„Ha nem vagy itthon, üres a lakás”

Csak ismételni tudom önmagam,
habár elég belőlem ez az egy is,
terjedni sem tudok, mint pl. a pestis
(a fenti „pl.” pl. kimondhatatlan,
mert a szótagszám terebélyesednék,
messze túl-túl a megengedhetőn,
de már hagytam is abba, amidőn
megérkeztél, mert nincsen szonetthetnék-
em nekem, csak az időm
töltöm, mint karalábét vagy tököt,
amíg te másutt töltöd,
drága Nőm,
e hév nyarat, és én mint kilökött
kutya, csak lihegek és nyelvet öltök.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]