Éjszaka

 

1

Hal szájpadlásába horog
a házmester álmába beakad
hirtelen csengő Így virrad
közös ma rám s e vaksi lényre
felránt a lift
míg a tükörben révedek
kétes fényben zúg a lépcsőház
 

2

Kérlel mint kielégítetlen
nő az éjszaka magához von
szemérmetlen belepi testem
a sertéssé varázsló asszony
elharapódzik bőrömön
a pezsgő esztelen öröm
csalánmarásként viszkető vágy
Kapkod részletekért az ész
mellért vállért a szem a kéz
Hőként áthullámló egész
töröl emléktelen felületté
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]