Nikodémus levelei

Jan Dobraczynski Jézus-regényét számos nyelvre fordították le, s számos kiadást ért meg. Formai megoldása rendkívül szerencsés. Nikodémus – az író főhőse – Justus barátjához írt levelekben számol be Jézus tanító éveiről, s arról a lassú közeledésről, amellyel Nikodémus végül is fölismeri Jézusban a Megváltót.

A szerzőnek ez a forma lehetővé teszi Jézus személyének fokozatos, szinte lassított filmszerű kibontakozását. Igaz, Dobraczynski nem alkotott oly bátor és merész Jézus-regényt, mint amilyen például Mauriac Jézus-a, de amit közöl, mindig eleven, történelemhű, s elgondolkoztató. Műve XX. századi méltó folytatása Sienkiewicz Quo vadis-ának: sikerében is, szellemében is rokon vele.

Kritikusai közül volt, aki „ötödik Evangéliumnak” nevezte Nikodémus levelei-t. Ez az elismerés, mint értékelés, persze túlzott, de kellő fényt vet a szerző szerencsés választására, arra a kísérletre ugyanis, hogy egy hitetlenből hívővé lett kortárs szemével igyekszik fölismerni, kibontani és végső plasztikusságában fölragyogtatni Jézus alakját. A könyv sikere ebben leli magyarázatát.

A magyar szöveg nem egyenrangú minden vonatkozásban a nagy lengyel író stílusával. Elismeréssel kell azonban megállapítani azt a tényt, hogy az Ecclesia Kiadó jó, korszerű, s katolikus feladatot vállalt és teljesített, amikor a világhírű Nikodémus levelei-t a magyar olvasók számára megjelentette.

 

(Új Ember, 1964. február 23.)

Jegyzet

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]