Új szerelem

Tavaszi szél érdes fuvallatával arcodon sietsz a gallyakkal behullott úton. A kerti kőurnákból félrecsúszott hósapka alól föld feketéllik. A tavalyi fű igyekszik zöldellni: hálás a benne még egyszer gyönyörködő szemeknek. Hát megint a megint. Arcodhoz közeledni, melegén olvasztani a szem száraz jegét, kószálni veled – újból reménybe züllötten.