Nagyapám abgangja
Már nem ismert meg senkit. |
egyenletesen, gyorsan reszketett. |
sokkolom majd a felmenőimet, |
Papának már annyi. És akkor |
átsuhant egy nővérke a kórtermen, |
a nagyapám feléje fordította tekintetét, |
és tagoltan, érthetően így szólt: |
minden nagyon finom volt.” |
Hajnalban exitált. Most már soha |
|
|