Állítólag

Buharin a kivégző helyiség
felé haladtában elérzékenyült a halandóságán,
szerette volna megsimogatni
az emberek fejét. De egy sem volt kéznél.
Így csak dúdolt magában
(befelé mintegy):
„Mert mindenki meghal, aki igazán szeret.”1
Aztán belegondolt, s:
Herbert, Herbert, Bauer Herbert,2
te barom, te lila állat!
vélte,
és a féligszítt Bjelomor Kanált3
az egyik pribéknek odakínálta.4
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]