Sándorhoz
„Itt benn vagyok a férfikor nyarában” |
Kegyetlen ősz tört ránk, tépi a fákat, |
meg a tölgyfát, amely alatt állítólag… |
Tizenkét évvel túléltelek már. |
(híjas a tető a szüleid házán), |
tintás ujjamat bámulom és téged, |
„Sors, nyiss nekem tért.” |
ez őszeben, melynek nem is volt nyara. |
|
|