Isten szeme mindent lát
Endreffy Zoltánnak
Csak ne lenne olyan mókás ez az életke, |
ne nők hasaalji szalonnáján múlna |
minden, meg azon a fázékony meredendőn, |
amit Levegőszépe Károly szerint |
a konvenció ércpelenkába gyúr. |
|
Csak ne lenne megint október, mint már annyiszor, |
csak ne lennék én párnagyűrődés |
Isten megmacskásodott félarca alatt. |
|
Csak ne lenne Ősz! Lekvárrá rothadó |
lengyel tábornok szobrát. Amíg mi |
az ablakon-kiugrás művészetét |
|
Csak ne lenne annyi eszem, |
ebben az őszben, ahol magam teszem-veszem, |
és növök (majd meglátjuk mire), mint a gyom. |
Vagy bízzunk, hogy egy kandi szem |
és nincs hiába semmi sem? |
|
|
|