Félgyászjelentés
Az ablakból, ahonnan tükröződöm, |
egy fáradt, öreg arc néz vissza rám. |
Tekintete döglődő légyként ődöng |
szemüvegemnek piszkos ablakán. |
(Jaj, hány szemüvegtörlőt hagytam el, |
dehát vesszen, aminek veszni kell. |
Úgysem vagyok semmire tekintettel, |
s ami még (egyáltalán) van: az hátra; kint; el.) |
|
|