| Kushadj már, kelmegyógyász! Elmefestő! |
| Nem hív a lepedő fehér sivataga? |
| Oázz csak, csecsemő! Eljött a csikarásos éjszaka. |
|
| Olyan egyedül leszel most az ágyon, |
| mint kadáver a bádogtepsiben. |
| De ébren! A hasüregbe pakolt agy |
| gondolkodni fog. És nézni a szem. |
|
| Hm. Ezek szerint belőled is ez lesz |
| Két órányi magány után. Csöpögni kezdesz, |
| mint egy rosszul tárolt mirelitcsirke. |
|
| Nem te mondtad magadnak: „Vágy nem élhet |
| bennem személy iránt” s hogy: „Tárggyá kell tenni a személyiséget”? |
| S most érzel? Fájsz? Mint bárki? Mint a csürhe? |
|
|