Párok

A lángoló dühvel vagy higgadt-módszeresen izzé-porrá toporzékolt karóra. Az egyre szennyezettebb szókészletek, a szem tükrén a jéghideg karikatúra. A kéthetente-két-szót, felhúzhatós babák az Orange Pekoe vagy a Lapszang Szucsong dobozai között kóvályogva, az álarc alatt a düh, a lassított-film gesztusok. A sör, a bor, a fél üveg Valériána, jól időzítve, a hetediken az utolsó utáni érv, a kirohanás a gangra, és aki le, és aki nem. Hangversenyen, színházban, buszra várva derűsek, jólneveltek, kedvesek. A közös ágyban a buszokra, szállodákra lángot hajító őrület ketyeg. A régi-új, a fényre, lombra lobbant világ a kezdet legkezdetén. A reggel és a rózsa, a harmat és a hála, a „csalfa, vak remény”…