Dal a korszak jövőképéről
Szarrá ment megváltást prófétáló rögeszménk, |
|
Hogy össze kell fognunk, s megjavul a világ, |
És rossz történetünknek jó vége lehet még, |
|
Ha eztán nem feszítjük meg Isten fiát – |
|
Ember többé nem lesz embernek farkasa, |
|
Mely prédáját bombákkal tépi szét. |
Éjszaka jön, a holdnak nincs hasa, |
|
Sötét van, vak, csillagtalan sötét. |
|
|
|