Minusz 20 Pál-fordulásakor

Förtelmes hideg! Fagyruhát húz
rám ez az északi világ.
Rémült kígyók bujnak belém a
torkomon, orrlyukamon át.
Méternyire csap ember-állat
gőze, bűze, lehellete.
Vad jégcsapjait az eresz mint
agyarakat lógatja le.
Az imént csontkemény sírok közt
jártam… A havas temető
fái közt szinte medve lettem,
Pál-napi, fázó, éhező…
Volnék néger egy jó szobában!
Vas-néger, fénylő, fekete:
déli bendőm brikettek izzó
narancsával tömném tele!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]