Házasság

Női fájdalmaktól oly sokszor átjárt
derekad a kályhacsempéhez dőltve
ránézel örömtelen békességgel
a férfire, ki bútor és szobor.
Szoknyád, mint zacskó a cukrot, kínálja
ismerős édességedet. Ne vedd zokon, hogy
elérteni véli, mit félreért. (Pedig már
ziháltatja a szerelem szerpentine.)
És nemkívánt gyönyörben egyesültök,
mint sav a fémmel – sóváran, siváran.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]