Kis elégia
Kedves Mihály s Dezső, egy részét már tudom |
tudtatok, elindultam a ti utatokon, |
elkezdtelek titeket óvatosan követni. |
S nem is vacog a fogam, legalábbis nem nagyon. |
|
Utánozhatatlan féregmozgásomat, |
hátrálok, hátrálok, kívülebbre szünetlen |
(vagy inkább lebegek, pangó vizen moszat?), |
|
nem csinálja utánam egyőtök sem. |
|
Éldeklem – tán ez a helyes kifejezés, |
ez a sok álzárlat, nem-jövő befejezés, |
halasztott halasztás, nem látványos lefejezés. |
|
Kiváró taktika. Nem huszár-attak. |
|
|
|