Október

Olykor a gyűlölet trágyatüze lobog fel,
olykor a levizelt salak
füstölög alattomosan a kazán mellett
– halottak! halottak! –
Olykor a nép utcára réved-széled, fölkel,
a lehetségesből valamit megragyogtat
mint lopott fülbevalót: nem tudja, hogy az övé.
Olykor, tűntödben, kicsit, még rágcsálnám a melled.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]