Kiállítás

(Opera három képben)
SZEREPLŐK: Műanyag szikla, Teremőrnő, Közönség

ELSŐ KÉP: Üres, garázsszerű terem. A vasvázas tető üvegében finom fémszálak. A kiállított tárgy: egy hatalmas műanyag szikla. A helység zsúfolva, főként fiatalokkal. Láthatóan mindenki magába mélyedve áll. Elsőnek egy szemüveges diáklány lép a sziklához, letör belőle egy darabot és távozik. Példáját sorjában és fegyelmezetten az egész terem követi mindaddig, amíg a helység kiürül, s a sziklából egyetlen darabka se marad. Közben a darabkáról darabkára lebontott szikla mögül először egy lehajtott ősz fej, majd egy szemüveg, végül két hosszú kötőtű, s egy hosszan lefutó rózsaszín sál tűnik elő: a teremőrnő.

A háttérben csukott szárnyas ajtó.

 

MÁSODIK KÉP: A teremőrnő most a csukott ajtó mellett ül és kötöget. Puhán kinyílik a szárnyas ajtó. Hálóingben, az asztalra támaszkodva ott áll a bakancsos lány.

A színpadot először lokalizálhatatlan nyüszítés, majd darabos kiáltások és végül egyenletes sikoltás tölti be. A teremőrnő leteszi a kötést, előrejön, és kétfelől behúzza a függönyt. A kiáltás lassan elhal, majd kiköltözik a nézőtérre. Először emelkedő nyüszítés, majd szaggatott kiáltások, végül kibírhatatlan üvöltés hallható.

Csönd.

 

HARMADIK KÉP: Utoljára fut föl a függöny. Kör alakú barokk előcsarnok, de most egyetlen csillár se ég. Helyettük libériás inasok a csukott szárnyas ajtók közt és kétoldalt leereszkedő lépcsősoron, kezükben sokágú, fénybe borult gyertyatartóval.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]