Jobb-e az undor, mint a harag?

Fodor Gézának

 
Roppant elődöm apodiktikus
álláspontja – legalábbis orvosi szempontból
több mint problematikus (1. még „vitatható”).
Tudniillik a kérdés az,
mikor, hogyan és miben
akarunk kiszenvedni.
(A halálnem – haláligen –
ízlés és szerencse dolga.)
Az undor inkább a gyomorra megy,
az ún. gastrointestinalis rendszert
veszélyezteti közvetlenül
(fekély, „táplálkozási negativizmus,”
bélbolyhok károsodása
– undor sajt– és sajtótermékektől),
közvetve: mindent
– hipochondriánk szerint.
A magvak mindenesetre
(állítólag) nem ártanak,
de a magvas gondolatok
könnyen agyunkra mennek.
És itt áttérnék a haragra.
Az viszont az agyvér
ellátását fokozhatja (erősen!)
túl, illetve a szívszél
(kívánatosnál korábbi)
hűdéséhez vezethet.
Javaslatom: rák, Marcus Aurelius,
végelgyengülés, nagy szerelem,
kopaszodás
elleni szerek használata (intravénásan).
Közszereplés. Vízkereszt.
Vagy amit akartok.
 
(Exeamus.)
Vulgo: mindenki megy a.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]