Graf August von Platen-Hallermündéhez
| Te gróf voltál, buzi, német s talán tüdőbeteg, |
| porosz tájban mocorgó fura állat, |
| arany tölgyleveles gallér, törzstiszti váll-lap |
| képzelhető reád, s ontod szonettjeidet. |
|
| Egy garnizon mélyén találtál rejteket, |
| pórázon sétáltattad gőgöd, és a német állap- |
| otokat csontig hatóan utáltad. |
| És véltél ismerni minden gyötrelmeket. |
|
| Veled vacakolok, ez a grófi weltschmerzli |
| porózus, törékeny, százötven éves sercli |
| – vásnak, öregfiú, tőled a fogaim, |
|
| jó Ágoston gróf, Platen-Hallermünde, |
| ki megferedtél mindenféle bűnbe, |
| kész az omázs, itt poroszkál a rím. |
|
|
|