Csók

Egy csók: a szem kezdte, vagy a szív, – mint néma kiáltás ömlött ki a szánkra: valamit akartunk mondani, biztos, egyet, ugyanazt, s nem volt idő rá: egy csók: a szemből indult, vagy a szívből s ajkunkra húzta éhezni a lelket: valami forró csordult ki belőlünk, édesen, mint méz a virágból: és már csak a két száj élt, összetapadva, két meztelen állat, és ette a csókot.