Nosztalgia
Prigovnak szeretettel
Ó, Leonyid Iljics, darógij továris, |
kiről oly rút szavakat szóltam |
elhunytad alkalmából! Mely igen hiányzol most! |
Mennyire elkellene egy hozzád méltó idióta! |
Egy virtigli barbár barom! |
Hézagpótló lennél. Te lennél a hézag! |
Húgymeleg sör a Zsiguli sörkatakombában, ahol harmincméteres |
sorokban álltak a szövetségbeforrt szabad alkoholisták, |
és az egyszerűség kedvéért rögvest |
egy tucat korsó sört rendeltek, |
merthogy a pincérnek legföljebb két óránként |
volt érkezése. Kenyérrel, sóval |
fogadnálak, drága Iljaffy Leó, |
együtt képeznénk a problémát, |
együtt meghitten akadályoznánk a kibontakozást, |
te lennél a tehertétel, én a kerékkötő. |
Én a gúzs, te a lábbilincs. |
|
|