Az özönvíz
Eláll a francos eső negyven nap után, |
|
a bárka fönnakad az Araráton. |
Kocsmapultnál veri a mellét Noé kapitány: |
|
„Nekem a Mindenható régi jó barátom! |
|
Ezért nevezett ki igazgatónak |
|
ebbe az ázott, földi állatkertbe; |
és szavát adta, hogy csak néhány hónap, |
|
s az egész élővilág újra lesz teremtve. |
|
Kivételt csak egy faj képez, a szauruszok, |
ezek a föl-alá robogó, páncélos buszok, |
|
nekik többé nem késik vagy siet az óra… |
|
A Mindenhatóban szemlátomást alkotókedv buzog, |
mit bánja, hogy a láp körül hány sárkányszörny szuszog – |
|
Egy Teremtő nem állhat át az evolúcióra!” |
|
|
|