Papír, papír, zizegés
Mikor írhattam ezt a levelet? |
a meg nem történtek miatt. |
Ennyi. Hely, év – s folytatás nélkül. |
És miért éppen hotelszobákban?
|
Közterek árnyas padjai, kapubenyílók, |
kinemvilágított telefonfülkék, |
couchette, villamosperon Hűvösvölgy felé… |
erényszünetnek, -szűkének melegágya |
össze? A „szitu” nem volt „olyan”? |
Összement, mire…? Mire ment „ki” a játék? |
Valami rilkézés volt? „Két magány |
óvta, védte és köszöntötte egymást?” |
– A papíron lévő jelek szerint: sikerrel. |
(Köszöntés: nyilván. Szoktunk. Óvás és védés: |
És mikor történt nem meg? |
Én mindig, mondjuk: majdmindig |
pali vagyok a helyzettragikumra. |
|
Egy nézés vagy érintés – – – |
észrevéve és tűrve, netán: sőt) |
domborulatán vagy homorulatában |
(a kebel völgyében, honi soit!); |
söprése arcomon, vonatfolyosón. |
Amire mint meg nem történtre gondolgatunk, |
az – sajna vagy hál’isten – |
|
Néhány esetlen bókom ott bolyong |
Az emlékezet alantasan szelektál. |
Mint ahogy szűk cipőbe is képes |
hogy azután egy hosszú séta során át |
nyomja talpadat, vagy a lábujjad közét |
(miközben csevegnie és gyönyörködnie |
És ilyeténképpen a szavak is: |
|
(az előbbi gyakran utóbbinak |
egyszer majd nem lesz már, |
fura mondani: „elporlad bokád” |
(ennyi vélhető rólad: divattörténeti, |
enyészettani evidenciák), |
fájó agyvelőnk (engedtessék meg! Mondhatok |
„fényszomjas szem”-et is) |
pár tizedgramm porrá lesz, |
nyakkendőim és ingeim kidobják, |
bolhapiacon árulják szemüvegünket, |
szoknyád felmosórongyként hasznosul. |
poraimból fakadt a partvisnyél, |
melynek fejét szoknyáddal pólyázzák be. |
|
|
|