Halálrajz

Ki ezt, ki azt. Rettegünk, rakosgatunk – Ki hitte volna, lepergetni életünk, mint egy spulnit! Reméltem, rendezett kiskertben mívelek költészetet; mint sufniban a vén, teszek-veszek. Nem így, másként alakul, de ahogy, úgy van jól. Nem adatnak a hűs nyárvégi esték, csak a hirtelen, hideglelős öregség. De úgy fordulok be az ismerős uton, hogy a megállóig már nem. És tudom –