A Bermuda háromszög^*

– Freud hódító spanyolnak álmodja magát, de szerenádozás

közben kiesik a fogsora –

A magyar stabilizációs program keretében Budapest főváros és a Tolna megyei Pinegéc kisközség új közös fizetőeszközt bocsátott ki, az Új Magyar Pengőt. Az Új Magyar Pengő a korábbi évtizedekben forgalomban volt és száz fillérrel egyenértékű Régi Magyar Pengővel szemben száz pinegécnyi, a fillérrel egyenértékű egységet tartalmaz. A fillér nevének megváltoztatását az új elnevezés magyarosabb hangzása és az a tulajdonsága indokolta, hogy a korábbi elnevezésnél jobban tükrözi a pengőnek és alkotó elemeinek lényegi összetartozását, miáltal egységesebb pénzpolitikára ad lehetőséget. Az alapjaiban helyes elképzelés sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A nép pinagecinek kezdte hívni az új fizetőeszközt, és országszerte terjedt az a szóbeszéd, hogy Pinegécet, ezt a vegyes népességű, kurd meg magyar lakta, a földművelésen kívül más munkalehetőséget nem kínáló, határszéli falucskát eredetileg csakugyan Pinagecinek hívták, és nevét lakossági kérésre változtatták meg még a pártállam idején, ugyanakkor, amikor maga a megye is az Eltolna megnevezés helyett a Tolna nevezetet kapta. Mindezekre való tekintettel, valamint a közhangulat további felforrósulását elkerülendő, a kormány saját hatáskörében eljárva Budapest főváros és Pinegéc kisközség közös pénzkibocsátását felülbírálta, és az új fizetőeszközt a közforgalomból kivonta. Így futott zátonyra egy újabb fényes, magyar reformelképzelés.