A tábla csupa kosz. Nincs hova fölrajzolnom az ábrát. Különben sincs mivel, mivel lopják a krétát. Na mindegy. Ezek a mi körülményeink. Vegyünk a kör kerületén egy tetszőleges dőlésszögű átmérő által kimetszett két, A és B jelű pontot. Az átmérő mentén a kör területe két egyforma körszeletre oszlik. Nevezzük az egyiket a Jó, a másikat a Rossz birodalmának. Nyilvánvaló, hogy ezek után a teljes kört csak egy névvel illethetjük, és ez a név az Élet. Két további átmérő által kimetszünk a kör kerületén négy további pontot; jelük C, D, E és F legyen. Föltéve azt, hogy az átmérők dőlésszöge nem azonos, hat egyforma, de egymástól elforgatott körszeletet és bennük hat egymást takaró vagy nem takaró körcikket nyerünk. Az egymást takaró körcikkeket nevezzük a történet réteges talajának, az egymást nem takaróknak adjuk a haszontalan rét nevet. Előttünk áll a mindent magába foglaló körmodell, a kör a körben, s mindkettő egy harmadikban, negyedikben stb. Szerkesszük hát a körkörös hadrend alakzatába műveinket, hogy azok rezzenetlenül állják minden korok gúnycsapásait, s vígan fütyüljenek a balsors nyűgére s nyilaira. Köszönöm, mára ennyi. Kérem a tisztelt hallgatóságot, hogy ne
hagyjon maga után disznóólat a padokban, és a táblát nedves szivaccsal törölje le! |