Büntetés
| Rémületes lesz az a reggel, |
| s minden, ami még itt marad, |
| néz majd rám szigorú szemekkel |
|
| s útált életem, ez a hosszú |
| olyan nagy tudást, mint az a |
| végső perc, a válasz, a bosszú. |
|
| Az a perc, tudom, visszavonná, |
| mit magam tettem ostorommá, |
| sok gyöngeségem, kételyem; |
|
| de a szó már tilos lesz, és |
|
|
|