Éber-álomkép Mayával, gyerekkel
Hátadba nyomódik lejárt személyid száma, |
az udvar lángra lobban, mint a karbid. |
A gyermek álmában megint felül, ellopott |
biciklijéről álmodik és a rendőrfőnökről, |
ki ezüstsisakban és folyamitengerész-egyenruhában |
vérpadra viszi a biciklitolvajt. |
Komoran evezünk a gyönyörért, |
|
Öregasszonyhang herseg az udvarban, |
álmunk rothadt tökön tapos. |
tűzvész szemekkel nézel rám, |
pillantásodban bozóttűz. Gyújtogatás |
|
izzadják a szerelmi kínt, |
|
Izzik a margarin az aranypapírban. |
|
ütésrekész. Nem mentesz meg te sem. |
Gázóra kattog. Fürdesz. Gyerekek |
várnak. Hogy tudsz rájuk nézni? |
Mindig ezen gondolkozom. Én nem tudom… |
|
nem érdekel… Elintézzük magunkban |
az életet, aztán essünk egymásnak, |
holt a holthoz, sietve, szétesőben. |
|
|
|