Körül-belül

Körülbelül hét másodperc alatt – – –
egy-egy másodperc egy-egy emelet,
és közben emlékezni is lehet,
két emelet közt már mindent szabad.
Itt tulajdonképpen véget is érne…
ha én elértem volna végemet,
de nem, drágám, itt minden gyöngeségre
utal, vacillálok, játszom az eszemet.
Vacogok. Fogam koccan. Nagyon félek.
Azt hittem mindig, hogy erős vagyok,
bátor, hogy ezt a kín- és színpadot
úgy hagyom itt, hogy olyan lesz az Abgang!
Na? Mondjad csak, kispajtás! Milyen is?
Hangod a kórusban halk, de hamis.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]