Önarckép 1990

Fura pók: a figyelem fenyegető közepe üres. A küllők és a bordák csillognak rezzenetlen. A vihart a szövedék állja, mert nem áll ellent: egy vitorla majdnem tökéletes hiánya. Ő maga meg a menekülőszálon yoyózik föl-le föl-le