Lassan
Lassan, anyám, mindegy lesz nekem, |
hogy mit beszélnek rólunk a „házban”, |
hogy kivel élek én, ki él velem. |
|
Befoghassák – ha szabad így kifejeznem magam – |
a… bagólesőjüket; kussoltassék. |
(Nem imperativus ez, csak optativus.) |
|
Éppenséggel mesélhetnék én is róluk. |
ez csak azért van, mert most |
nem lüktet az epikai vénám. Pedig! |
Ha én egyszer kinyitnám a számat. |
a kinyithatás elő-kéjével. |
|
Meg különben is: többségükben |
nincsenek már az élők sorában, |
vagy ha vannak is: csaknem |
|
illeti – az se lesz soká: |
|
a kígyóbőrből kihal a kígyó, |
s beléköltöznek szélhordalékok: |
homokszemek, szunyogszárnyak, |
korhadékok, menyasszonyi csokor – |
maradványok, papírszalvétafosz- |
lányra szárad marhapörkölt emlékek. |
|
ahol egyesek még beszélnek rólunk. |
épületgépészetileg katasztrofális. |
Csak vésd eszedbe, hogy mindaz, |
következik, csak lassan következik be. |
Nem lavina, sem nem tájfun. |
Nem akkumulálódik, nem is támad hirtelen. |
Csak: (szívedre ne vedd!) |
|
|
|