Csasztus

Íly gesztusokra, kérdem én,
támad-e Önnek gusztusa,
fogják szaván és érdemén,
s csak dől, csak dől a csasztusa.
Buffan a nagydob és a kis,
csiszog megannyi kasztanyét,
köpenyt visel végképp Ön is,
csalánt, brokátot, matlaszét.
Nem forgatottat, forgatót.
Így röptet új rajt nagyszabása
alóla, weörsfaj-koptatót,
s csak dől a csasztus, íme, lássa.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]