Réti alkony

Mondd, hogy: szép lesz! hogy ős jog! mennyei!
Ha könny rontja vágyad igaz varázsát,
bennem is rögtön ébred a halálvágy:
be örök a pokol, be emberi!
Oh, derüs önzés! Ur és szent, aki
mindig töretlen kapja üdve társát
s nem kötik szivek, mult, hit, pénz, barátság
s az élet egyéb tekintetei.
Fejed köré démutka-rácson át
réti alkony tüz hunyó glóriát;
csönd s illat a feketedő világ.
Jó a fiatalnak, hősnek, baromnak!
Mondd, hogy: végzet! Én meghalok maholnap.
Lelkedet ittam siri italomnak.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]