Varázskör

Élők, ti, itt-ott, sokfelé, barátok,
s nők, édesek, közeli-távoli
ismerősök, engem most valami
nagy sóvárgás fogott el: mit csináltok,
jó embereim, mit, ebben a halk
pillanatban, amikor semmi nem fáj
s derűl, eső után, a végtelen táj,
s szeliden zsong a Balaton, a part,
ahonnan hívlak? Te innen, te onnan,
jöttök, mind, lepkék, szivben, gondolatban,
árnyhad, mely már akkor is elriad,
ha nagyon hiszek benne! Látomások,
húnyt szem népe, suhogó muzsikátok
száz hazába kapcsolja álmomat.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]