20.

A varázsboltban

Géza bácsinak boltja volt: üveg,
porcellán, tükrök, kristály-mennyezet.
Hátul a műhely: furcsa anyagok,
ágyazott fűrész, mely körben forog,
buggyanó lombú, arany keretek,
és simák, elegánsak, könnyüek,
hosszú lécekben. S lent a pince: ott
Aladdin minden kincse ragyogott!
Szerettem a boltban lenni. Sehol
nem volt tisztább a munka; s amikor
a bácsi (anyám sógora) ügyesen
húzta gyémántját a hűs üvegen
s halkan pendülve kettévált a nagy
tábla, vagy ha gyors újjai alatt
megszületett valami szép, finom,
szimetrikus mű, képkeret, idom:
mint varázslóra néztem rá, aki
Tündérország díszeit késziti.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]