Weil margójáraLátnunk kell, és ha valóban látjuk is, hogy a mindenségből tökéletesen hiányzik Isten, akkor e tökéletes hiányban lényegében magát Istent szemléljük. Weil eme gondolata látszatra egyszerre fedi a teisták és ateisták nézetét. Holott éppen ellenkezőleg: az ateista számára a mindenség eleve minden azzal a mellékgondolattal, hogy az univerzum maga Isten. S ezzel tökéletesen istentelenítik, pontosabban megsemmisítik, nihilizálják mindenségüket. Fordítva a hívő: e világ nem az én világom. Egyetlen mód, hogy eme idegenségben megtapasztaljuk Isten makulátlan intimitását, jóságát és realitását.
(Kézirat; 1979. Nagyhét.) |