Interjúrészlet
Hogy mi van a hallgatásom mögött? |
Nekem semmiféle alkotói válságom nincs. |
de ezt úgy értsed, ahogy mondom, |
legalább egy verset nem írtam meg, |
amikor három verset nem írtam |
egy délelőtt leforgása alatt. |
ritkák. Másrészt maga a kérdés is naív. |
Egy igazi hallgatás az nem olyan, ami mögött |
|
Az én hallgatásom mögött – – – Hát kérlek, |
De olyan ám, mint őrszobán a KUSS után, |
vagy mint egy halott csecsemő agyában, |
még magdeburgi féltekéknek érzik magukat: |
ha ezt a megfeszített bambaságot ismered, |
tűrhetetlenebb s törhetetlenebb |
csendjét a kölcsönös részvétnyilvánításnak, |
hogyhát megint így egymásratalált két |
s önmagát illetően legalábbis |
mindegyik tudja: két mi talált egymásra. |
Nos, ezek persze csak metaforák. |
De jobban nemigen megy ezt megmagyarázni, |
s ma még egy szonettet kell |
el nem kezdenem. Amolyan penzum, évfordulóra. |
És ez a legnagyobb felelősség: |
Ilyenkor még annyi támpont van – – – |
|
|
|