Március első napjaiban elkapott egy gyalázatos influenza, s teljesen levert a lábamról. Ez volt az oka, hogy magamra zártam az ajtót, s nem valamiféle műfordítás. Sajnos, az utóbbi években egyre inkább érzem, hogy nem vagyok a régi, sokkal kevesebb az ellenállóképességem. Meg aztán pl. a láz nálam régebben is116meretlen jelenség volt, most viszont kicsi híján 39 fokra szökött föl.Csorba, sokszor mesélte nevetve, hogy soha nem volt láza, csak akkor mutatott hőemelkedést a lázmérője, ha kályha vagy radiátor fölé tette, vagy dörzsölte.
Lassan mászok ki a gödörből, s olykor már kezdem magam embernek érezni. Fiúnak még nem.
Tapolcáról már akkoriban (ősszel) kaptam egy udvarias, de elkenő választ, most aztán áll az ügy, s állok én is, nincs erőm kicsi piszkosokkal bajlódni. Révfülöpöt a magam számára már leírtam, lányaim meg unokáim ettől függetlenül azért élvezhetik.A nyaralót ettől kezdve csak Csorba lányai és unokái élvezték, a költő alig ment el ezután Balatonra.
Lakásügyedről ErvinSzederkényi Ervin. A lakásügyről ld. előző levél 3. jegyzet és következő levél. révén folyamatosan hallok. Az ilyesmikhez bizony nagy türelem kell, de majd csak sikerül. Én éppen egy ellenkező folyamat előtt állok. Nem elég, hogy két sor emeletes házat elém építettek,A Csorba-ház nagy kertjének több mint felét Pécs város kisajátította, s annak helyére (is) építettek két négyemeletes panel-ház sort. A költő több versében is ír új szomszédairól. A panel-házak és a kert közé beszorított kis játszótér sok gondot okozott Csorbának az örökös hangoskodás miatt is, s azért is, mert a gyerekek sokszor átmásztak a kerítésen, s lopták a gyümölcsöket válogatás nélkül, sokszor még érés előtt. hogy kertem aljában egy játszótér létesült – a szomszédunkban levő villa-épületet szeretett városom vezetőségének engedélyével megvásárolta egy üzemA gyógyászati segédeszközöket gyártó kisüzem az elmúlt évekig a szomszédban működött. Az üzemet bezárták, az épületet 2002-ben újra lakóházzá alakították. A várakozással ellentétben az üzem működése viszonylag kevés gondot okozott Csorbának, aki alkotói nyugalmát féltette a várhatóan hangos gépektől. A panel-házakat és a játszóteret illetően viszont nem alaptalanul félt… , s rettegve várom, mikor költözik ide, telepíti be és kezdi meg működtetni gépeit.
Remélem, közben már Te is meggyógyultál, ha még nem, kívánom, hogy nagyon hamar történjék meg!
A két Franciskának kézcsókom, Téged
baráti szeretettel ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/59.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
117„Kedves Győző!
Most nem tudok tisztességes levelet írni, bár szeretnék. Végre elköltöztünkA költözésről ld. még előző leveleket. a Szentendrei útról, most az új lakásban dobozok, könyvek és összetört bútorok romhalmazán ülök. Tanácstalanul. Az új címemet azért sietve közlöm, majd írok újra.
Új címem: Budapest II. Felső ZöldmáliBertha írásaiban a címet többször Felső Zöld-máli útnak írja. Az új lakásról és az akörüli anomáliákról a Medvetáncoltatás c. kötetében is többször ír Bertha. út 123/A. IV. 8.
1025
Szeretettel ölel: Bulcsu
Gépírás. Félíves írólap. A címet és az irányítószámot valaki – vélhetően Csorba Győző – golyóstollal aláhúzta. Aláírás és datálás kézírással.
118„Kedves Győző,
szeretettel gondolok rátok Kerimäkiban. Kulturális bizottsággal vagyunk ittKerimäki Bertha finnországi útjának egyik állomása. Az útról ld. pl. a Nosztalgiavonat, a Finnországi napló és a Medárd és lazac c. írásokat = Medvetáncoltatás, p. 87–108. , de azért emberekhez is eljutottam. Margitkának kézcsók, Téged szeretettel ölel: Bulcsu
Kézírás. Finn képeslap.
Kedves Bulcsu,
gyalázat, hogy még nem köszöntem meg az első könyvedet sem, A fejedelem sírja felett-etA fejedelem sírja felett. Bertha esszékötete. (Bp.: Magvető, 1980.) , s szégyenkezésemet fokozta, hogy közben megkaptam új kötetedet is, az Ilyen az egész életed-et.Ilyen az egész életed. Válogatott elbeszélések. (Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980.)
Ne haragudj rám! „A fejedelmet” még mindig olvasom, új és új meglepetéseket találva benne. Főként azt szeretem, hogy annyiféle a hangja. Hol dühös, hol lírai, hol bölcs… és roppant gazdag. És persze meghatottan bukkantam rá a Piros elefántokra.Piros elefántok: Bertha írása Csorba Győzőről. Ld. 82-83. levél. Külön ölellek érte.
Hogy legigazibb műfajod a novella, azt mindig mondtam. Tudom, hogy Neked is ez a véleményed – nemrég a saját szádból ismételten hallottam egy rádióbeszélgetésben.Erről a témáról szól a következő rádióműsor is: A siker szervezhetetlen. Miért ír újságba az író? (Beszélgetés Szegvári Katalinnal) = Willendorfi Vénusz. Bp.: Magvető, 1988. p. 330–[335.] Most jólesik lapozgatni válogatott kötetedbenIlyen az egész életed. Ld. 2. jegyzet. , és megtalálni a régi kedvenceket. (Az dühített csak, hogy a magyar nyomdaipar [vagy papíripar] dicsőségére hány gyűrött lapot találtam a könyvben.)
Talán hamarosan én is küldhetek új kötetemből,A világ küszöbei. – Budapest. Magvető, 1981. az első negyedévre ígérték.
119Újra kérlek, ne haragudj rám! Rossz passzban vagyok. – Kézcsók, ölelés, ismételt köszönet:
Győző”
PIM V.5473/1/60.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
„Kedves Győző!
Valószínűleg én előbb érkezem Pécsre, mint ez a levél, ha ugyan megérkezem, mert két hete szédelgek, s tegnap már orvost kellett hívni. Ma EKG-t csináltak, vért vettek fél litert, ez is lehetne halálom oka.
De nem ezért fogtam tollat, hanem azért, hogy nagy tisztelettel megköszönjem „A világküszöbeit”A világ küszöbei: Csorba kötet, ld. előző levél 6. jegyzet. , és külön a „Kifészkeléseket”Kifészkelések: Berthának ajánlott vers az A világ küszöbei c. kötetben. (p. 8–9.) . Tudod, hogy nem vagyok esztéta, elemző, csak a költészet nagy élvezője, aki nagyon sokszor versekhez, barátok verseihez fordul erőt meríteni, nyugalmat, bölcs magatartást lelni. Így újra ünnep ez a Csorba kötet, bár optimista derűre nem hangol. Inkább a szembenézésre késztet, és figyelmeztet az elkerülhetetlenre. Nekem, kifészkelőnek, azért is jól jön, mert mérték, segít megkapaszkodni a tisztaság régi, kemény fényében. Borzalmas itt a zűrzavar, s a dolgok irodalom alattisága. Köszönöm, és szeretettel gratulálok. Azt hiszem, 120kijárna az itthon lehetséges legnagyobb elismerés.Újabb utalás a Kossuth-díjra. – Remélve, hogy Pécsen találkozunk, szeretettel ölellek: Bulcsu
Margitkának kézcsók!
Kézírás. Írólap.
Kedves Győző!
PákolitzPákolitz István. verse az És-ben szinte szuggerálta, hogy beteg vagyPákolitz István: Gyémántragyogású. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Élet és Irodalom. 1981. 39. 10. = Tiszteletadás Csorba Győzőnek, Pécs: Pannónia, 1986. p. 122. . Remélem, téved, vagy én tévedek és nem értettem meg a verset. – Olyan dolgok történnek kint és bent (a lélekben), amire az ember nem számított, én gyakran nem is értem. Elszakadtak a szálak, már csak képzeletben élnek. Igazi íróval én nyugodtan, őszintén már jó fél éve nem beszéltem. Itt voltak nemrég SzakonyiékSzakonyi Károly. panaszkodni. Én is. – Ez nem visz sehová. Bezárultam, pedig nem akarok.
A nyáron kétszer kerestünk Révfülöpön, de nem találtunk. Az élet hátrahagyott nyomai látszottak a kertben, de ember nem mutatkozott. – Rossz nyarunk volt. A víz elvitte az utat, a jég elverte a szőlőt. Akiket szeretettel vártunk a kertbe, nem jöttek, de akiket mindenütt kerülnénk, beállítottak. Összeveszések. Nem tudom már leplezni ellenérzéseimet.Bertha örökös panaszai ellenére sem szakadt el annyira a Balatontól, mint Csorba. Zsörtölődése, méltatlankodásai ellenére szorgalmasan járt a nyaralóba és gondozta telkét. Ő mintha kiadta volna keserűségét azzal, hogy leírta. (Ld. pl. Mágneses beton = Medvetáncoltatás, p. 25–29., Kék tó, tiszta tó? = Willendorfi Vénusz, p. 116–130.)
Tüskés könyvét róladTüskés Tibor: Csorba Győző. – Bp.: Akadémiai Kiadó, 1981. – (Kortársaink) ma kaptam meg. Ez a bizonyára legújabb fénykép bizony megtört arcot rajzol elénk. Pedig költői soraidban nagy és félelmetes erő van. Sátáni erő. S ha a betűkben, az emberben is.
121Szeretném, ha egészséges lennél és jókedvű. Lehet, egészséges vagy, csak Pákolitz riogat bennünket.
Margitkának kézcsók, Téged szeretettel ölel: Bulcsu”
Kézírás. Írólap.
Kedves Bulcsu,
meghatott baráti érdeklődésed és aggodalmad. Hála Isten, egészségi állapotomban semmi különös rosszabbodás nem állt be, közérzetemben annál inkább.
Mindazokon túl, amikről írtál, s amiket napról-napra valamennyien belélegzünk, engem még egy személyes, közvetlen, lelki s idegi gyötrődés is kísér már hónapok óta. Nejem öccse, egyetlen testvére, aki nemrég múlt 55 éves és aki az egyik baranyai faluban plébános, kb. egy éve igen súlyosan megbetegedett, s az orvosok szerinti utolsó napjait nálunk tölti.Velényi János Ciprián (1926–1981), Csorba Győzőné öccse, katolikus pap. Somogyhárságy és filiáléja tartozott hozzá, amikor megbetegedett és 55 éves korában meghalt. Jó pap, kiváló ember, művészi tehetséggel megáldott asztalos volt. Nemcsak Csorba Győzőt, egész családját mérhetetlenül megviselte a hatalmas életerejű, éjjel-nappal dolgozó, utolsó pillanatáig a közösségének és vallásának élő pap betegsége és szörnyű halála. Csorba Győző verseiben is megörökíti, pl. a Csikorgó c. kötetben (Pécs: Jelenkor K., 1995), Gyöngéd vizit címmel is jelent meg verse róla. (p. 176–179.) Csontvelő rákja van, eddig többnyire otthon volt, illetve a pécsi 400 ágyasban,A Pécsi Orvostudományi Egyetem 400 ágyas Klinikája nálunk csak olykor napokig, de most, hogy az orvosok közeli halálát jósolják, magunkhoz vettük, mert rajtunk kívül senkije nincs. Mérhetetlenül szomorú nézni rohamos összeomlását. S egy olyasvalakiről van szó, aki pap létére egész életében nehéz fizikai munkát végzett, asztaloskodott, kőműveskedett (nagyjából ő építette a révfülöpi házat, 122ő csinálta ottani tölgyfa-asztalunkat, de már előbb, itt Pécsett is nagy része volt házunk létrehozásában). Akin tudott, segített, ritka-jó ember volt egész életében. Hát most ennek az agóniáját kell tehetetlenül végignéznünk.
Pákolitz a verset köszönetként írta új kötetemért. Én nem éreztem ki belőle azt, amit Te.Ld. előző levél 2. jegyzet, a Gyémántragyogású c. Pákolitz vers.
Az idén nem voltam Révfülöpön, egyetlen éjszakát töltöttem csak ott, amikor az NSZK-ból kocsival hazahoztak.Csorba legkisebb lánya, Zsófia, Stuttgartba ment férjhez, ma is ott lakik. A szomszédok sikerrel elriasztottak. Amikor Révfülöp eszembe jut, remegni kezd a gyomrom. Pedig mennyire szerettem azt a házat, s az egész környéket! Harcolhattam volna, s talán győzhettem volna is, de szereztem volna vele egy gyűlölködő, rosszindulatú szomszédot, aki ki tudja, mit ártott volna az alatt a 9-10 hónap alatt, míg nincs kint senki. A törvény egy hatalmas rakás szar, s az őrei is. Az építési hatóságoknak, hivatalból kellene ellenőrizni az építéseket: van-e engedély, annak megfelelően folyik-e az építés stb. Noha bent lakunk a faluban, az építési hatóság egyetlen embere se vette észre, hogy építenek, azt se, hogy hogyan. Nyilván teljesen véletlenül történt így, hiszen a szomszédom sógora a területi párttitkár. Hányingerem van!
Kár, hogy a könyvhéten nem ülhettünk le egy kis beszélgetésre. Bizony, bizony egyre inkább magunkra maradunk. A családon kívül szinte senkim sincs, akivel néha-néha értelmes szót válthatnék. Mindegy: így is, úgy is a gödörben (vagy urnában?) végezzük, addig meg csináljuk még meg, amit tudunk.
Vigyázz Magadra és Magatokra, s tudd meg, hogy változatlanul szeretlek, és törődésedet velem ismételten köszönve, a Hölgyeknek kézcsókom küldöm, Téged ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/61.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
123„Kellemes Karácsonyt és sikeres, boldog új évet kívánunk az egész családnak.
Kézcsók és ölelés:
Bulcsu”
Kézírás. Képeslap. A kép Gyurics Éva rajza. Datálás a postabélyegzőn: „1981. XII. 30.”
„Nagyon boldog, békés, egészséges, eredményes újévet kívánunk, szép balatoni találkozásokkal, az egész kedves Családnak:
Győző és a
Többiek”
PIM V.5473/1/62.
Kézírás. Képeslap. Fotó: Tulok András. Dátum a postabélyegzőről: „1982. jan. 03.”
124„Kedves Győző,
megkaptam és hálásan köszönöm a születésnapi [míves] szépségű kötetet.Ritmus, rend, zene címmel, valóban 1981 utolsó napjaiban, jelent meg válogatás Csorba verseiből. A könyvet a költő 65. születésnapjára a Pécsi Szikra Nyomda dolgozói készítették „társadalmi munkában”, 300 számozott példányban. Könyvárusi forgalomba nem került. Gondolom ennek tavaly kellett volna megjelenni, de talán az utolsó napokban meg is jelent. Megható ez a gesztus a nyomdától, de főleg Szántó TibortólSzántó Tibor (1912–2001) tipográfus, könyvművész tervezte a kötetet. . Kedvtelve és egyben szomorúan forgatom, olvasgatom. Már 65 év? Lehetséges ez? Amikor 55-ben megismertelek Te 38 voltál, s ma én is már 47 májusban. És sok öröm nem tölti ki ezeket az éveket…
Gratulálok és minden vonatkozásban a legjobbakat kívánom.
Én december óta vonszolom magamat. Tegnap is, ma is kivizsgálások. Fájdalmak a mellkasban, de most kiderítették, hogy az epém csinálja. Ha nem tévednek. Unom már a bajaimat és az irodalom zűrzavarait, bajait is.
Talán a tavasz és a nyár. De minden évben ezt mondjuk.
Margitkának kézcsók, Téged nagy szeretettel
ölel: Bulcsu
Kézírás. Írólap.
125Kedves Bulcsu, ha az epéd jó, az jó, ha nem, az rossz. Tudom magamról. S leveledben szomorúan olvastam, hogy kínlódol miatta.Ld. előző levél. Csorba is küszködött epe-bántalmakkal.
Hogy azonban a szíved változatlanul jó, mert kedves, meleg és hűséges, azt meghatódva tapasztaltam „És”-beli cikkedben.Közben = Élet és Irodalom. 1982. február 26. p. 1. A Ritmus, rend, zene c. Csorba kötetről is ír a cikkben Bertha. Ld. 112. levél 1. bekezdés és 1. jegyzet. Nagy-nagy szeretettel ölellek érte:
Győző”
PIM V.5473/1/85.
Kézírás. Képeslap. Kép: Kovács Margit: Fonó. A dátum nagyon apró betűs írással az első sor felett, a képeslapra nyomtatott betűk takarásában. A PIM-ben nem vették észre, ezért a datálás nélküliek közé tették, a levelezés végére. Emiatt a 85. sorszám.
Kedves Bulcsu,
hálásan köszönöm a „Fehér rozsdá”-t.Fehér rozsda. Elbeszélések. Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982. Örültem neki, mert a novellák első köteteidet idézték, mint idősebb (fiatalabb?) testvérek. Az „idősebb” szó talán helyesebb, mert ugyan koruk szerint ifjabbak, de illúziótlan szemléletük, komolyságuk, sőt komorságuk, kendőzetlen, olykor szinte nyers problémafölvetésük, a líra és a humor megfogyatkozása inkább az idősebb kor sajátságai.
Megvallom, néha kissé el is szorult emiatt a szívem. NagyonAláhúzás az eredetiben, Csorba Győzőtől. éreztelek Téged – nemcsak a Bernáth Gyula novellákbanNyolc olyan novella van a kötetben, amelynek fűhőse Bernáth Gyula, vagyis az író alteregója: a három „boldog novella” (ld. 5. jegyzet!) és a következők: A szoknya, Az üvegfalon túl, Utolsó kenet, Egy köcsög aludttej, Rex Judeaorum. – életed sok keserűségével, tépettségével, csalódásával, dühével, 126egyebekkel. Fájt, hogy nem találtam a novellákban a szépeket álmodó, bizakodó, a lírikus és a humoros B.B.-t. Mindez nyilván nem esztétikai értékelés. A novellák esztétikailag nagyszerűek. Talán inkább arról van szó, hogy könyvedben magamat is siratom, aki ugyancsak eljutottam a holdra üvöltő csikasz farkas állapotába. Csorba azt hiányolja Bertha írásaiból, amit öregkorára saját verseiből is hiányolt. (Ld. még 60/3. és 62/1.)
Most, újraolvasásukkor is megdöbbentettek a „Fehér rozsda” mellett a „boldog” novellák. Különös, hogy három címben is ott a „boldog” szó.A „boldog novellák” címe: Aki fiatal, az boldog, A boldog boldogtalanság, A világ legboldogabb embere. Leginkább mégis a „Műhely” és az „Öninterjú” mozgatott meg. A „Műhely” lazának látszó, de rafináltan szigorú, többrétű szerkezete, roppant tágas asszociációs köre, kesernyés iróniája és öniróniája, egészen mai hangvétele… Írjál még efféléket – kérlek szépen! –
Érdeklődéssel olvastam az „És”-ben indiai följegyzéseidet.Az indiai utazásról írt följegyzések megjelentek a Medvetáncoltatás c. kötetben is, p. 232–[258]. (Utazás a Kutab Minárhoz, Az életöröm templomai, A Gumti partján, A fakír öröksége) Szívesen néznék körül én is arrafelé, csak utazni ne kellene odáig.
Találkozunk-e nyáron a Balatonnál, nem tudom. Gyomorremegésem változatlanul megjelenik, ha Révfülöpre gondolok. Valakik a családból azért többnyire lesznek ott. Ha én elmegyek, legfeljebb aug. végén, szeptember elején. Amikor már készülni kell a tanévre.
Egyébként meglehetősen agyonvert hangulatban vagyok. Szüntelenül azt kérdezgetem magamtól: miért? És nem tudok adni rá se földi, se égi magyarázatot. (Nem a hangulatomra!)
Könyvedet mégegyszer köszönöm, gratulálok hozzá, kívánok további jó munkát és munkakedvet, s a Hölgyeknek kézcsókom küldve,
igaz baráti szeretettel
ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/63.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
127„Kedves Bulcsu, kívánok nagyon szép karácsonyt és egészséges, békés, eredményes újévet Neked és az egész Családnak. Rég nem találkoztunk. Hogy éltek? Mi csak, csak. Kézcsókkal, öleléssel:
Győző
PIM V.5473/1/64.
Képeslap. Kézírás. A kép: Ferenczy Károly: Napos délelőtt. Datálás az írásképre merőlegesen, a lap alján.
Kedves Bulcsu,
köszönöm a „Különleges megbízatás”-tKülönleges megbízatás. Válogatott elbeszélések. Bp.: Zrínyi Katonai Kiadó, 1983. s a meleg hangú dedikációtA dedikálás szövege: „Csorba Győzőnek és családjának tisztelgő barátsággal és szeretettel Bertha Bulcsu Bp. 1983. III. 27.” – családom nevében is.
Mert az anyagot már ismertem, tulajdonképpen nem szándékoztam mégegyszer elolvasni. De azért bele-belenéztem önellenőrzés végett. S az lett belőle, hogy nem bírtam abba128hagyni. Jó volt újra találkozni az olyan írásokkal, mint a „Búvár és a katona”, a „Knoll úr kertjében” vagy a „Holdkutya és a kantinosnő”, amit most is végigborzongtam.
Szomorúan hallottam, hogy rossz az idegállapotod. Vigyázz Magadra, pihenj inkább egy ideig, fiatal vagy, még sokat kell csinálnod!
Én se vagyok éppen jó hangulatban. Illyés Gy. halála is megzavartIllyés Gyula (1902–1983) és Csorba Győző között a kölcsönös elismerésen kívül nem volt különösebb kapcsolat, köteteikből sem nagyon küldtek egymásnak. Érdekes módon Csorba az 1980-as évek elején kezdte nagyra értékelni Illyés közéleti szerepét, költői értékeit. Illyés halála előtt nem sokkal és halálakor is írt verset: A pásztor szava. Főhajtással a nyolcvanéves Illyés Gyulának. = Görbül az idő. Bp.: Magvető, 1985. p. 70–72.; „…a halálnak sincs fegyvere.” Illyés Gyula halálára. = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp.: Magvető, 1985. p. 73–76.; Illyés Gyula gondolatai. A költő halálakor. = Görbül az idő. p.: Magvető, 1985. 77–78. Ez a levele is véleménye változását bizonyítja. . Nem a félelem nőtt meg bennem, hanem a kétely a dolgok értelmében.
Jön a nyár, talán sikerül találkoznunk. Bár irtózom Révfülöptől, tavaly is csak két napig voltam ott, s már össze kellett vesznem a szomszédban éjfélig üvöltöző részegekkel. Így aztán nehéz kikapcsolódni és regenerálódni.Verseiben már korábbról is megörökít hasonló élményeket, pl. Balatoni néhánysorosok = Összegyűjtött versek, p. 482–[487].
Egyébként volt egy meglehetősen szép hónapom. Zsófi lányom itthon volt 15 hónapos kisfiával.Zsófia a költő legkisebb, Stuttgartban élő lánya. Christian Prell a költő 5. unokája.
„És”-beli Illyés-búcsúztatódHajnalban, egy fényképet nézve = Élet és irodalom. 1983. április 22. p. 7. tartózkodó tárgyiasságában is megindító tisztelgés. El-elszoruló torokkal olvastam. Bizony „nagy tartóoszlop esett ki világunkból, s az épület statikailag elbizonytalanodhat”. Ne adja Isten, hogy így legyen! Mi meg igyekezzünk, hogy tehetségünk és lehetőségeink szerint helyébe álljunk.Csorba a levélben is és az A pásztor szava c. versében is Illyés „vezető, vezér” szerepét tartja fontosnak, amit addig nem fogadott el: „a törzs ha bármi kor / riasztja s bármikor / tanácstalan / és társtalan // – mint amikor a nyáj / torpan s megáll / s vár míg nem hangzik a / pásztor szava”. Lényeges szemléletbeli változás!
Köszönöm mégegyszer a könyvet, a Hölgyeknek kézcsókom, Téged változatlan szeretettel ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/65.
Kézírás. Hajtogatott írólap.
129„Kedves Győző!
Fényképedet már látom a TV-újságban. Megnézünk.A Magyar Televízió 2-es programjában, A város oldalában címmel, 1983. július 21-én vetítették a Csorba Győzőről készített portréfilmet. A műsorvezető Koczkás Sándor volt. Rendezte Babiczky László. A lap datálása ellentmond a használt jövő időnek: a vetítés ideje 1983. július 21., a datálás 1983. július 27., a szöveg: „Megné zünk.” De nagy öröm lenne egy személyes találkozás Veletek. Mikor jöttök Révfülöpre? A legjobbakat kívánom, szeretettel ölel:
Margitkának Bulcsu
kézcsók!
Kézírás. Képeslap. (Üdvözlet a Balatonról). Datálás a lap tetején, az írásképre merőlegesen. A bélyeg mellett, a lap tetején keresztben Csorba kézírása: „V.: 83. VIII. 15.” (Ld. következő levél.)
130„Kedves Bulcsu, köszönöm lapodat. Örültem neki. Közben én is hallgattalak és néztelek Szepezdről.Bertha egyik TV-beli szerepléséről van szó, melyben Balatonszepezdről beszélt az író. Bizony, jó lenne együtt üldögélni kertedben. Mikor jutok RfülöpreRévfülöp. , nem tudom. Engem a szomszédok annyira elriasztottak, hogy remegni kezd a gyomrom, ha csak eszembe jut a Balaton. Lányaim és unokáim viszont most is ott vannak. A Hölgyeknek kézcsókom, Téged ölellek, nagy szeretettel: Győző. 83. VIII. 15.”
PIM V.5473/1/66.
Kézírás. Képeslap. A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Villanyvilágított fák Jajcében. A datálás az írásképre merőlegesen, a lap alján. Címzés: 8252 Balatonszepezd, Öreghegy.
„Kedves Győző,
gyalázat, hogy csak most köszönöm meg gyönyörű könyvedet.Simeon tűnődése. – Bp.: Magvető, 1983. Már készültem rá, most nagy öröm volt kézhez kapni és olvasni, inni a régi mecseki, vagyis déli nedűt. De összeomlottam közben, és valójában most is kókadtan járok a világban. Tovább kell csinálni valahogyan az életet. Látszólag semmi bajom sincs, csak éppen minden elviselhetetlen. – Szép és nagyon jó. Fent vagy a csúcson. Még feljebb, azt hiszem, már nincs semmi.
Szepezden új pincét építünk, ebbe is belebetegedtem. Semmi értelme sincs.A pince a depressziós hangulat ellenére elkészült. Ld. még 122. levél, 1. bekezdés.
131Ma mondta PándiPándi Pál (1926–1987) irodalomtörténész, szerkesztő. , hogy tőled kért először verset az új Népszabadságba. Ettől egy kicsit meghatódtam. Mintha, mintha… A Népszabadságnak, az MSZMP KB lapjának, „megújulásá”-ról van szó.
Feleségem is köszöni a könyvet és külön a dedikációtA dedikáció szövege: „Franciskának és Bulcsunak kézcsókkal, baráti öleléssel küldöm és ajánlom. Győző Pécs, 83. X. 13.” . Nyáron kétszer kerestünk Révfülöpön. Sajnos hiába.Csorbánál tartós az undor: nem jár többet Révfülöpre…
Nagy szeretettel gondolunk Rátok!
Szeretettel ölel: Bulcsu
Kézírás. Írólap.
Kedves Bulcsu,
fura lenne, ha vigasztalnálak, hiszen az én közérzetem legalább olyan rossz, mint a Tied. Viszont: élni kell, ameddig élünk.
Hallottam kemény és alapos felszólalásodról a választmányban.A Magyar Írók Szövetsége választmánya. Csorba ekkor már nem szívesen utazott. Sokszor szédült, járása bizonytalan lett, nehezen mozgott. Bárcsak lenne haszna! Bizony, bizony, gyalázatos dolgok ezek.
Mikor találkozunk már? Én szélsebesen megyek kifelé.
Kívánok és kívánunk valamennyien szép karácsonyt és boldogabb, egészségesebb új évet Mindhármotoknak.
A Hölgyeknek kézcsókom, Téged ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/67.
Kézírás. Karácsonyi üdvözlő, borítékban.
Kedves Bulcsu,
Veled dohogva, méltatlankodva, szitkozódva, sőt itt-ott dühöngve olvastam és olvasgatom a „Medvetáncoltatás”-tMedvetáncoltatás Bp.: Szépirodalmi Könyvk., 1983. . Nagyon fontos könyv. Talán – bár alig hiszek az ilyenben – valamit és valahol használni is fog, de mindenképpen tisztító, lélekkönnyítő könyv, s hiteles, maradandó dokumentum erről a mi tarka-barka világunkról.
A „jelenség”-ek nagy részét persze már ismertem az „És”-bőlÉlet és Irodalom. A hetilap közölte rendszeresen Bertha „közéleti” írásait Jelenségek sorozatcímmel. . Így együtt sokkal nagyobb a hatásuk. Jól tetted, hogy keretbe fogtad őket, javukra vált. Talán a novellákat (a „fiction”-okat) elválasztottam volna a többiektől (?!).
Hogy a világ nem változott, azt a legutóbbi „És”-ből is látom.Jelenségek = Élet és Irodalom. 1984. január 13. p. 3.(A „jelenségek” címe: Kenyér, Minden másként van, Vasárnapi séta.) Sajna, attól félek, még sokáig lesz anyagod.
Egyébként nagyon jólesett ismét olvasni a „Távolodó asztalok”-banTávolodó asztalok: A Medvetáncoltatás (ld. 121/1) egyik írása, melyben pécsi éveire is emlékszik Bertha, s melyet így fejez be: „Beléphet valaki tizennyolc szervezetbe, attól még nem lesz író. Író attól lesz, ha tud írni, ha Csorba Győző esténként végigsétál a társaságában a Király utcán, Tersánszky megosztja vele a maradék borát, s Weöres Sándor egy vidéki városban éjszaka elindul vele almát szerezni. De az asztalok mintha távolodnának egymástól, akár a kontinensek.” meleg baráti szavaidat rólam. Csak még egyszer végigsétálhatnánk a Király utcán!A Király utca Pécs sétáló utcája, egyidőben Kossuth utca volt a neve. S nem úgy mint futólag találkozó nosztalgiázók, hanem ahogy rég-rég tettük.
Körülöttem mind vastagabb az űr, szigorúbb a magányom – szaporodó családom ellenére is. Nincs velük semmi baj, de egyre jobban kiesem közülük. Abba a korba jutottam, amiben folyton nehezebb megosztaniAláhúzás Csorbától. ügyeinket, mindinkább vállalnunk kell magunkat. Egészen a végső nagy vállalásig – mondanám, ha érzelmes lennék. De mire való volt ez a cifra kabaré? – mondom helyette. És mire jó ez a ronda záró-jelenet?
Könyvedet azért is szeretem, mert el-el visz a Balaton mellé, ahová mégis húz a szívem, csak szomszédaim ne lennének, vagy ne olyan közel.
Érdekes hírt Pécsről nem tudok. Az írók írnak, és könyvelnek, számolnak. Izgalmas év lesz. Az izgalom már 133megkezdődött. Sorra kapok felszólítást különféle lapoktól, hogy jelentsem be személyi számomat, töltsek ki egy űrlapot stb. Viszont a pécsi lapkiadó a honoráriumokat csak a közlés utáni hónapban fizeti ki. A lapra elő kell fizetni, az írót utólag lehet fizetni. És nincs appelláta, mert a lapkiadó a hatalom részese, az író pedig fegyvertelen.Ebben az évben vezették be Magyarországon a személyi jövedelemadó rendszerét. Aláhúzások Csorbától.
Könyvedhez meleg szívvel gratulálok, nagy és kis Franciskának kézcsókom küldöm, Téged a régi és változatlan baráti szeretettel ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/68.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
„Kedves Győző!
Pincét építek Szepezden a ház mögé, így sokat voltam lenn, s mivel a TüzépreTÜZÉP: a korszak egyetlen tüzelő- és építőanyag-kereskedelemmel foglalkozó állami vállalata. is naponta át kellett menni, a ti utcátokba is beszaladtam kétszer. De csendes volt a ház. Sajnálom, hogy ezt a Révfülöpöt már nem tudod szeretni, vagyis 134Révfülöp nem hagyja magát szeretni. De olyan jó lett volna most néhány szót váltani, beszélgetni kicsit, mint korábbi nyarakon. Minden ember egy sziget, szét vagyunk darabolva. Nyáron azért jó lenne egy üveg borocska mellett elszomorkodni.
Verset is szeretnék tőled kérni. A Balatoni Intéző BizottságBalatoni Intéző Bizottság: szervezet a Balaton-környéknek, a Balatonnak a megőrzésére, fejlesztésére. május elsejével hetilapot indít, melynek szerkesztésébe engem is bevontak. A lap irodalmat is akar közölni, ezért arra kérlek, hogy küldj nekünk verseket. Tájról, Balatonról, szerelemről, emberségről, bármiről, és mi nagy örömmel közöljük. Igyekszünk jól fizetni. Ha éppen elkészültél valamivel, akkor kérlek, azonnal add póstára. A levelet a lakásomra címezd, ez egyelőre a szerkesztőség.
Remélem, egészséged jó, és a mandulafákkal kibomló tavasz jobb kedvre hangol. Nekem pokoli telem volt, igyekszem elfelejteni.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel:
Bulcsu
Gépírás. Írólap.
„Kedves Bulcsu,
közben leveled is megérkezett, hétfőn, 16-án. Tulajdonképpen már mindent tudtam beszélgetésünkből, s a verset elő is készítettem.
Itt küldöm tehát a kéziratot. A kertről szól, azt hiszem, illik a lap profiljába.Sajnos, nem deríthető ki, melyik vers volt az.
135Bíztattam Bertók LacitBertók László (1935–) pécsi költő, szerkesztő, könyvtáros, Csorba egyik legjobb barátja, öregkorára támasza, kapcsolata az irodalmi élettel. A mester-tanítvány kapcsolatból bomlott ki nagyon szép és mély, emberi kapcsolattá barátságuk. is, de neki egyelőre nincs anyaga.
Kívánom, hogy szerkesztői munkád sikeres legyen.Ld. előző levél. Ha bármiben segíthetek, örömmel teszem.
Nyáron talán mégis összevezet minket a sors.
Ennek reményében kézcsókokat és ölelést küldök baráti szeretettel:
Győző
PIM V.5473/1/69.
Gépírás. Írólap.
„Révfülöpön keresünk majd, ha az isten és az orvosok is úgy akarják.
Kedves Győző,
sajnos a Balaton újsággal póruljártunk, nem engedélyezték a megjelenését. Pedig a megyék és az OVHOrszágos Vízügyi Hivatal. már átutalt a számlánkra egymillió forintot, szerződésünk volt a nyomdával, kaptunk papírkeretet, volt szerkesztőségünk, titkárnőnk, az első számokba már felvettünk egy csomó hirdetést. Az első két szám már nyomdában volt, amikor leállították. Közben pedig a lapok, az MTIMagyar Távirati Iroda. és a televízió már beharangozta. Először csak azt mondták, várjunk pár hetet, s végül 136közölték, hogy nem! – Én pedig hónapokat dolgoztam rajt ingyen és hiába. Most újabb hónapokba telik, mire mindent felszámolunk.
Az És Élet és Irodalom. és a Magyar Nemzet is felajánlotta, hogy átveszi tőlünk az irodalmi anyagokat. De nem tudom, hogy Neked mi a kívánatos. Téged bárhol a legnagyobb örömmel közölnek, így neked küldöm vissza a verset. Hálásan köszönöm, hogy küldtél, és mellénk álltál.
Sajnos közben baleset ért, eltört két bordám és összezúztam a hátgerincemet. Alig bírok mozogni, mindenem fáj és ez hetek óta tart. Még ez hiányzott a bajaim tetejére.
Remélem, Te boldogabban ereszkedsz bele ebbe a nyárba, és élvezed színeit és melegét.Bertha hiába bizakodik, ekkor már Csorba sem érzi jól magát: első agyvérzése minden előjele mutatkozik nála, anélkül, hogy tudtában lenne azok fontosságának. Egyszerűen az öregség jeleinek véli a szédülést, gyöngeséget, fájdalmakat. Ld. következő képeslap.
Margitkának kézcsók, Téged szeretettel ölel:
Bulcsu
Újabb bajaim miatt csak most tudom póstára küldeni ezt a levelet. Megbocsátásodat kérem. Ölel: Bulcsu VII. 19.”
Gépírás. Írólap. A dőltbetűs részek kézírással.
„Kedves Bulcsu, kívánok én is egészséges, békés és eredményes új évet Mindhármotoknak. Megint elmúlt egy év, hogy alig (vagy egyáltalában nem) találkoztunk. Egyre több min137denből maradok ki, s egyre több minden marad ki belőlem. Határsáv?
Ölellek, a Hölgyeknek kézcsókom:
Győző
PIM V.5473/1/70.
Kézírás. Képeslap. A kép: Ráckeve. Görögkeleti szerb templom (XV–XVIII. sz.). A datálás a képeslap bal felső sarkában az írásképre merőlegesen.
Kedves Bulcsu,
köszönöm szépen gratulációtokat. Tudom, hogy te is már régóta szurkoltál nekem. Díjamban ez a baráti szeretet is bizonyára benne van.Csorba ekkor kapott Kossuth-díjat.
CseresselCseres Tibor (1915–1993) író. folytatott beszélgetésed érdekes és természetes volt. Egyszerűen, szinte igénytelenül jött elő minden, amit Cs. T.-ról tudni kell és tudni érdemes. Kitűnően vezetted.
Már alighanem erősen dolgoztok Szepezden. Mi (az egyik lányom és vőm) még csak egyszer jártunk Révfülöpön, ellenőrző úton. Szerencsére, komoly kár nem esett.Csorba egyik utolsó révfülöpi útjáról van szó, ezután már nagyon ritkán utazott el Pécsről.
Ezen a nyáron talán végre sikerül találkoznunk a Balatonnál! Kézcsók, üdvözlet, ölelés:
Győző”
PIM V.5473/1/71.
Kézírás. Kemény kartonlap, borítékban.
138Kedves Bulcsu,
verset szerettem volna írni születésnapodra, örülni benne régi, zavartalan jóbarátságunknak s annak, hogy egyáltalában találkoztunk. De fáradt, agyonnyúzott vagyok, nem sikerült volna Hozzád és ehhez a mi kapcsolatunkhoz méltót írnom.
Arra kérlek mégis: érezd, hogy ezek mögött a prózai sorok mögött versíró szándék és ünneplő lélek rejtezik.
Kedves Bulcsu, Isten éltessen tehát 50. születésnapod alkalmából, adjon jó egészséget, alkotóerőt, szeretetet a Családban és azon kívül – kívánjuk a népes Csorba-família nevében, öleléssel:
Győző, Margit”
PIM V.5473/1/72.
Kézírás. Kemény kartonlap, borítékban. Csorba Győzőné autográf aláírásával.
„Kedves Győző,
elnézést kérek, hogy szép, új és elgondolkodtató tartalmú könyvedetGörbül az idő: Versek. Bp.: Magvető, 1985. csak most köszönöm meg, de egy szerencsétlen romániai utazás után hosszú hetekre kórházba kerültem. Valamilyen gyanús vírusos fertőzést kaptam. Tíz kilót fogytam, s még mindig gyenge vagyok. Kiengedtek, de még mindig marokszám szedetik velem a gyógyszert. Ez nem hiányzott.A romániai útról el lehet mondani, hogy egész életre szóló nyomokat hagyott az íróban. Ld. következő leveleket.
139Könyved a nagy megbecsüléshez méltóan komoly és rangos,Csorba nem sokkal előbb kapott Kossuth-díjára utal Bertha. de én most is csak a verseket nézem, a kristálytiszta és megbízható Csorba Győző sorok felett gondolkodom…
Szeretettel gratulálok és további erőt, bizakodást kívánok költői munkádhoz.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel:
Bulcsu
Kézírás. Írólap.
Kedves Bulcsu,
némi riadalommal és szomorúsággal olvastam leveledet.
Bizonytalan aggódás már volt bennem, Noémi lányom ugyanis, aki Családjával Révfülöpön van, azt írta egyszer, hogy látott Téged, de kicsit távolról, és nem biztos, hogy Te voltál, mert olyan sovány voltál és sápadt. Csorba Noémivel, a költő középső lányával (feleségemmel) és gyermekeinkkel a révfülöpi mólón sétáltunk, s láttunk valakit, aki Berthára emlékeztetett minket, de olyan meggyötört és beteg ember jött velünk szembe, hogy elhessegettük a gondolatot: mégsem lehet, hogy Bertha ilyen rosszul néz ki.
Akkor elkezdtem érdeklődni, de itt Pécsett senki sem tudott semmit.
Az a fontos, hogy a nehezén túl vagy. Szedd a gyógyszereket szorgalmasan, és vigyázz Magadra!Ld. előző levél. Ne ijeszgessél, [sic!] tudod, hogy mennyire szeretlek. Ijesztgetni barátaimat különben is nekem lenne igazán jogom – koromnál fogva. De még én sem akarok ilyesmit csinálni.
Úgy látszik, hogy augusztus 9-11-én három napig ott leszünk Révfülöpön MargitkávalCsorba Győzőné. ; ha ti is kint tartózkodtok, találkozhatnánk.
140FranciskaNagy Franciska könyve: Zsófi kertje. – [Bécsy László fotóival]. – Bp.: Móra, 1985. könyvét megkaptam. Ezúttal is köszönöm, de még nem olvastam el, s később majd külön írok Neki.
Láttam, hogy a „Tűzgömbök”Tűzgömbök: Bertha sikeres regényének második kiadása. Ld. 21/1. is megjelent új kiadásban. Örültem neki.
Mi csak vagyunk. Iparkodom írni, de nehezen megy. Rossz a közérzetem. Mintha a K.-díj inkább gyűlöletet, mint szeretetet ébresztett volna. Pedig – Isten látja a lelkemet – a kisujjam sem mozdítottam érte, nem nyüzsögtem, nem ajánlottam magam, nem mondtam rosszat senkiről. Dehát mi emberek (vagy magyarok?) már nem bírunk megváltozni. Kossuth-díj. Sok keserűséget okozott Csorbának a levélben vázolt helyzet, sokat panaszkodott a féltékenységre és az irigységre, amit a díj átadása után tapasztalt.
Remélve, hogy végre sikerül találkoznunk, FranciskánakNagy Franciska. ismételt köszönet, a kis Franciskának meleg üdvözletünk, Neked
baráti ölelésem:
Győző”
PIM V.5473/1/73.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
141„Kedves Bulcsu,
hálásan köszönöm jókívánságotokat. Lassan gyógyulok, remélem, helyre jövök még valamikor.Csorbát ekkor műtötték a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideggyógyászati Klinikáján érszűkülettel. A műtét közben a költő a klinikai halál állapotába került. A műtét után – bár még alkotott – nem épült fel teljesen sohasem, az írás is nehezére esett, ezért gépelte felesége a képeslapot. A műtétről és betegségéről több verset is írt: [Aludtam s késekkel kutattak…], Meleg tenyérben, [Itt voltam-e még…] = Hátrahagyott versek. – Pécs: Pro Pannonia, 2000. – p. 336–338. Ld. még következő levél.
Nagyon szép karácsonyt és boldog új évet kívánok az egész kedves Családnak.
Kézcsókkal, öleléssel:
Margit Győző
PIM V.5473/1/74.
Gépírás. Képeslap. A kép: Majolika tintatartó. Faenza, 1500. Iparművészeti Múzeum, Budapest. Csorba Győzőné autográf aláírása.
„Kedves Győző,
már nagyon régóta akarok neked írni, de a saját erőtlenségemen megbukott. Tudod én is megbetegedtem, egy mérgezésen (Román [sic!] útRomán út: ld. 128. sz. levél. ) és két operáción estem át. Már javában dolgozom, de az a helyzet, hogy mire a legszükségesebbeket elvégzem, elfogy az erőm. Így levelekkel és minden más ügyekkel elmaradtam. Közben 50 is elmúltam, s úgy látszik ilyenkor hirtelen végetér a ficánkolás.
142Nagyon megijedtünk, amikor kórházba kerültél, de a sikeres műtét és hazatérésed megnyugtató volt.Ld. előző levél és jegyzete. És ami a legtöbb örömet okozza nekünk, azok a verseid, melyek, hála isten, mindenütt jelen vannak. Fent vagy a csúcson és nagy öröm ezt látni. Csak neked sikerült ez Pécsről, s a nagy tehetségen kívül nyilván nagy, emberséges, tiszta személyiséged is közrejátszott a sikerben. A siker persze semmi, csak a mű sugárzó értéke számít. Ez nálad messzire világít.
Remélem a test [balesetével]Bizonytalan olvasat, esetleg „baleseteivel”. megküzdesz és harmonikusan élsz, dolgozol örömünkre.
Margitkának kézcsók, Téged nagy szeretettel ölel: Bulcsu
Kézírás. Írólap.
„Kedves Győző,
hálásan köszönjük szép könyvedet.Vissza Ithakába. Bp.: Magvető, 1986. Válogatott versek kötete a költő 70. születésnapjára. Kedden az [Angelikában]Bizonytalan olvasat. Az Angelika pesti kávéház (presszó), ahol sok felolvasó estet tartottak ebben az időben a művészek, kedvenc találkozóhelyük volt a hivatalos alkalmakon kívül is. volt egy könyv-bemutatóm, Bata ImreBata Imre irodalomtörténész. rólad is szépen beszélt, s a színészek szavaltak az Ithakából.Vissza Ithakába, ld. 1. jegyzet. Gratulálok, örülök ennek a nagyon szép válogatottnak.
Tegnap én is feladtam Nektek egy új könyvet.Árnyak és lovasok. – Bp.: Szépirod. Könyvk., 1986. Bertha újabb kötete, válogatás megjelent írásaiból. Ld. következő levél, Csorba válasza.
Ne haragudj, hogy a Vígadóban Pesti Vígadó. Itt is többször találkoztak írók, művészek. köszönés nélkül otthagytalak, de ez a hülye GönczGöncz Árpád (1922–) író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke 1989–1990-ben, később a Magyar Köztársaság elnöke. felbőszített. Mi köze volt ennek a mi beszélgetésünkhöz? Fáradt is voltam. – Az ÍrószövetségMagyar Írók Szövetsége. teljes csődbe ment. Képtelenek vezetőket választani. A hatalom engem is agitált a főtitkárságra, de én kitértem.Ld. még 72/2.
143Örülök, hogy itthon ülhetek az írógépem előtt. – Rebesgetik, hogy a szövetségMagyar Írók Szövetsége. költségvetése is bizonytalan már.
Margitkának kézcsók, Téged szeretettel
ölel: Bulcsu
Kézírás. Írólap.
144 145Kedves Bulcsu,
köszönöm az „Árnyak és lovasok”-atÁrnyak és lovasok. Bertha kötet. Ld. előző levél, 5. jegyzet. . Nagy élvezettel olvastam végig.
A „Jelenségek”Jelenségek: Bertha rovata az Élet és Irodalomban. majdnem mindegyikét ismertem már, hiszen előfizetek az „És”-reÉlet és Irodalom, hetilap. . Így együtt mintha nem is az volna a helyes gyűjtőcím előttük, hogy „Jelenségek”, hanem valami olyasmi, hogy „Szégyellnivalók” (persze néhány kivétellel).
Én – megvallom – több „Jelenség”-et sajnálok, hogy csak „jelenség” lett belőle, és nem elbeszélés. Mert olyik szinte kínálkozik az elmélyítésre, alaposabb kidolgozásra. Igaz, hogy a mostani megoldás-formában is ott a szépirodalom, de jobbára inkább csupán tárca alakjában. Ez persze egyáltalában nem kevés, mert a körülöttem tapasztalt visszhangból tudom, hogy igen sokan várják és szeretik „jelenségeidet”, és nagy a hatásuk. Mégis: talán jó lett volna (még nem késő!) egyiket-másikat elbeszéléssé (novellává) kerekíteni.
Egyébként ebből a ciklusból ragyogóan kitűnik, hogy milyen ragyogóan éles a szemed és milyen tisztán látod a valóban közéleti problémákat. Egy-egy hivatalból „közéleti” ember nyugodtan használhatná tankönyvnek.
Örömmel olvastam a „Történetek”-etA kötetbe Történetek fejezetcím alatt az elbeszéléseket válogatta Bertha. is. Itt már többet találtam, amelyik megjelenésekor elkerülte figyelmemet. Ebben a ciklusban különösen a „Holtágban”, a „Kályha mellett” és a címadó „Árnyak és lovasok” tetszett. Ezekben éreztem a leginkább novellaírói főerényeid jelenlétét: a történet valamilyen fokú rendkívüliségét (irrealitását), az állandóan a sorok fölött (a sorokban) lebegő atmoszférát, a nagy emberismeretet, részvétet, a kitűnő lélektani érzéket és a megírás szépségét (a megfogalmazás értelmében is).
Könyvedet mégegyszer köszönöm Feleségem nevében is, és mindketten melegen gratulálunk hozzá – várva a következőt.
146Ahogy látom, az ÍrószövetségMagyar Írók Szövetsége. dolga nem jól áll. Ha figyelembe veszem Köpeczi B.Köpeczi Béla (1921–) oktatásügyi miniszter, történész, hosszú évekig a szocialista kultúrpolitika egyik meghatározója. A Magyar Írók Szövetségével és magyar alkotókkal sok vitája volt. [„És”-beli] „Népszabadságbeli” cikkétNépszabadság, az MSZMP KB napilapja. Csorba először tévesen az Élet és Irodalmat írta megjelentetőként, később ezt szögletes zárójelbe tette, kijavította Népszabadságra. A szövetségeket bíráló Köpeczi cikk: A művészeti szövetségek közgyűléseiről = Népszabadság. 1987. január 31. p. 13. is, már-már azt hiszem, kezdhetjük is a temetését. Pedig nagy kár, hogy megint nem a józan ész, az okos kompromisszumokra képes hajlam, hanem az „odamondogatás” indulata vezérkedett mind a két oldalon. Ami pedig egyszer így eltörött, azt már aligha lehet összecsirizelni. Hajaj!Csorba a veszekedésnél többre becsülte az okos kompromisszumot.
Minket itt Pécsett a tetejében roppantul szomorít szegény Sz. ErvinSzederkényi Ervin. állapota. Nagyon beteg. A diagnózist nem is akarom leírni.Szederkényi Ervin rákos volt, gyorsan meghalt. Betegsége hírére Csorba verset is írt: Mikor először értesültem arról, hogy Szederkényi Ervin gyógyíthatatlan = A szavak bolyhai. – Bp. Magvető, 1988. p. 81–82. Mikor hagy itt minket, az orvosok sem tudják, de kevés időt jósolnak Neki. Valamennyien megdöbbenve figyeljük kínlódását, és riadtan várjuk a rossz hírt.
Én valahogyan vagyok, semmiképpen sem jól. Állandóan szédülök és szinte reszket a lábam a gyöngeségtől. Így aztán a munka is csak akadozva megy.
Mit tehetek? Megöregedtem…
A két Franciskának kézcsókom küldöm, Téged változatlan baráti szeretettel ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/75.
Kézírás. Hajtogatott írólap. Aláhúzások az eredeti szövegben.
147„Kedves Bulcsu, meleg szívvel kívánunk Mindhármatoknak szép karácsonyt és boldogabb újévet.
Örülök, hogy változatlan frissességgel írod az „És”-ben a „Jelenségek”-et.Ld. előző levél 2. és 3. jegyzete. Én nagyon nehezen dolgozom, állandóan szédülök, s ez erősen zavar. A választmányi ülésekreA Magyar Írók Szövetsége választmánya. is ezért nem járok. Nyáron Révfülöpön se voltam.
Egyszer azért, remélem, összebotlunk.
Kézcsókkal a két Hölgynek, Téged barátsággal ölellek: Győző
PIM V.5473/1/76.
Kézírás. Képeslap. A kép Gera Éva rajza
Kedves Bulcsu,
botrányosan késve köszönöm meg a „Willendorfi Vénusz”-tWillendorfi Vénusz. – Bp.: Magvető, 1988. . Pedig nagyon tetszett. Alig hiszem, hogy volt már a magyar irodalomban olyanvalaki, aki ilyen éles szemmel, mélységes igazságérzettel, ha helye volt, simogató melegséggel, ekkora stílusérzékkel meg tudta volna fogalmazni az élet mérhetetlen tarkaságát.
És persze az sem közömbös számomra, hogy engem is megsimogatsz a könyv egyik-másik írásában.
Nagyon ritka jelenség mostanában a hűség. A Te megnyilatkozásaidban irántam gyakran, helyesebben mindig, ezt 148érzem. Még akkor is, ha hónapokig (esetleg évekig) nem látjuk egymást, szüntelenül magam mellett érezlek.
„A szellem akrobatái”-ciklusban örülök a jó társaságnak. Kevés kivétellel azokról írsz, akiket valamilyen okból én is szerettem, vagy szeretek. A szellem akrobatái c. fejezetben pl. Martyn Ferencről, Kassák Lajosról, Takáts Gyuláról, Gyurkovics Tiborról, Tatay Sándorról is ír Bertha.
Jól tetted, hogy visszatértél a „Kesudió-ügy”-höz.Kesudió-ügy: ld. a 77. és az utána következő néhány levelet és azok jegyzeteit. A Willendorfi Vénusz c. kötet befejező része a vitával és utórezgéseivel foglalkozik. Lám, napról-napra igazolódik akkori álláspontod, és tompaagyú ellenfeleidnek (ellenségeidnek) hősies seggnyalása. Sajnos, még akkor sem lett volna késő észrevenni, amire fölhívtad a figyelmet, s ha így történt volna, talán nem süllyedtünk volna ilyen mélyen a trágyába. Fényes bizonyíték valamennyi helyzet-rajzod, észrevételed, kritikád, hogy mennyire antimorális lett közéletünk. Szívből kívánom, hogy legyen erőd ezt a munkát folytatni; okvetlenül lesz hatása előbb-utóbb.Bertha a következő években írt hasonló „jelenségeit” az Utazás fehér lavórban (Bp.: Magvető, 1994.) c. kötetben gyűjtötte össze.
Van azonban egy dolog, ami engem nagyon bánt. Csordás GáborCsordás Gábor (1950–) költő, műfordító, a Jelenkor folyóirat szerkesztője, majd a Jelenkor Kiadó megalapítója és vezetője napjainkig. A művészi pályán való indulásban – Csordás előbb kutatóorvos volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen – Csorba is segítette. úgy tájékoztatott minket (a szerkesztőség tagjaitJelenkor szerkesztősége. ), hogy kért Tőled írást, de azt válaszoltad, hogy a JelenkorJelenkor, pécsi művészeti folyóirat. mostani prózája annyira idegen számodra, hogy nem illenének bele a Te írásaid. Hangsúlyozta Cs. G.,Csordás Gábor. hogy Te mindezt higgadtan, sértődés nélkül közölted vele.
Én ezzel nem értek egyet. Olyan fokon, ahol a Te írásművészeted jelenleg áll, igenis mindenütt helye van az írásaidnak, s legföljebb úgy lehetne fogalmazni, hogy más vagy, mint a többiek, s legfeljebb azok hatását gyöngíted, nem azok a Te írásaidét. Kérlek, gondolkozzál még ezen, s döntésed, ha egyetértsz velem, változtasd meg, s tájékoztassál róla engem, mert Cs. G. nyilván addig nem mer Tőled kérni semmit, amíg nem kap bátorítást.Bertha csak Csorba harmadszori kérésre válaszol majd erre a kérdésére. (1990. okt. 25.)
Jó lenne már egyszer találkozni. Én nem merek utazni, mert szinte állandóan szédülök és nagyon gyönge-gyámoltalan vagyok.
Te – remélem – jól vagy.
Ebben a borítékban két levél van. Az egyiket Franciskának küldtem, osszátok majd el.
Mindannyian nagy szeretettel üdvözlünk, én a régi barátságunk szeretetével ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/77.
Kézírás. Hajtogatás nélküli írólap.
„Kedves Győző,
kellemes karácsonyt, jó egészséget, sikeres, boldog új évet kívánunk az egész családnak. Margitkának kézcsók, téged ölel:
Bulcsu
Franciska,Nagy Franciska
FranciskaBertha Franciska. ”
Kézírás. Újévi üdvözlőlap. A kisebbik Franciska névaláírása alatt Cs. Gy-né kézírásával: „Bertha Bulcsu”. Datálás a postabélyegzőről: „1988. XII. 19.”
150„Kedves Bulcsu,
azzal szeretném kezdeni: ne haragudjál, hogy nem kézzel írok. Mostanában annyira remeg a kezem, hogy hosszabb (sőt olykor rövidebb) szövegre sem merek vállalkozni.
Megkaptam régi-új kötetedet, az Életmű-sorozatból.Életmű-sorozat = Bertha Bulcsu művei. A sorozatban megjelent, Csorba által említett kötet: Füstkutyák. A bajnok élete. Bp.: Magvető, 1989. (Bertha Bulcsu művei)
Hogy a MagvetőMagvető Könyvkiadó, Bertha köteteinek kiadója. gondolt a sorozatra, azzal magamagát becsülte meg. A könyv emlékek tömkelegét ébresztette bennem. Mekkora izgalommal olvastam mindkettőt„mindkettőt”: a Füstkutyák és az A bajnok élete c. regények az életmű sorozatban egy kötetben jelentek meg. (Ld. 1. jegyzet!) első megjelenésükkor. Ha időm és erőm engedi, elolvasom őket újra. Azért a feltételes mód, mert odáig jutottam, hogy a két legnagyobb kincsből egyre fogyóban van. Azzal, hogy erőm (egészségem) megingott, sokkal kevesebbre vagyok képes, mint voltam.
Hogy ne legyek rejtélyes: baj van a szívemmel (arithmia absoluta), a prostatámmal, emésztésemmel stb. Mindez olyan gyámoltalanná tesz, hogy szinte nem merek egyetlen lépést sem tenni kísérő nélkül.Csorba ekkor hetente egyszer még bejárt a Baranya Megyei Könyvtárba, de bárhova ment is, valóban csak kísérettel tette. Legtöbbször magam szállítottam, Wartburgomhoz később behajtási engedélyt kért és kapott a Polgármesteri Hivataltól, hogy a Megyei Könyvtár „Behajtani tilos” közlekedési táblával védett utcájába bejuthassunk autóval.
Azt hiszem, itt kell beszélnem a Te kapcsolatodról a JelenkorralJelenkor, pécsi művészeti folyóirat. is.
Szomorúan észlelem, hogy megszakítottad a kapcsolatodat velünk. Több ízben felvetettem a kérdést Csordás G.-nak.Csordás Gábor. Szerinte már nem egyszer próbálkozott Veled, de elzárkóztál az együttműködéstől, mondván: a lap szelleme olyan lett, hogy írásaid nem illenek bele. Igazad van abban, hogy sok és sokféle változás történt a Jelenkorban szegény ErvinSzederkényi Ervin. halála után. De egy lap szellemét végül is a közölt írások adják meg: a Te írásaid pedig nagyon jó irányba hangolnák a Jelenkort.
Hálás lennék, ha néhány sorban nekem is megírnád visszavonulásod okát. Csordás G. alapjában véve jóindulatú és tehetséges ember, csak az ifjonti hév el-elragadja olykor, s feltétlen hívévé válik egy-egy írónak vagy irányzatnak. Nekem meg elfogyott az erőm a vitatkozáshoz.Szederkényi Ervin halála után a Jelenkor uralkodó irányzata a posztmodern lett. Csorba a kifejezést sem szerette, azt mondta: valami vagy modern (mai), vagy nem, s a modernhez bármiféle jelző hozzáfűzése fölösleges, túlzó. A posztmodern szerinte olyan, mintha egy ló hátán lenne egy másik ló, azon ülne a lovas.
151Kedves Bulcsu, írásaidat változatlan érdeklődéssel olvasom és élvezem, s nagyon várom új regényedet. Itt-ott hallom, hogy erősen dolgozol rajta. Tedd is!Tudomásom szerint ez a regény, bár Bertha nagyon szerette volna, nem készült el.
Hogy vagy egyébként? És a Család? A két Franciska?Bertha Franciska és Nagy Franciska. A kis Franciska hova jár? A nagy Franciska mit ír?
Nálunk a rohamosan közelítő öregségen (főként nálam) kívül nagyobb baj nincs. Unokáim száma hétre növekedett. Németországban született még egy kislányunk.A költő hetedik, legkisebb unokája. Zsófia lányának második gyermeke, Bianca, Stuttgartban született. Ld. következő levél 5. jegyzet.
Befejezésül: köszönöm a könyvet, a két Franciskának kézcsókom küldöm, Mindhármotoknak egészséges, szép, eredményes új évet kívánok (népes családom nevében és megbízásából is)
változatlan meleg baráti öleléssel:
Győző”
PIM V.5473/1/78.
Gépírás. Hajtogatás nélküli írólap. A lap első oldalán felül a jobb sarokban ismeretlen eredetű kézírással: „1989. XII. 31.”
152„Kedves Bulcsu,
köszönöm szépen az „Írók, színészek, börtönök”-et.Írók, színészek, börtönök. Bp.: Új Idő, 1990. Bertha kötete. Csorba könyvtárából, talán a költözések közben, elveszett. Nagy élvezettel olvastam. Kiváncsivá tettél technikádra. Magnetofonnal dolgozol talán? Ne haragudjál, ha azt mondom, hogy remekAláhúzás a levélben. interjúk. Aligha van ezidőben, aki vetélkedhetne Veled. Nagyon melegen gratulálok a könyvhöz.
Vártam, vártam válaszodat levelemre, helyette sokkal többet kaptam. De azért leveledről sem mondtam le. Szeretnék tisztán látni viszonyodban a Jelenkor-hoz.Csorba harmadszor teszi fel a kérdést, makacsul, kitartóan segíteni akar a Jelenkornak.
Rég nem találkoztunk. Aligha utazom én már Pestre. Szédülésem és gyöngeségem változatlan. De talán Te eljutsz egyszer Pécsre, s akkor megölelhetlek.
Remélem, Te jól vagy. Fényképed új könyveden, meg egy nem régi tv-szereplésed legalábbis ezt mutatja.
Vazul fiad okos véleményeit egy-egy filmről, gyakran meghallgatom a Pécsi Rádióban.Bertha Vazul (1958–2001), Bertha Bulcsu első házasságából született fia. Tehetségesen írt, tragikusan hirtelenül elhunyt. Ld. még 17/7.
S a két Franciska? A Nagy mit ír? A Kicsi hányadéves és milyen szakos?
Azt nyilván tudod, hogy Zsófikámnak kb. két és fél éve született egy kislánya. Így most hét unokám van.Csorba családszeretetét az unokái is élvezhették, teljes erejével segítette őket, verseket írt róluk és hozzájuk, fejlődésüket figyelemmel kísérte, azok pedig utolsó pillanatáig viszont szerették és látogatták. Ld. pl. előző levél utolsó előtti bekezdés.
Könyvedhez igaz szívvel gratulálok, és ismételten köszönöm.
Kézcsókkal és öleléssel:
Csorba Győző”
PIM V.5473/1/83.
Kézírás. Kemény kartonlap, borítékban. Datálás nincs, a postabélyegzőről is lemaradt, ezért a levél a PIM-ben a datálás nélküliek egyik sorszámát kapta. Csorba hetedik unokája, Bianca, Stuttgartban született 1988-ban, az Írók, színészek, börtönök 1990-ben jelent meg, a következő levél erre válasz, tehát ennek a Csorba lapnak biztosan ez a helye az időrendben.
153Kedves Győző!
Nemrég saját hangodon hallottam verseidet a rádióban és nagyon meghatódtam, nosztalgikus, ünnepi hangulatba sodródtam váratlanul.Csorba szívesen mondta verseit, rádióban is többször szerepelt felolvasással. Mindenféle technikai megoldást szeretett, ami a pillanat valamiféle formában történő megörökítésére alkalmas volt, fényképezéstől a televízióig. A számítógép nem nagyon érintette meg, tudta, érezte fontosságát, de már nem tudott vele foglalkozni. Verseit lemezre is mondta: Ritmus, rend, zene. Hangfelvétel. Bp. 1991, Hungaroton. SLPX 14196. Magam előtt láttalak kertre néző szobádban, az ólomkatonák az ablakodban meneteltek, valahonnan a folyosóról Margitka meleg hangja kanyargott be közénk. Utólag milyen tökéletes volt az a világ, és mennyire megvolt a helyünk benne, amit akkor nem hittünk. Te akkor sokkal fiatalabb voltál, mint ma én, és mint idős mesterhez, poéta doctushoz mentem lélekemelő beszélgetésekre. Talán nem is az irodalomról volt szó, inkább az életről, sorsról, a nehéz gyermekkorról, a kertről, növényekről, melyek közelebb álltak hozzánk, mint az emberek rosszabbik része. Hát… Nem tudom mi maradt ebből. Te megmaradtál, a versek, a hangod, mely nem is tudom, hogy révfülöpi vagy a pécsi kert bokrai közül jön elém, nagyon szeretetteljesen és barátian. – Nagy öröm volt, hogy a rádióban saját hangodon hallgathattam a verseket.
Más öröm aztán nincs is körülöttem, tavasszal egy fura betegség tört rám, amiről először azt hitték, hogy rák, de aztán a szövettani vizsgálatok után kiderült, hogy egy új betegség, 154ami 1952-ben jelentkezett először, vagy akkor fedezték fel. Baromi gyógyszerdózisokkal tömtek tele, amitől meghülyültem. De úgy látszik, túlélem. Bár még mindig kéthetente vért vesznek tőlem és teljes orvosi felügyelet alatt állok, hetenként be kell mennem a kórházba. És mindez akkor, amikor az egész világ összedől körülöttünk, vagy ha az egész nem is, a könyvkiadás, könyvterjesztés és az irodalmi élet lerogyóban van. Nem csinálnak filmeket, tv-játékokat, nem kell a vers, regény, novella, semmi sem kell nekik. – Öröm látni, hogy még mindig vannak naiv emberek, mint a ti szakállas Csordásotok,Csordás Gábor. aki azt képzeli, hogy szükség van irodalomra, s ráadásul, amit ő menedzsel, éppen az az irodalom, pontosabban kizárólagosan az irodalom. De nincs vele semmi baj, kedves, rokonszenves barom. Annakidején, amikor mint szerkesztőségi embereket tájékoztatókra meghívtak a pártközpontba, Csordás ugyanilyen hévvel adta elő marxista nézeteit, mint most a * posztavantgárd lelkesültségét. Akkor AczélAczél György. mindig fel * szokott állni és azt mondta, hogy no, akkor hallgassuk meg KulinKulin Ferenc (1943–) szerkesztő, kritikus, politikus, a Mozgó világ politikai okokból leváltott főszerkesztője. elvtárs véleményét is. Aztán következett Kulin elvtárs, majd KoczkásKoczkás Sándor (1924–2000) író, szerkesztő. elvtárs, és más elvtársak, de mi azért a novelláinkat, tárcáinkat, irodalmi publicisztikáinkat továbbra is a saját makacs beállítottságunk, vagy tehetségünk színvonalán írtuk meg. – Ami az Írószövetségben Magyar Írók Szövetsége. folyik, nagyon komikus, ami a szerkesztőségekben, az lehangoló. – Egy magasabb szempontból persze mindez mellékes, szóra sem érdemes, beszélni sem szabadna róla. Most végre megszületik a válasz Csorba kérdésére. Azt nem ígéri Bertha, hogy küldeni fog novellát a Jelenkornak, de azt sem írja, hogy nem küld. Nem akarja megbántani az öreg és beteg költőt.
Talán a család… Mindig vonzott a te családcentrikusságod, ahogy kislányaidat szeretted és most unokáidat is. Az én Franciska lányom is negyed éves már az egyetemen, a magyar–olasz mellé felvette a finn szakot is, így elég leterhelten él, de élvezi a munkáját, és valóban nagyon jól tanul.
SzepezdetBalatonszepezd el akartam adni, hogy lakást vegyek neki, de a kutyának sem kell, így most nem tudom, hogyan alakul majd az élet.
Nagyon köszönöm, hogy könyvemről elismerően és baráti szeretettel írsz. Ráfér szegényre. Az Új IdőAz Új Idő Könyvkiadó adta ki az Írók, színészek, börtönök c. Bertha kötetet, melyet az előző levelében méltatott Csorba. eladott belőle 25 ezer példányt, de az ÁKVÁllami Könyvterjesztő Vállalat , a Művelt NépMűvelt Nép Könyvterjesztő Vállalat egyetlen példányt sem volt hajlandó átvenni belőle, a témája miatt.
155Ennyire nem változott meg a világ. Sajnos, az Új Idő is fuldoklik a gazdasági gondok között. A napokban az ÉS-nél Élet és Irodalom is megjelent valamilyen Johnny nevezetű amerikai úr egy nővel, végigjárták a szobákat, aztán közölték, hogy lehet, hogy megveszik az épületet, mert tetszik nekik. Hogy ki adja el a fejünk fölül az épületet, erről sejtelmünk sincs. De hát minden eladó itt.
Nagyon örültem gondolataidnak, elegánsan kidolgozott verssoraidnak, és hangodnak, mely a rádióból bejött a szobámba.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel: Bulcsu”
Gépírás. Írólap. A bal margón, kb. az oldal közepén, két sor elé *-ot rajzolt valaki.
156„Kedves Margitka és Győző!
Boldog karácsonyt, jó egészséget, sikeres, szerencsés új évet kívánunk, szeretettel:
Bulcsu
Franciska
Franciska”
Kézírás. Írólap. Datálás a postabélyegzőről: „1990. XII. 27.” Autográf aláírások.
„Kedves Győző,
lehet, hogy múlnak az évek? Ha igen, szeretettel gratulálok az új életpillanathoz is. Főleg persze az örökérvényű Csorba versekhez, és a prózai kötetben összegyűjtött pécsi irodalomtörténethez.A város oldalában. Beszélgetések. A kérdező: Csuhai István. Pécs: Jelenkor Kiadó, 1991. Remek. Ez a CsuhaiCsuhai István (1961–) irodalomtörténész, szerkesztő, a kötet összeállítója. is nagyon jó. Köszönöm, hogy elküldted.
Azért a régi Király utcaiPécs sétáló utcája. A szocializmus idején Kossuth Lajos, ma újra Király utca. sétákat, amikor elandalodva nézegettük a szép hölgyeket, úri lányokat, zöld szemű szörnyeket, azt jobban szerettem.
A rádióban is meghallgattalak. Nagyon jó, emberi volt. A versek persze fent a magasban. Szeretnek Téged Magyarországon, így jó dolgod van.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel: Bulcsu
Kézírás. Írólap.
157„Kedves Győző,
remélem, ti jól vagytok. Mi sajnálatosan pocsékul. Bajok tömege, egészség fogyóban.
Kérded, hogy interjú könyvedet megkaptam-e? Természetesen, vagy véletlenül, nálunk ezt soha nem lehet tudni, megkaptam. És írtam egy köszönő levelet is, amit viszont, úgy látszik, te nem kaptál meg. Pedig frissiben, ahogy elolvastam, reagáltam mindenre.A város oldalában. Ld. előző levél 1. jegyzet! Most is csak azt tudom mondani, hogy jó, tisztességes, feltáró anyag van a könyvben. Amit te konkrétan, az remek. [Sic!] Még az emlékezetünk is nagyon közel áll, vagy nem is tudom, mit csinál, szóval közeli dolgok [sic!]. – Örültem a könyvnek, és ahogy fogy a fény, az idő, egyre inkább örülök. Pécs te vagy nekem és talán még egy-két lány. – Jó lenne, ha Jelenkor is lenne, veled együtt, mint az ős időkben.
Vigyázz magadra, élj, írj! Sokat gondolok rád.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel: Bulcsu
Kézírás. Írólap.
„Kedves Bulcsu,
hát én még mindig úgy vagyok, hogy nincs bátorságom hosszabb szövegbe belefogni kézírással. Ezért most is arra kérlek, ne gondold, hogy a gépírás bármi csekély elidegenedést 158jelent Veled szemben. A test azonban egyes esetekben erősebb bármely erős akaratnál, s a szándékot lehetetlenné teszi.
Köszönöm új könyvedet, az „Egy író állatkertjé”-t.Egy író állatkertje. Bp.: Schenk, 1992. Furcsa, csalóka könyv ez, látszólag kevésbé jelentős tematikával, illetve tematikákkal megírt, nagyon elgondolkodtató, filozofikus írás.
A könyvedet csemegézve olvastam, és azóta, mióta ez történik, sokkal intimebb tekintettel nézek egy-egy légyre, szúnyogra, nyúlra.
Meggyőződésem, hogy ez a könyv más olvasóra is hasonló hatással lesz, és valami módon segít megkeresni és esetleg meg is találni a megértést az emberek között, mert minden élőlényben a lényegesről, a leglényegesebbről, az életről szól, s ez mindannyiunkban közös. Persze olyan csodálatosan éles szem és termő agy kell ennek fölismeréséhez, mint a Te szemed és agyad. A könyvre több embernek fölhívtam már, és folyamatosan föl is hívom figyelmét, mert ha van könyv, amelyik jobban szolgálja a békét anélkül, hogy sablonokat szajkózna, ez a könyv az.
Szomorúan hallottam viszont, hogy a lábad nem jól teljesíti kötelességét, s Vazul fiaddal találkozván, ő is megerősített ebben az értesülésemben. De azt is mondta, hogy éppen találkozásunk napjaiban voltál ismételten kivizsgáláson egy kórházban. Bízom benne, hogy hasznos felismeréseket találtak helyes diagnózishoz jutottak az orvosok, és megindították gyógyulásodat folyamatát. Nekem, Istennek hála, a lábommal komoly bajom nincs, közlekedni azonban egyedül képtelen vagyok, mert járásom teljesen bizonytalan, és mindig ijeszt az elesés veszélye. Persze nekem egy sereg bajom van: cukortól ágyéksérven át arithmia absolutáig, s ezt a mozgásrendellenességet mi okozza, arra az orvosok se mondanak semmit megnyugtatót. Viszont nekem már bele kell nyugodnom, mert a napokban töltöttem be a 76. évemet, tehát természetes a folyamatot […]. Az emberek igazán jól csak meglehetősen kevesen érzik magukat ebben a korban.
Persze vannak kivételek, pl. Keresztury DezsőKeresztury Dezső (1904–1996) költő, irodalomtörténész, politikus, Csorba nagyon kedvelte és tisztelte, verset is írtak egymáshoz. (Csorba Győző: Fa. A nyolcvanéves Keresztury Dezsőnek = Görbül az idő. – Bp.: Magvető, 1985. – p. 79–80.; Keresztury Dezső: Sóhajok. Csorba Győzőnek = Jelenkor. 1990. 1. p. 15–16. = Keresztury Dezső 57 verse. – Bp.: Magyar Bibliofil Társaság: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1992. – p. 24–25.) 90 éves, Takács JenőTakács Jenő (1902–) zeneszerző, Csorba jó barátja, sok helyen megemlékezik róla. Takács Jenő 2002-ben ünnepelte 100. születésnapját, Ausztriában telepedett le, ma is ott él. zeneszerző ugyancsak annyi Vörös MártonnalVörös Márton (1900–1993), író. Csorba sok kritikával illette, elsősorban nem egészen pontos emlékezései, magát mindig előtérbe helyező viselkedése miatt. Ld. 145. levél. együtt, s még néhányan, akikről itt-ott az érdekességek rova159tában emlékeznek meg az újságok. Te viszont még nagyon fiatal vagy, s még sok minden mondanivalód van okos, bölcs és érdekes, ezért nagyon kell vigyáznod és megőrizned Magadat, hogy értékeidet ki is adjad adhasd Magadból.
Kívánok tehát gyors és teljes gyógyulást, hasonló szintű írásokat, hozzájuk erőt, s a két Franciskának kézcsókom küldve a régi és őszinte szeretettel ölellek.
PIM száma nincs
Gépírás. Használt írólap üres oldala. Csorba könyvtárában az Egy író állatkertje c. könyvben talált levél-piszkozat. Eredetije nincs meg sem a PIM-ben, sem a Bertha-hagyatékban, ezért a piszkozatot közlöm. A kézírásos javításokat, betoldásokat, pl. a datálást, a szövegben dőlt betűkkel írtam, a költő által kihúzottakat, áthúzott normál betűkkel. A költő által javított szöveg egy helyen nem olvasható, ezt […]-tal jelöltem. Aláírás a kéziraton nincs. Javítások fekete golyóstollal.
160„Kedves Győző!
Nagyon örültem gépírásos levelednek, az ember mindenféle jeleken átjön. Én is géppel írok, mert az írásom szinte olvashatatlan.
Amit állatkertemről írsz, annak nagyon örülök és köszönöm.Az Egy író állatkertje c. kötet. Szerény könyv ez, olyan, amilyen manapság lehetséges. De a tartalmával teljesen azonos vagyok, így a kis példányszám és a mostoha terjesztés ellenére is okozott egy kevés örömöt ez a könyv.
A lábammal bizony baj van, túladagolták a Prednisolont,Prednisolon: erős mellékhatásairól is hírhedt gyógyszer. és szétroncsolta a csípőizületeimet. Sok vizsgálat, nemrég pár hetes kórház után is, operációt javasolnak az orvosok. Erre valószínűleg sor kerül, mert a helyzetem elég tarthatatlan. Még a lakásban is mankóval járok. Ráadásul negyedik emeleten lakunk, lift nélkül, amit a műtét előtt még el kell cserélnem valahová, egy első emeletire, magas földszintre, vagy liftes házba. Ez anyagi katasztrófa, és az egész esetleges költözés túlzottan zűrzavaros számomra. Mindent a feleségem intéz, így rá is nagyon nagy terhek hárulnak.
Benned, ha kínoznak is bajok, van valamilyen beprogramozott ősi erő. Mindent megélsz, mindent megírsz, beteljesíted küldetésedet. Nem biztos, hogy az ember harminc évesen fiatal, lehet, hogy inkább hetven évesen az. KereszturyKeresztury Dezső, ld. előző levél 2. jegyzet. az ÍrókamaraMagyar Írókamara, a magyar írók, költők rendszerváltozás után alakult szervezete, melynek barátaival együtt Bertha alapítója és mozgatója volt. egyik ülésén, talán egy éve találkoztamunk ott, székfoglalót mondott, vörös bort ivott, de kétségtelen, hogy új feleségének támogatására szorult. Vas PistaVas István (1900–1991) költő, műfordító, irodalomtörténész. is akkor mondta el a székfoglalóját, büszkén, egyedül járva, és már csak a szelleme van köztünk. Egyébként, lehet, hogy nem tudod, Vörös MártonVörös Márton ld. előző levél 4. jegyzet. is meghalt.
Nálunk ma minden újraértékelődik, az íróság is, s néha az embernek az az érzése, hogy néhány pár száz szellemi vallású emberen kívül a művészet itt már senkit sem érdekel. Lehet, hogy ez így törvényszerű, mi aligha tehetünk mást, mint végezzük dolgunkat és időnként csodálkozunk.
161Sokszor eszembe jutnak azok a régi délutánok, amikor kertre nyitott dolgozó-szobádban beszélgettünk, életről, irodalomról, erkölcsről, s a gyermekkori ólomkatonáid ott álltak az ablakban. És a régi, zsongó Kossuth utcaMost Kossuth utcaként említi Pécs sétáló utcáját Bertha (1948 előtt és ma Király utca). , amikor a Jelenkor ülés előtt végigsétáltunk a félhomályban. Mennyi villanás, mennyi szépség… Utólag visszagondolva, nekem és másoknak is, nagy szerencsénk, hogy veled akkor együtt élhettünk ott. Kávéházban, utcán, könyvtárban, szerkesztőségben… A külső, rossz körülmények ellenére, a mi életünknek ott mégiscsak volt valamilyen minősége. A magatartásból, tehetségből, művek születtek.
Kedves Győző, vigyázz az egészségedre, óvd magad és élvezd az életet, amennyire ez lehetséges. Őrangyalodnak, Margitkának nagy szeretettel küldöm kézcsókomat. Mindnyájatoknak boldog karácsonyi ünnepeket és sikeres új évet kívánok.
Szeretettel ölel:
Bulcsu
Gépírás. Írólap. A dőltbetűs szöveg kézírással betoldva. Javítások az eredetiben.
162„Kedves Bulcsu,
köszönöm leveled: megvigasztalt és el is szomorított. Megvigasztalt a szép emlékezéseddel és elszomorított betegségeddel.
Bennem is gyakran felmerülnek a régi képek: sok-sok együttlétünk és beszélgetéseink. Szörnyű, hogy mindezt már múlt időbe kell tennünk, és nincs erő, amely visszahozhatná őket.
Nagyon megriasztott egészségi állapotod, s a vele kapcsolatos következmények. Én azonban erősen bízom benne, hogy végül is úrrá leszel fölöttük. Keménységedet, kitartásodat régóta és jól ismerem.
„Beprogramozott ősi erőről” írsz velem kapcsolatban. Jó volna, ha így lenne. Sajnos, testi gyöngeségemnél keserűbben érzem szellemi elgyengülésemet. Mintha már semmit nem tudnék közölni a világgal.
Amint tudod, kilencen voltunk testvérek; közülünk csak hárman maradtunk, de ez a három is megfogyatkozott, mert két évvel idősebb nővérem tegnapelőtt reggel meghalt. Most tehát ezzel a teherrel várom a karácsonyt és új esztendőt.Csorba Győző költészetének egyik középponti témája a halál. Családtagjai, rokonai, barátai halálakor sokszor hetekre elvesztette kedvét, alkotóerejét.
Közvetlen családom, Lányaim és Unokáim, s Aki a legközelebb áll hozzám, Feleségem, jól, vagy viszonylag jól vannak. Margitka nélkül már én sem élnék.
A Te Franciskádnak is mély tiszteletemet küldöm, hiszen elképzelem gondjait.
Szegény Vörös MártontVörös Márton. Ld. előző levelek. mindenek ellenére sajnálom. Főként azért, mert a legutóbbi évben megromlott a viszonyunk. Olyat kért tőlem, amit nem vállaltam. Megjelent ugyanis egy kis könyve itt Magyarországon, s arról szólt, hogy lényegében Ő mentette meg Pécs lakosságát az oroszok bevonulásakor. Ezt a könyvet kellett volna bemutatnom a helybeli közönségnek. Tele van viszont nem-valóságokkal. (Halála után – úgy vélem – megérdemli a kíméletes fogalmazást.)
163Kedves Bulcsu, szeretném hinni, hogy közben túlestél az operáción, és minden jól sikerült.Ld. Bertha előző levelét.
Ennek reményében a két Franciskának kézcsókom küldve, Téged a régi szeretettel ölellek, természetesen szép karácsonyt, egészséges, elviselhető új évet és benne alkotó-erőt kívánva Neked.
Győző”
PIM V.5473/1/79.
Gépírás. Írólap. Aláírás és betűelütések javítása Csorba kézírásával.
„Kedves Bulcsu,
gratulálok – ha jól emlékszem – Táncsics-díjadhoz.Táncsics-díj: kiváló újságíró munkáért adott díj. Bertha Kossuth-díj helyett ezt az újságírók között szokásos elismerést kapta. Jelenségek-sorozatod már régen megérdemelt volna valamiféle elismerést. Tudom, és sokan tudják, hogy ezek az írásaid mennyire jó propagandák voltak az „ÉS”-nek, Élet és Irodalom. és azok ma is.
Hogyan állsz a betegségeddel? Különféle híreket hallok Rólad, többek között azt, hogy megműtöttek, de nem tudom, melyik hír hiteles.
Én gyeöngén [sic!] vagyok szintén, alig mozgok, lábaim nem úgy viselkednek, ahogyan kellene.
Írjál néhány sort, ha van erőd, hogy Tőled tudjam meg egészséged hiteles állapotát.
164Kézcsók a Franciskáknak, Téged
szeretettel ölellek:
Cs. Győző”
PIM V.5473/1/80.
Gépírás. Hajtogatott írólap. Aláírás kézzel, nagyon rossz, erősen remegős íráskép.
„Kedves Győző!
Köszönöm kedves, baráti soraidat. Mindjárt válaszolok is, mert kedden kórházba vonulok, és nem tudom, mikor engednek ki onnan. Elég keservesen élünk, mert a lift nélküli negyedik emeleti lakásból el kell költöznünk. De ezt nehéz eladni, és nehéz megfelelő első emeletit szerezni. Áll az egész ingatlanpiac, ahogy minden más is.
Betegen is dolgozom amennyit tudok, mert valahogyan meg kell élnünk ebben a szájig érő inflációban. Néha összejövünk itt régi emberek, LázárLázár Ervin. , SzakonyiSzakonyi Károly. és mások, téged (és Pécs városát is) sokat emlegetünk. Ilyen emlegetésekből áll már az élet.
Elszomorít, hogy te is testi gyengeségekkel küszködsz. Nagy költőnek érezni sem szabadna, hogy teste van. De testünk megbünteti még a lelkünket is.
Ha meggyógyítanak az orvosok, szeretnék Pécsre is eljutni. Akkor feltétlenül meglátogatlak.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel:
Bulcsu
Gépírás. Írólap.
„Kedves Bulcsuék, lám, csak így tudok már írni.
Az […] […]. Adjon az Isten minden jót, főként egészséget az újévben.
De szép volt az ifjúság!
Csókolunk:
Csorba Győzőék.
Sok szeretettel csókollak Benneteket!
Margit”
PIM V.5473/1/82.
Kézírás. Képeslap. A kép Foky Ottó műve.
166„Kedves Győző,
hallgattalak a Bartók-adón. A szavaidat használva „nagy merítés” volt. Nagyon örültem a hangodnak, szavaidnak és szellemednek. Gratulálok és erőt, egészséget, alkotó jókedvet kívánok.
Az évet kórházban kezdtem. Másfél hónap. A bal lábamat is megoperálták. Most tanulgatok járni. Mit mondjak? Nagy élet!Mintha az élet ugyanúgy bánna el mindkét művésszel utolsó éveikben. Csak szegény Bertha Bulcsu fiatalabb korában jut arra a sorsra, mint a költő…
Margitkának kézcsók!
Szeretettel ölel:
Bulcsu
Kézírás. Írólap.
„Kedves Bulcsu,
kissé meglepett, amikor meghallottam hatvanadik születésnapodra rádió-béli köszöntésedet. Én Téged ma is fiatalnak látlak. Sajnos, már csak emlékeimben. Különösképpen azóta, mióta betegségeidről hallottam, s a hírek igaznak bizonyultak. Jómagam néhány hónap múlva betöltöm a 79. évemet, ha egyáltalán nem szólítanak el már előtte.Sajnos, nem töltötte be, szeptember 13-án, két hónappal előtte, meghalt. Fáj, hogy ritkán látjuk egymást. Én hónapok óta ágyban vagyok kénytelen feküdni, mert egy enyhébb agyi infarktus miatt bal oldalam szinte teljesen megbénult. Arra gondolni sem merek, 167hogy netán vonatra üljek. Nyilván Te hasonlóképpen vagy egy pécsi úttal.Csorba úgy védekezett a baj ellen, hogy hallgatott róla. Talán tudta, milyen betegsége van a bénuláson kívül, de soha senkinek nem beszélt és a családja tudtával soha senki nem beszélt vele arról. (Myeloma multiplex.) Mindenesetre furcsa, hogy állapotáról most ilyen bizakodó képet fest, talán nyugtatni akarta barátját: tény azonban, hogy „enyhébb agyi infarktusa” következtében teljesen megbénult, írni nem tudott többé, s enni, inni sem tudott egyedül. Halála előtt a leggondosabb ápolás ellenére is felfekvések sebeitől borított volt a teste. Tudatát utolsó pillanatig megőrizte, morfiumot nem kért és nem fogadott el. Meggyötörten, sorsába belenyugodva halt meg saját ágyában, szerettei között, a csendes őszi délutánon.
Szomorú vagyok még a tetejében azért is, mert írni sem tudok. Az utolsó kézzel írott levelem már fél évvel ezelőtt született (éppen Neked írtam).Csorba Győzőné szerint az itt említett volt a költő legutolsó kézzel írott levele. Sajnos, sem a Petőfi Irodalmi Múzeumban, sem Bertha hagyatékában nincsen meg. (Ezen kívül csak Stuttgartban élő Zsófia nevű lányának írt kézzel levelet, miután „újra megtanult” írni.) Most is szívesen fognék tollat, de képtelen vagyok rá.
Születésnapodra fogadd szívem mélyéből küldött jókívánságaimat. Legfőképp zavartalan és teljes egészséget kívánok, aminél most már, ahogyan öregülve, illetve öregen látom és mélyen megértem, valóban nincs nagyobb érték az életben.
Gyakran álmodom Veled. Mindig megerősít, amikor találkozom neveddel, elolvasom a Rólad írottakat és meghallgatlak a vasárnap-déli rádió jegyzetekben.Bertha kiváló műsora, mintha az Élet és Irodalom-beli „Jelenségek” rádiós folytatása lett volna. Ezekben ismerek igazán Rád: szellemesen és szépen nem pont arról beszélsz, amiről igazán szó van.
A két Franciskának kezét csókolom, Téged változatlan
baráti szeretettel ölellek:
Győző”
PIM V.5473/1/81.
Gépírás. Hajtogatás nélküli írólap. Aláírás fekete golyóstollal, nagyon rossz írásképpel.
Ez kronologikus rendben Csorba Győző utolsó levele Bertha Bulcsuhoz. Valószínű az is, hogy ez Csorba Győző egyik utolsó, ha nem éppen a legutolsó levele: ereje elhagyta, a betegség teljesen megtörte. Eddig ennél későbbi keltezésű levelét nem leltük fel.
„Nagyon boldog, egészséges, sikeres új évet kívánunk: népes családom és én a két Franciskának és Neked, szeretettel, s a mielőbbi viszontlátás reményében:
Győző Margit.
Franciska manót külön csókoljuk!”
PIM V.5473/1/84.
Kézírás. Képeslap. A kép: Paul Gauguin: Fekete sertések. A dőltbetűs aláírás Csorba Győzőné kézírása. A címzésből (ezt a képeslapot a Szentendrei útra címezte Csorba, a következőt a Felső Zöldmáli útra, ahol később laktak Bertháék), abból, hogy Franciska még kislány („manó”), valamint a következő levél betegségre utaló szövegéből kideríthető az időrend, ezért ezt közlöm először)
169„Kedves Franciskák és kedves Bulcsu,
hálásan köszönjük ünnepi jókívánságaitokat és nagy szeretettel viszonozzuk.
Rég nem találkoztunk. Sajnos, egyelőre nem remélem, hogy Bp-re megyek. Nem jól érzem magam.
Szeretném hinni, hogy Ti jól vagytok. Kézcsók, ölelés: Győzőék”
PIM V.5473/1/86.
Kézírás. Újévi üdvözlő lap. Fotó: Rafael Csaba.
„Kedves Győző,
köszönjük nagyon rangos, külalakra is szép könyvedet.A datálás hiánya miatt nem lehet kideríteni, hogy melyik kötetről van szó. Az „elismertség, a köztisztelet és a siker” említése későbbi kötetre utal. Nagy mélységek, szinte ijesztő szembenézés az emberi léttel. És a forma, tökéletes. – De neked legalább vigaszod lehet az elismertség, a köztisztelet és a siker. Gratulálunk és szép alkotó éveket kívánunk. Neked érdemes. Minden szókapcsolatod gyémánt értékű.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel: Bulcsu
Köszönjük és gratulálunk!
A két Franciska”
Kézírás. Írólap. Datálás nélkül. A dőltbetűs részt valamelyik Franciska írta.
(Minden lapra kézírással írtak, ezért ezt nem említem külön, amint azt sem, természetesen, hogy képeslapokról van szó. Valamilyen időrendet a lapokon található jelek alapján igyekeztem felállítani.)
„Tevék, szamarak, tehenek, birkahús, gyomorrontás. Vagy hatezer kilométernyire az ehető ételektől.
Szeretettel köszönt:
Bulcsu”
A képeslap felirata: „Alma-Ata Vüsztavka Dosztizsenij narodnogo hozjajsztva. Szovetszkij hudozsnik Moszkva 1969”
171„Szeretettel gondolunk rád Moszkvában
Bulcsu
ÁrpádThiery Árpád ”
A képeslap felirata: „Moszkva Gosztinica Rosszija”. A képeslap kiadási ideje 1974, a bélyegé 1975, Bertha tehát vagy 1975-ben, vagy utána írta a lapot.
„Szeretettel üdvözlünk Prágából. Fázunk, mi […]…
B. Bulcsu
Szakonyi Károly”
A prágai képeslap felirata: „Vánočni Pozdrav z Prahy”. Semmilyen utalás nincs a keletkezés idejére. Zárójelben: olvashatatlan szó.
„Szeretettel gondolok rátok a Balti tenger partján
Bulcsu”
A lap felirata: Latvijas PSR. Riga. Skats uz Daugavu. A lap 1976-ban készült.
172„Kedves Győző!
Szeretettel gondolok rátok Helsinkiben. – A kép az egyik szigeten épült modern városrészt ábrázolja.
Margitkának kézcsók, téged szeretettel ölel: Bulcsu”
A kép felirata: „Tapiola. Hagalund”. Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére.
„Kerestünk Révfülöpön, de csak a palotát találtuk…Csorba révfülöpi nyaralója kapta ismét a csúfolódó megjegyzést.
Szeretettel köszöntünk:
Bulcsu
Franciska
Kiss Dénes
és Dénesné”
A kép felirata: „Üdvözlet a Balatonról.” Autográf aláírások. A lap alján jobbra apró betűs, ismeretlen kézírással: „Bertha Bulcsu, Nagy Franciska”. Semmilyen utalás nincs a173 keltezés idejére, csak egy töredékesen olvasható bélyegzőrészlet: „196?”. A lap 1,50 Ft, a bélyeg 20 fillér.
„Kedves Győző!
Szeretettel gondolunk rátok. A mi nyarunk az idén elég rossz volt. Megyünk, maradunk, ki tudja, s egyáltalán mit akar az ember?
Ölelés, köszöntés: Bulcsu
Franciska”
A lap felirata: „Keszthely. Kastély. (XVIII. sz.)”. – Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére. Autográf aláírások. Föladási hely: Balatonkenese. A lap ára nincs föltüntetve, a bélyeg 40 fillér.
„Kedves Győző!
Megsültünk itt Szepezden,Balatonszepezd. most pedig megfagyunk. Nagyon várjuk, hogy elfoglald Révfülöpöt, és beszélgetni lehessen. Aug. 10-én […]Olvashatatlan szó. szerepelünk Edericsen.Balatonederics. Holnap, 25-én, felmegyünk Bp-re, vasárnap jövünk vissza.
Kézcsók, öleléssel: Bulcsu”
A kép: Munkácsy Mihály: Poros út. – Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére. Valószínűleg a 70-es évek elejéről. Föladási hely: Balatonszepezd. A lap 1,50 Ft, a bélyeg 40 fillér.
174„Kedves Győző,
nem jönnek össze a nyári találkozások, pedig milyen sokat jelentettek nekünk. Szeretettel gondolunk rátok, sikeres, boldog új esztendőt kívánunk az egész családnak.
Öleléssel: Bulcsu”
A kép: Reich Károly rajza. A bélyeg mellett az írásképre merőlegesen, bekeretezve, Csorba kézírásával: „Írtam!” A postabélyegzőn a datálás rosszul látszik, talán: „198?. XII. 29.” A lap 1,20 Ft, a bélyeg 1,-Ft.
„Kedves Győző!
SzederkényiSzederkényi Ervin mondja telefonon, hogy nem vagy jól. Ez nyugtalanít, bár én sem vagyok jól. Erősnek kell lenned, mint amilyen valójában belül vagy. Jön a tavasz, sok fény, s remélem újra egy asztal mellett ülhetünk Révfülöpön.
Szeretettel ölel: Bulcsu”
A kép: Szigetcsépi ikon. XIII. sz. Istenanya gyermekkel. A lap 2,60 Ft, a bélyeg 40 fillér.
175„Kedves Győző, szeretettel gondolunk rátok, magas kitüntetésedhezValószínűleg Csorba Győző 1991-ben, hetvenötödik születésnapja alkalmából kapott Magyar Köztársaság Érdemkeresztje Középkeresztje kitüntetésről lehet szó. A kitüntetést a költő betegsége miatt Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök december 19-én Pécsett, a Művészetek Házában adta át. Erre utalhat az újévi köszöntés is. A lap ára nincs föltüntetve, a bélyeg ára 7,-Ft. Az 1991-es évre utal a bélyeg fölirata is: „125 éves Budapest Főváros Állat- és Növénykertje” (Megnyitva: 1886. aug. 9.) gratulálunk. Sikeres, boldog új esztendőt kívánunk
Bulcsu
és a Franciskák”
Képeslap. Újévi üdvözlőlap.
„Sikerekben gazdag boldog újesztendőt kívánok a költő úrnak és kedves családjának. És hát révfülöpi Révet!
Baráti szeretettel:
Bulcsu”
Fotó: Kecskeméty Károly. Az elmosódott postabélyegző a révfülöpi utalás és az árak (lap 50 fillér, a bélyeg 20 fillér) is 1967. december végére mutatnak! Valószínűleg akkor írta Bertha a lapot.
176„Sikeres boldog új évet kívánok az egész családnak
Bulcsu”
Rajz: Tomaska Irén. A képeslap ára (50 fillér) és a bélyeg ára (40 fillér) az előzőhöz hasonló dátumra utal.
„Békés kék eget, sok beteljesülést, sikert és boldogságot kívánok az új esztendőben:
Bulcsu”
Újévi üdvözlő lap. Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére. A lap ára 1,50 Ft, a bélyeg 40 fillér.
„Kedves Győző,
szeretettel gondolunk rátok, boldog új évet kívánunk, Margitkának kézcsók
Bulcsu és családja”
Újévi üdvözlő lap. A postabélyegzőn csak a XII. 29.-i dátumrész olvasható, az év nem. A lap ára 3,50 Ft, a bélyeg 3,-Ft.
177„Kellemes, boldog, tavaszias húsvétot kívánunk az egész családnak, szeretettel:
Bulcsu”
Húsvéti üdvözlő lap. A postabélyegzőn három szám látszik: „19?8”. A lap ára 3,50 Ft, a bélyeg 40 fillér.
„Kedves Győző!
Kellemes Karácsonyt és sikeres, boldog új évet kívánok Neked és az egész családnak szeretettel
Bulcsu
Küldj verset!”
Rajz: Kecskeméty Károly. A bélyeg 40 fillér, a képeslap 80 fillér. Az 1960-as évekre utal, hogy Bertha csak a maga nevében írta az üdvözletet.
„Szeretettel gondolunk rátok, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk és […]Olvashatatlan szó. elviselhető új esztendőt.
Kézcsók és ölelés:
Bulcsu”
Rajz: B. Lazetzky Stella. Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére. A bélyeg 40 fillér, a képeslap 1,20 Ft.
„Kedves Győző!
Kellemes ünnepeket kívánunk és sikeres, boldog új évet az egész családodnak.
Margitkának kézcsók, Téged szeretettel ölel:
Bulcsu”
Rajz: Gyurics Éva. Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére. A képeslapot borítékban küldhette Bertha, mert azon címzés, bélyeg, postai bélyegzés nincsen. A lap ára 1,20 Ft.
„Kellemes karácsonyt és sikeres boldog új évet kívánunk az egész családnak szeretettel: Bulcsu
Franciska
Franciska manó”
A kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztárban, 1903. Autográf aláírások. A bélyeg 40 fillér, a képeslap 2,60 Ft.
179„Kedves Győző!
Kellemes karácsonyt és boldog új esztendőt kívánunk az egész családnak, és egészséget, sikert, pénzt nagy bőséggel
Bulcsu”
Fotó: Ripely Imre. Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére. A bélyeg 40 fillér, a képeslap 3,50 Ft.
„Kedves Győző,
szép karácsonyt és sikeres, boldog új évet, jó egészséget kívánunk az egész családnak.
(Remek volt a N. Sz-ban az interjúd.)Csorbával két alkalommal jelent meg interjú decemberben, a Népszabadságban: Havas Ervin: Hűséggel a szülőhelyhez. Beszélgetés Csorba Győzővel pályájáról, tehetségről és lemondásról, a költészet szükségéről. = Népszabadság. 1984. dec. 15. 16. és Ungár Tamás: Csata az elmúlással. Beszélgetés Csorba Győzővel. = Népszabadság. 1991. dec. 24. 25. Nem deríthető ki, melyikre reagált Bertha. Az 1,-Ft-os bélyeg és a 3,50 Ft-os képeslap inkább az előző dátumot valószínűsíti. Margitkának kézcsók.
Szeretettel: Bulcsu”
Fotó: Zsedényi Ferenc.
180„Kedves Margitka és Győző,
kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánunk az egész családnak. ÉS sok szép verset, alkotókedvet!
Kézcsókkal és szerető öleléssel: Bulcsu
Franciska
Franciska”
Rajz: B. Lazetzky Stella. Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére. A bélyeg 2,-Ft, a képeslap 1,50 Ft.
„Kedves Győző,
Karácsony ünnepén szeretettel gondolunk rátok. Margitkának külön kézcsók. Jó egészséget, sikert, szerencsét kívánunk az új évre.
Szeretettel:
Franciska Bulcsu
Franciska”
Karácsonyi üdvözlő lap. Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére. Autográf aláírások. A bélyeg 10,-Ft, a képeslap ára nincs föltüntetve.
181„Kedves Győző,
még élünk, így módunk van boldog karácsonyt és sikeres, egészséges új évet kívánni. Kívánjuk nagy szeretettel Neked, Margitkának és az egész családnak. De valójában alig élünk. Ha Jézusunk nem segít, nem tudom, mi lesz és hogyan lesz.A két művész eltérően vélekedett a vallásról és a hitről. Bertha a következőkben foglalta össze véleményét: „ – Melyik a legkedvesebb ünnepe? – A karácsony, amikor Jézus megszületett, és a húsvét, amikor Jézus keresztre feszítés után feltámadt. Szeretem átélni a nagy misztériumokat, mivel magukban hordozzák az emberi lét abszurdumát.” (Öninterjú = Fehér rozsda. – Bp.: Szépirod. Könyvk., 1982. – p. 256.) Csorba így vélekedik: „…hiszek, de igazából nem tudom, hogy miben. És még ez a hitem sem olyan sima és rendületlen (…) Hiszek, de mondom, nem vagyok vallásos. A vallás nekem kevés. Így vagyok az úgynevezett transzcendens, metafizikai világgal. Nem tudok mire jutni vele… Azokat a gyermeteg érveket, amik ellentmondanak az Isten létezésének, vagy amik védik, én azokat nem tudom elfogadni.” (A város oldalában. – ld. 141/1. – p. 213. és p. 214.) Ennek ellenére Csorba a katolikus ünnepeket megtartotta a családjával, a karácsony és a húsvét mindig a gyerekek nagy napja volt, lányait pedig felesége, kinek reverzálist adott, erősen vallásosan nevelte, templomba járó, mélyen hívő emberek lettek belőlük.
Szeretettel: Bulcsu
Franciska
Franciska”
Karácsonyi üdvözlő lap. Semmilyen utalás nincs a keltezés idejére, csak a tartalom. Ez 1990 körüli időpontra mutat. Az üdvözlőlapot borítékban küldte Bertha. A boríték nincs meg. Autográf aláírások.
182Csorba Győző hagyatékából halála, 1995 után évente adott ki kötetet a Pro Pannónia Könyvkiadó (dr. Szirtes Gábor vezetésével), elsősorban Bertók László a költő- és Tüskés Tibor a szerkesztőtárs támogatásának, munkájának eredményeképpen.
Az első posztumusz köteteket egyszerűbb volt összeállítani: Csorba hagyatéka Pécsett, az örökösöknél volt, a költő feleségénél és középső lányánál, vagyis helyben voltak a kéziratok, levelek. Amikor aztán a költőt a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjai közé választották, kéziratos hagyatékát örököseinek a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) kellett elhelyezni. Akkor nehezen, szomorúan vált meg a család a sok irattól.
2002-ben, amikor először elmentem a PIM-be, hogy megnézzem Csorba levelezését, mit lehetne abból kiadni, azt láttam, jó helyre került a hagyaték: gondosan őrzik, nagy szakértelemmel rendezik az anyagot, s nagy készséggel szolgálják ki a kutatókat. Efelől tehát megnyugtattam a költő feleségét, Margit asszonyt, bennem azonban kétségek maradtak. Kicsit elveszve álltam szemben a hatalmas anyaggal: milyen szempontok szerint válasszak, fénymásoljak, mit jelentessünk meg. Szerencsére hamarosan eljutottam a Berthától kapott levelekhez, s olyan érdekesnek találtam azokat, hogy mindegyiket lemásoltam, még a képeslapokat is, aztán megkértem Varga Katalint, a Kézirattár vezetőjét, mutassák meg nekem Csorba leveleit, melyeket Berthához írt. Merthogy Bertha is tagja a DIA-nak, s az őneki küldött leveleket is ott tartják, gondozzák. Ahogyan szokták mondani, még ki sem ejtettem a számon a kérést, már ott volt előttem, amit kívántam. Amikor aztán a Berthának írt Csorba leveleket is elolvastam, már tudtam, mit fogok tanácsolni Margitkának: legyen a következő kötet a Csorba-Bertha levelezés. A Csorba és a Bertha leveleket is 183számítógépbe írtam, kinyomtattam, s megmutattam Margit asszonynak, és az író feleségének, Nagy Franciska írónőnek, akik egyetértettek velem: ezt a levelezést bizony ki kellene adni. Így jutott el a kérés Szirtes Gáborhoz, aki rábólintott a megjelentetésre.
Sem Tüskés Tibor, sem Bertók László nem vállalkozott az összeállításra, szerkesztésre, jegyzetelésre, különféle – teljesen érthető és elfogadható – okokra hivatkozva elhárították a kérést. Szirtes Gábor ekkor azt mondta: csináljam én a munkát, hiszen úgyis részt vettem szinte minden addigi kötet előkészítésében, szerkesztésében, s apósom műveit és életét is jól ismerem. Bertók és Tüskés tanácsaira figyelve elkezdtem hát a jegyzeteket készíteni, meg a mutatót, de közben azért zavart valami: hogyan lehetne jó bevezetőt írni a levelekhez. Nem szerettem volna az olvasók kedvét szegni egy rossz előszóval, ezért, Bertók László ötletén felbuzdulva, megkértem Lázár Ervint, hogy írjon ő ajánlót, hiszen „Pécset is megjárta”, Csorbának és Berthának is barátja volt. Lázár szinte hihetetlen gyorsasággal válaszolt: küldte a kért írást, mely, méltón a két alkotóhoz, valahol magasan a föld felett lebeg…
184Pécsett született, 1916. november 21-én. Nagy családban és nagy szegénységben nőtt fel, kilenc testvér közül nyolcadikként.
Szülővárosát, amelyről a Séta és meditáció című versében azt írja: „Nekem: A VÁROS mindörökre”, fél évnél hosszabb időre (1947/1948 Róma, Itália) nem hagyta el egyszer sem.
Iskoláit is Pécsett végezte, 1935-ben a jezsuita Pius Gimnáziumban érettségizett, államtudományi diplomáját és doktorátusát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte.
1944-ben megnősült, felesége és haláláig hűséges támasza Velényi Margit. Három lánya – Eszter, Noémi és Zsófia – és hét unokája van. Dédunokái születését már nem érhette meg.
1939–1941 között állástalan diplomás, 1941–1943 között tisztviselő a főispáni hivatalban, 1943–1952-ig a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, 1952–1956-ig a Baranya Megyei Könyvtár csoportvezetője, 1956–1976-ig igazgatóhelyettese. Mindig volt „polgári” foglalkozása, az állandó munkahely biztonsága számára szükséges volt családja ellátásához.
1935-ben jelent meg első kötete a Mozdulatlanság, 1940-ben első fordításkötete Helinant: A halál versei, 1978-ban Összegyűjtött versei-t adja ki a Magvető, 2000-ben pedig Hátrahagyott versei látnak napvilágot. A sarokpontokként jelzett négy kötet köré Baumgarten- (1947), kétszeres József Attila- (1957, 1972) és Kossuth-díjas (1985) életmű épült föl. Költői, fordítói, irodalomszervezői (a Sorsunk, a Dunántúl és a Jelenkor szerkesztőségének tagja), könyvtárosi tevékenységében egyaránt kimagaslót alkotott, városa egyik leghíresebb polgára (1986-ban díszpolgára) lett, 1991-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje Középkeresztje kitüntetést kapta meg.
Lírájának jellemző területe a lélek, az élet és a halál, a család és a kert, a természet. Politikával verseiben nem foglalkozik, de több „közéleti” verse, epigrammája is ismert. Weöres Sándor írja róla 1978-ban: „Csorba Győzőben láttam a feltétlenül valódi költőt, a hazugság-mentes abszolút lírikust… Pécsi 185családi körében, társas magányában az örökkévalóságnak dolgozik.”
1995. szeptember 13-án súlyos betegség után szeretett városában, családi otthonában hunyt el.
Nagykanizsán született, 1935. május 9-én. Három testvér közül ő volt a legidősebb a családban. Gyermekévei, alsóbb iskolái Zalahaláphoz, Tapolcához, Nemeskeresztúrhoz és Balatongyörökhöz kötötték, majd Keszthelyen érettségizett. Erről a környékről eredt természet- és Balaton-szeretete. Édesapját, aki tanító volt, a kommunista rezsim üldözte, így aztán Bertha Dunapentelén segédmunkásként, Pécsett 1956 őszétől fémnyomóként kapott csak munkát. Rövid ideig könyvtárosként is dolgozott, a Baranya Megyei Könyvtárban, végül újságokhoz került (1960–1963: Esti Pécsi Napló kulturális rovatvezetője, 1963–1967: Dunántúli Napló főmunkatársa). Első kötete, a Lányok napfényben, 1962-ben jelent meg, azonban már előtte is publikált, pályáját versírással kezdte. Életében 26 kötete jelent meg, kivétel nélkül nagy sikerrel. Több írásával a politikusok figyelmét is fölhívta magára, az Élet és Irodalomban közölt Jelenségei a közélet visszásságait boncolták, nem egy írása (pl. Kesudió) országos vitát váltott ki. A közélet és a politika kérdései megjelentek drámájában (Fürdőigazgató) és filmjeiben (Harlekin és szerelmese, Tűzgömbök, A kenguru) is.
Első felesége Nemes Teréz, a Pécsi Tanárképző Főiskolán dolgozott, 1956–1961 között éltek együtt, ebből a házasságából Vazul nevű gyermeke született, aki tragikusan korán halt meg. Második feleségével, Nagy Franciska írőnővel, 1966-ban kötött házasságot, s egy leánygyermekük, Franciska született.
1967-ben költözött Pécsről Budapestre, előbb szabadúszó író, 1971–1974 között az Új Írás szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese, 1976–1994 között az Élet és Irodalom főmunkatársa, 1993-tól pedig a Lyukasóra c. lap szerkesztőbizottságának tagja volt. Rövid ideig a Magyar Írók Szövetségének titká186ra volt, 1976-ban. A Magyar Művészeti Akadémia tagjai között is olvashatjuk a nevét.
Munkásságát több más kitüntetés mellett három József Attila-díjjal (1966, 1971, 1975) ismerték el. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta, 1997-ben posztumusz Alternatív Kossuth-díjjal tüntették ki.
1997. január 19-én súlyos betegségben hunyt el.
Csorbának elismert költőként több kötete is volt már, amikor Berthát, aki induló újságíró, újságszerkesztő volt, „néhány novellával a zsebében”, megismerte. Megismerte és azonnal felismerte a tehetségét, tapasztalta kitartását, akaratát, ezért támogatta indulását, mint sok más tehetséges fiatalét, hogy aztán alkotótárssá, baráttá fogadja. Bertha 1967-ben Pécsről Budapestre költözött, Csorba Pécsett maradt. A kapcsolat azonban nem szakadt meg, levelezéssel tartották azt, telefonja ugyanis az első időszakban se Csorbának, se Berthának nem volt. A levelezés aztán, bár erősen csökkenő számban, később is megmaradt, így az 1963-as első levéltől az 1995-ös utolsóig két nagyszerű ember életét, barátságát követhetjük nyomon, miközben sokszor feltűnik – néhol csak utalásszerűen, villanásnyira, de annál kontúrosabban – a korszak politikai, irodalmi élete, az ország, a társadalom egyre kritikusabbá váló helyzete is. Nem is lehetett másképpen, hiszen a levelezők éles szemű megfigyelők voltak, s pontosan látták a „szocialista vívmányok” föliratú tábla mögött levő mocsarat is.
187Alább röviden igyekszem leírni, hogyan születtek ezek a levelek, milyen volt a formájuk. Természetesen Csorba szokásairól többet tudok, mint Bertháéról, hiszen 1970-től ismertem, 1972-től pedig, vejeként, családtag voltam, közvetlen közelében éltem. Berthánál a „külsőségeket” tudom összefoglalni, Csorbánál talán kicsit bővebben be tudom mutatni az „alkotás” folyamatát is.
Az írásmód Csorbánál a magánlevelezésben – amíg volt ereje írni – mindig kézírás. Nem tanult meg egy kézzel pötyögni az írógépen. Jellegzetesen apró, de jól olvasható betűkkel írt. Nem kívánta olvasójától, hogy grafológus legyen, tiszta írásképű, javítások nélküli leveleket küldött. Fontos leveleit először piszkozatba írta, majd átmásolta új lapra. Hivatalos leveleit felesége, mindenben kitartó segítőtársa, Margit asszony (mindenki kedves Margitkája) gépelte, vagy úgy, hogy Csorba Győző diktálását gyorsírással lejegyezte, majd legépelte, vagy úgy, hogy a költő kézírásos piszkozatait „verte gépbe”. Margitka azonban arra is képes volt, hogy diktálás után gépeljen: „vakon”, tíz ujjal, hiszen kereskedelmi iskolába járt, ahol ezt is kiválóan megtanulta, csakúgy, mint a gyorsírást. Ha sürgős levélre volt szükség, „géppuska gyorsasággal” írt a jó öreg Remingtonnal, amit még akkor sem cserélt le, amikor pedig Csorba Győző már minden lányának vett írógépet, s szívesen vett volna Margit asszonynak is újat. (Margitka a gépelést még „cifrázta” is: mindig csodálkozva hallgattam, amikor ujjai alól szinte szimfóniák keltek: a billentyűk leütésének ereje a mondatok és szavak lejtését hűen követte.)
Csorba levélírásának technikája ugyanolyan volt, mint a versírásé: a piszkozatok és a kézírásos levelek a kicsi alkotószobában, Csorba Győző „szentélyében” születtek, ugyanott és ugyanolyan pózban mint a versek: a költő az ágyán, jobb karjának csonkján fekve, bal kézzel, általában golyóstollat használva írt. Nagyon szerette a jó íróeszközöket, nem csak golyóstolla, színes és fekete ceruzái is bőséggel voltak (nem nagyon tudott, de szeretett rajzolni!), s akadt a gyűjteményben töltőtoll is. Külföldi útjairól mindig hozott magával valamilyen 188tollat a családtagjainak is. A Pencala, Koh-i-Noor, Parker márka nem volt ritka a gyűjteményében, de olcsóbb, „egyszerű” íróeszköz minden fiókjában, zakói, kabátjai zsebében mindig volt, általában több is. A piszkozatok írásához használt ócska, eldobható golyóstollakat is, ha éppen az akadt a keze ügyébe, a tisztázatokat azonban mindig jó eszközökkel írta. Nem szerette a piszkos, tintapacás, maszatos lapokat, nemcsak a tartalomnak, a külalaknak is első osztályúnak kellett lenni, azzal is tiszteletét kívánta kifejezni az iránt, akinek írt.
Csorba levélpapírja szinte minden esetben jó minőségű, A/4-es írólap volt. A lapot általában kétrét hajtotta, így négyoldalassá téve írt rá, mintha könyvek lapjai lettek volna a levelek. A hivatalos leveleket természetesen a megszokott formában gépeltette és hajtogatta.
Bertha a leveleit váltakozva írta kézzel, vagy géppel, attól függően, hogy éppen hol, vagy milyen egészségi állapotban volt. Írt levelet a lakásában, Szepezden, szerkesztőségekben, amelyekben éppen dolgozott, vagy ahol a Csorbának adott válaszokhoz szükséges információkat telefonon „begyűjtötte”, de írt – szinte olvashatatlan – levelet, kicsit „kábán”, egy nagy fogadás éjszakája után a Pest felé tartó gyorsvonaton is… A kézírásos levelek íróeszköze változatos: különféle tollak, néha vastag filctoll, de még színes ceruzával írt levelet is találtam… Bertha a gépírásos leveleit is maga „verte gépbe”, megtanult gépelni már pécsi újságíró korában, mikor a Naplónak gyorsan kellett leadni jegyzeteit, tárcáit, vagy később a Jelenkornak a kéziratokat. Neki állandóan rohanni, dolgozni, telefonálni kellett, szerkesztőségi munkája nyilván nem hagyott számára valamilyen rendszer kialakítására lehetőséget, írt ahol, amikor amivel és amire éppen tudott. Levelei külalakja ennek megfelelően vegyes: sokszor nehezen olvasható szavakat találhatunk, a datálás gyakran lemarad, különösen a képeslapokról. (Ez az időrendbe sorolást is sokszor nehezítette, akadályozta!) Aláírása bárhol lehet a levél alján, nevét általában jellegzetesen nagy, magasra nyújtott betűkkel írja, természetesen mindig kézzel. Azonban a külalaktól és a formától függetlenül mindig pontosan és gyorsan válaszolt a költő leveleire – ezt Csorba külön értékelte –, kivéve talán a Jelenkor- 189riportot, amikor némi zavar és pontatlanság hátráltatta a munkát. (Érzésem szerint, ebben az esetben Csorba is félreérthetett valamit, talán azért is, mert ideges volt, abszolút „lírai alkat” lévén nem szeretett prózában fogalmazni.)
A Csorba-levélnek a formája is mindig hasonló, azokat ugyanúgy tagolta: a kézzel írtak esetében, mindig a jobb felső sarokban volt a keltezés, általában „Pécs, 79. aug. 6.” formában. Talán jogász és könyvtáros ismeretei miatt is fontosnak tartotta a keltezés egyszerű, de egyértelmű jelölését. Az aláírása általában a levélpapír jobb oldalán, néha középen látható. Mindig jól olvashatóan írt, minden pont, vessző mindig a helyén található, a helyesírási szabályoknak megfelelően. A megszólítást soha nem felkiáltójellel, hanem vesszővel zárta, így a levél első sora – mindig új bekezdésben – a megszólítás szerves részeként, folytatásaként kisbetűvel íródott. Minden megszólítást (Neked, Nektek, Feleségednek, Téged stb.) nagybetűvel írt, ennek betartására mindig ügyelt. A levelet jól tagolta, a fontos gondolati egységek új bekezdésben következtek. Az utolsó bekezdés, a búcsú szavai, nagyon gondosan szerkesztettek. Az utóirat tényét általában nem jelölte, az aláírás után egyszerűen újra kezdte a sorokat, ha eszébe jutott még valami. Az utóiratokat nem mindig írta alá, ha mégis, akkor csak Gy., vagy Cs. Gy. kézjeggyel.
A költő gépelt levelei nem teljesen ugyanolyan formát kaptak, mint a kézírásosak, de Margitka tudta a szabályokat: elütés, javítás nem nagyon lehetett, a külalak és a forma itt is fontos volt. Amikor betegségében a költő már nem tudott írni, s Margitka gépelt minden levelet, szinte minden ilyen levélben ott volt a költő bocsánatkérése, sajnálkozása is a gépelés miatt: úgy érezte, hogy a kézzel írt levél a kapcsolat teremtésének valamilyen közvetlenebb formája, s talán egyben a partner iránti tisztelet jele is. Egy rövid időre, két agyvérzés között, visszatért írásképessége. Hosszan, szinte magát kínozva, sokszor elkeseredve, de aztán ismét nekiveselkedve tanulta újra az írást. Sajnos, nem sok „új” levelet tudott küldeni: egyet Stuttgartban élő lányának és unokáinak, egyet pedig Bertha Bulcsunak. Amilyen örömmel küldte a kézzel írt leveleket, ugyanolyan szomorúsággal és keserűséggel tapasztalta, hogy 190az újabb roham után, immár véglegesen, elhagyta ez a képessége. Gondolhatni, milyen nehezen vette tudomásul ez az írásnak élő ember, hogy éppen legszeretettebb foglalkozását lesz képtelen azontúl művelni. Életkedve egyre jobban elhagyta, s mire betegsége olyanná vált, hogy már teljesen ágyhoz kötötte, szomorú, megkeseredett ember lett, csak unokái, lányai, vagy más kedves rokona, barátja látogatása alkalmával csillant fel néha a szeme a régi élénkséggel. Sokszor beszélni sem tudott a fájdalomtól, a méltatlan és nagyon szomorú befejezés minden kedvét, erejét elvette.
Bertha levelei a sietség miatt sokszor nehezen olvashatók, gyakran elmaradnak az írásjelek is: a vesszőket teljesen rendszertelenül teszi ki, vagy hagyja el, ezért az ő leveleinél a központozási jeleket a helyesírási szabályoknak megfelelően igyekeztem pótolni vagy törölni. Ő általában középre írja a megszólítást, felkiáltójellel zárva, tehát a levelet nagybetűvel kezdi, a datálást – amikor van – mindig a levél végén baloldalon ejti meg. Mondandóját jól tagolja, bekezdései nem egyszerű bekezdések, hanem a sor közepén vagy még azon is túl, a sor második harmadában kezdődnek. (Ezeket a formákat igyekeztem visszaadni a levelek rögzítése során is!) A megszólításokat (neked, veled, tőled stb.) ő általában kisbetűvel írja. Gépelt leveleinek különlegessége, hogy – talán szintén a sietség és az újságírói megszokás miatt – nem üt sorközt a központozási jelek (. , : !) után, ettől az íráskép jellegzetesen sűrű lesz.
A levelezők általában kisméretű postai borítékot használtak, normál leveleiket „simán” adták fel, de a fontos kéziratokat, válaszokat ajánlottan vagy expressz küldték. Csorba az ilyen ajánlási blankettákat gondosan gyűjtötte, halála után jókora dobozra való maradt hagyatékában. A költő és az író is általában maga írta a címzést, gondolom, egyikük sem szerette másra bízni ezt a fontos feladatot.
Képeslapot, levelezőlapot is sokat váltottak: Csorba általában jól megválasztott, művészi képeslapokat küldött, melyek közül jó párat a pécsi Csontváry Múzeumban vett, ezért sok a képeslapjai között a Csontváry-reprodukció. A képeslapok megírását talán többször hagyta Margitkára, de a jóbarátok és a közeli rokonok mindig sajátkezű írást kaptak. Csorba fiók191jaiban mindig több képeslap volt, hogy ne legyen gondja egy-egy hirtelen szükségessé váló üdvözlés, köszönet, köszöntés alkalmával. Ugyanez vonatkozik a borítékra, levélpapírra, bélyegre is: soha nem lehetett belőlük hiány. Bertha nagyrészt „hagyományos” karácsonyi, újévi, húsvéti üdvözlő lapokat küldött, melyeknek képei utalnak a kor divatjára is. Mindkét művész sok lapot küldött külföldi útjáról is, Kazahsztántól Párizsig széles választékban, még képeslap- és bélyeggyűjtőknek is nagy örömet okozhatnának a gyűjtemény egyes darabjai.
Bizony, a telefon nagy kárt tett az irodalomtörténetírásnak: az eszmecserék java-része elveszett az utókor számára attól kezdve, hogy a két művésznek telefonja lett, hiszen a szó elszáll… Mikor már volt a Csorba házban is telefon, ő is viszonylag sokat telefonált, levél helyett a közvetlenebb és gyorsabb módot választva, így aztán sok értékes mondandója reprodukálhatatlan az utókor számára. (Nem volt üldözési mániája, arra azonban vigyázott, mit mond a telefonba. Nem akart gondot sem magának, sem beszélgető-partnerének.) Nem szeretett ő hívni másokat, mert ez testi hiánya miatt nem volt könnyű neki.
192Csorba leveleinek némelyike irodalomtörténeti kuriózum, mert hiszen kritikákat, korai időszakát, a Sorsunk néhány számát nem tekintve, alig írt. A közölt levelek egy része viszont kiváló kritika, miniesszé, a költő ugyanis minden neki megküldött könyvre a tőle megszokott alapossággal válaszol. Nem köszönő-levelet, dicsérő szózatot ír (bár attól sem fél, ha olyan jó írással találkozik!), hanem értő, időtálló elemzést, kritikát. Azt mondta, ha valaki méltatja arra, hogy neki könyvet küldjön, neki kötelessége azt alaposan elolvasni, s mivel olvasás közben valamilyen véleménye is keletkezik, azt a jobbítás szándékával, vagy a dicséret közlése végett szintén kötelessége leírni a szerzőnek. Betegségében sok gondot okozott neki, hogy nem tudta a sajátmaga által felállított mérce szerint megválaszolni a kapott köteteket.
Bár nem tisztem, hiszen én csak a levelek közlője, s nem esztéta, irodalomtörténész vagyok, megemlítem, mert ennyi érzelem és „belemagyarázás” talán a krónikás számára is megengedett, mennyire erősen hatott rám a levelek hangulata, stílusa, mely sok helyütt az alkotók legjobb műveit idézte fel bennem. Mindkét művész fogalmazása pontos, tömör, szikár. Mindig abszolút pontosságra törekedtek, idejüknek szűkössége is a rövidséget kívánta meg tőlük. Csorba sok levele, képeslapja verseihez hasonlóan a tömörítés művészét mutatja ebben a prózai műfajban is, ld. pl. Berthához írt 44. (76.) levél (76. jan. 19.) vége: „Újság nincs. Dolgozom. Amint mondtam: latinból fordítok. Elég cifra ügy. S egy francia színdarabot is lektorálok a pécsi színháznak. Most jut eszembe: közben megszületett a második unokám. Kislány. Viola. Kézcsókkal, öleléssel: Győző”.
Az író azon levelei, melyeket Csorba-kötetek, évfordulók kapcsán küldött, szerintem a novellaíró Bertha legragyogóbb oldalát mutatják. Hangulatok, örömök és bánatok, mély emberi érzések művészi megfogalmazásával találkozhatunk bennük.
193A jegyzetekkel kapcsolatban sok jótanácsot kaptam, amelyeket ehelyt is köszönök, mert a közlésnek föltétlenül hasznára váltak.
Volt olyan észrevétel is, mely óvott attól, hogy a jegyzetekben következtetéseket vonjak le a művészek politikai, esztétikai nézeteire vonatkozóan, akkor is, ha azokat sok helyen egyértelműen meg is fogalmazzák, mert az általam vallottak esetleg nem egyeznek a „hivatalos” irodalomkritika „categorikus imperatívus”-aival, vagy éppen a véleményező álláspontjával. Készséggel elfogadtam a javaslatot, néhány vitatott kérdést azonban ezen a helyen jeleznék – akár a szerénytelenség vádját is vállalva – az irodalomtudomány szakembereinek továbbgondolásra.
Csorba minden kritikus észrevételét mindenkinek őszintén megmondta. Biztos vagyok abban, hogy Bertha műveivel kapcsolatban sem tesz másként, tehát a dicsérete, ha néha túlzónak tűnik is, mindenütt valódi dicséret. Ezért nem gondolom azt, hogy Csorba némelyik elismerő szava – mert nem akarta megbántani Berthát – inkább kicsit gúnyos túlzás. Ez a fajta „célozgatás” Csorbától abszolút idegen. Ami nem tetszett neki, arra azt mondta: „Nem jó, nem tetszik.” Inkább az volt „vele a baj”, hogy sokan féltek tőle egyenes beszéde, őszinte kritikája miatt. Pálinkás György pécsi költő pl. azt mondta, azért nem mutatta meg Csorbának kötete megjelenése előtt a verseit, mert attól félt, hogy a kritikája után már nem is merné megjelentetni azokat.
„Így kell ezt csinálni”, írja Csorba 7. levelében (12. levél). Evvel a mondattal kapcsolatban én úgy vélekedtem, hogy ez Csorba életfilozófiájának fontos része: ki kell használni a lehetőségeket, a pályázatokat is, a boldogulás érdekében. Hivatkoztam arra, hogy pl. Csorba fordított a Szovjet Irodalom c. lapba is, vagy írt az Élet és Irodalom-ba a „felszabadulási” emlékeiről, de úgy, hogy soha nem kellett visszavonni azok egyetlen betűjét sem. Én itt sem érzek gúnyt a költő véleményében, még akkor sem, ha ő soha nem vett részt ilyen pályázatokon, az író pedig tényleg sok pályázati lehetőséget kihasz194nált, és ez „némelyeknek gyanús.” Csorba úgy vélekedett, Bertha jól tette, ha pályázott. Írásaival legalább valódi szépirodalmat csempészett be a sok szemét közé, ami az ilyen pályázatokra érkezett, és magán is segített, ha a pályadíjat megkapta, ezért írta: „Így kell ezt csinálni.” Ha Csorba azt akarta volna mondani, hogy nem így kell csinálni, akkor azt mondta volna. Én olyan embernek ismertem meg. Felesége sem kifogásolta ezt a véleményemet.
Hallottam olyan véleményt is, hogy Bertha kicsit „túl közel került a tűzhöz”, talán sokszor azért merte megírni, amit megírt, mert „engedték neki”, mert „magas helyen voltak támogatói”, én azonban úgy vélem, ez nem igaz. Bertha őszinte ember volt, az indulatai ragadták el, amikor valamit hirtelen megírt, „odamondott”, vagyis nem mérlegelt, nem volt afféle „irodalmi Hofi”. Ezt támasztja alá pl. a 132. levélben leírt „Göncz-affér” is. S állíthatom, Csorba is bízott benne, őszintének tartotta, mindig minden kényes kérdést megbeszélt vele. S egy megbízhatatlannak tartott embernek csak nem ír olyan mondatot, hogy „A törvény egy hatalmas rakás szar, s az őrei is.”?
Bertha szerintem tiszta és őszinte ember volt, ebben továbbra is Csorbával értek egyet. (Remélni merem, hogy Csorbára szabad hivatkoznom ez ügyben, hiszen rá a gyanú árnyéka sem vetülhet…) Az idő pedig úgyis igazságot szolgáltat. Ebben a kérdésben is.
A fentieken kívül is nagyon sok politikai színezetű utalás van a levelekben. Közülük több olyanra fölhívtam a figyelmet, amelyik számomra eddig nem volt ismert, vagy amit nagyon fontosnak tartottam. Kaptam olyan figyelmeztetést, hagyjam ki ezeket a jegyzeteket, mert vagy belemagyarázások, vagy pedig közhelyek. Nem vagyok irodalomtörténész, esztéta, nem ismerem a jelenlegi „direktívákat”, azt, hogy mostanában mi nyilvánvaló, mi nem, nem tudom, hogy mi „politikailag korrekt”, meg az okosabb, „vájtfülű” emberek kritikájára oda szoktam figyelni, ezért a kifogásolt megjegyzéseket szintén kihagytam. Itt azonban talán nem követek el hagyományrombolást és formabontást, ha megírom: ezek a megjegyzéseim arra vonatkoztak, azt igyekeztem nyomatékosítani, hogy a kor, 195amelyben az író és a költő élt, mennyire nem kedvezett az alkotó embernek. Mert miféle mű lesz az, amelyiknek megírása közben nem az igazság kimondása, megmutatása, ábrázolása, hanem a félelem, az „elvárásokhoz” való igazodás vezeti az alkotó kezét? S miféle kor az, amelyik igazságtalanságaival, korrupciójával lelkileg megnyomorította, elmagányosította őket, s amelyben támogatók kellettek a Központi-, sőt a Politikai Bizottságból, ha valamit „el akartak intézni”, vagy ha valamit mégis meg mertek írni és azért támadások érték őket? „…nem lehet velük együtt élni” dühöng Bertha, „Nem lehet élni!” visszhangozza Csorba. Valóban igaz, ezen már nincs mit nyomatékosítani, maradtam tehát inkább Csorba gondolatánál, melynek konklúzióját (120. levél 1. bekezdés) a kötet címéül választottam: „Kedves Bulcsu, fura lenne, ha vigasztalnálak, hiszen az én közérzetem legalább olyan rossz, mint a Tied. Viszont: élni kell, ameddig élünk.”
196Sajnos, nem tudjuk a teljes levelezést közölni, mert egészen biztos, hogy – eddigi ismereteink szerint – nincs meg minden levél. Ezt igazolja pl. az is, hogy Bertha hagyatékából hiányzik az, amelyiknek piszkozatát megtaláltam Csorba Győző könyvtárában az Egy író állatkertje c. kötetben. (Cs. Gy. levele piszkozatát sok esetben abba a könyvbe tette, amelyet éppen megköszönt.) Vagy pl. az Ilyen az egész életed c. könyvben a következő megjegyzés olvasható a fül alatt: „81. I. 24”. Ismerem a költő szokásait, tudom, hogy ez azt jelenti, akkor köszönte meg Berthának levélben a könyvet. A köszönőlevél viszont nem található a Bertha dossziéban a PIM-ben. Vagy Margitka emlékszik rá, hogy Csorba utolsó kézzel írt levelét 1995. januárban Berthának küldte. Ez a levél sincs a PIM gyűjteményben, s Bertha Bulcsu felesége Nagy Franciska sem tud róla.
A leveleket idézőjelben közlöm.
A levelezés a PIM-ben számozott dobozokban található, a levelek küldője nevének betűrendjében, a betűrenden belül a datálás szerint sorolva, sorszámozva. Ahol a leveleken a PIM sorszáma szerepelt (csak Csorba Berthának küldött levelein), azt közlöm, egy sor kihagyása után a levél végén (Pl. PIM V.5473/1/1.)
Utána, szintén egy sor kihagyással, dőlt betűkkel, de normál betűmérettel a levél formáját adom meg – pl. Kézírás. Képeslap. –, vagy néhány formai jegyet ismertetek, pl. Moszkvai látkép stb. Mivel a kötetben levél, levelezőlap és képeslap egyaránt szerepel, a küldemény formáját mindig jelzem. A kézírás minőségére csak akkor teszek külön megjegyzést, ha valamiért nagyon rossz a külalak (betegség, sietség).
Ezek után következnek a jegyzetek. A jegyzetelés során arra törekedtem, hogy minden fellelhető magyarázatot megadjak a levélben szereplő írások, nevek, helyszínek, események ismertetéséhez, a levélben esetleg csak egy-két szóval jelzett esemény hátterének megvilágításához. Remélem, a sok hivatkozás felkelti az érdeklődést a művek iránt is! Mert a mű az alap. A levél csak kiegészítés, magyarázat – mégha érdekes is.
197A jegyzetekben a másik jegyzetre való hivatkozást a „Ld. még 16/3” formában alkalmazom, ahol az első szám a levelet, a második a jegyzet számát jelöli.
Köszönöm Csorba Győzőnének, Margitkának, hogy hozzájárult a közléshez, mindvégig támogatott a munkában, a néhol nehezen olvasható kézírás „megfejtésétől” emlékeinek felelevenítéséig. Nélküle sok dolog számomra is homályban maradt volna.
Köszönöm Nagy Franciskának, Bertha Bulcsu özvegyének, hogy szintén hozzájárult a közléshez, legépelte és átadta nekem a Berthának küldött Csorba kötetek dedikációinak szövegét, s tanácsokkal segített több dologban.
Köszönöm, Lázár Ervinnek, hogy elolvasta a levelezést, s váratlan gyorsasággal megküldte a kért előszót, a nagyszerű emlékezést.
Köszönöm Varga Katalinnak a PIM Kézirattára kedves vezetőnőjének, a munkámhoz nyújtott segítséget. Szerencsésen találkozik személyében a tudás a foglalkozása által megkövetelt segítőkészséggel és odaadással.
A PIM Kézirattára munkatársainak szintén köszönettel tartozom segítőkészségükért.
Köszönöm Bertók László és Tüskés Tibor előzetes tanácsait. Ha valamit rosszul tettem, az csakis rajtam múlott.
Köszönöm dr. Szirtes Gábor bizalmát és a kiadáshoz nyújtott segítségét.
198A betűk jelentése: B = Bertha; Cs = Csorba; d. n. = datálás nélkül; kl. g. = képeslap gépírással; kl. k. = képeslap kézírással; l. g. = levél gépírással; l. k. = levél, kézírással; ll. k. = levelezőlap, kézírással
Szám | Levelek | Dátum | Forma | Megjegyzés | PIM szám |
---|---|---|---|---|---|
1 | B/1 | 1961. aug. 15. | kl. k. | Balatongyörök →Megyei Könyvtár | B |
2 | B/2 | 1961. szept. 8. | kl. k. | Moszkva → Megyei Könyvtár | B |
3 | Cs/1 | 63. dec. 05. | l. k. | Jelenkor fejléces írólap → Dunántúli Napló Szerkesztősége | V.5473/1/1. |
4 | Cs/2 | 66. jan. 21. (?) | meghívó | meghívó Cs. Gy. költői estéjére Pécsre, 1966. jan.30-ra | V.5473/1/2. |
5 | Cs/3 | 68. jan. 07. | kl. k. | művészi → címzés ettől: XIV. Martos Flóra u. 8. fszt. 1. | V.5473/1/3. |
6 | B/3 | 1968. máj. 17. | l. g. | B | |
7 | Cs/4 | 68. aug. 31. | l. k. | V.5473/1/4. | |
8 | B/4 | 1968. szept. 4. | l. g. | B | |
9 | Cs/5 | 68. szept. 26. | kl. k. | Párizs | V.5473/1/5. |
10 | Cs/6 | 68. dec. 06. | l. k. | V.5473/1/7. | |
11 | B/5 | 1968. dec. vége | kl. k. | üdvözlő, valószínűsíthető dátum | B |
12 | Cs/7 | 68. dec. 30. | kl. k. | üdvözlő | V.5473/1/6. |
13 | Cs/8 | 69. aug. 19. | ll. k. | V.5473/1/8. | |
14 | B/6 | 1969. aug. 22. | l. g. | Címzés: Révfülöp, Kossuth u. 12. | B |
15 | B/7 | 1969. aug. 22. után | l. g. | valószínűsíthető dátum | B |
16 | Cs/9 | 69. szept. 1. | ll. k. | V.5473/1/9. | |
17 | Cs/10 | 69. nov. 18. | l. k. | V.5473/1/10. | |
18 | B/8 | 1969. nov. 21. | l. g. | B | |
19 | Cs/11 | 69. dec. 14. | l. k. | V.5473/1/11. | |
20 | Cs/12 | 70. jan. 05. | kl. k. | művészi | V.5473/1/12. |
21 | Cs/13 | 70. ápr. 06. | l. k. | V.5473/1/13. | |
22 | B/9 | 1970. máj. 14. | l.g. | új cím közlése: Óbuda III. Szentendrei u. 2/B. IV/24. | B |
23 | Cs/14 | 70. jún. 22. | l. k. | címzés ettől: Óbuda III. Szentendrei u. 2/B. IV/24. | V.5473/1/14. |
24 | Cs/15 | 70. júl. 19. | l. k. | V.5473/1/15. | |
25 | B/10 | 1970. júl. 22. | l. g. | + mell., az interjú kérdései | B |
26 | B/11 | 1970 | 1970. júl. 31. | l. g. | B |
27 | Cs/16 | 70. aug. 01. | l. k. | V.5473/1/16. | |
28 | B/12 | 1970. aug. 01. | l. g. | B | |
29 | Cs/17 | 70. aug. 10 | l. g. | V.5473/1/17. | |
30 | Cs/18 | 70. aug. 29. | l. k. | V.5473/1/18. | |
31 | B/13 | 1970. szept. ??. | ll. k. | valószínűsíthető dátum | B |
32 | B/14 | 1970. dec. 30. | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | B |
33 | Cs/19 | 70. dec. 31. | kl. k. | művészi, föladva: 71-01.03. | V.5473/1/19. |
34 | B/15 | 1971?? | kl. k. | Potsdam (Berlin), valószínűsíthető dátum | B |
35 | Cs/20 | 71. dec. 18. | kl. k. | művészi | V.5473/1/20. |
36 | B/16 | 1971. dec. 26. | l. g. | B | |
37 | Cs/21 | 71. dec. 28. | l. k. | Új írás Szerk. Bp. VII. Lenin krt. 9-11., Bertha Bulcsunak | V.5473/1/21. |
38 | B/17 | 1972. jan. 7. | l. g. | B | |
39 | Cs/22 | 72. márc. 14. | kl. k. | művészi | V.5473/1/22. |
40 | B/18 | 1972. ápr. 04. | távirat | dísztávirat, József Attila-díj alkalmából | B |
41 | Cs/23 | 72. ápr. 05. | l. k. | V.5473/1/23. | |
42 | Cs/24 | 72. ápr. 11. | l. k. | V.5473/1/24. | |
43 | Cs/25 | 72. ápr. 21. | l. k. | V.5473/1/25. | |
44 | B/19 | 1972. ápr. 25. | l. g. | B | |
45 | Cs/26 | 72. ápr. 30. | kl. k. | művészi | V.5473/1/26. |
46 | B/20 | 1972. ápr. 30. után | l. k. | valószínűsíthető dátum, Új Írás fejléces írólapján | B |
47 | Cs/27 | 72. máj. 24. | l. k. | V.5473/1/27. | |
48 | Cs/28 | 72. júl. 09. | ll. k. | V.5473/1/28. | |
49 | B/21 | 1972. júl. 11. | l. g. | B | |
50 | B/22 | 1972. júl. 19. | l. g. | címzés: Révfülöp, Kossuth L. u. 12. | B |
51 | Cs/29 | 72. aug. 13. | kl. k. | művészi | V.5473/1/29. |
52 | Cs/30 | 72. szept. 21. | l. k. | Új Írás Szerk. Bp. VII. Lenin krt. 9-11.,Bertha Bulcsunak | V.5473/1/30. |
53 | B/23 | 1972. dec. 19. | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | B |
54 | Cs/31 | 72. dec. 20. | kl. k. | művészi | V.5473/1/31. |
55 | Cs/32 | 73. szept. 19. | l. g. | Új Írás Szerk. Bp. VII. Lenin krt. 9-11., Bertha Bulcsunak | V.5473/1/32. |
56 | Cs/33 | 73. nov. 15. | l. k. | V.5473/1/33. | |
57 | Cs/34 | 73. nov. 29. | l. k. | V.5473/1/34. | |
58 | B/24 | 1973. dec.22 | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | B |
59 | Cs/35 | 73. dec. 24. | kl. k. | üdvözlő, hajtogaott, borítékban | V.5473/1/35. |
60 | Cs/36 | 74. márc. 20. | l. k. | V.5473/1/36. | |
61 | B/25 | 1974. ápr. 10. | l. g. | B | |
62 | Cs/37 | 74. ápr. 12. | kl. k. | művészi | V.5473/1/37. |
63 | Cs/38 | 74. máj. 17. | kl. k. | művészi | V.5473/1/38. |
64 | B/26 | 1974. nov. 01. | l. g. | B | |
65 | B/27 | 1974. nov. 12. | kl. k. | Varsó, Régészeti Múzeum képe | B |
66 | B/28 | 1974. dec. 02. | l. g. | B | |
67 | Cs/39 | 74. dec. 21. | kl. k. | Harkány, üdvözlő | V.5473/1/39. |
68 | Cs/40 | 75. ápr. 06. | kl. k. | művészi | V.5473/1/40. |
69 | B/29 | 1975. ápr. 24. | kl. k. | művészi, dátum a postabélyegzőről | B |
70 | Cs/41 | 75. aug. 13. | ll. k. | V.5473/1/41. | |
71 | Cs/42 | 75. szept. 23. | kl. k. | Varsó, Ulica Freta, üdvözlő | V.5473/1/42. |
72 | B/30 | 1975. dec. 15. | l. k. | B | |
73 | B/31 | 1975. dec. 28. | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | B |
74 | Cs/43 | 75. dec. [29.] | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | V.5473/1/43. |
75 | B/32 | 1976. jan. 16. | l. k. | B. | |
76 | Cs/44 | 76. jan. [29 v.19?] | l. k. | V.5473/1/44. | |
77 | Cs/45 | 76. febr. 29. | l. k. | V.5473/1/46. ld. 91. sz. | V.5473/1/45. |
78 | B/33 | 1976. márc. 3. | l. k. | B | |
79 | Cs/46 | 76. márc. 30. | l. k. | V.5473/1/47. | |
80 | Cs/47 | 76. jún. 7. | l. k. | V.5473/1/48. | |
81 | B/34 | 1976. okt. vége | kl. k. | művészi, valószínűsíthető dátum | B |
82 | Cs/48 | 76. nov. 03. | kl. k. | Sikonda, üdvözlő | V.5473/1/50. |
83 | Cs/49 | 76. nov. 13. | l. k. | V.5473/1/49. | |
84 | B/35 | 1976. dec. 21. | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegző | B |
85 | B/36 | 1977. febr. 01. | kl. k. | üdvözlő, Zalaegerszeg, dátum a postabélyegzőről | B |
86 | B/37 | 1977. febr. 07. | l. g. | B | |
87 | Cs/50 | 77. márc. 14. | kl. k. | „Pozdrav iz Batine” felirattal, Magyarországon adták fel. | V.5473/1/51. |
88 | Cs/51 | 77. aug. 23. | ll. k. | címzés: 8252 Balatonszepezd. Öreghegy | V.5473/1/52. |
89 | B/38 | 1977. nov. 23. | l. k. | B | |
90 | Cs/52 | 77. dec. 19. | kl. k. | el nem küldött képeslap, művészi | Cs. Gy-né tulajdonában |
91 | Cs/53 | 78. márc. 19. | kl. k. | művészi | V.5473/1/46. |
92 | Cs/54 | 78. máj. 07. | kl. k. | művészi | V.5473/1/53. |
93 | B/39 | 1978. máj. 26. | kl. l. | művészi | B |
94 | Cs/55 | 78. aug. 24. | ll. k. | V/5473/1/54. | |
95 | B/40 | 1978. nov. 19. | kl. k. | Párizs | B |
96 | Cs/56 | 78. dec. 18. | kl. k. | művészi | V.5473/1/55. |
97 | B/41 | 1979. márc. 31. | l. k. | B | |
98 | Cs/57 | 79. ápr. 08. | l. k. | V.5473/1/56. | |
99 | B/42 | 1979. máj. 02. | l. k. | B | |
100 | Cs/58 | 79. okt. 13-15. | l. g. | melléklet: B. B. tapolcai tanácselnökhöz írt levele (l. g.) | V.5473/1/57.+ mell. |
101 | Cs/59 | 79. okt. 22. | l. k. | V.5473/1/58. | |
102 | B/43 | 1980. márc. 17. | l. g. | B | |
103 | Cs/60 | 80. márc. 24. | l. k. | V.5473/1/59. | |
104 | B/44 | 1980. ápr. 22. | l. g. | címváltozás bejelentése! II. Felső Zöldmáli út 123/A IV/8. | B |
105 | B/45 | 1980. júl. 21. | kl. k. | üdvözlő, Finnország, Kerimäki | B |
106 | Cs/61 | 81. jan. 24. | l. k. | innentől címzés: II. Felső Zöldmáli út 123/A IV/8. | V.5473/1/60 |
107 | B/46 | 1981. máj. 22. | l. k. | B | |
108 | B/47 | 1981. szept. 29. | l. k. | B | |
109 | Cs/62 | 81. okt. 04. | l. k. | V.5473/1/61. | |
110 | B/48 | 1981. dec. 30. | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | B |
111 | Cs/63 | 82. jan. 03. | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | V.5473/1/62. |
112 | B/49 | 1982. febr. 19. | l. k. | B | |
113 | Cs/64 | 82. febr. 27. | kl. k. | PIM-ben datálás nélküliek között, datálás apró betűkkel! | V.5473/1/85. |
114 | Cs/65 | 82. jún. 07. | l. k. | V.5473/1/63. | |
115 | Cs/66 | 82. dec. 19. | kl. k. | művészi | V.5473/1/64. |
116 | Cs/67 | 83. ápr. 22. | l. k. | V.5473/1/65. | |
117 | B/50 | 1983. júl. 27. | kl. k. | üdvözlő, Balaton | B |
118 | Cs/68 | 83. aug. 15. | kl. k. | művészi, címzése: 8252 Balatonszepezd, Öreghegy | V.5473/1/66. |
119 | B/51 | 1983. nov. 28. | l. k. | B | |
120 | Cs/69 | 83. dec. 20. | kl. k. | művészi, Mária gyermekkel, borítékban | V.5473/1/67. |
121 | Cs/70 | 84. jan. 15. | l. k. | V.5473/1/68. | |
122 | B/52 | 1984. ápr. 11. | l. g. | B | |
123 | Cs/71 | 84. ápr. 16. | l. g. | V.5473/1/69. | |
124 | B/53 | 1984. júl. 10. | l. g. | B | |
125 | Cs/72 | 84. dec. 27. | kl. k. | művészi | V.5473/1/70. |
126 | Cs/73 | 85. ápr. 6. | l. k. | kartonlap, borítékban | V.5473/1/71. |
127 | Cs/74 | 85. máj. 12. | l. k. | kartonlap, borítékban | V.5473/1/72. |
128 | B/54 | 1985. júl. 10. | l. k. | B | |
129 | Cs/75 | 85. júl. 20. | l. k. | V.5473/1/73. | |
130 | Cs/76 | 85. dec. 21. | kl. g. | művészi | V.5473/1/74. |
131 | B/55 | 1986. júl. 08. | l. k. | B | |
132 | B/56 | 1986. dec. 11. | l. k. | B | |
133 | Cs/77 | 87. febr. 02. | l. k. | V.5473/1/75. | |
134 | Cs/78 | 87. dec. 22. | kl. k. | üdvözlő | V.5473/1/76. |
135 | Cs/79 | 88. szept. 22. | l. k. | V.5473/1/77. | |
136 | B/57 | 1988. dec. 19. | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | B |
137 | Cs/80 | 89. dec. 31. | l. g. | V.5473/1/78. | |
138 | Cs/81 | [90.] d. n. | l. k. | valószínűsíthető dátum, PM-ben datálás nélküliek között | V.5473/1/83. |
139 | B/58 | 1990. okt. 25. | l. g. | B | |
140 | B/59 | 1990. dec. 27. | kl. k. | üdvözlő, dátum a postabélyegzőről | B |
141 | B/60 | 1991. nov. 21. | l. k. | B | |
142 | B/61 | 1992. jan. 30. | l. k. | B | |
143 | Cs/82 | 92. nov. 21. | l. g. | levél-piszkozat, gépírás, Cs. Gy. kézírásos javításával | Cs. Gy-né tulajdonában |
144 | B/62 | 1992. dec. 17. | l. g. | B | |
145 | Cs/83 | 92. dec. 21. | l. g. | V.5473/1/79. | |
146 | Cs/84 | 93. márc. 19. | l. g. | V.5473/1/80. | |
147 | B/63 | 1993. márc. 31. | l. g. | B | |
148 | Cs/85 | 94. jan. 1. | kl. k. | üdvözlő | V.5473/1/82. |
149 | B/64 | 1994. ápr. 18. | l. k. | B | |
150 | Cs/86 | 95. jún. 12. | l. g. | V.5473/1/81 | |
Datálás nélküli Csorba képeslapok | |||||
151 | Cs/87 | d. n. | kl. k. | újévi, művészi (.../82 ld. 148. sz., .../83 ld. 138. sz.) | V.5473/1/84. |
152 | Cs/88 | d. n. | kl. k. | újévi, üdvözlő (.../85 ld. 113. sz.) | V.5473/1/86. |
Datálás nélküli Bertha levél és képeslapok | |||||
Levél | |||||
153 | B/65 | d. n. | l. k. | B | |
Képeslapok | |||||
Külföldi lapok | |||||
154 | B/66 | d. n. | kl. k. | Alma-Ata | B |
155 | B/67 | d. n. | kl. k. | Moszkva | B |
156 | B/68 | d. n. | kl. k. | Prága | B |
157 | B/69 | d. n. | kl. k. | Riga | B |
158 | B/70 | d. n. | kl. k. | Tapiola (Finnország) | B |
Üdvözlőlapok | |||||
159 | B/71 | d. n. | kl. k. | Balaton | B |
160 | B/72 | d. n. | kl. k. | Keszthely | B |
161 | B/73 | d. n. | kl. k. | Balatonszepezd, művészi | B |
162 | B/74 | d. n. | kl. k. | Reich Károly r. | B |
163 | B/75 | d. n. | kl. k. | művészi | B |
164 | B/76 | d. n. | kl. k. | üdvözlő, valószínűleg 1991. dec. vége | B |
Újévi üdvözlőlapok | |||||
165 | B/77 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Kecskeméty K.) | B |
166 | B/78 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Tomáska I.) | B |
167 | B/79 | d. n. | kl. k. | üdvözlő | B |
168 | B/80 | d. n. | kl. k. | üdvözlő | B |
Húsvéti üdvözlőlap | |||||
169 | B/81 | d. n. | kl. k. | üdvözlő | B |
Karácsonyi és újévi összevont üdvözlőlapok | |||||
170 | B/82 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Kecskeméty K.) | B |
171 | B/83 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Lazetzky Stella rajza) | B |
172 | B/84 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Gyurics Éva) | B |
173 | B/85 | d. n. | kl. k. | művészi (Csontváry: Római...) | B |
174 | B/86 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Ripely I.) | B |
175 | B/87 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Zsedényi F.) | B |
176 | B/88 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Lazetzky Stella) | B |
177 | B/89 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (Artográf) | B |
178 | B/90 | d. n. | kl. k. | üdvözlő (hajtogatott) | B |
A mutatóba a jegyzetekben található személy-, hely- testület és intézmény-neveket, valamint a műcímeket vettem fel. (Néhány esetben, hogy a mutatóba bekerülhessen, a levélben közölt nevet, címet megjegyzés nélkül megismétlem a jegyzetekben is.)
A nevek után szereplő jelzetben a / (dőltvonal) előtt a levél száma, utána pedig a jegyzet száma található.
A címeket dőltbetűvel írom.
A mutató betűrendjét számítógép alakította ki, ezért az a könyvtárban szokásos szabályoktól eltér. (Pl. a névelők esetében.)
A jegyzetekben a nevekhez tartozó évszámokat és/vagy adatokat csak az első említés esetében írom le, ezért ha egy névhez sok jegyzetszám tartozik, akkor általában az első helyen közöltnél találhatók az adatok. Amikor az évszám és/vagy adat valamiért nem az első jegyzetben található, a kiegészítést is tartalmazó jegyzetet dőlt betűvel írom.
„… a halálnak sincs fegyvere.” Illyés Gyula halálára. (Csorba vers) 116/3
„Fővárosi” író (Csorba vers, ld. még Egy „fővárosi” író) 5/4
„Hatvan! – Vanhat?”. Pályám emlékezete. Ld. Pályám emlékezete (Csorba pályarajza)
… (?) Ernő 75/7
A bajnok élete (Bertha kötet) 11/3, 137/1, 137/3
A boldog boldogtalanság (Bertha novella) 114/5
A Channel legenda (Bertha novella) 80/2
A fakír öröksége (Bertha írás) 114/6
A fejedelem sírja felett (Bertha esszé) 17/7 205
A fejedelem sírja felett (Bertha kötet) 17/7, 72/3, 82/3, 106/1, 154/1, 157/1, 158/1
A finnek keze (Bertha írás) 158/1
A Gumti partján (Bertha írás) 114/6
A hét halom városában (Csorba sorozat a Dunántúli Naplóban) 13/2
A lelenc és a tűzgömbök (Bertha novella) 17/5
A lélek évszakai (Csorba Győző válogatott verseinek kötete) 22/1
A magyar költészet nemzetközi fórumokon. Négyszáz költő Knokkeban. (Dunántúli Napló cikk) 52/7
A munkanélküli dala (Kramer, Theodor verse, Csorba fordítása) 3/2
A művészeti szövetségek közgyűléseiről (Köpeczi Béla cikke) 133/7
A nyár utolsó napja (Bertha kötet) 10/1
A pásztor szava. Főhajtással a nyolcvan éves Illyés Gyulának (Csorba vers) 116/3, 116/7
A puszta télen (Petőfi vers) 80/3
A rend és az arcnélküliek (Bertha cikk) 29/4
A siker szervezhetetlen (Bertha rádióinterjú) 106/4
A szavak bolyhai (Csorba kötet) 133/10
A szellem akrobatái (fejezetcím a Willendorfi Vénusz c. Bertha kötetből) 135/2
A szó ünnepe (Csorba kötet) 5/4
A szoknya (Bertha novella) 114/3
A szürke télikabát (Bertha írás) 3/1
A telefon bűvöletében (Bertha karcolat) 8/5
A város oldalában (Csorba beszélgetéskötet) 3/6, 7/4, 7/7, 17/6, 22/7, 141/1, 142/1, 178/1
A város oldalában (Tv portréfilm Csorbáról) 117/1
A világ küszöbei (Csorba kötet) 8/3, 17/10, 106/6, 107/1, 107/2
A világ legboldogabb embere (Bertha novella) 114/5
Ablakmosó (Mészöly Miklós drámája ld. még Az ablakmosó története) 22/7
Aczél György 35/1, 64/2, 75/2, 75/3, 139/3,
Ady Endre 10/3 206
Agitációs és Propaganda Osztály ld. Magyar Szocialista Munkáspárt. Agitációs és Propaganda Osztály
Akadémia Pálmák Rendje (francia kitüntetés) 7/3
Aki fiatal, az boldog (Bertha novella) 114/5
Albert Zsuzsa 45/3
Alföldy Jenő 44/6, 98/12
Állami Könyvterjesztő Vállalat 139/10
Alma-Ata 154/1
[Aludtam s késekkel kutattak…] (Csorba vers) 130/1
Anabázis (Csorba kötet) 66/1, 66/6
Angelika Eszpresszó (Budapest) 132/2
Antonioni, Michelangelo 60/3
APO ld. Magyar Szocialista Munkáspárt. Agitációs és Propaganda Osztály
Arisztotelész 76/3
Arisztotelész rablólétrája ld. Dieux, belles et betes
Árnyak és lovasok (Bertha kötet) 3/1, 132/5, 133/1
Át a Styx folyón (Bertha kisregény és kötetcím) 10/2, 13/1, 17/1, 17/3, 17/4
Ausztria 143/3
Az ablakmosó története. (Tüskés T. írása és levelei Mészöly M.-hoz.) 22/7
Az édes élet (Fellini filmje) 60/3
Az édes élet (Filmforgatókönyvek két kötetben) 60/3
Az életöröm templomai (Bertha írás) 114/6
Az eltévedt lovas (Ady Endre vers) 10/3
Az üvegfalon túl (Bertha novella) 114/3
B. L. [Csorba révfülöpi szomszédja] 100/2
Babiczky László 117/1
Balaton 5/2, 5/3, 17/1, 19/1, 22/1, 30/4, 30/5, 47/3, 49/3, 52/6, 56/2, 56/3, 61/5, 92/1, 103/2, 108/4, 122/2
Balatonederics 161/3
Balatongyörök 1/2, 14/2
Balatoni évtizedek (Bertha szociográfiája) 49/3, 56/1, 57/2 207
Balatoni Intéző Bizottság 122/2
Balatoni néhánysorosok (Csorba verscsokor) 30/3, 116/4
Balatonkenese 160
Balatonszepezd 5/3, 7/6, 14/2, 22/18, 37/4, 51/1, 52/4, 55/5, 56/6, 60/4, 61/5, 72/3, 88/2, 94/3, 118/1, 139/8, 161/1
Balatonszepezd. Öreghegy 61/5, 72/3
Bánffy György 4/1
Barangolások Párizsban (Bertha-írás) 95/1
Baranya Megyei Könyvtár (1998-tól Csorba Győző Megyei Könyvtár) 1/1, 2/4, 5/2, 18/2, 78/3, 137/4
Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat 18/4
Baranya Megyei Tanács 5/2
Baranyi Ferenc 41/4, 42/6, 43/3, 44/2
Barátságtalan versek (Csorba verscsokor) 5/4
Baski Sándor (Tapolca tanácselnöke 1979-ben) 100/1/1
Bata Imre 57/4, 57/5, 132/3
Batsányi Társaság (Pécs) 22/7
Becehegy (Balaton-felvidék) 5/2
Bécs 3/6
Bécsy László (fotóművész) 129/4
Békéscsabai Megyei Könyvtár 72/1
Belügyminisztérium Ld. Magyarország. Belügyminisztérium.
Bene Ede 7/3, 8/1, 9/2
Benjámin László 75/3
Berlin 34/2
Bernáth Gyula (Bertha alteregója novelláiban) 114/3
Bertha Bulcsu beszélgetései (Bertha kötet) 23/2
Bertha Bulcsu művei (Bertha könyvsorozat) 137/1
Bertha Bulcsu-díj 22/13, 72/2
Bertha Bulcsuné Nagy Franciska ld. Nagy Franciska
Bertha Bulcsuné Nemes Teréz ld. Nemes Teréz
Bertha Franciska 17/7, 17/11, 41/5, 51/2, 54/2, 55/7, 100/5, 136/2, 137/10
Bertha Vazul 17/7, 138/4
Bertók László 60/3, 102/1, 123/2, 148/1
Beszélgetés Csorba Győzővel Följegyzés című verséről (Magyar Rádióban elhangzott beszélgetés) 8/4 208
BIB ld. Balatoni Intéző Bizottság
Blaha Lujza tér ld. Budapest. Blaha Lujza tér
Bocz József 75/4
Bolyai Farkas 8/5
Bolyai János 8/5
Bőrgyógyászati Klinika ld. Pécsi Tudományegyetem. Bőrgyógyászati Klinika.
Braun Róbert 18/4
Budapest 3/1, 5/1, 5/4, 7/3, 18/1, 35/1, 36/4, 41/2, 75/2, 79/6, 80/4, 102/3, 132/2
Budapest. Blaha Lujza tér 61/4
Budapest. Felső Zöldmáli út 104/2
Budapest. Martos Flóra u. 5/1
Budapest. Óbuda 61/4
Budapest. Szentendrei út 22/20, 90/1
Collegium Hungaricum (Bécs) 3/6
Csata az elmúlással (Csorba-interjú) 175/1
Csehszlovákia 7/2
Cseres Tibor 126/2
Csikorgó (Csorba kötet) 109/1
Csiszár Mirella 13/2
Csoóri Sándor 98/9, 98/10
Csorba Eszter 17/7, 52/8, 60/3, 89/2
Csorba Győző (Tüskés T. kismonográfiája a költőről) 108/5
Csorba Győző Megyei Könyvtár (1998 előtt Baranya Megyei Könyvtár) 17/7
Csorba Győző tiszteletére. Janus Pannonius klubest. (Dunántúli Napló cikk) 52/9
Csorba Győzőné Velényi Margit 19/1, 27/2, 51/3, 55/8, 63/1, 129/3, 130/1, 148/1, 150/3
Csorba Noémi 17/7, 23/3, 23/4, 52/8, 60/3, 129/1
Csorba Zsófia 17/7, 52/8, 109/4, 116/5, 137/11, 150/3
Csordás Gábor 135/5, 135/8, 137/6, 139/2
Csuhai István 13/2, 36/3, 141/1, 141/2 209
Csurka István 98/4
Czine Mihály 75/3
De Gaulle, Charles ld. Gaulle, Charles de
Délutáni beszélgetések (Bertha kötet) 98/1
Dieux, belles et betes (Regnier vígjátéka, magyar cím: Arisztotelesz rablólétrája) 76/3
Dobozy Imre 36/2
Domokos Mátyás 8/4
Duna 52/6
Dunántúli Napló 3/1, 3/8, 4/1, 13/2, 18/1, 18/4, 52/7, 52/9, 75/4, 75/5
Dunántúli Napló. Kilátó. Irodalom, művészet, kultúra. (A lap melléklete) 3/2
Dunaszekcső 52/6
Egy „fővárosi” író (Csorba vers, ld. még „Fővárosi” író) 5/4
Egy író állatkertje (Bertha kötet) 143/1, 144/1
Egyesült Nemzetek Szövetsége 8/2
Élet és Irodalom (hetilap) 15/1, 17/9, 18/1, 36/4, 61/4, 64/2, 64/3, 66/3, 77/1, 77/3, 78/2, 78/3, 86/2, 98/11, 108/2, 113/2, 116/6, 121/2, 121/3, 124/3, 133/2, 133/3, 133/7, 139/12, 146/2, 150/4
Elveszejtett bakák tánca (Bertha elbeszélés) 10/2, 17/2
Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest). Bölcsészettudományi Kar 89/2
Erb János 75/5
ÉS ld. Élet és Irodalom (művészeti hetilap)
Esti Pécsi Napló 2/2, 75/4
Észrevételek (Csorba kötet) 19/2, 60/3, 86/1
Európa Könyvkiadó 3/5
Fa. A nyolcvanéves Keresztury Dezsőnek. (Csorba vers) 143/2
Farkas Katalin 42/7, 43/2, 44/3, 47/2
Faust (Goethe, Johann Wolfgang tragédiája) 3/9
Fehér rozsda (Bertha kötet) 77/5, 114/1, 178/1
Fellini, Federico 60/3
Felső Zöldmáli út (Budapest) ld. Budapest. Felső Zöldmáli út
Fészek Klub (Budapest) 79/6, 80/4
Finnország 18/1, 105/1, 158/1
Finnországi napló (Bertha naplója) 105/1
Földessy Dénes 52/9
Följegyzés (Csorba vers) 8/4
Franciaország 18/1
Fülöp ld. Révfülöp
Fürdőigazgató (Bertha színmű) 89/2, 90/2, 91/2
Füstkutyák 137/1, 137/3
Galambos Lajos 22/10, 49/5
Galambosi László 22/4
Galgóczi Erzsébet 98/5
Gáll István 52/13
Galsai Pongrác 5/1
Gaulle, Charles de 8/5
Gauss, Carl Friedrich 8/5
Goethe, Johann Wolfgang 100/1/2
Göncz Árpád 132/7, 164/1
Görbül az idő (Csorba kötet) 116/3, 128/1, 143/2
Gyémántragyogású (Pákolitz I. verse) 108/2, 109/3
Gyenis József 7/4
Gyöngéd vizit (Csorba vers) 109/1
Győr 92/1
Györök ld. Balatongyörök
Győry Emil 4/1 211
Gyurkovics Tibor 22/13, 72/2, 135/2
Ha (Csorba vers) 30/3
Hajnal Gábor 3/4, 3/6
Hajnalban, egy fényképet nézve (Bertha írás) 116/6
Havas Ervin 175/1
Három arckép (Csorba verscsokor) 5/4
Hátrahagyott versek (Csorba kötet) 130/1, 148/1
Helsinki 158/1
Honvédelmi Minisztérium ld. Magyarország. Honvédelmi Minisztérium
Hubay Miklós 98/6
Hűséggel a szülőhelyhez (Csorba-interjú) 175/1
Időjáték (Csorba kötet) 39/1, 44/5, 60/3
Illés Endre 22/8
Illyés Gyula 116/3, 116/7
Illyés Gyula gondolatai. A költő halálakor. (Csorba vers) 116/3
Ilyen az egész életed (Bertha kötet) 106/2, 106/5
India 18/1, 114/6
Interjú Benjámin Lászlóval (Bertha interjú) 75/3
Irodalmi Újság 78/3
Írók műhelyében (Bertha kötet) 57/1, 57/7, 98/2
Írók, színészek, börtönök (Bertha kötet) 138/1, 139/9
Írószövetség ld. Magyar Írók Szövetsége
Itália 66/2
[Itt voltam-e még…] (Csorba vers) 130/1
Janus Pannonius 7/1, 21/2, 36/3, 37/2, 38/1, 38/2, 52/9
Janus Pannonius munkái latinul és magyarul (Janus összes verseinek első kiadása) 38/1, 52/9 212
Jelenkor (kiadó) 135/5
Jelenkor (folyóirat) 1/1, 3/1, 5/3, 7/4, 8/4, 10/2, 10/5, 17/2, 17/4, 17/5, 17/6, 18/2, 21/4, 22/5, 22/7, 22/14, 23/2, 24/1, 27/1, 27/7, 30/1, 30/3, 42/3, 57/6, 75/3, 81/2, 82/3, 135/5, 135/6, 135/7, 137/5, 137/8, 138/3, 139/7, 143/2
Jelenségek (Bertha írások összefoglaló címe) 121/2, 121/3, 133/2, 150/4
Jézus 178/1
Jovánovics Miklós 49/1, 52/1, 52/12, 55/1, 61/3, 64/2, 77/1, 77/2, 78/6
József Attila-díj 35/1, 36/1, 37/3, 40/1, 41/1, 41/3, 68/1, 69/3, 92/1
Juhász Ferenc 36/6, 52/1, 52/11, 55/1, 61/2, 64/2, 66/4, 66/5
Kalász Márton 3/6, 22/11, 47/4
Kálnoky László 60/3
Kardos Tibor 36/3
Kassák Lajos 135/2
Kazahsztán 18/1, 154/1
Kék tó, tiszta tó? (Bertha írás) 108/4
Kenguru (Bertha regény és film) 75/2, 76/2, 77/4, 78/7, 79/1, 79/2, 79/3
Kenyér (Bertha írás) 121/3
Keresztury Dezső 143/2, 144/3
Keresztury Dezső 57 verse (Keresztury kötet), 143/2
Kerimäki (Finnország) 105/1
Kertész Ákos 22/9, 25/2, 27/4
Kesudió (Bertha cikk) 49/1, 77/1, 77/2, 78/1, 79/4, 135/3
Kettőshangzat (Csorba fordításkötet) 3/3
Kifészkelések (Csorba vers) 107/2
Király utca (Pécs) ld. Pécs. Király utca
Kiss Dénes 22/12
Knokke 52/7
Koczkás Sándor 117/1, 139/5
Kormos István 8/3, 98/7 213
Kortársaink (Könyvsorozat) 108/5
Kossuth Lajos utca (Pécs) ld. Pécs. Király utca
Kossuth-díj 5/1, 97/4, 107/3, 126/1, 128/2, 129/6, 146/1
Kovács Sándor, V. 38/1
Könyvtáros (könyvtári folyóirat) 56/7
Köpeczi Béla 133/6, 133/7
Kővágóőrs 30/4
Közben (Bertha írás) 113/2
Köztársasági Elnök ld. Magyarország. Köztársasági Elnök
Kramer, Theodor 3/2, 3/3
Kulin Ferenc 139/4
Különleges megbízatás (Bertha kötet) 116/1
Lányok napfényben (Bertha kötet) 1/3
Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Új gyűjtemény. (Magyar írók vallomásai az Élet és Irodalomban. Szerk. Lengyel Péter) 17/9
Látogatóban Csorba Győzőnél (Csorba interjú) 17/9
Lator László 8/4
Lázár Ervin 5/1, 7/7, 8/6, 15/2, 16/1, 17/6, 17/8, 17/9, 17/10, 22/17, 86/3, 147/1
Lázár István 77/5
Lélek és ősz (Csorba kötet) 6/1, 7/8
Lengyel Péter 15/1, 17/9
Lettország 157/1
Ma éppoly perzselőn (Csorba vers) 3/2
Mágneses beton (Bertha írás) 108/4
Magvető Könyvkiadó 39/2, 137/2
Magyar Filmszemle (Pécs) (1975) 75/2, 76/1
Magyar Írók Szövetsége (1989 után Magyar Írószövetség) 18/1, 22/5, 36/1, 36/2, 36/4, 38/5, 41/2, 72/2, 79/5, 214101/2, 120/1, 132/7, 132/8, 132/10, 133/5, 133/6, 134/2, 139/6
Magyar Írókamara 144/4
Magyar Írószövetség 72/2 (1989 előtt Magyar Írók Szövetsége)
Magyar Köztársaság Érdemkeresztje Középkeresztje 164/1
Magyar Lapkiadók Egyesülete 75/4
Magyar Nemzet (napilap) 72/2
Magyar Néphadsereg ld. Magyarország. Magyar Néphadsereg
Magyar Rádió 8/4, 45/3, 75/4, 106/4, 139/1, 150/4
Magyar Szocialista Munkáspárt 3/8, 36/2, 98/15
Magyar Szocialista Munkáspárt. Agitációs és Propaganda Osztály 64/2
Magyar Szocialista Munkáspárt. Baranya Megyei Bizottság 75/4
Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottság 119/4, 133/7
Magyar Szocialista Munkáspárt. Politikai Bizottság 78/5
Magyar Tanácsköztársaság 13/1, 17/3
Magyar Távirati Iroda 124/2
Magyar Televízió 21/5, 21/6, 41/3, 41/4, 42/7, 43/1, 45/3, 46/2, 118/1
Magyar Televízió. 2. műsor 117/1
Magyarország 8/2, 18/1, 52/7, 56/3, 92/1, 121/7
Magyarország felfedezése (sorozatcím) 56/3
Magyarország. Belügyminisztérium. 51/2
Magyarország. Honvédelmi Minisztérium 12/2
Magyarország. Köztársasági Elnök. 132/7, 164/1
Magyarország. Magyar Néphadsereg 12/2
Marafkó László 52/7
Március (Csorba kötet) 72/1
Martos Flóra utca (Budapest) ld. Budapest. Martos Flóra utca
Martyn Ferenc 72/1, 135/2
Medárd és lazac (Bertha írás) 105/1 215
Medvetáncoltatás (Bertha kötet) 8/5, 72/3, 92/1, 95/1, 99/2, 104/2, 105/1, 108/4, 114/6, 121/1, 121/4
Megyei Tanács ld. Baranya Megyei Tanács
Mészöly Miklós 22/7
Meztelen a király: Tizenöt portré (Bertha kötet) 23/2, 42/1, 47/5, 49/5, 49/6, 98/2
Mikor először értesültem arról, hogy Szederkényi Ervin gyógyíthatatlan (Csorba vers) 133/10
Min dolgoznak a magyar írók? (Az Új Írás körkérdése, 1972) 52/3
Minden másként van (Bertha írás) 121/3
Miskolci Nemzeti Színház 89/2
Móricz Zsigmond 8/5
Moszkva 2/2
Mozdulatlanság (Csorba kötet) 22/2
Mozgó Világ (folyóirat) 139/4
MTI ld. Magyar Távirati Iroda
Műhely (Bertha írás) 77/5
Münnich Ferenc 100/1/2
Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 139/11
Művészetek Háza (Pécs) 164/1
N. N. utolsó bolyongása (Csorba vers) 8/3
Nádor Kávéház (Pécs) 1/1
Nagy Franciska 12/1, 17/7, 17/11, 39/2, 51/2, 52/10, 54/1, 55/7, 100/5, 119/5, 129/4, 129/7, 136/1, 137/10
Nagy Gabriella Franciska, S. ld. Nagy Franciska
Nagy Sándor (uralkodó) 76/3
Nagyítás (Antonioni filmje) 60/3
Nagyítás. Antonioni filmjére (Csorba vers) 60/3
Nagyvilág (folyóirat) 8/2
Nekem: A VÁROS mindörökre (Csorba riport a Tükörben) 69/2
Németország 17/7
Nemes Teréz 17/7 216
Népszabadság (az MSZMP KB lapja) 29/4, 119/4, 133/7, 175/1
Nógrádi Róbert 76/3
Nosztalgiavonat (Bertha írás) 105/1
Nyilatkozatok, interjúk, vallomások (Csorba kötet) 23/2
Óbuda ld. Budapest. Óbuda
Olaszország 13/2, 63/1, 64/1, 66/2
Opera latine et hungarice (Janus Pannonius munkái latinul és magyarul) 38/1
Országos Vízügyi Hivatal 124/1
OVH ld. Országos Vízügyi Hivatal
Öninterjú (Bertha írás) 178/1
Öreghegy ld. Balatonszepezd. Öreghegy
Örkény István 98/8
Összegyűjtött versek (Csorba kötet) 5/4, 60/3, 69/2, 93/1, 116/4
Ötszáz éves a magyar könyv (Az Új Írás körkérdése, 1972) 52/1, 55/2
Pajzán epigrammák (Janus Pannonius versek, Csorba fordításkötet) 21/2
Pákolitz István 22/5, 108/1, 108/2, 109/3
Pál József 18/2
Pálinkás György 5/1
Pályám emlékezete (Sorozat az Új Írásban) 82/1
Pályám emlékezete. „Hatvan! – Vanhat?” (Csorba pályarajza) 81/1, 82/1
Pándi Pál 119/3
Párizs 7/2, 7/3, 9/1, 95/1, 96/1
Párizsi Magyar Intézet 7/3 217
Parti Nagy Lajos 5/1
Pécs 1/1, 3/1, 5/1, 7/7, 8/6, 9/3, 22/7, 22/11, 27/2, 30/5, 30/8, 36/4, 42/3, 64/3, 66/3, 69/2, 75/2, 75/3, 100/1/2, 103/4, 121/4, 121/5, 123/2, 126/3, 141/3, 144/7, 164/1
Pécs. Király u. 9/3, 121/4, 121/5, 141/3, 144/7
Pécs. Kossuth Lajos utca ld. Pécs. Király utca
Pécs. Polgármesteri Hivatal 137/4
Pécs, 1944. november 29. (Csorba emlékezés) 64/3
Pécsi Nemzeti Színház 4/1, 76/3
Pécsi Orvostudományi Egyetem 135/5
Pécsi Orvostudományi Egyetem. 400 ágyas Klinika 109/2
Pécsi Orvostudományi Egyetem. Bőrgyógyászati Klinika 30/8
Pécsi Orvostudományi Egyetem. Ideggyógyászati Klinika 130/1
Pécsi Szikra Nyomda 39/2, 112/1
Pécsi Városi Könyvtár 1/1
Pesti Vígadó (Budapest) 132/6
Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest) 90/1, 150/3
Petőfi Sándor 80/3
Petrarca, Francesco 8/5
PIM ld. Petőfi Irodalmi Múzeum
Pintér László 52/8
Pintér Viola 76/4
Piros elefántok (Bertha tárca) 82/3, 83/1, 106/3
Piros Lambert (Bertha tárca) 99/2
Polgármesteri Hivatal (Pécs) ld. Pécs. Polgármesteri Hivatal
Prága 156
Prell, Bianca 137/11
Prell, Christian 116/5
Rába György 60/3
Regnier, Robert 76/3 218
Révfülöp 5/2, 5/3, 7/5, 12/3, 13/3, 16/3, 19/1, 22/19, 23/1, 29/3, 30/4, 30/5, 34/2, 37/4, 42/8, 48/1, 52/5, 56/6, 60/4, 62/2, 88/1, 94/1, 100/1, 118/2, 119/6, 126/3, 129/1, 159/1
Rex Judeaorum (Bertha novella) 114/3
Riga 157/1
Ritmus, rend, zene (Csorba hanglemez) 139/1
Ritmus, rend, zene (Csorba kötet) 112/1, 113/2
Róma 13/2, 14/1, 22/6, 36/3, 63/1
Római feljegyzések (Csorba római naplója) 13/2, 36/3
Római Magyar Akadémia 13/2, 22/6
Románia 128/2, 131/1
Rónay György 3/6
S. Nagy Gabriella Franciska ld. Nagy Franciska
Séta és meditáció (Csorba vers) 69/2
Séta és meditáció (Csorba kötet) 69/2
Simeon tűnődése (Csorba kötet) 119/1
Simon István 19/2
Sóhajok. Csorba Győzőnek. (Keresztury Dezső verse) 143/2
Somogyhárságy (Baranya megye) 54/3, 109/1
Sorsunk (folyóirat) 22/7, 56/7
Steiner (Az édes élet c. Fellini film egyik szereplője) 60/3
Steiner (Csorba vers) 60/3
Stuttgart 109/4, 116/5, 137/11, 150/3
Szabó György 37/1, 38/4, 60/2, 61/1
Szakonyi Károly 22/16, 108/3, 147/2
Szakszervezetek Országos Tanácsa 92/1
Szántó Tibor 112/2
Századunk osztrák lírája (Hajnal Gábor szerkesztette fordításkötet) 3/4, 3/6 219
Szederkényi Ervin 17/6, 18/3, 22/3, 22/7, 22/14, 23/2, 23/5, 27/7, 30/2, 30/6, 35/1, 36/7, 75/1, 94/2, 98/13, 102/2, 103/3, 133/9, 133/10, 137/7, 137/8, 163/1
Szegvári Katalin 106/4
Szentendrei út (Budapest) ld. Budapest. Szentendrei út
Szepezd ld. Balatonszepezd
Szépirodalmi Könyvkiadó 21/1, 21/6, 56/3
Sziklarajzok (Benjámin László kötet) 75/3
Szkladányi Péter 4/1
Szombathelyi Tanítóképző Főiskola 23/4
SZOT ld. Szakszervezetek Országos Tanácsa
SZOT-díj 92/1
Takács Jenő 143/3
Takáts Gyula 5/2, 22/6, 135/2
Tanácsköztársaság ld. Magyar Tanácsköztársaság
Táncsics-díj 146/1
Tapiola (Finnország) 158
Tapolca. Tanács 100/3, 101/1/1
Tapolcai Városi Tanács ld. Tapolca. Tanács
Tatay Sándor 135/2
Távolodó asztalok (Bertha írás) 121/4
Teimel villa (Bertha kötet és novella) 80/1
Temetik Simon Pistát… (Csorba vers) 19/2
Tersánszky Józsi Jenő 121/4
Thiery Árpád 22/15, 155/1
Tisza 17/3
Tiszteletadás Csorba Győzőnek (60. születésnapra kiadott kötet) 108/2
Tolsztoj, Lev Nikolaevics 8/5
Történetek (Fejezetcím Bertha Árnyak és lovasok c. kötetében) 133/4
Tükör (hetilap) 69/1, 69/2
Tüskés Tibor 17/6, 22/7, 22/14, 23/2, 30/7, 44/7, 108/5
TÜZÉP 122/1
Tűzgömbök (Bertha regény) 17/5, 21/1, 47/5, 129/5
Ugyanahhoz (Janus Pannonius versek) 38/2
Ugyanarról (Janus Pannonius versek) 38/2
Új Idő Könyvkiadó 139/9
Új Írás (folyóirat) 18/1, 36/4, 36/5, 36/6, 37/1, 44/1, 46/2, 49/2, 52/1, 52/3, 52/13, 55/1, 55/2, 60/1, 60/3, 62/1, 64/2, 77/1, 81/1, 82/1
Új magyar tájszótár 21/2
Ungár Tamás 175/1
Utazás a Kutab Minárhoz (Bertha írás) 114/6
Utazás fehér lavórban (Bertha kötet) 135/4
Utolsó kenet (Bertha novella) 114/3
V. Kovács Sándor ld. Kovács Sándor, V.
Vadvizek (Mészöly Miklós kötete) 22/7
Válogatott versek (Csorba kötet) 97/1
Varjú István (Kenguru c. Bertha könyv és film, férfi főhős) 79/2
Várkonyi Nándor 60/3
Város a Tien-San alatt (Bertha írás) 154/1
Városi Könyvtár (Pécs) ld. Pécsi Városi Könyvtár
Varsó 65/1, 71/1
Varsói Szerződés 7/2
Vas István 144/5
Vasárnap délelőtt (Csorba vers) 3/2
Vasárnapi séta (Bertha írás) 121/3
Vasvári Ferenc 3/8
Vécsei Irén 21/6
Velényi János Ciprián 54/3, 109/1
Velényi Margit ld. Csorba Győzőné
Versekről költőkkel. (A Magyar Rádióban elhangzott beszélgetések kötetben) 8/4
Vígadó (Budapest) ld. Pesti Vígadó
Vigalom ’78. Lázár Ervinnek (Csorba vers) 17/10
Vissza Ithakába (Csorba kötet) 132/1, 132/4 221
Vörös Mara (A Balatoni évtizedek c. kötet egyik alakja) 56/4
Vörös Márton 143/4, 144/6, 145/2
Weöres Sándor 5/1, 47/1, 57/5, 60/3, 121/4
Wilde, Oscar 42/4
Willendorfi Vénusz (Bertha kötet) 42/5, 77/1, 106/4, 108/4, 135/1, 135/3
Würtz Ádám 22/1
Zárványok egy borostyánkőben (Bertha írás) 157/1
Zsófi kertje (Nagy Franciska kötete) 129/4
Zsozsó (Kenguru című Bertha kötet és film, női főhős) 79/3
1962. Lányok napfényben. – Bp.: Szépirod. K. – „Csorba Győzőnek, aki támogatta és segítette az indulásomat, s mindig igaz pártfogóm és barátom volt, tisztelettel és szeretettel Bertha Bulcsu Pécs. 1962. X. 17.”
1964. Harlekin és szerelmese. – Bp.: Magvető. – „Csorba Győzőnek, aki a mi életünkben a folyamatosságot és valami abszolutumot jelentett és […] [olvashatatlan szó, P. L.] a legteljesebb emberséget – tisztelettel és baráti szeretettel Bertha Bulcsu Pécs. 1965. I. 3.” Az ajánlást piros golyóstollal írta Bertha.
1965. Füstkutyák. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek, jó szellememnek, példa és utat mutató hajdani szerkesztőtársamnak őszinte tisztelettel és baráti szeretettel B. Bulcsu Pécs. 1965. dec. 19.” A Csorba Győző Megyei Könyvtár Csorba Emlékszobájában.
1968. A nyár utolsó napja. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek tisztelegve szép embersége és varázslói tudománya előtt baráti szeretettel és nagyrabecsüléssel Bertha Bulcsu Bp. 1968. okt. 8.”
1969. Át a Styx folyón. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek szeretett mesteremnek, munkában, tartásban, bölcs emberségben örök példaképemnek, s most már a Balaton partján szomszédomnak is nagy tisztelettel Bertha Bulcsu Budapest 1969. XI. 3.” A címoldalon, a kiadási év jelölése alatt Bertha Bulcsu vonalas rajza: hullámzó vízen vitorlás.
1969. A bajnok élete. – Bp.: Kozmosz. – „Csorba Győzőnek tisztelettel és szeretettel Bertha Bulcsu Budapest 1969. VI. 4.”
1970. Tűzgömbök. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek tisztelt és félt mesteremnek nagy szeretettel, remélve 224erőt adó barátságát a jövőben is Bertha Bulcsu. Budapest 1970. III. 21.”
1972. Meztelen a király: Tizenöt portré. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek, ki a fényt és az állandóságot jelképezi egy egész országrészben, baráti szeretettel Bertha Bulcsu Bp. 1972. IV. 8.”
1973. Balatoni évtizedek. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek nagy szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1973. X. 29.” A Csorba Győző Megyei Könyvtár Csorba Emlékszobájában.
1973. Írók műhelyében. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek ki a fél világ archimedesi pontja, két nemzedék számára példa és biztonság, nagy szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1973. XI. 19.” A Csorba Győző Megyei Könyvtár Csorba Emlékszobájában.
1976. A kenguru. – Bp.: Kozmosz Könyvek. – „Csorba Győzőnek, a hitet adónak, örökké megfiatalodónak nagy tisztelettel és szeretettel ajánlom ezt az ügyefogyott Kengurut B. Bulcsu. III. 9.” A „III. 9.”-ét a könyvben levő nyomtatott kiadási hely és év után folytatólagosan írta B. B.
1976. A Teimel villa. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek nagy tisztelettel és a régi szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1976. V. 27.”
1978. Délutáni beszélgetések. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek tisztelettel és baráti szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1979. II. 12.”
1980. A fejedelem sírja felett. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek nagy szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1980. XII. 30.”
2251981. Ilyen az egész életed. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek tisztelő barátsággal, és szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1981. I. 14.”
1982. Fehér rozsda. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek tisztelettel és szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1982. V. 24.”
1983. Különleges megbízatás. – Bp.: Zrínyi Katonai K. – „Csorba Győzőnek és családjának tisztelő barátsággal és szeretettel Bertha Bulcsu. Bp. 1983. III. 27.”
1983. Medvetáncoltatás. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Csorba Győzőnek és Margitkának, nagyon nagy szeretettel, öleléssel B. Bulcsu. Bp. 1983. XII. 28.”
1986. Árnyak és lovasok. – Bp.: Szépirod. Könyvk. – „Győzőnek és Margitkának tisztelettel és szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1986. XII. 9.”
1988. Te jössz, Lupusz… – Bp.: Népszava. – Nincs meg a hagyatékban.
1988. Willendorfi Vénusz. – Bp.: Magvető. – „Csorbáéknak, Margitkának és Győzőnek ősi szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1988. V. 31.”
1989. Füstkutyák. A bajnok élete. – Bp.: Magvető. – (Bertha Bulcsu művei) „Csorbáéknak, Győzőnek és Margitkának szeretettel ajánlom B. Bulcsu. Bp. 1989. XII. 6.”
1990. Írók, színészek, börtönök. – Bp.: Új Idő. – Nincs meg a hagyatékban.
1992. Egy író állatkertje. – Bp.: Schenk. – „Csorba Győzőnek nagy szeretettel B. Bulcsu. Bp. 1992. X. 14.” Borító verzóján, bal oldalt felül, Cs. Gy. írásával, két sorban: „Érk.: 92. okt. 14. M.k.: 92. nov. 21.”
2261992. Kémnő a sárkányrepülőtéren. – Bp.: Zrínyi K. – Nincs meg a hagyatékban.
1994. Utazás fehér lavórban. – Bp.: Magvető. – „Csorba Győzőnek, a szellem fejedelmének és Margitkának aki a hétköznapokkal vesződött, tisztelő barátsággal és szeretettel. Bertha Bulcsu. Bp. 1994. VI. 6.”
1996. Kommunizmus délutáni napfényben. – Bp.: Magvető. – Nincs meg a hagyatékban.
1999. Bertha Bulcsu beszélgetései. – Bp.: Magánkiadás. – Nincs meg a hagyatékban.
A zöld ördög: [Meseregény.] [A rajzokat Kós Péter készítette.] Bp.: Móra Könyvk., 1982. „Csorba Győzőnek a nagy költőnek tisztelettel és félve küldöm ezt a kis ördögöt Nagy Franciska Bp. 82. dec. 20.”
1964. Mozdulatlanság. – Pécs: Kultúra, 1938. – „Bulcsunak megértését kérve, meleg baráti öleléssel Győző 64. II. 23.”
1965. Séta és meditáció. – Bp.: Magvető. – „Bulcsunak nagy szeretettel, őszinte becsüléssel mint édes öcsémnek Győző Pécs, 65. ápr. 7.”
1968. Lélek és ősz. – Bp.: Magvető. – „Bertha Bulcsunak messze vetődött lelki öcsémnek, aki még sokáig hiányozni fog, meleg öleléssel ajánlom Csorba Győző Pécs, 68. május 4.”
1970. A lélek évszakai. – Bp.: Magvető. – „Bulcsunak testvéri öleléssel és igaz becsüléssel bátyja és balatoni szomszédja Győző Pécs, 70. V. 12.”
1974. Anabázis. – Bp.: Magvető. – „Bertha Bulcsunak változatlan hűséggel és baráti szeretettel küldöm és ajánlom Csorba Győző Pécs, 74. nov. 26.”
1975. Március. – Békéscsaba: Békéscsabai Megyei Könyvtár. – Nagy Franciska nem találta meg a hagyatékban. Ld. 72. levél.
2281976. Észrevételek. – Bp.: Magvető. – „Bulcsunak és a két Franciskának öleléssel, kézcsókkal Győző 77. I. 7.”
1976. Kettőshangzat. – Bp.: Európa. – „Bertha Bulcsuéknak kézcsókkal, baráti öleléssel ajánlom Csorba Győző Pécs, 76. szept. 2.”
1978. – Összegyűjtött versek. – Bp.: Magvető. – „Bertha Bulcsuéknak nagyon meleg családi szeretettel Csorba Győző Pécs, 78. május 19.”
1979. Válogatott versek 1945–1947. – Bp.: Magvető: Szépirod. Könyvk. – „Bertha Bulcsunak viszonzásul a »Délutáni beszélgetések«-ért, baráti szeretettel Csorba Győző 79. II. 26.”
1981. A világ küszöbei. Bp.: Magvető. – „Bertha Bulcsuéknak kézcsókkal, öleléssel Csorba Győző 81. IV. 30.”
1982. Ritmus, rend, zene. – Pécs: Pécsi Szikra Ny. – „Bertha Bulcsuéknak a régi szeretettel, kézcsókkal, öleléssel Csorba Győző 82. I. 15.”
1983. Simeon tűnődése. – Bp.: Magvető. – „Franciskának és Bulcsunak kézcsókkal, baráti öleléssel küldöm és ajánlom. Győző Pécs, 83. X. 13.”
1985. Görbül az idő. – Bp.: Magvető. – „Franciskának és Bulcsunak a régi szeretettel, kézcsókkal, öleléssel Győző Pécs, 85. V. 7.”
1986. Vissza Ithakába. – Bp.: Magvető. – „A két Franciskának és Bulcsunak változatlan szeretettel és mindenféle jókívánsággal küldöm Győző Pécs, 86. nov. 16.”
2291988. A szavak bolyhai. – Bp.: Magvető. – „A két Franciskának kézcsókkal és Bulcsunak régi barátságunk hűséges ölelésével küldöm és ajánlom Győző Pécs, 86. nov. 16.”
1991. Szemközt vele. – Bp.: Magvető. – „Bertha Bulcsunak, aki változatlanul nagyon hiányzik, baráti öleléssel küldöm Csorba Győző Pécs, 91. jún. 27.”
1991. A város oldalában. – Pécs: Jelenkor K. – „Bulcsunak, életem gyakori szereplőtársának változatlan szeretettel Győző Pécs, 1991. nov.”