Macabrette
Perdülünk odaátra, pajtikáim. |
Mentegetődzik: nem akart ő |
De a hűtőszekrényben ott a marhafartő, |
a kosárban a zöldség, karaláb, zeller |
– pocsékba nem mehet; a családnak leves kell. |
Meg hát a beteges kiváncsiság, |
megkeresni a saját halálát. |
S nemcsak áltatta magát Rainer mester. |
hömpölygetni az életet. Pedig nincsen jó abban. |
Az ember bensője csak férgesedik az idővel: |
félelem rákosítja, hatalom, pénz kell, új nő kell. |
Ideje utánatok mennem mind gyorsabban. |
|
|