Sikolts, gejzir, tavasz, égbetörő!

Tavasz! – Zúg, tisztít valami –
A lélek ventilátorai – –
Vágyam visz, szálló hegytető:
sikolts, tavasz! szabad levegő!
Szabadság! Éhes állat vagyok!
Zöld mező és friss, barna habok,
barázdák, s falvak, városok, és
mindenütt pezsgés, követelés:
amire csak gondolok, az vagyok,
a jövő előttem háborog,
a tél utáni ősi láz
csalogat, a tavaszi tombolás:
érzékeimben, mint dinamit,
millió kaland álma aluszik,
nők hívnak, eleven batériák,
óh, be gyönyörű vagy, nagyvilág!
Óh, be nagyon hívsz! – Indulok,
a mindenségbe széthalok – –
Emelj, ég, föld, hegy, víz, levegő:
sikolts, gejzir! tavasz! égbetörő!
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]