Alternatíva
félni, mint megijedni.” Biztos? |
Ne hamarkodjunk el semmit, és főleg |
ne bízzuk magunkat avatag közbölcselemre, |
mely látszatra: ropogós sósmandula, |
ám ízét illetően: avas vízilófülzsír. |
|
Mérlegeljünk tehát. Igen, mint a kalmárok |
tudtak volt mérlegelni össze régvolt piacokon |
pézsmagereznát pengeacéllal, |
tokhalikrával; nemkülönben |
régvert ezüstdinárt fiatal datolyával, |
szívós szűzhártyát brabanti csipkével, |
egy font pávaszemlepkeszárnyat |
egy font ólommal, kínai napernyőt |
az árnyékával. Mármint nem azzal, |
amit ád, hanem azzal, amit vet.
|
|
1. Félni mindig lehet. Huzattól, például, |
vagy hogy lekéssük a közelekedési eszközt, |
vagy hogy a feleségünk félrenyel, |
torkán akad a csirke törőcsontja, |
beléfúródik a nyelőcsövébe, |
s miközben mi komótosan hörböljük |
jéghideg sörünket, pozitív életérzés! |
a narancssárga ponyva alatt és által |
finoman beállított verőfényben, |
a napisajtót is unottan már félretolva – – |
beverte a fejét a csaptelepbe, |
elvesztette az eszméletét, és a |
zuhanyrózsából oly szerencsétlen szögben, |
hogy az orrlikaiba és a szájába. |
Hagyom oda a söröm (futtában azért fizetek), |
jól bevágom a fejem a kertajtóba. |
Gyorsan fel, két emelet! Mi az |
Töketlenkedés a kulccsal. Nincs kulcsrazárva… |
|
ÜI a kompjuterénél, és kávézik a drága. |
|
(Korollárium ad 1. Félni nem nagyon szoktam, |
nagyon még soha. Ez nem erény. Inkább |
egyfajta adottság, úgy értem: hülyeség: |
„pillanatoknak élés” – beleértve, természetesen, |
a saját utolsó pillanatomat. Azt meg |
Bátorságosdim tehát tétnélküli. |
Ja, hogy a közbeeső pillanatok?) |
|
2. Mint a fentiekből kitetszik: |
félteni viszont tudok. Ez pedig |
veszélyes vagy legalábbis gyanús képesség |
(szülők, utópista diktátorok), |
menjen mindenki a maga útján, |
fűrészelje maga alatt a fát, |
abba viszont igyekszem beavatkozni, |
hogy kapjanak-e fűrészt, ásót, |
és kikötöm, hogy hagyják békén a fát. |
|
3. Megijedni olykor helyénvaló. |
Feltéve, hogy mérlegeltük a megijedés |
helyén- s idejévalóságát. Például: |
Skorpiót észlelek a hotelszoba |
fürdőkádjában – amikor épp belelépnék |
a ballábammal, és visszarántom, mielőtt… |
Ilyen esetben még egy kis cirkuszt is lehet |
csinálni: hívni a recepciót |
(bemutatni a fapapuccsal agyonütött skorpiót), |
ebből kijöhet egy mély bocsánatkérés |
vagy egy híg kártérítés az elszenvedett |
ijedelemért. (Prémium azért, |
hogy nem náluk kaptál szívrohamot.) |
Viszont: megijedni olyankor, |
ha jobbról előznek, s a szembesáv telített, |
|
(Korollárium ad 3. A megijedés feltétlen előnye |
a félelemmel szemben, hogy rövidebb ideig tart.) |
|
4.Most persze passzolna ide egy olyasféle zárókorál, hogy |
|
De jó is volna, olyan korban élni, |
|
hol ijedségre nincsen semmi ok, |
|
ahol majd nem kell semmitől se félni, |
|
hol nincs hideg, és nem vacog a fog. |
|
|
Ó, jöjjön el az Operettfinálé, |
Ó, jöjjön, drága Világegyetem, |
ígérem most már nem leszek oly málé – – |
hanem azt mondom: Kuss! Elég legyen! |
|
|
|