Mackie Messer szonettkísérlete a siralomházban1

A félelemben megfogan a csend,
a félelemben attól, hogy nem lehetek jó
– mint nagy, sötét erdőben ág ha reccsent:
a félelem mindig kiváltható.
Ok mindig van rá. Sőt, cél is akad.
Még sőtebb: cél-ok:2 „Üdvös rettegés”;
fogmederből a fog ha kiszakad,
figyelj! az is ilyen halk reccsenés!
A félelemben megfogan a csend –
fut mint a homok, köt mint a cement,
a félelemben attól, hogy nem lehetsz rossz –
a félelemben attól, hogy mindent szabad
lelkiismeret-furdalást így okoz,
mint asztallap fonákjára odacsent
rágógumi: a szabad akarat.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]