A kapuboltozat alatt
Egy vastag kőfalba vájt kapuboltozat, |
két tömör, keményfa kapuszárny bronzverettel, bronz kilincs; |
a kapu lassan, nyikorogva nyílik |
(az Alvilág bejárata?). Előtte, |
a boltozat alatt egy kempingasztal áll, |
rajta a rekvizitjeim. Tanult szakmám szerint |
az élet képeit mutogatom. A képek egyikén |
egy fiatal lány heverész a fűben, |
szoknyája fölcsúszott a térde fölé, |
könnyű trikója alatt mellének páros dombja |
A kapu mögött gomolygó sötétből |
egy hörgő-csukló pitbull ront nekem, |
a torkomat akarja kitépni, |
de ez ma a csodák napja, a költészeté, |
a kép előtt a kitenyésztett szörnyeteg megtorpan, |
lekushad és morogva meghunyászkodik. |
A mutatványos meghajol: varázsolt, sikerült! |
|
(A valóságban persze a pitbull győz véres pofával, |
és körös-körül poros fagy és káprázó sötét…) |
|
|
|